Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-17 / 285. szám
6 1979. október 17., szerdo Dunántúli napló __________________________________ V J ogi tanácsadó szerkesztőség postájából Hangulatos, a városképbe jól illeszkedő külsőt kapott a pécsi ” Báthori u. 6. számú bérház, melyet a közelmúltban tatarozott az Ingatlankezelő Vállalat. Fotó: Maletics fiz illetékes uölasza „Hulladékgyűjtési akció — némi tanulsággal” ( Balogh T. kérdezi. Hogy mi a mellékfoglalkozás és ki léte- sitheti ? Az érvényes rendelkezések értelmében a mellékfoglalkozás a főálláson kívüli olyan munka- viszony, melynek keretében elvállalt feladatokat a dolgozó a főállása szerinti munkaidőn túl (azon kívül) végzi el. Mellékfoglalkozást bárki létesíthet, aki munkaviszonyban áll, függetlenül attól, hogy milyen munkakörben dolgozik. A mellékfoglalkozás létesítéséhez is szükséges a munkáltató előzetes írásbeli engedélye. I T. L. termelőszövetkezeti tag az iránt érdeklődik, hogy mikor nem jár betegségi segély? Nem jár betegségi segély — annak a tagnak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta; — a részegségből eredő vagy amiatt keletkezett keresőképtelenség első három napjára; — annak a tagnak, aki letartóztatás, illetőleg szabadság- vesztés alatt áll; — a munkaterápiái gyógykezelés időtartamára; — a gyermekgondozási segély és a szülési segély folyósításának idejére;-— a heti pihenőnapra; — a katonai szolgálat idejére; — a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a segélyre jogosult munkadíjat kapott. A jogszabályi rendelkezések értelmében a betegségi segély megvonható attól a tagtól, aki — az orvos utasítását nem tartja be; — az elrendelt o'rvosi vizsgálaton, felülvizsgálaton nem jelenik meg; — beteg gyermeke ápolására kapta a segélyt és a gyermek kórházba utalását — indokolatlanul — nem fogadta el. Viszont nem vonható meg a betegségi segély azon a címen, hogy a tag időközben nyugdíj- jogosult lett. I A. T.-né kérdezi, hogy a háztartási ^ alkalmazott munkaidő- beosztását ki határozza meg? A 10/1978. (Vili. 15.) Mü. M. sz. rendelet 3. §-a értelmében a munkaidőbeosztást a munkaszerződésben KELL meghatározni. A munkáltató a háztartási alkalmazott érdekeinek sérelme nélkül a munkaidőbeosztáson — a felmerülő szükséghez képest — változtathat, illetőleg a bentlakó háztartási alkalmazottat különösen indokolt esetben 22 óra és 6 óra között is foglalkoztathatja. A napi munkaidő túlmunka esetén sem haladhatja meg a tizenkét órát. A háztartási alkalmazott heti pihenőnapját közös megegyezéssel KELL kijelölni. A heti pihenőnapnak havonta egyszer VASÁRNAPRA kell esni. Takács J. az utcán ment, amikor a házról a lehulló vakolat ráesett, sérülését okozta és ruháját is tönkretette. Kérdése: kitől kérheti kára megtérítését? A Polgári Törvénykönyvünk 352. §-a szerint az épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tu- lajdonosa a felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. ' A Dunántúli Napló október 13-i számában) a fenti cím alatt megjelent cikkben szereplő ügyben vizsgálatot folytattam. A vizsgálat eredményei: A Dél-dunántúli MÉH Vállalat és a Pécs városi úttörőelnök, ség között az előző évek tapasztalatai alapján néhány évvel ezelőtt megállapodás jött létre a másodnyersanyagok iskolai gyűjtésének megszervezésére. Arra való tekintettel, hogy a Pécs városi úttörőcsapatok közel egyidőben rendezték a gyűjtési akciókat, és a begyűjtött anyag elszállítását végző pécsi telepünk erre nincs felkészülve, ezért a megállapodás értelmében az úttörőelnökség összegyűjti az iskolák éves munkatervei alapján a gyűjtési időpontokat és vállalatunk rendelkezésére bocsátja. Vállalatunk a telepi kapacitásnak megfelelően az iskolákkal egyezteti a szállítási időpontokat. Az 1979-es tanévben sajnálatos módon hem így történt. Az úttörőelnökségtől vállalatunk ugyanis nem kapta meg a szükséges információkat és ebből következett, hogy az október 1. és 10-e között ötletszerűen és egyidőben lebonyolított gyűjtések miatt nagy mennyiségű anyag halmozódott fel az iskolákban. Az iskolák többsége ezt Az alábbi két levélre, melyek a Dunántúli Napló szeptember 19-i számában jelentek meg, Körmendi Kálmán, a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemigazgatója adott választ. A „Bosszantó apróságok .. .” című levél a Rákóczi u. 65. sz. ház előtt lévő törött aknafedél problémáját veti fel, amely sok ember bokaficamának és női cipősarkok letörésének lett már okozója. Erre a válasz: „Az a megállapítás, hogy az aknafedél a DÉDÁSZ-é, téves, ugyanis ez az aknafedél a villamos közlekedési jelzőlámpához kivezető kábeleknek a csatornafedele és mint ilyen, nem a DÉDÁSZ tulajdonát képezi. Tudomásunk szerint tanácsi kezelésben van.” A „Patkányvadászat az akna körül" című cikk kifogásolja, hogy a DÉDÁSZ egy-két hónappal ezelőtt a világító oszlop mellé aknát épített... Válasz: időben nem jelezte vállalatunknak, csak a telepigazgatóval közölték telefonon az elszállítandó anyag helyét és mennyiségét. A pécsi telepünk a mindennapi munkája mellett sajnos nem tudott eleget tenni a váratlanul jelentkező, megnövekedett feladatoknak. Telepünk mulasztást követett el akkor, amikor e nehézségekről a vállalat központját időben nem tájékoztatta és nem kért segítséget. A mulasztást elkövető személyeket felelősségre vontam. A város területén levő begyűjtött nyersanyagokat a cikk megjelenését követő két munkanap során telepünkre beszállítottuk. A hasonló esetek elkerülése érdekében az úttörőelnökséq és vállalatunk központja a szükséges intézkedéseket megtette. Ezúton is kérjük azonban az érdekelt iskolák igazgatóit és a másodnyersanyag gyűjtést irányító pedagóqusokat, hogy a következő gyűjtési időszakokban legyenek segítségünkre és az úttörőelnökség, valamint a vállalatunk által' meqhatározott programnak meqfelelően szervezzék a gyűjtéseket. Schmidt R. Ottó igazgató „A Váci M. u. 18. sz. előtt a talaj megsüllyedése miatt az Aknamélyítő Vállalat kérésére az ott lévő közvilágítási oszlop berendezését feszültség mentesítettük és a kidőlés veszélye miatt arról az armatúrát leszereltük. Az oszlop melletti aknát az Aknamélyítő Vállalatkészítette, az ott lévő deszka, egyéb anyag is ugyanezen vállalat tulajdona. Téves a cikknek az a megállapítása, hogy az aknát a DÉDÁSZ készítette és a patkányok ebből járnak ki és a DÉDÁSZ által ott hagyott anyagok rontják a tér képét. Az Aknamélyítő Vállalat a területet a cikk megjelenésekor már rendezte, a felesleges anyagot onnan elszállította, azonban a munka elkészültét vállalatunk, felé nem jelentette, így o közvilágítási armatúra pár nap késéssel került felszerelésre." Tenni kéne valamit! Sokat hallunk manapság a konténerekről. Jót és rosszat egyaránt. Konténer a gyors, modern, egészség- és környezetvédő szállítási, tárolási forma megtestesítője. Felhasználásának széles skáláját bizonyítja, hogy a vasúti szállítástól, az élelmiszer-tárolás és -szállításon ót, d -'háztartási szemétgyűjtőig mindenhol alkalmazható. Az utóbbiról lenne szó. Előnyeit mindenki ismeri. Mégis, az utóbbi időben egyre több baj van velük, önállósítják magukat. Igen, bármilyen valószínűtlennek hangzik, de így van. A meglevők (ha valaki még nem szerelte le) négykeréken el-elindulnak az úttesten. Jómagam is szemtanúja, voltam, amikor o konténer elindult a sárga Lada felé. Oda is ért. Az ilyen esetek a zord, viharos időjárás következtében, sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő. A tulajdonos a házfelügyelő felelősségét említi, hiszen megvan a kijelölt tárolóhely és rögzíteni is kell a konténert. A házfelügyelő a szemétszállító munkásokat szidja. És így visszafelé. Vajon valójában ki a felelős? Az érvényben lévő hivatalos állásfoglalás szerint az ürítés után a konténert a tulajdonosnak, illetve a kezelőnek kell a kijelölt helyre visszahelyezni. És mégis áprilisban három, májusban két autót rongált meg a felelőtlenül ott „felejtett” konténer, csak a Bajcsy-Zsi- linszky úton. A biztosító, és némi vita után a PIK fizetett. A károsultak pedig bevonultak járművükké?! a szervizbe. Hogy miért írok erről én most? Hiszen a károsultak már bizonyára rég elfelejtették, azonban az „áldozatok” száma tovább nőtt. Annak érdekében, hogy hasonló „karambolok" megszűnjenek, a PIK szóban és papíron mindent elkövetett. Mégis, a házfelügyelők a mai napig is ott „felejtik" a konténereket az úttesten. így aztán nem volt meglepetés, hogy a legutóbbi vihar után két újabb autóval „találkozott” a konténer. Ugye, tenni kéne valamit?! Baka Sándor • * -------------T alálkozó Dombóváron Kérem mindazokat a volt iskolatársaimat, akik a most 50 éves dombóvári gimnázium épületében kezdték tanulmányaikat, 1929-ben (egész mostanáig), szíveskedjenek találkozó céljából 1979. október 28-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor megjelenni a „Hotel Dombóvár” éttermében, ahonnan átmegyünk a gimnáziumunkba és a mostanában felavatott új dombóvári művelődési házba. Előtte Való nap, este (27-én, szombaton) 6 órakor szintén a „Hotel Dombóvár” éttermében találkozunk. Az 1929 előtt végzett, volt iskolatársainkat is szívesen látjuk. Buru János dr. „Bosszantó apróságok” Leueleink nyomában Aktagyartäs, időpocsékolös Figyelemre méltó levelet kapott szerkesztőségünk, egy pécsi olvasónk keresett fel bennünket néhány sorával, s mivel nem engedte hosszú lére, idézem az egész levelet K érem önöket, foglalkozzanak egy kicsit írásaikban a felesleges aktagyártással, értekezletekkel. A közelmúltban sajnos tapasztalom, hogy a szövetkezeteknél mennyire sok felesleges oktagyártás és értekezlet van, ami idő- és energia- pocsékolás. Nem tudom, miért van szükség annyi jegyzőkönyvre? (Küldöttgyűlés, közgyűlés, választmányi gyűlés, vezetőségi gyűlés), ami kilószámra sem megvetendő, de egyszerűen tárolni sem tudják. És mennyi embert foglalkoztat! Nem lehetne ezt összevonni? Az egész napos értekezleteket a minimálisra csökkenteni? Mi. ért rabolják a dolgozók idejét, amit más, igen hasznos munkával szeretnének eltölteni?" E levelet a szívem fölött hordtam — napokig. Aztán szerettem volna felkeresni egy komoly, tekintélyes embert, akinek számít a véleménye ebben a dologban is, de nem tudtam vele találkozni, mert értekezleten volt. Épp ezért még mélyebben gondolkoztam el a dolgokon, s válaszomban igyekszem alapos és körültekintő lenni, remélem, hogy tisztelt olvasónk meg lesz vele elégedve. Hadd kezdjem az örömérzéssel, amely azonnal szétömlött bennem a levél olvastán. Óriási előrelépésnek ítélem, ho<)y nálunk már csak a szövetkezeteknél létezik felesleges aktagyártás és értekezletesdi. Én eddig úgy tudtam, hogy e megvetni való jelenség, amely a bürokrácia bölcsője és szülőanyja, életünk számos más területén is honos. És nem értem, hogy miért nem érti, miért kell jegyzőkönyveket készíteni ezeken az egész és fél, valamint negyednapos, helybeni és kihelyezett (ez utóbbi igen figyelemreméltó vívmánya az értekezletek kitalálóinak) értekezleteken. Hiszen, ha nincs jegyzőkönyv, akkor nem kell jegyzőkönyv-vezető sem, márpedig sokhelyütt csak ő jelent egy kis színfoltot az értekezlet sivatagában. Aztán, ha nincs jegyzőkönyv, hogyan születhetnek meg a „jegyzőkönyvön kívül” mondottak kategóriájába sorolt alapigazságok? Képzelje csak el, hogy tartanak egy értekezletet, ahol mindent jegyzőkönyvön kívül mondanak. Ez maga a skandalum. Azon is elgondolkodtam volt, hogy kilószámra sem megvetendő papírmennyiség születik az ilyetén jegyzőkönyvekből. Tárolni sem lehet már, a szövetkezeteket ezek szerint teljesen elborítják már a papiroshalmok. Gondolom, időnként megjelennek a piros nyakkendős úttörők, és szépért, átkötve, boldogan viszik a MÉH nyersanyaghasznosító vállalathoz, hogy a papírt visszaadják a gazdasági élet vérkeringésébe. így szépen bezárulhat a kör, a gyár újabb papírt készíthet belőle, amelyen újabb jegyzőkönyvek születhetnek. Nem értem továbbá, hogy mi nemérteni való van a foglalkoztatottság dolgában. Hogy menynyi embert foglalkoztat az aktagyártás, az szépen ki van dolgozva. Ennek is megvan a technológiája. Az aktagyórtás- hoz szükségeltetik egy értekezlet, amelynek van elnöke, fővédnöke, titkára, néhány alu- székony résztvevője, közülük kerülnek ki a hozzászólók, kell hozzá még kávéfőzőlány, jegyző, könyvvezető, jobb helyeken — a már említett, kihelyezett értekezleteken — kell még eqy Józsi bácsi, aki remekül főzi a birkagulyást odakünn a bográcsban, míg a fontosabb dolgokat huszadszor is átbeszélik odabenn. Levélírónk szerint mindez felesleges, és ezek az emberek csak az idejüket pocsékolják, holott más hasznos tevékenységgel járulhatnának hozzá hazánk és a nemzeti vaqyon gyarapításához. Nem tudom, mire gondol. Az összevonás gondolata egy ideig rokonszenves volt, de azután megborzadtam tőle. Töké. letesen egyetértek, hoqy jő lenne az értekezleteket összevonni. a dolgokat valahogy sűrítve közölni, de máris visszavon ia a javaslatot, ha elgondolja: az összevonás után (ösz. szevonásban is nagy qvakorla- tunk van!) eqvetlen értekezletbe foglaliák mindazt, amit sokfelé és sokaknak akartak elmondani s az értekezlet kezdődnék február tizenhetedikén reqqel kilenc órakor, és véget érne november hatodikén délután kettőkor. Ez lehet, hoqv hatékonyabb volna, mindenesetre fárasztóbb. D e félre a tréfával! Levélírónkkal én, személy szerint teljes mértékben egyetértek. Csakugyan fölöslegesnek tartom a fölösleges értekezleteket, iszonyatos mennyiségűnek az aktákat. Minden, amit ideírtam, személyes véleményem és az én gondolataim. Külön örvendek, hogy akadt rajtam kívül még valaki, aki ekképp vélekedik. Most pedig sajna, abba kell hagynom, mert időm szűkös, rohannom kell egy értekezletre, ahol a harmadik napirendi pont arról szól, hogy miért tartanak néhány helyütt annyi értekezletet. Kampis Péter A növényi betegségek és kártevők nemcsak a tavaszi, nyári időszakban pusztíthatok eredményesen. Az őszi melegebb napokon a zöldség- és virágkertészetben a fertőzött, elszáradt növényi részeket semmisítsük meg, vagy mélyen ássuk el. A gyümölcsfákat a gyümölcs leszedése után ajánlatos egy alkalommal permetezni. Az alma- és körtefákat közvetlen lombhullás előtt Chinoin Fun- dazollal védjük, mely a vara- sodás áttelelő szaporitóképle- teit pusztítja. A cseresznye-, meggy-, őszibarack-, kajszi- és mandulafákat Rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos oldatával permetezzük. A felsorolt csonthéjas gyümölcsfélék jelen időszakban réztartalmú szerekkel permetezhetők. A csonthéjasok levéllyukasodását előidéző gomba az enyhe teleken a 0 C fok feletti hőmérsékleten is fertőzőképes. Ahol a tenyész- időszak alatt a leveleken néhány milliméter átmérőjű piros foltokat észleltek — melyek közepe barna, elszáradt —, ott feltétlenül szükséges a védekezés. A lombhullás után, a fák nyugalmi időszakában a fán maradt moníliás gyümölcsöt szedjük le és semmisítsük meg. Gyakran találhatunk a fán hernyók által összeszőtt, száraz leveleket is, melyek közt a kártevők telelnek át. A hernyófészkeket vágjuk le és égessük el. A kis és nagy téli araszoló az erdővel határos gyümölcsösökben most rajzik. Mivel a múltban e kártevők ellen hatásos hernyóenyv már csak elvétve kapható, legeredményesebb védekezés, ha az erdővel szegélyezett kiskertekben madáretetők, odúk kihelyezésével a hasznos madarakat védjük. Dr. Frank József
