Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-03 / 271. szám
Á verseny keretei Közgazdák - iparstatisztikusok, üzemgazdászok, matematikusok és más szakemberek - tartották vándorgyűlésüket Győrött szeptember derekán. Az ipari tartalékok feltárásáról, a népgazdasági egyensúly javításának mikéntjéről - makro- és mikroökonómiai ismereteket igénylő kérdésekről - tanácskoztak, s valamelyest meglepetésként hatott, hogy a most kibontakozó kongresszusi és felszabadulási munkaversenyről is szó esett. Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese - egyben az Országos Tervhivatal elnöke - irta le nyomtatásban megjelent, vitaindítónak szánt előadásában: „ ... szólni kell még egy tartalékunkról: az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére országos méretűvé vált munkaverseny- mozgalomról. A vállalatok döntő többsége a gazdaságos termelés és értékesítés, a jövedelmezőség, a munkatermelékenység növelését, a termékek korszerűségének és minőségének javítását szolgálja. Különösen figyelemre méltó kezdeményezések történtek az anyaggal, az energiával, az importtal való takarékosság fokozására.” Miért utalunk vissza — a munkaverseny ürügyén — e minapi tanácskozás-sorozatra? Mindenekelőtt azért, hogy a verseny rangját is érzékeltessük, kiváltképp mert a munka- versenynel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Tény: nem tartozik a szűkebben értelmezett közgazdasági kategóriák közé. Ám, ha a célok már megfogalmazódtak, azok valóra váltásának egyik hasznos eszköze lehet, amelyre érdemes támaszkodni. Riportereink járják a megyét, az országot, a telexgépek kopogják a híreket: felajánlásokról olvasunk-hallunk. A MÁV Északi Járműjavító Üzemének dolgozói például - rajtuk is múlik, hogy miként képes a vasút eleget tenni az őszi szállítási csúcsforgalom igényeinek - a javításban levő mozdonyok átfutási idejének csökkentését vállalták. Ama sokat emlegetett belső tartalékokra támaszkodva képesek arra, hogy az őszi csúcsban öttel több nagyteljesítményű, üzemképes mozdonyt bocsássanak a szállítás rendelkezésére. A fenti néhány példa is érzékelteti a szemléletmódosulást. Mennyiségi többlettel ott találkozunk, ahol valóban szükség van rá: az üzemképes — tehát a vasút birtokában levő, de gyakran veszteglő - mozdonyoknál, vagy a méregdrága energiahordozók importjának mérséklését lehetővé tevő szénbányászatnál. Nem kínálnak viszont több terméket azok, akik elavult gyártmányaikkal jó ideje vegetálnak csupán; immár tudják: a nehezen értékesíthető cikkekből még többet készíteni - pazarlás. A vállalások mérhetők, s mert a folyamatos munkát anyagellátási zökkenők, szervezési fogyatékosságok is nehezítik - e vállalások betartása sem csekély feladat. Földes Tamás Tudományos tanácskozás a munkavédelemről Húsz ország szakembereinek részvételével háromnapos munkavédelmi tudományos tanácskozás kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A konferenciát a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete alapításának 25. évfordulója alkalmából rendezték, ennek megfelelően az előadások többsége is a kutató intézeti munka tapasztalatait összegzi és azt vizsgálja, hogy a kuta- ■ tők — más szakemberekkel együttműködve —, hogyan segíthetik még hatékonyabban a munkakörülmények javítását. A hazai és külföldi beszámolók egyaránt • kitérnek a kutatási eredmények qyakorlati hasznosítására, továbbá arra a kérdésre is, hogy a munkavédelmet érintő jogszabályok megfelelnek-e a mai kor követelményeinek, hol van szükség ko rsze rű s ítése k re. Magyarországon a kutatók munkája is erőteljesen hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt negyedszázadban jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma és a foglalkozási megbetegedéseket is nagy mértékben sikerült visszaszorítani — mondotta megnyitó beszédében Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese. Hazánkban jól működik a munkayédelem szervezete, s munkájára egyre nagyobb szükség van. Sikerült ugyan megszüntetni sok veszélyforrást, az új feladatokkal, úi technológiákkal azonban úiabb és úi.abb veszélyeztető tényezők jelennek meg a munkában, s ezek megszüntetése fokozott felelősséget jelent az eaész arra hivatott apparátusnak; Hazánkban a munka- védelem a termelés szerves része, ezért a termelés fejlesztése eqyben a dolgozók biztonságának növelését is jelenti. Nagy Gyula, a SZOT Munka- védelmi Tudományos Kutató Intézetének igazgatója a többi között elmondta, hogy — különösen az utóbbi tíz évben — szoros kapcsolatokat építettek ki az üzemekkel. Sok ezer műszeres munkahelyi vizsgálattal segítették a helyi gondok megoldását, sokfajta egyéni védőeszközt is kidolgoztak, olyan eszközöket is az üzemek rendelkezésére bocsátottak, amelyekkel elejét veszik a gázrobbanásoknak, megelőzhetik az ugyancsak tűz- és robbanás- veszélyes elektrosztatikus fel- töltődéseket. További munkájukban is a korszerű biztonsági eszközölk, rendszerek, egyéni védőeszközök kialakítását sorolják az első helyre. Hasonlóan fontos feladatuk a baleseti okok elemzése, olyan egységes koncepció kialakítása, amely segít szilárdan megalapozni az egészséges és biztonságos m u n kakörü I ményeket. A tanácskozáson Mihail Cuc- kov, a Szovjet Központi Munka- védelmi Tudományos Kutató Intézet igazgatója is felszólalt. Elmondta, hogy hazájában folyamatosan javulnak a munka- feltételek és nagy sikereket értek el a balesetek megelőzésében. Ezt a kedvező folyamatot a munkavédelmi intézmény- hálózat állandó bővülése segíti. Az utóbbi nyolc évben 380- ró| 800-ra emelkedett a munkavédelmi feladatok megoldásával foglalkozó tudományos intézetek száma. Évente mintegy 1800 olyan tudományos mű születik, amely a munkavédelem egy-egy fontos kérdését segít megoldani. Tudományos alapokon folyamatosan egységesítik a termelőeszközök és a technológiák biztonsági követelményeit, s számottevő eredményeiket érnek el az értékelési, az ellenőrzési módszerek kidolgozásában is. Sokoldalúan fejlesztik az együttműködést a többi KGST-ország tudományos intézményeivef, s ez valameny- nyi fél számára igen előnyös. Szovjet—görög dokumentumok Kedden a Kremlben folytatódtak a szovjet—görög tárgyalások. A tárgyalások befejeztével aláírták a megbeszélések dokumentumait, amelyeket később tesznek közzé. A tárgyalásokon, amelyeken szovjet részről Alekszej Koszigin miniszterelnök és Andrej Gromiko külügyminiszter, görög részről Konsztantin Kara- manlisz miniszterelnök és Geor- giosz Rallisz külügyminiszter vett részt, véleménycserét folytattak a szovjet—görög kapcsolatok fejlesztésének további irányelveiről és jóváhagyták a közös nyilatkozat szövegét. A nyilatkozat, amelyet később tesznek közzé, arra hivatott, hogy elősegítse a kétoldalú együttműködés fejlesztését, a két ország népei közötti kölcsönös megértés és barátság meg szi Iá rd u lását. A tárgyalásokon jóváhagyták a szovjet—görög közlemény szövegét is. Ezt a közleményt ugyancsak később hozzák nyilvánosságra. Ezután került sor a dokumentumok aláírására. A szovjet-görög nyilatkozatot a két kormányfő: Alekszej Koszigin és Konsztantin Karamanlisz írta alá. A két ország gazdasági és műszaki együttműködéséről szóló megállapodást Szemjon Szfkacskov, a külgazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, illetve Rallisz külügyminiszter írta alá. Baranya vezetni Schwerinbe utaztak Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke tegnap elutazott Schwerinbe, Baranya megye NDK-beli testvérmegyéjébe. Megyénk első titkára és tanácselnöke részt vesz a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő schwerini ünnepségen. Könyvtárosok harmadik konferenciája A szocialista országok nemzeti, illetve országos könyvtárainak szakértői kedden kezdték meg harmadik konferenciájukat a vendéglátó, az Országos Széchényi Könyvtár épületében. Az ötnapos konferencián az állománygyarapítás tapasztalatairól tanácskozik a hét szocialista ország küldöttsége. Havasi Zoltán, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese megnyitó beszédében elmondta, hogy az 1975-ben, Varsóban alakult állomány- gyarapítási konferenciát kétévenként hívják össze, hogy megvitassák a nemzeti és a külföldi irodalom beszerzésének, összegyűjtésének tapasztalatait. A budapesti tanácskozásra meghívott szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a nemzeti könyvtárak kötelessége országuk kulturális értékeit, a múlt és a jelen pótolhatatlan kiadványait, könyveit, füzeteit gyűjteni. Várospolitikai fórum fiataloknak Részt vállalnak környezetünk megszépítésében A munkaerő-helyzettől a Pécsi Nemzeti Színház műsorpolitikájáig, a lakásépítéstől a zöldségellátásig nagyon sok és széles téma-skálán mozgó kérdést tettek fel tegnap délután Pécsett, az Ifjúsági Házban Pécs város párt-, állami, társadalmi szervezetei képviselőinek a fiatalok. A kérdezésre a KISZ Pécs városi Bizottsága teremtett lehetőséget a gazdasági, illetve várospolitikai fórum megszervezésével, amire a megyei ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok keretében került sor. Hasonló jellegű fórumot két évvel ezelőtt rendeztek, s a kedvező tapasztalatok alapján úgy döntöttek, hogy kétévenként — a parlamentek közötti időszakban — rendszeresen sort kerítenek rá. Rákos János, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára köszöntő szavait követően — érdekességként — felidézett egy-két akkori kérdést: — mikor bontják le a szi. geti vámnál lévő falatozót? — mikor épül Pécsett fedett piac?, — mikor alakítják át a pályaudvari büfét?, — mikorra várható a sportcsarnok átadása? A Pécsi Állami Gazdaság szilágypusztai földjén szecskázógép vágja a másodvetésű napraforgót, amelyből — kukoricaszár hozzáadásával — takarmánysiló készül. Fotó: Proksza László Nos, ezekre a kérdésekre azóta már a valósággal lehet felelni. A tegnapi fórum vitaindító tájékoztatóval kezdődött, amit dr. Geisz Mihály, az MSZMP Pécs városi Bizottságának munkatársa mondott. Röviden ismertette a gazdaságpolitikai, illetve várospolitikai alaphelyzetet, szólt a jelen tervidőszak eddigi eredményeiről. Ezt követően szóban, illetve a fórum titkársághoz írásban eljuttatott kérdésekre válaszoltak a Pécs városi Tanács terv-, művelődés- ügyi, építési és közlekedési, kereskedelmi osztályának, a tanács vb-hivatalának, a pálya- választási tanácsadónak, a népfrontnak megjelent vezetői, képviselői. Bár a kérdések egy része azokra a városgazdálkodási, városfejlődési, illetve fejlesztési tényekre, tervekre vonatkozott amikre számos más alkalommal, — különböző rendezvényeken — ezidáig is választ kaphattak a fiatalok, mégis volt jellegzetessége a tegnapi beszélgetésnek. Ez éppen abból fakadt hogy fiatalok kérdeztek. így kaptak nagyobb hangsúlyt azok a kérdések, amik őket foglalkoztatják. Szó esett a tanulásról, a pályairányításról, a munkahelyi beilleszkedésről, a pécsi szórakozási lehetőségekről, az albérleti díjakról. De azt is a fiatalok fórumán hallottuk, hogy a vállalatok, üzemek, intézmények KISZ-szervezeteinek tagjai nemcsak kérdeznek és kérnek, hanem segítséget is ajánlanak. Ezt a segítséget ezekben a hetekben aktualitáshoz kötik, ugyanis a városi KISZ-bizottság október 4-re környezetvédelmi napot hirdetett. Ám nem kérte, hogy mindenki és mindenhol e napon tegyen valamit, amivel rendezettebbé, szebbé teheti közvetlen környezetét, tehát a felhívás a folyamatos munkára is szól. A fiatalok elmondták, hogy elsősorban munkahelyük kapuin belül néznek körül, de több KlSZ-szer- vezet már ki is lépett e kapukon. A kesztyűgyáriak például az Ágoston téri iskola udvarát rendezik az úttörőkkel együtt Az ÉPFU KISZ-esei pedig az új- mecsekaljai parkerdő rendbehozását vállalták. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 271. szám 1979. október 3., szerda Ara: 1,20 Ft pécsi KISZ-esek kérdeztek
