Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-18 / 286. szám

1979. október 18., csütörtök Dunánt últ napló 3 Kőolaj- és gázkincsiink helyzete Lengyel munkások a BCM-néf Jól élni az adott lehetőségekkel Beszélgetés az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatójával Huszonhat vállalót és üzem ötvenezer foglalkoztatottjának mindennapi munkája az egyik oldalon, a másikon a sokat em­legetett „olajválság" hazoi ha­tásainak serege a termelői- és a lakossági felhasználásban. Érthető tehát a közfigyelem, ami a hazai szénhidrogén-iport öve­zi. A növekvő követelményekről beszélgettünk dr. Bán Ákossal, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt (OKGT) vezérigaz­gatójával. , - Minisztertanácsi határo­zat rögzítette 1973-ban a ha­zai szénhidrogén-kutatás alapvető céljait. Hol tart en­nek megvalósítása? — A szóban forgó útmutatás szerint a kitermelhető szénhid- rogén-vagyont 60 millió tonná­val kell növelni az ötödik ötéves terv végéig. A kutatási módsze­rek tökéletesítése és intenzív jellegének erősítése lehetővé teszi, hogy a kormány határoza­tában foglaltakat 1979 végére teljesítsük, s jövőre 6—8 millió tonnás túlteljesítésre mutatkozik lehetőség. Hozzáteszem azon­ban: sok helyen kutatunk, mi­vel az új területek készlete ki­csiny, jobb esetben közepes. Ez magyarázza az évenkénti 200 ezer méternyi kutatófúrást, s azt, hogy a Körös—Berettyó vi­dékétől a Dunántúlig, Barcs és Magyarszentmiklós térségéiq ott vannak feltáró csoportjaink.- Sok helyen kutatni és mind mélyebbre menni: kény­szer, mivel a geológiai adott­ságok következménye, össze­fér ez a kényszer és a gazda­ságosság? — Valóban egyre mélyebbek kutató fúrásaink. A hatodik öt­éves tervben átlaguk 370 méter­rel növekszik, eléri a 2900 mé­tert. Ezen belül azonban jelen­tősen megnő a háromezer, sőt a 4500 méternél is mélyebb fú­rások aránya. Ez természetsze- lűleg magával hozza a költsé­gek növekedését — így például c fúrási eredmények számítógé­pes feldolgozása, új mélyfúrási, geofizikai eszközök beszerzése —, de: egy méter kutatófúrásra 35 tonna új ipari szénhidrogén- vagyont tervezünk az 1981 — 1985 közötti időszakban. Más ténnyel érzékeltetve a gazda­ságosságot: egy forint kutatási kiadás 13 forint,eredményt hoz, azaz a mostani olajárakkal szá­molva évi 12 milliárd forint eredményre teszünk szert e rá­fordítások seqítséqével, a kiter­melhető szénhidrogén-vogyon- ból. S a mai árak mellett az is kifizetődő, hogy a korábban fú­rással meqkutatott területeken — mélyebbre hatolva — újra próbálkozzunk, ami üllés tér­ségében sikerrel járt. Nem sza­bad ugyonis elfeledkezni arról, az import beszerzési árnak csak szerény részét érik el a hazai kitermelési költségek, azaz az itthoni szénhidrogének a legol­csóbbak a számunkra.- Világszerte nagy figyel­met kapnak az ún. másodla­gos és harmadlagos kiterme­lési módszerek, amit nyilván az árviszonyok magyaráznak. A szakemberek a hazai ered- menyeket sem tartják csekély­nek. — Nagy erőfeszítéseket te­szünk a korszerű másod- és harmadlagos művelési eljárások hasznosítására, s ennek köszön­hetően Algyőn vízbesajtolással 40—45 százalékra növeltük a kinyert kőolaj-mennyiséget, a dél-zalai mezőkön szándioxid- gáz- és vízbesajtolással har­mincról 45-55 százalékra, Dem- jénnél pedig a rétegnyomás fokozása végett, az oloj egy ré­szének föld alatti elégetésével kísérletezünk. Kutatási szakasz­ban van a leghatékonyabb, de egyben legköltségesebb eljárás, a micelláris oldatok alkalmazá­sa. Itt kell szólni arról is, hogy a régebbi gázmezőkben csök­ken a rétegnyomás, azaz több kutat kell mélyíteni, nyomás­fokozó kompresszorállomásokat építeni; növekszenek a költsé­gek, egyre több fejlesztési alap­ra lenne szükségünk. Hozzátar­tozik a folyamatos ellátáshoz — a téli csúcsfogyasztási igé­nyek kielégítéséhez — a föld alatti qáztárolók megnőtt sze­repe, íqy a pusztaedericsi, a pusztaföldvári tárolóé, vagy a haidúszoboszlóié, amelyet a kö­zeli hónapokban adnak át ren­deltetésének.- Ha a gázról szó esett: milyenek a lakosság ellátásá­nak feltételei szénhidrogé­nekből? Hol lelhetők gyenge pontok: vannak-e zavarforrá­sok? — Trösztünk vállalatai külön­legesen fontos feladatukként ke­zelik a lakosság ellátását, ennek egyik oka az, hogy mi magunk is fogyasztók vagyunk. Tavaly az esztendő végén az országban 837 ezer háztartásban vezetékes gázt, kétmilliónál több család­ban pedig pébégázt használtok. A változás ritmusát kitapinthat­juk egyetlen számadatból: tavaly 131 608 új háztartás kapcsoló­dott be az ún. palackos, azaz a pébéqáz-ellátásba. Ami a za­varforrásokat illeti: átmeneti fennakadások voltak, vannak, jelenleg az importból származó pébégáz egyenlőtlen beérkezé­se, a terméktárolók hiánya. Al­győn most épül a 30 ezer köb­méteres propán-butángáz táro­ló, ennek elkészülte sok fejfá­jástól mentesít bennünket. A kőolajtermékeknél a kiszállítást tartjuk gyenge pontnak, a tank­autók kétharmoda elöregedett, gyakori a javítás miatti kiesés, s ehhez társulnak még az őszi, téli kedvezőtlen útviszonyok. So­kat segítenek a biztonságos el­látásban a termékvezetékek. Ezek rendszere ezer kilométer hosszúságú, két átlóban szelik át az országot, s oz évi 11 mil­lió tonnás forgalom harminc százaléka már rajtuk bonyolódik le. Ami népgazdasági szempont­ból nem mellékes: a szállítás költsége e vezetékeken a leg­kisebb.- Hosszú időn át gond volt a palackokkal, kevés volt be­lőlük. Egy tartalékpalack kincsnek számított. Mi most a helyzet? — Gond valóban volt, de az idén lényegesen megváltoztak a körülmények. Ma az új fel­használókat egy hónapon belül bekapcsolják vállalataink a pa- Icckosgáz-el látásba, stúl ezen, viszonylaq rövid idő alatt ki­szolgálják a tartalékpalockot igénylőket is. Jövőre újabb lé­pést tehetünk, körülbelül 100 ezer tartalékpalackot értékesít­hetünk. Rendeződik a 22 kg-os palackok ügye is, új típusából 20 ezer darabot kapunk az idén, s a jövő évtől kezdve szintén ennyit.- Évek óta a kőolajtermé­kek és a földgáz felhaszná-' lása is nagy iramban növeke­dett a termelőágazatokban éppúgy, mint a kommunális szektorban. A hazai termelés' alapokat miként befolyásolja egyrészt a fogyasztás bővü­lése, másrészt a kutatá-feltá- rá tevékenység? — Gázkészleteink eddig — a felhasználás növekedése ellené­re sem csökkentek, azaz a ku­tatás pótolni tudta a kitermelt mennyiséget. Kőolajkészleteink azonban — bármennyire is saj­nálatos ez — apadnak, s ez - sok más okkal egyetemben — az ésszerű fölhasználás, a taka­rékosság fontosságára figyel­meztet. A következőkkel érzé­keltethetem ennek a bizonyos résnek a nagyságát,: most egy év alatt 8—8,5 millió tonna kő­olaj egyenértékű szénhidrogént termelünk ki, a megtalált va­gyon viszont 6-7 millió tonna kőolaj-egyenérték. Ennek isme­retében kapja meg valódi jelen­tőségét a Szovjetunióból szár­mazó behozatal a kívülálló szá­mára is.- Népgazdaságunk egésze sokat vár attól, amiről ma nap mint nap hallhat: a tér melékenység növelésének szükségességéről, az értéke­sebbé feldolgozott áruk ará­nyának növeléséről, a ter­mékszerkezeti változtatások jelentőségéről. Az OKGT ed­dig sem volt e területeken a sereghajtók között, ám a trösztön belül akadnak szem­betűnő termelékenységi kü- lönbségek. — Sok irányban mozgunk a népgazdasági követelmények teljesítése érdekében, a műsza­ki fejlesztéstől a jól ösztönző bérformákig húzva meg cselek­vésünk körét. Példát említve ez utóbbira: kutató vállalatainknál eddiq nyolc fúróberendezésnél vezettük be az egyösszegű utal­ványozást, s az eredmény 10—15 százalékos termelékenység-növe­kedés. Hasonló kedvező töpasz- talatokot szereztünk e bérformá­val a Kőolajvezeték Épitő Vál­lalatnál. Mond valamit törekvé­seinkről, hogy idén hatszáz fő­vel csökkentjük a tröszt létszá­mát, a termelési érték, az árbe­vétel növekedése mellett. A ko­rábbiaknál jelentősebb szerep­hez jutnak olyan tényezők, mint a költségelemzés, vagy az, hogy a jövő év végére 34 ezer fizikai foglalkoztatottunk közül 23 szá­zalék idő-, több mint harminc százalék pedig munkanormák alapján dolgozik, kapja a jöve­delmét. Ami a termelékenység­beli különbségeket illeti: en­nek vannak objektív — techno­lógiai - okai, s olyanok is, ami­ket iobb szervezéssel, irányítás­sal, határozottabb vállalati ve­zetéssel megszüntethetünk, csök­kenthetünk.- Nagy értékű beruházá­sok terepe volt a kőolaj-fel­dolgozó- és földgázipar. Ez lehetőséget teremtett arra is, hogy növekedjék az ún. fehér- áruk, azaz az értékesebb tér mékek aránya. Milyen továb­bi lehetőségek kínálkoznak ezen- a területen? — A termékszerkezet változta­tása egyben a termelékenység­nek is fontos növekedési forrá­sa, ezért minden jó irányú lé­pésre készek vagyunk. Kedve­zően dolgoznak a Dunai Kő­olajipari Vállalatnál, a Komá­romi Kőolajipari Vállalatnál megvalósított, s a nagyobb ér­tékű termékek arányát növelő beruházások, főként ezek nyi­tottak utat annak, hogy ez év­ben 140 millió dollár értékű ki­vitelt valósíthassunk meg. Folya­matban van Százhalombattán az export árualapokat bővítő hitel segítségével további há­rom beruházás, ezekhez is jo­gos reményeket fűzünk. Ahogy az ötödik ötéves tervben — az aromás extraháló, a benzin izo- merizáló és más fejlesztésekkel —, úgy a hatodik ötéves terv­ben is lényeges feladatunk az ún. minőségi benzinek előállítá­sának fokozása, újabb vegy­ipari, növényvédőszer-gyártási intermedierek — alapanyagok — készítése, mert ez utóbbiaknál viszonylag szerény beruházások­kal jelentős importot takarítha­tunk meg. A következő közép­távú tervidőszakban olyon lehe­tőségekhez is hozzányúlunk, mint a ma fűtőolajként értéke­sített termék továbbfeldolgozá- sa, s belőle a benzin és gáz­olaj kinyerése, mert hiszen ne­künk, a trösztnek is alkalmaz­kodnunk kell a szénhidrogének minél célszerűbb, gazdaságo­sabb fölhasználásának követel­ményéhez — mondotta befeje­zésül az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. Mészáros Ottó Gyors ütemben épül a beremendi mészmű Tudja, mit jelent az a fel­irat? — mutat egy nagybetűs táblára Bohacsek Rudolf, tele­fonközpontos, portás, alkalmi tolmács és nyelvtanár. Nem tu­dom magának szó szerint le­fordítani, de körülbelül ez az értelme: „A lengyel dolgozók keze munkáját a magas minő­ség jellemezze!” A tábla az irodaépület előtt áll, s az ember, mintha külföl­dön járna, idegennyelvű fel­iratok mindenhol. Itt már csak lengyel szót hallani. A beremendi cementgyár mö­gött új mészmű épül, amit len­gyel vállalatok készítenek el kulcsrakészen. A csaknem egy- milliárd forintba kerülő, hatal­mas munka átadását 1981 má­sodik felére vállalták a lengye­lek. Május 10-én, az ünnepélyes alapkőletételkor még kezdeti földmunkák, egy-két barakk, és a kőtörő alapjának első szint­je volt látható. Most mindenfe­lé betonoszlopok kisebb-na- gyob csoportokban, egy helyütt köralakban, adják az épülő mészmű leendő körvonalait. Jozef Gillben, az építkezés igazgatójában rendkívül udva­rias, és fáradhatatlan , embert ismertem -még. Egy órán át jár­tuk az építkezés területét, és egy órán keresztül magyarázott Bohacsek Rudolf segítségével, aki a hivatalos tolmács távollé­tében vállalta az alkalmi fordí­tást. Milyen lesz az új mészmű? A beremendi kőbányából a kiter­melt mészkövet teherautók fog­ják majd a kőtörőbe szállítani. Az itt összetört kőzet az osztá- lyozóba kerül, ahol többszöri osztályozás után választódik ki a mészgyártáshoz alkalmas, 50—60 mm átmérőjű zúzalék. Az ennél nagyobb darabok a cementműben kerülnek felhasz­nálásra (a cementgyár mosta­ni kőtörőjére nem lesz szükség), az ennél kisebbekből pedig a malomban kőlisztet őrölnek. A mész előállításához megfelelő méretű zúzalék egy hatalmas köralakú tárolóba jut majd, A tárolóból 200 méter hosszú, föld alatti szállító-alagúton jut el az égető kemencékbe. Innen kerül a tartályokba, ahol a kü­lönböző vegyi folyamatok — pl. hidratáció — után kész mész- ként érkezik a csomagoló és tá­roló csarnokba. A legelőrehaladottabb álla­potban a kőtörő épülete van. A 15 méter mélyre süllyesztett, különleges szilárdságú beton­alapra még ebben a hónapban megkezdik a törőgép felszere­lését. Hatalmas, 15—20 tonnás darabjai már megérkeztek Len­gyelországból. Az oldalfalak nagyrésze is áll. Szinte már- ványsimaságúak, ugyanis spe­ciális zsaluzást alkalmaznak. Fémkeretbe foglalt, víztaszító anyaggal ' kezelt, rétegelt fale­mezek közé ún. betonágyúval öntik a folyékony betonmasszát. Kiváló minőség, pontosság, fegyelem Az égetőkemencénél is ké­szen vannak az alap-pillérek, úton van már Lengyelországból a kemencéket tartó acélszerke­zet. Az egész telep elektromos­ságát biztosító elosztó központ­ban az aljzatba süllyesztett ká­belcsatornákon az utolsó simí­tásokat végzik, pár napon be­lül a villanyszerelők veszik át Az egyik lakószobában, aho­vá benéztem, a polcon sárgálló birsalmák illata töltötte be a levegőt. A szoba pici, de ké­nyelmes, minden megvan ben­ne, ami két ember pihenéséhez kell. — Szabad idejükben olvas­nak, fociznak, vagy elmennek a környékre sétálni, vagy éppen a terepet. Nincs olyan épület, amit még ne kezdtek volna el. Pontosan, terv szerint történik minden. Az alap építőanyago­kat — mész, cement kavics, tégla — a magyar fél biztosítja, a munkagépek, berendezések, különleges födémelemek Len­gyelországból érkeznek, —■ Egy kicsit előbbre vagyunk, mint ahogy terveztük — mondja Jozef GUI —, de oly kis mérték­ben, hogy ezzel nem dicsek­szünk. A gazdasági, műszaki veze­tőkkel és az adminisztratív dol­gozókkal együtt 300 ember dol­gozik az építkezésen. Hetente háromszor 12 órás, háromszor pedig nyolc órás műszakban. Sajnos, rosszkor, a nyolc órás „rövid” napon érkeztem, és két órakor az emberek már szét­széledtek, ki erre, ki arra. így Jozef Kuta gazdasági igazgató kísért végig a már üres és na­gyon tiszta éttermen, ahol a fa­lakon mindenütt ott a dohány­zást szigorúan tiltó tábla. — A kosztot jónak és ele­gendőnek találjuk, de aki eset­leg ennél nagyobb étkű, az itt a kantinban vásárolhat kiegészí­tést. Rudi bácsitól magyarul tanul­nak. Minden harmadik hónap után hazamehetnek, ilyenkor jár négy szabadnap, és ha közben ledolgoznak két szabad­szombatot, kaphatnak még két napot. — Nagyon jólesik valameny- nyiünknek a magyarok kedves­sége. Barátságok szövődtek a cementgyár és a mi munkása­ink között. — Ezt én is bizonyíthatom —< szól közbe tolmácsunk —1 az idősebbek között én is barátok­ra leltem, és Beremenden sok fiatal család is tartja velük a kapcsolatot. Rendes emberek, és tudnak dolgozni! Nem is en­gedik meg a lógást, vagy a fegyelmezetlenséget. Akit egy­szer már figyelmeztettek, azt másodszor már hazaküldik. Távozásomkor ismét szemem­be ötlött a lengyel feliratú táb­la. Nos, az eddigiekkel a len­gyel munkások már bizonyítot­tak, valóban magas minőség jellemzi munkájukat, ezenkívül pontosság, és fegyelmezettség. Sarok Zsuzsa *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents