Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-17 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló 'VA XXXVI. évfolyam, 285. szám 'rJ» S* I 1 1979. október 17., szerda f'-j W Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságána k lapja Parlamenti tanácskozás Prágában A Varsói Szerződés tagállamai képviselőinek konzultatív találkozója Apró Antal felszólalása A Varsói Szerződés tagálla­mai parlamenti képviselőinek konzultatív találkozója kedden délelőtt megkezdődött a prá­gai Cernin-palotában, a cseh­szlovák külügyminisztérium székházában. A találkozón részt vevő magyar küldöttséget Ap­ró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, a szovjetet pe­dig Alekszej Sityikov, az SZKP KB tagja, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke és Vitalij Ruben, az SZKP KB tagja, a Legfelsőbb Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnö­ke vezeti, s a többi tagállam delegációjának élén is az or­szág parlamentjének elnöke áll. Megfigyelőként jelen van­nak Kuba, Laosz és Mongó­lia parlamenti küldöttségének tagjai. A tanácskozást Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke nyitotta meg. Hangoztatta: a szocialista kö­zösség országainak parlament­jei egész belső és nemzetközi tevékenységüket alárendelik országaik és az emberiség békeakaratának. — Meggyőződésem, hogy a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésének megvita­tása során mi, ezen a találko­zón is méltó figyelmet fordí­tunk azokra a javaslatokra, amelyeket Brezsnyev elvtárs fejtett ki Berlinben. Választóink érdekeinek megfelelően támo­gatjuk e javaslatokat, felhívjuk fontosságukra a burzsoá parla­mentekben és különösen a NATO-parlamentekben lévő kollégáink figyelmét, felszólít­va őket, hogy az emberiség sorsáért, békés jövőjéért való felelősség tudatában járjanak el. Alois Indra végül felolvasta Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlovákia köztársasági elnökének a talál­kozó résztvevőihez intézett üd­vözlő üzenetét. Ezután Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, Vladimir Bonev, a bolgár nem­zetgyűlés elnöke, Stanislaw Gucwa, a lengyel szejm mar- sallja (parlamenti elnök) és Apró Antal szólalt fel. Apró Antal felszólalása be­vezetőjében kijelentette: — Az élet igazolta, hogy konzultatív találkozóink, amelyek a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1976-os, bukaresti ülésének határozata alapján kerülnek sorra, hasznosak, s jól szolgálják közös céljaink meg­valósítását. — A mostani tanácskozá­sunk feladata — folytatta —, hogy összegezzük a Varsói Szerződés tagállamai parla­menti képviselőinek legutóbbi, 1977. július 5—ágán Lenin- grádban megtartoflOkonzultatív találkozója óta eltelt időszak­ban végzett tevékenységünket, és véleményt cseréljünk a je­lenlegi nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, arról, hogy a magunk sajátos eszközeivel hogyan járulhatunk hozzá a nemzetközi enyhülés folyamatá­nak elmélyítéséhez, az államok közötti bizalom erősítéséhez, a béke és biztonság megszilár­dításához. Az országgyűlés elnöke a főbb nemzetközi kérdésekre vonatkozó magyar álláspontot ismertetve többek között kifej­tette: — Megelégedéssel és öröm­mel állapíthatjuk meg, bogy a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta a nemzetközi életben jelentős kedvező válto­zások mentek végbe: gyara­podtak a záróokmányt aláíró államok kapcsolatai, erősödött a bizalom a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok között. — Uovanakkor a világ bé­keszerető erői aggodalommal tekintenek a nemzetközi élet olyan fejleményeire, amelyek komolyan veszélyeztetik az ed­dig elért eredményeket. Min­denekelőtt azokról a törekvé­sekről van szó, hogy néhány nyugat-európai ország terüle­tén új típusú amerikai közép­hatósugarú nukleáris rakéta­fegyvereket helyezzenek el. Ezeknek a terveknek megvaló­sítása megbontaná az európai erőegyensúlyt, fokozná a fegy­verkezési versenyt, kiélezné a helyzetet Európában, és nagy­mértékben mérgezné az egész nemzetközi légkört. — A Varsói Szerződés tag­államainak jószándékát, oz európai biztonság megszilárdí­tására irányuló készséget bi­zonyítják azok a katonai eny­(Folytatás az 5. oldalon) Szovjet-szíriai tárgyalások A szovjet sajtó és a közvé­lemény érdeklődésének köze­pette folytatódtak kedden Moszkvában a szovjet-szíriai tárgyalások. A lopok, a rádió és a televízió részletesen is­mertették Haféz Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkára és az általa vezetett magos rangú Szíriái párt- és kormányküldöttség hétfői érkezését, a szinpompás és meleg fogadtatást. A szíriai küldöttséget —amely­nek tagjai között van Abdel Halim Kbaddam miniszterel­nök-helyettes és külügyminisz­ter és Musztafa Tiossz had­ügyminiszter is — röviddel ér­kezésük utón a szovjet házi­gazdák vacsorán látták vendé­gül. Szovjet részről Koszigin miniszterelnök, Gromiko külügy­miniszter, Usztyinov honvédel­mi miniszter, Ponomarjov, az SZKP KB titkára, Tyihonov mi­niszterelnök-helyettes és más személyiségek voltak jelen. Pohárköszöntőjében Koszigin miniszterelnök és Asszad elnök egyaránt hangsúlyozta a két ország kapcsolatainak kedvező olakulását, és mindketten kifej­tették kormányuk álláspontját a közel-keleti rendezésről. A szovjet kormányfő hangoztat­ta, hogy a Camp David-i kü- lönolku megkötése — s Asszad legutóbbi moszkvai látogatása — óta sajnálatos módon sem­miféle kedvező változás nem történt. Mindamellett a Szov­jetunió továbbra is mindent elkövet a tartós, átfogó és igaz­ságos rendezésért. Kedden a Kremlben befeje­ződtek a szovjet—szírioi tárgya­lások. A keddi tanácskozáson a tárgyalófelek megvitatták a szovjet-szíriái kapcsolatok kér­déseit, a két ország közti, min­den területre kiterjedő együtt­működés fejlődését célzó konk­rét lépéseket. A nemzetközi helyzettel kap­csolatban hangsúlyozták, hogy szükség von minden kormány aktív erőfeszítéseire a nemzet­közi enyhülési folyamat tartós­sá tételének biztosítására. A tárgyalófelek megállapí­tották, hogy Hafez Asszad moszkvai látogatása és tárgya­lásai újabb nagy lépést jelen­tenek a Szovjetunió és a Szíriai Arab Köztársaság közti együtt­működés és megértés fejíődéxe terén. Asszad őszinte köszönetét fe­jezte ki a szovjet vezetőknek a közel-keleti kérdésben képviselt következetes elvi álláspontért, és az arab népek igazságos harcához nyújtott támogatá­sért. A tárgyolásokat meleg, bará­ti légkör jellemezte. n KGST VB 92. ülése Moszkvában Moszkvában kedden meg­kezdődött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csa Végrehajtó Bizottságá­nak 92. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képvi­selői, a kormányok elnök- helyettesei vesznek részt: Bulgária részéről K. Zarev, Csehszlovákia részéről R. Rohlicek, Kuba részéről F. Bravo, Lengyelország -^ré­széről K. Secomski, Ma­gyarország részéről Marjai József, Mongólia részéről M. Peldzse, az NDK részé­ről G. Weiss, Románia -ré- széről P. Niculescu, a Szov­jetunió részéről K. Katusev, Vietnam részéről Huynh Tan Phat. Az ülésen részt vesz Sz. Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács tagja, Ju­goszlávia állandó képvise­lője o KGST-nél. Részt vesz a munkában Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára is. Az ülésen a KGST 33. ülésszokán megjelölt fel­adatokból származó teen­dőket tárgyalják meg, így a többi között a gépipari és a rádióelektronikai együttműködés fejlesztését, a tipizált alkatrészek gyár tását. Púja Frigyes Lisszabonban Mqrio de Lourdes Pin- tasilgo portugál miniszter- elnök kedden délelőtt fo­gadta a hivatalos látoga­táson Lisszabonban tartóz­kodó Púja Frigyes magyar külügyminisztert. A találko­zón jelen volt Gazdik Ede, a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete. A magyar külügyminisz­ter a miniszterelnökségen tett látogatása előtt Joaquim Silva Lourenco portugál mezőgazdasági és halászati miniszterrel folytatott megbeszélést. Ki tudják elégíteni az igényeket a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat pécsi I, sz. telepén, ahol jelenleg 2600 tonna szén, 1400 tonna brikett és 800 tonna tűzifa áll a vásárlók rendelkezésére. Őszi betakarítais Munkában a kukoricakombájn a szalántai Hunyadi Tsz földjén Fotó: Proksza László A szarvasmarhaprogram végreliajtásáról Vágómarha-termelésünk döntő' hányada magyartarka 22000-rel nőtt az országos tehénállomány (Munkatársunk telefonjelen­tése) A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban teg­nap délelőtt tartott sajtótájé­koztatónak ugyan a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározat vég­rehajtásáról szóló ismertető volt a központi témája, ám érthető, hogy a sajtó munka­társait először a legidőszerűbb dolgokról tájékoztatták, s csak ezt követően kért szót Németh Lajos, az Országos Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Fel­ügyelőség vezetője, aki a kor­mányhatározat eddigi végre­hajtásáról adott számot. A tájékoztató részletes átte­kintést adott az 1972-ben, majd rá négy évre megerősí­tett és újrafogalmazott prog­ramról, mely fő irányként a belföldi tejfogyasztási igények kielégítését, valamint a marha­hústermelés növelését — nem hagyva figyelmen kívül az ex­portlehetőségeinket — tűzte kj célul. Annok idején alapvető feladatként fogalmazódott meg a tehénállomány növelése, a tej- és hústermelés fokozása, a tej- és húshasznosítású fajták szétválasztása, a termelés, fel­vásárlás, feldolgozás és értéke­sítés összhangjának megterem­tése. A szarvasmarha-tenyész­tés 1973 és 1974 első felében az elképzeléseknek megfele­lően alakult Nőtt a tehénállo­mány, ugyanakkor 1974 máso­dik felétől — főként a közös piaci diszkrimináció miatt — váqómarha-értékesítési gondok jelentkeztek, ami kedvezőtlenül hatott a közös és háztáji gazdaságok tenyésztői munká­jára: egyszóval visszaesett a termelői kedv, mert nem a ter­vék szerint alakult a jövedel­mezőség. Mindez azt eredmé­nyezte, hogy visszaesett a tej­felvásárlás és az állomány is. Végül is a kialakult kedvezőtlen helyzet arra késztette a kor­mányt, hogy kialakítsa a szarvasmarha-tenyésztés hosz- szú távú programját. A kormányhatározat hatásá­ra 1977-ben 15 000-rel, tavaly pedig 7000-rel emelkedett or­szágosan a tehénállomány. Mindezt nagyban segítette a tenyészüsző-behozatal, vala­mint az intervenciós telepek­ről kikerülő vemhesüsző-állo- mány. Kedvezően alakult a tej­termelés és -felvásárlás is. To­vábbá három év alatt 2443 li­terről 3187 literre nőtt orszá­gosan az egy tehénre jutó át­lagos tejtermelés: a 30,5 szá­zalékos növekedési ütem a környező országok eredményeit tekintve is figyelemre méltó. A tejtermelés szakosított irá­nyú fejlesztése új helyzetet te­remtett a vágómarha-termelés­ben is. Ma már a marhahús­előállítás bázisát több típus képezi: így o tisztavérű ma- gyartarka-tenyészetek, a ke­resztezés stádiumában lévő állományok, a magas tejterme­lést biztosító friz jellegű tehe­nészetek, valamint a húshasz­nú állományok. A fajtaössze­tételből következik, hogy az el­múlt évben vágómarha-terme­lésünk döntő hányada mOgyar- tarkából származott. A szarvasmarha-állomány ta­karmányellátásában az elmúlt két esztendőben javulás követ­kezett be. Csökkent az egy li­ter tejre jutó abrakfelhaszná­lás, továbbá hasonló eredmé­nyekről számolhatunk tje a marhahizlalásnál felhasznált abkrakmennyiséget tekintve is. Végezetül megjegyzendő: a tej áremelése, a többletérté­kesítési prémium ugyan kedve- zőleg hatott a tejtermelésre és -felvásárlásra, ám mindez nem segítette elő kellően a húsirá­nyú szakosodást. A takarmány- gazdálkodás fejlesztését tekint­ve, megfogalmazott cél volt a szálas- és tömegtakarmóny be­takarító gépek számának nö­velése. Sajnos, a gyártókapa­citás hiánya miatt ezen a te­rületen még mindig jelentős az elmaradás. Salamon Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents