Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-17 / 285. szám
m DunQntult napló 1979. október 17., szerda NSZK-beli szakszervezeti küldöttség Baranyában A Német Szövetségi Köztársaság Mainz városából tartományi szakszervezeti delegáció érkezett megyénkbe a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa vendégeként. A küldöttség vezetője Julius Lehlbach vezetőtitkár. Vele érkezett Hans Anders, a Szállítási és Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára, és Klaus Schrirr ner, a Papír- és Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára. A vendégeket tegnap délelőtt Pécsett, az SZMT székházában Neubauer József vezető-titkár fogadta és tájékoztatta a megye szakszervezeti szerveinek munkájáról és az üzemi demokrácia fejlesztésének időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson részt vett Szokola Feienc, az SZMT elnöke, Koós Lászlóné és Szili József, az SZMT titkárai, valamint az SZMT osztályvezetői. A fogadást követően vendégeink, Koós Lászlóné titkár társaságában látogatást tettek a Pécsi Szikra Nyomdában, találkoztak az üzem gazdasági, szak- szervezeti vezetőivel. Délután Pécs város kultúrtörténeti nevezetességeivel, múzeumaival ismerkedtek. Nemzetiségi anyanyelvi oktatás Aligha tekinthető véletlennek az, hogy a nemzetiségi bizottság tegnap délelőtti ülésén a legtöb szó az anyanyelvről, a nemzetiségi oktatás gondjairól hangzott el. Nemcsak azért volt ez így, mert az egyik napirendi pont a nemzetiségi oktatás tanéveleji tapasztalatairól készült tájékoztató megvitatása volt. Oka a nyelvoktatás, a nyelvismeret fontossága hang. súlyozásának a köztudott „törvény" is: a nyelvében él a nemzet. Ha a komlói járás területén élő nemzetiségiekről van szó — ez volt a fő témája a testület tegnapi ülésének —, akkor elsősorban a német anyanyelvűeket kell értenünk. A járás területén ugyanis több mint 10 ezer német anyanyelvű nemzetiségi él, a délszlávok száma azonban alig több mint 400. Az utóbbi időben jelentősen módosult a járásban élő nemzetiségiek száma, a január 1-et követő területi átszervezés eredményeként. Többek között nőtt az arányuk Sásdon, Pécsvára- don, Mázaszászváron, Mágo- cson és Bikáiban. És ha már az utóbbi időszakot említettük, itt kell szóba hoznunk azt is, hogy az elmúlt néhány évben egyre inkább jelentkezik a nyelv és a nemzetiségi hagyományok megőrzésére való törekvés. E tendencia mindenek előtti erősítői azok az iskolák lehetnek, amelyekben oktatják a nemze- tiséaiek nyelvét. Gondot okoz azonban, hogy a járás területén mindössze 19 nyelvoktató tanár dolgozik ezekben az iskolákban, s közülük is csak hatan vannak a nyelvszakosak. A hagyományőrzésre való törekvésnek számos szép eredménye van már. Ide sorolandó többek között a mecseknádasdi tájház is, s a közeljövőben tovább gazdagodik a járás ilyen létesítménnyel: ezekben a hetekben rendezik be az ófalui tájházat, amelyet nemsokára megnyitnak a nagyközönség előtt. — ma — Forfntért ls kaphatok! Az Atlas Capco y termékbemutatója Sűrített levegővel üzemelő szerszámok, gépek Másfél órára világszínvonalú termékek sora vonult fel Pécsett az AFIT Szigeti úti szervizében. A Mercedes-buszt körbeállták az érdeklődő műszakiak — Baranya, sőt a szomszédos megyék vállalatai, üzemei is elküldték megfigyelőiket az Atlas Copco termék- bemutatójára — és lesték, hogy a szakállas svéd úr, Bo Nilsson a sűrített levegővel dolgozó rezgőollóval hogy vágja sorja- és deformálásmentesen a vastag acéllemezt, hogy tekeri be és ki a csavarokat, hogy rozsdátlanít, csiszol, fúr, vagy éppen légkalapáccsal dolgozik. ügyes, okos, hosszú élettartamú, megbízható gépek — hallom innen is, onnan is az elismerő szavakat — csak kár, hogy nem kaphatók forintért. A látottakat konferáló csinos hölgy — Gergely Attiláné, az Atlas Copcó-t tizenegy éve hazánkban képviselő Zenit Külkereskedelmi ügynökség munkatársa azonnal eloszlatja ezt a tévhitet, ezek a szerszámok és gépek, de valamennyi termék vagy az AUTOKER-en vagy a Zenit-en keresztül, forintért is beszerezhető. A színes rek- lámfilm vetítése közben Ger- gelyné beavat az Atlas Copco „életrajzába". — Világcég, stockholmi székhellyel, 18 ezer embert foglalkoztat. A 126 éve alapított cégnek leányvállalatai működnek Olaszországban, Svájcban és az :NSZK-ban. Termékeik 80 százalékát exportálják. — Milyen gyártmányaik van. nak? — Bányagépek, fúró- és rakodóberendezések, kompresszorok (Európa legnagyobb 'kompresszorgyártói), légszerszámok, festékszóró berendezések, pneumatikus vezérlőelemek, természetesen minden sűrített levegővel üzemel. Termékeik jellemzői a kiváló minőség és a világszínvonal, az sem utolsó szempont, hogy még a megszüntetett gyártmányok alkatrészeit is 10 évre biztosítják. A fejlesztésük az egészségvédelmet szolgálja, a porelszívás, a zaj- és a vibrációs ártalom kiküszöbölése is ezt célozzák. Az új 2000-es széria tagjai a nagyobb gépekkel szemben kisebbek, olcsóbbak és kiválóak szakaszos üzemelésre — de az anyagminőségük olyan, mint a nagyobbaké. A cég új gyártmányai az elektrosztatikus festékszóró és festékszóró robot szép számmal üzemel hazánkban is. Előregyártott szerkezeti rendszerek A legújabb technológiai eljárások A hazai előregyártott szett kezeti rendszerek szélesebb körű elterjesztésének kérdéseiről kezdődött kedden háromnapos tanácskozás az Építőipari Tudományos Egyesület szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián. A konferencián két szekcióban összesen 37 előadás hangzik el a legújabb hazai és külföldi technológiai eljárások ismertetéséről. A tanácskozásnak az ad aktualitást, hogy az MSZMP KB tavaly hozott határozatot az iparosítás fokozására az építőipari tevékenységben, valamint az építési tevékenység hatékonyságának növelésére. Amint az az első napi előadásokból is kitűnt, néhány ágazatban — így a lakásépítésben. az ipari szerkezetek gyártásában, valamint a közlekedésépítést szolgáló szerkezetek kialakításában — az előre, gyártás nemzetközi mértékkel mérve is magas színvonalon áll nálunk. Más területeken elsősorban a magánlakás-építést szolgáló előregyártott szerkezetek fejlesztésében némi lemaradás tapasztalható. Ennek pótlásához is támpontul szolgálnak majd a konferencia tapasz, talatai. A tanácskozást — amelyen kilenc ország szakemberei vesznek részt — Trautmann Rezső, az Építéstudományi Egyesület elnöke nyitotta meg. Meiszterics István, a „házigazda”, XIV. sz. AFIT főmérnöke: A — Kisgépeikből néhány már nálunk is könnyíti, gyorsítja a munkát. Azért csak néhány, mert mi még dollárért szereztük be. Most, hogy forintért is kaphatók, mi is kinéztünk jópárat megvételre. Murányi László 70 éues a komlói állami szénbányászat A múlt század elején — napi néhány vesszőkosárnyi mennyiségben — kezdődött meg Komlón a szénbányászat. Az akkori termelési mód jellemzésére ki. csit fellengzős a bányászat szó, hiszen a szén felszíni kibúvásait gyűjtötték először a parasztok, erdőjárók. A valóban bányászati tevékenység kezdete Engel Adóit nevéhez fűződik, aki 1880. ban megvásárolta a Montenou- vo család jánosi uradalmát, ahol mintagazdaságot akar létrehozni. Ám a megkésett kapitalista fejlődésnek ekkor már mind nagyobb szüksége van a szénre, ezért Engel szakembereIgy közlekedünk mi A Madách Imre utcából problémát jelent a kikanyarodás mindkét irányba Forgalomszervezők a forgalomszervezésről Gyakran bíráljuk Pécsett — jogosan, jogtalanul — a város közúti forgalmának a szervezését. Naponta terítékre kerül ez a téma, sokszor elhangzik, hogy ezt a csomópontot miért így festették fel, ez az utca miért lett egyirányú, ott miért lehet balra nagy ívben bekanyarodni. Természetesen tanácsokkal is előhozokodunk, hogyan kellene a gondot megoldani. Tegnapi őrjáratunk során a forgalom szervezői mondták el véleményüket. A városi tanácsot Papp Péterné, a pécsi közúti igazgatóságot Kemenes László képviselte. Utunk először a Rákóczi útra vezetett, a DÉDÁSZ-székház elé. Kifogásolják, hogy gépjárművel a 48-as tér felé haladva balra nagy ívben bekanyarodnak a székház elé, akadályozva ezzel a forgalmat. A jelenlegi helyzet szerint ez nem szabálytalan, mert a balra kanyarodást nem tiltják. Kemenes László elmondta, hogy kötelező haladási irányt jelző táblát helyeznek ki erre a pontra, mely szerint csak egyenesen és jobbra kis ívben lehet közlekedni. A keszüi út—málomi út —Táncsics Mihály út csatlakozásánál már nem ilyen egyszerű a megoldás. Itt az lenne az ideális, ha a keszüi útról ér kezűknek egy fogadósávot alakítanának ki a Táncsics Mihály utcában. De ideiglenesen egy tükör is megoldaná elsősorban az autóbuszvezetők gondját, mert a sarki kocsma udvarán levő kiszáradt fáktól nem látni be a málomi utat. Papp Péterné: — Tervezzük a keszüi útról való biztonságosabb kihajtás megoldását, de oz idén ez még nem valósul meg. A tükröt egyelőre nem tudjuk beszerezni. Kemenes László: — A tükör elhelyezése nem a közúti igazgatóság feladata. A gondot csak egy fogadósáv építésével lehet végérvényesen megoldani. Lvov-Kertvárosban néhány utca elején táblák jelzik, hogy a lakótelep egész területén a legnagyobb sebesség 30 kilométer lehet. — Ezeket a táblákat a forgalmi felülvizsgálat után megszüntetjük. Nemcsak a lakótelepen, az egész városban az az elv, hogy nem sebességkorlátozással, hanem egyéb megfelelő jelzőtáblákkal hívjuk fel a figyelmet a veszélyes helyekre — mondja Pappné. Az Anikó és Berek utcákkal kapcsolatos észrevételeinket az elmúlt héten írtuk meg. Pappné ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a gyermekintézmények közelében veszélyt jelző táblákat helyeznek ki. A Berek utcában gyalogos forgalom- számlálás dönti majd el, hogy az általunk is említett helyen felfestik-e a gyalogátkelőhelyet vagy sem. A Madách utcából való balra nagy ívben történő kanyarodással kapcsolatban: — A Petőfi utca forgalma jóval nagyobb mint a Ma- dáché, ott lehetetlen megengedni a balra kanyarodást. A környéknek ezen a részén máshol nincs lehetőség kijutni balra nagy ívben a Doktor Sándor útra, így kénytelenek voltunk ezt választani. A Madách utcából csak akkor kanyarodjanak ki a gépjárművezetők, ha biztonságosan megtehetik ezt. Még akkor sem kell sokat várokozni ott. A Dischka Győző utca egy- irónyúsításáról: — Az intézmények miatt az utca egyik oldalán parkolóhelyet kell biztosítani. Kétirányú forgalomnál erre nincs lehetőség. S többek között azért a Jókai utca felé lett egyirányú, mert a Jókai utca—Rákóczi út jelzőlámpás csomópont bal- esetveszély-mentesebbé teszi a 6-os útra kanyarodást. R. N. két hozat a bányászat fellendítésére, s 1895-ben sorra nyittatja az Adolf, a Glauzer és a Szerencse tárókat, majd 1898- ban az első aknát, melyet Anna névre keresztelnek el. A komlói szénbányászat kibontakozásának nagy gátat je. lentett korábban, hogy a szállítás nem volt megoldott. Engel változtatott ezen is, hiszen 1896- ban megnyílt a komló—bakó- cai vasútvonal, s így csakhamar az egész országban ismert lett a kiváló minőségű komlói szén. A fejlesztésben kétségtelen érdemeket szerzett Engel Adolf — időközben nemes lett, ,Jánosi" előnévvel —, azonban volt olyannyira „jó" üzletember, hogy csakhamar felismerte, ahhoz, hogy versenyképes maradjon, jelentős tőkeberuházásokra lenne szükség, ezt pedig nem vállalta. Az addig családi vállalatot ezért a Magyar Általános Hitelbankkal való egyezsége alapján részvénytársasággá alakíttatta. Az újonhan létrejött Dunántúli Kőszénbánya Részvénytársaságnak azon. ban szembe kellett nézni a huszadik század első gazdasági válságával, ami nemigen kedvezett a bányászatnak sem. A termelés helyett az Rt inkább propagandát csinált a komlói szén érdekében, mintegy előkészítve a talajt 1909. március 1-nek. Ekkor került ugyanis állami tulajdonba a bánya, kereken két és fél millió koronáért. A múzeumi és műemléki hónap keretében tegnap Komlón, a Helytörténeti Múzeumban Cserdi András múzeumvezető tartott előadást 70 éves a komlói állami szénbányászat címmel. Előadásának bevezetőjét tartalmazzák az eddig leírtak. Cserdi András Komló kőbányá. szaténok történetével foglalkozik behatóbban, annak kutató, sakor találkozott olyan adatokkal, amelyek a 70 évvel ezelőtt történteket teszik érthetőbbé. Előadásának további részében azzal foglalkozott, hogy milyen változást jelentett a komlói bányászat állami kézbe kerülése. Látszólag jelentékeny váltó, zások voltak ezek, hiszen az állami tulajdonbavétel egyik oka volt: „a magyar munkásokat munkával ellátni, s ezáltal a keserű csalódásokkal járó kivándorlástól visszatartani." Igaz, az átvételi jegyzőkönyv a bánya minden területén talált hibákat, hiányosságokat, kifogásokat, kivéve az egy tantermes iskolában és az orvosi rendelőben. A munkásszerző akció, kát előszeretettel állították be úgy, mint népjóléti intézkedéseket. Ilyen volt a zenekar is: „Igyekezni kell a munkásokat szabad idejökben kellően szórakoztatni, hogy ezáltal az iszá- kosságtól visszatartassanak, miért is dalárda és zene létesítendő" — ám az 1911-es sztrájkhangulat egyik keltője épp az volt, hogy a munkások csak évente egyszer hallhatták a zenekarukat, amúgy az az úrikaszinóban muzsikált. Ilyen ellentmondásos volt a kapitalista állam valamennyi „népjóléti" intézkedése is. B. L. A MAGYAR—AMERIKAI GAZDASÁGI TANACS ÜLÉSE Hétfőn és kedden Budapesten tartotta 5. ülését a Magyar—Amerikai Gazdasági Tanács, a két ország kamaraközi szervezete, amelynek célja, hogy elmélyítse a magyar és az amerikai vállalatok üzleti kapcsolatait, javaslatokat dolgozzon ki az akadályozó tényezők elhárítására. A tanácskozáson több mint 50 magyar és 40 amerikai vállalat képviseltette magát, A két küldöttséget Molnár József, a TANN- IMPEX vezérigazgatója és Zoltán Merszei, az Occidental Petroleum Corporation elnöke, a tanács társelnökei vezették.
