Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-03 / 271. szám

V Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egymillió forint gazdasági bírságot fizet a Hegyháti ÁFÉSZ 1979. október 3., szerda Dunántúli napló Eltűnő pécsi jellegzetességek nyomában Felújítják a Káptalan utcai kőfalat Megszépült a Bazár-épület homlokzata Utcáról utcára Megfiatalítják a bástyát a Káptalan utcában J úlius végén dr. Szabol­csi Miklósnak, a POTE gazdasági főigazgatójának egy korábbi észrevételre adott válaszát közöltük az elméleti tömb homlokzati burkolatának piszkolódá- sáról. A napokban ismét felhívott a főigazgató, s elmondta: Levélben kér­tük a Zsolnay Porcelán- gyár tanácsát, hogyan tisz­títhatnánk az épületet bo­rító mázatlan pirogránitot. A válasz egyértelmű: nem tisztítható. Próbálkoztak a híg sósavtól a hipón át a lúgos oldatokig mindenfélével — eredményte­lenül. A gyár véleménye sze­rint helytelen tervezői válasz­tás volt ez a mázatlan kerá­mia. A nem éppen meg­nyugtató választ ezúton is kö­szönöm. Eszerint tudomásul kell venni, hogy az új korában szép világos épület évről év­re szürkébb lesz. Nagy (kár. .. ♦ Legutóbb egyik olvasónk in­dulatos hangú telefonkérdésé­vel vitatkoztam, a téma a Kos­suth Lajos utcai homlokzatfel­újítás volt. Azóta az olvasó által rendkívül hosszú ideig elhúzódónak tartott munka befejeződött, az állványzat el­tüntetésével szabaddá vált a Bazár-udvar épületének meg­fiatalodott homlokzata. Re­mélem, a látvány megbékítette olvasónkat, s most már velünk együtt ő is izgatottan várja, milyen lesz majd a folytatás. Egy hibája azért van ennek a megszépült homlokzatnak: mö­götte az átjáró-udvar —amely Pécs talán egyetlen elegáns, fényes, csupa-kirakat passzá­zsa lehetne - így még lehan­golóbb képet nyújt. ♦ S ha már „emlékek” felidé­zésénél tartok, hadd tegyek szóvá valamit újfent. Másod­szor? Harmadszor? Nem istu­Nemcsak szükség, szinte már divat lett a növényvédelem. A „szomszéd már tizedszer perme­tezett, én sem maradhatok el” szemlélet burjánzik, ez ellen egyelőre nincs csodaszer. (Van szőlészeti nagyüzem, ahol a szü­retig 22, igen, huszonkettő föl­di és légi védekezést hajtottak végre, a gyomirtásról nem is beszélve.) Tehát az a jó gazda, aki mindig újabb és újabb márkanévvel szédíti magát és a társait, miközben maga sem tudja, hol áll a feje. Minden cigány a maga lovát dicséri, akarom mondani, minden gyár a saját szerét isteníti a nem ép­pen olcsó, rádió-, tv- és sajtó­reklámokkal, a korral lépést dóm ... Ott van az a szép felüljáró és annak a felhajtó ága, ami alatt hónapok óta tanyázik a „maszek-TÜZÉP". Nem is emlékszem már rá, mikor bontották le ott az utol­só házakat, melyeknek anya­gát árusítva „nyílt meg” ez a bolt. Most már szegényes az árukészlete, a bontási anya­got feltehetően távolabbról hordják ide, erre a „frekven­tált helyre”. Pedig de jó len­ne ez a hely más célra! Pél­dául autóparkolónak ami kü­lönben is régi vesszőparipám. A gondolat életrevalóságáról azóta különösképpen meg va­gyok győződve, amióta nap mint nap látom a közelmúlt­ban átadott Bajcsy-Zsilinszky úti üzletsor előtt parkoló gép­kocsik sokaságát. Ez a hely valahogy nem parkolónak kí­nálkozik ... ♦ Nemrég telefonon szóltak: nézném meg a Káptalan utcá­ban a Vasarely Múzeum mel­letti sportudvar alatt levő ker­tet, mi van ott. Mi is van ott? Egy néhány év előtt készült légifényképet néztem meg elő­ször: csodálatosan dús nö­vényzettel borított kertet lát­tam, a belvárosi kőrengeteg egyik oázisát, ami talán már a középkorban is ilyen kert volt. Aztán bekukkantottam a sportudvarra: beton támfal, be­tonlépcső, kerítéstől kerítésig betonplacc. . Beton, beton, beton ... És sehol egy fa ... Kérdezem a tanács építési osztályán a belvárosi rekonst­rukció gazdáját, Szilágyi Do­mokos csoportvezetőt: mi ez? A válasz talán az idézett lát­tartó gazda meg jószerint azt se tudja, melyik mi ellen, és mikor a megfelelő, s bár még emlékszik a nyugodt rézgálicos, kénporos időkre, mégis rohan a boltba, hogy ki ne maradjon semmiből. Az ipar meg . . . ahány gyártó, annyi legesleges, legújabb csodaszerével bom­bázza a majdani felhasználót. Érdeke, hisz hatalmas összege­ket öl a kutató, kísérletező, gyártó folyamatba — ennek meg kell térülnie, hasznot kell hajtania. A kezdeti egyszerűbb szere­ket egyre inkább kiszorította a DDT, mely hosszabb hatást ígért, hatékony volt, igen ám, de nehezen bomlott, és ez meg­ványnál is lehangolóbb: en­gedély nélkül bontottak le egy hangulatos kis pavilont, en­gedély nélkül vágták ki a gyümölcsfákat és engedély nélkül építettek egy új öltöző- épületet. Mert iskoiai sportpá­lya lesz ott. De e méltatlan­kodásomból senki ne gondol­ja, hogy a sportpályát ellen­zem. Inkább azt a szemléletet, amely — hiába küzdünk elle­ne oly sokan — a belváros elsivárosításót tűzte ki célul. Ez az újabb betonsziget az ősi Pécs szívében - ha nem vigyázunk - új betonszigeték létesítéséhez szolgálhat pre­cedensként. ♦ A Káptalan utca — úgy lát­szik - gyakori „vendége” e rovatunknak. Most másról van szó. Végre hozzáfogtak az utcát évtizedek óta csúfító bástya felújításához. Az utób­bi években mind bántóbbá vált ennek a kőfalnak a lát­ványa. Megszépült házak vet­ték körül kívül-belül: a Mar- tyn-ház, a Vasarely Múzeum, legújabban pedig az Uitz Múzeum ... Az Országos Mű­emléki Felügyelőség pécsi épí­tésvezetőségének szakmunkásai végzik a fal felújításának sok pepecselést kívánó munkáját. Megfiatalítják a falat egé­szen a Martyn-házig, a sza­badtéri színpad túlsó oldalá­nál , levő kaput is kicserélik az Uitz Múzeum főkapujához hasonlóra, ♦ Telefonon hívták fel arra is a figyelmemet, hogy a Kulich Gyula utcában lebontották a 4. számú épületet, ahol vala­bosszulta magát. A hatvanas évek közepén elsőként hazánk­ban vonták ki a forgalomból. A kérdést, hogy mi legyen ezután, mivel védjük a növényeket, gyorsan eldöntötték a foszfor- savészterek. Ezeknél a gyors, de rövid hatásidejű készítmények­nél már követelmény: tudni kell, mikor legsebezhetőbbek a kár­tevők. Tehát csak akkor hatá­sosak, ha azok megjelentek, és nem csak úgy, hogy használ­juk mindig, ötletszerűen, majd csak célt érünk vele. (Leggyak­rabban a kártevők „sebezhető” időszaka marad ki.) A világban jelenleg mintegy több tízezer növényvédőszert és kombinációt mikor a sportorvosi rendelő volt. „Megint eltűnt egy szög­let ...” — mondta o telefo­náló. Igaza volt. A szóban forgó ház nem volt különöseb­ben értékes, inkább a telek elhelyezkedése volt az: a tör­ténelmileg kialakult utcavonal­hoz illeszkedett, a ház által őrzött kiszögellés előképe a XVIII. század elején is meg­volt. Egy aprócska emlék tűnt el a régi Pécsből. Hozzá ha­sonlókat még találhatunk a zegzúgos belvárosi utcákban, amelyeket eleink nem mértani pontossággal jelöltek ki. Ez is egyike ama jellegzetességek­nek, amelyek Pécset Péccsé teszik. Ezért is sajnáljuk ezt a szögletet, még akkor is, ha tudjuk: a helyre az új belvá­rosi iskola építése miatt lesz szükség. De egy ilyen kis szöglet visszahozhatatlanul el­tűnt már a Megye utca ele­jéről, s ha nem figyelünk rá, még egynéhány eltűnhet, s vele Pécs jellegzetessége. Maradjunk még a Kulich Gyula utcában... A tavaly nagyon szépen felújított álta­lános iskola udvarán van kis barokkos ház, a két szárny közötti nyolcszögletes rész zö­mök toronyként emelkedik ki. Az utcáról a tető csontvázát látni, mert cserép nincs rajta egy szem sem. Vajon mi lesz a sorsa ennek a múlt század első felében épült kis kerti laknak? ♦ Egy pár sor erejéig még a Széchenyi téri múzeumkerttel veszem igénybe az olvasó tü­relmét. Szép ez a kert..., pontosabban szép volt, amíg a régmúlt korok kőemlékei uralkodtak ott. Hanem ezen a nyáron mindenféle haszonta­lan gaz vette át az uralmat, s a kövek éppenhogy kikandi­kálnak a méteres gaz közül. Hársfai István tartanak számon, hazánk ebből több mint négyszázzal részese­dik. Nem könnyű fejben tarta­ni, hogy pl. a hosszú hatású szereket csak a növénytermesz­tés időszakának kezdetén hasz­nálhatják, hogy az élelmezés, ügyi várakozási idő végéig fel­bomoljanak. (Ezt szigorúan el­lenőrzik a növényvédő és agro­kémiai állomások. Eddig még nem volt baj — a mintákkal.) A magyar termékek, a Fundazol gombaölőszer például világmár­ka éso gyomirtószerek közül a Hungazin a sztár. „Az emberiség vagy éhezik, vagy kevés növényvédőszert is fogyaszt” — vallják némi iró­Jogtalan haszonra tett szert a Hegyháti Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet. Ezt állapította meg vizsgálata során a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóság Bara­nya megyei Bevételi Hivatala. A főigazgatóság ezért gazdasá­gi bírság kiszabására tett in­dítványt a Pécsi Megyei Bíró­ságnál a sásdiak ellen. Tárgya­lásra került sor, végül a bíró­ság egymillió forint gazdasági bírsáq megfizetésére kötelezte a szövetkezetei. Az ügy felleb­bezés folytán a Legfelsőbb Bí­róság elé került, amely most pontot tett az ügy végére, hely­ben hagyta a Pécsi Megyei Bí­róság ítéletét. Mi is történt Sásdon? A kü­lönös ügyletek még 1974-ben kezdődtek. Az áfész Baranya- jenőn műanyagfeldolgozó üze­met működtet. A szövetkezet egyes megrendelői részére ju­goszláv importból szerzett be polietilén tasakokat és szaty­rokat, s azokat bizonyos tech­nológiai műveletek — fülkivá­gás, stancolás, heqesztés — el­végzése után szállította a meg­rendelőknek. A bevételi hiva­tal vizsgálatai szerint 1974-75- 76-ban olyan esetek is előfor­dultak, amikor az áfész a jugo­szláv szállítótól készárut vásá­rolt, ennek ellenére azt fél­késztermékként tartotta nyil­ván, s bár azon továbbfeldol- gozási műveletet nem végzett, eladási áraiban mégis ilyen költségeket számolt d, s ezál­tal jogtalan árbevételre tett szert. Végeredményben jogo­sulatlan nagykereskedelmi te­vékenységet folytatott, amire hatósáqi engedélye nem volt. A per során a sásdi szövet­kezet azzal védekezett, hogy ez importált műanyagtermékek nála minden esetben félkész­termékek voltak, mert azokon leqalább grafikai, számolási, csomagolási és más művelete­ket végzett, márpedig ezeknek a költségeit az ilyen tételeknél elért árbevételből fedezhette. Állította, jóhiszemű tévedés­ben volt, amikor azt hitte, a grafikai munkák a gyártástech­nológia részét képezik. Az így elért több mint 5,6 millió fo­rint árbevételből 877 ezer fo­rintnyi nyeresége képződött, s ez nem érte el a szakmában szokásos mintegy 18 százalékos haszon mértékét. A kérdéses összeg szerinte üzleti forgal­mához képest különben sem je­lentős, népgazdasági szinten kifejezetten jelentéktelen mér­tékű. niával a szakemberek. (Meg­nyugtató: az összes étel-, gyógy­szer és egyéb mérgezések mind­össze néhány ezrelékét okozzák a növényvédőszerek.) Ezek nél­kül megtorpanna a mező- gazdaság, a magasra feltorná­zott terméseredmények is kérdé­sessé válnának. Szükségesek, nélkülözhetetlenek, de csínján kell velük bánni környezetkárosí­tó hatásuk miatt. Mi tehát a jövő: az ivarcsap. da, azaz a szexforomon szerek alkalmazása. Az ivari csalogató­szerek a múlt évtizedben kezd­ték világhódító útjukat Kalifor­niában, azóta egyre több rovar ivari csalogatóanyagát sikerült előállítani. A hím molyok a nős­tény illatanyagát megszimatolva tömegével szállnak a „légyfo­góra", és ottragadnak, dolga végezetlenül. A Reanal gyár ké­szítményei az alma- és a keleti A Legfelsőbb Bíróság az áfész fellebbezését nem talál­ta alaposnak. A Nehézipari Minisztérium szakvéleményére és a belkereskedelmi törvény rendelkezésére hivatkozva meg­állapította, a szövetkezet kér­déses tevékenysége jogosulat­lanul végzett nagykereskedel­mi - kisebb részében termelő­eszköz-kereskedelmi — tevékeny­ség volt. Ennek során jelentős anyagi előnyre tett szert, . ami gazdasági bírság befizetési kö­telezettséget von maga után. A magas összegű, jogtalan vagyo­ni előny attól függetlenül is je­lentősnek minősül, és ezáltal gazdasági bírság kiszabásának alapjául szolgál, hogy az a gazdálkodó szerv üzleti for­galmához viszonyítva nem je­lentős. A jogtalan vagyoni előny összege, amit a szakér­tők kimunkáltak, csaknem egy­millió forint volt, ez pedig ab­szolút mértékben is jelentős. Tisztességtelen haszon, amit teljes egészében el kell vonni. A Legfelsőbb Bíróság ezért helyben hagyta a Pécsi Megyei Bíróság ítéletét, melyben a Hegyháti ÁFÉSZ-t egymillió fo­rint gazdasági bírság és 30 ezer forint eljárási illeték meg­fizetésére kötelezte. A Legfel­sőbb Bíróság egyben 60 ezer forint fellebbezési eljárási ille­ték megfizetését is elrendelte a szövetkezetnek. Az esetet kommentálva, ta­nulságként a Bevételi Főigaz­gatóság Pécsi Területi Igazga­tóságának vezetője a szövetke­zetnél fennállott árvetési sza­bálytalanságokra, a számviteli rend és a bizonylati fegyelem elégtelenségére mutatott rá. Jellemző, hogy a vizsgálatban eliáró pénzügyi revizorok és a kirendelt szakértők is milyen nehezen boldogultak, az elég­telen bizonylati rend mindkét oldalról nehezítette a tények feltárását, a bizonyítást, s okoz­ta az ügy indokolatlan elhúzó­dását. A bizonylatokból nem lehetett pontosan megállapíta­ni, hogy melyek voltak azok a jugoszláv importból beérkezett tételek, melyeken a műanya- feldolqozó üzem ténylegesen többletmunkát végzett, s hogy egyáltalán milyen munkát. S még egy jellemző közjáté­ka az ügynek. A műanyagfel- dolqozó üzem vezetője már ko­rábban jelezte a szabálytalan­ságokat. Azóta már nem az üzem vezetője. Átszervezés foly­tán elkerült a szövetkezettől. Miklósvári Zoltán gyümölcsmolyok ellen hatáso­sak — külföldön alkalmazzák még a szilva, kukorica, a ba­rackmolyok, a gyapjaspille, valamint a szőlőmoly ivarcsap­dát is. Mivel az almamoly éven­te kétszer rajzik — emiatt a nagyüzemek 7—8-szor perme­teznek, hátha valamelyik telibe talál —, így a két rajzási csúcs után 7—10 napban végzett, egyszeri permetezés végleg molytalanít. Ha viszont időben mindenki használná — nagy­üzemekben 10 hektárig 3 darab, házikertben 1—10 fáig elég 2 darab ivarcsapda — akkor tán permetezni se kéne. Az ivari csalogatószerek dia. dalútja nálunk is elkezdődhet. Elkezdődhetne. Ehelyett egye­lőre még csak a kártevő-előre-^ jelzés biztos támpontjai. Amíg elterjed, permetezünk, permete­zünk, permetezünk: egyszer, öt­ször, tízszer vagy annál is többször. ..- Murányi ­A rézgálic és a kénpor hét évtizeden át megbizható, jó szernek bizonyult a gyümölcsösök és szőlők gomba kártevői ellen. A rovarokat a nikotin pusztította, de vagy másfél évtizede szám­űzték. Hajdanában elég volt évi 5—6 permetezés. Az utóbbi két évtizedben nagyot fordult a világ, azóta hazánk vegyszerfel­használásban kivívta a nagyhatalmi rangot az egységnyi terület­re vett kémiai szerek tekintetében. Évente átlagosan 15 százalék­kal többet porzunk, permetezünk a megszámlálhatatlan félesé­gekből és ráadásul szinte megállás nélkül. Jó ez, vagy nem jó, ésszerű és gazdaságos igy? Ivarcsapda - molyoknak Csalogatószerek helyett porozunk, permetezünk...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents