Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-14 / 282. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúlt napló XXXVI. évfolyam, 282. szám 1979. október 14., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának iapja Szombaton is dolgoztak a gépek a határban Talajelökészitést végeznek a vetés alá, Személy Határában Fotó: Erb János Jól haladnak az őszi mezőgazdasági munkák Szakszervezeti konferencia Az ENSZ nemzetközi munka­ügyi szervezete (ILO) genfi székhazában s-zombaton foly­tatta munkáját az európai szakszervezeti központok 3. konferenciája. A kétnapos tanácskozáson, amelyen 28 ország 43 orszá­gos szakszervezete képviselteti magát, Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével részt vesz a szaktanács kül­döttsége is. A tanácskozás szombati — egyben befejező — ülésén to­vábbi felszólalások hangzottak el a nemzetközi szakszervezeti központhoz a munkahelyi kör­nyezetről, a dolgozók jólété­nek biztosításáról eljuttatott jelentések kiegészítéseként. A • küldöttek meghallgatták azo­kat a beszámolókat is, ame­lyeknek az ifjúság képzése, foglalkoztatása és szakszerve­zeti nevelése volt a központi témája. A jelentéseket az ILO igazgatótanácsának négy mun­kásképviselője állította össze az eltelt két év mozgalmi te­vékenysége alapján. Az európai. szakszervezeti, központok 3. genfi konferen­ciája végén a küldöttek közös közleményt fogadtak el, amely­ben egyebek között megfogal­mazódott, hogy a konferencia nagy jelentőséget tulajdonít az európai szakszervezetek között kialakult kapcsolatok és együtt­működés további bővítésének. Egyetértettek abban, hogy a konferencia elősegítette az in­formációk cseréjét, és támo­gatják azt a javaslatot, hogy az információk begyűjtésére és jobb terjesztésére a nemzetkö- zi munkaügyi szervezet segítsé­gével hozzanak létre egy nem­zetközi adatbankot. Az európai szakszervezeti központok 3. 'konferenciájának résztvevői megállapodtak ab­ban, hogy a soron következő összeurópai szakszervezeti kon­ferenciát 1981-ben tartják meg. A genfi szakszervezeti kon­ferencia szombaton befejezte munkáját. Tegnap a kora délelőtti órák­ban ugyan megijesztette az eső a hétvégén túrázni szándékozó­kat, a későbbi napsütés azon­ban hamar fölszárította a föl­det. Csak a mezőgazdaságban örültek volna a csapadéknak, hiszen könnyítené a most ese­dékes talajelőkészítő munkála­tokat s a vetések kikelése is biz­tonságosabb lenne. Bár különösebb aggodalom­ra nincsen ok, ahogyan a som- bereki tsz elnöke is tájékozta­tott, a tavalyi hasonló időszak­nál lényegesen könnyebben bol­dogulnak a gépek, s a talaj is tartalmaz annyi csapadékot, ami elegendő a vetések bizton, ságos kikeléséhez. Somberekén a tegnapi nap sem számított pihenőnapnak, 14 vetőgép rótta a határt. Az 1300 hektárnyi őszi kalászos te­rületnek 70 százalékát bevetet, ték. A dimbes-dombos kukorica­földeken hat kombájn gyűrte maga alá a kukoricaszárakat, s szedte le a takarmánynak va lót. Eddig az 1700 hektáron lé­vő kukoricatermésnek mintegy felét takarították be. Folyik a megyeszerte keresett, jó minősé­gű sombereki burgonya betaka. rítása is. A 200 hektáros terü­letből még 30 hektáron lévő qu- mó felszedése van hátra. Bár az eredmény szerényebb — 180 . mázsa körüli termésátlagra szá­mítanak —, a minőség jobb a tavalyinál. Rekordtermést ígér az idei év lucernából. A 1410 hektáros területről 100 mázsa szénaértékű termést ért el a tsz, s míg az előző években leg­feljebb négyszeri kaszálás volt lehetséges, az idén már meg­kezdték az ötödik kaszálást. Boksán is teljes ütemben vég. zik a talajelőkészítést és vetést. A búzának már 20 százalékát juttatták a földekbe. A kukori­ca-betakarítással egyelőre leálltak, ugyanis o korai faj­ták már a magtárakba kerül­tek, a késői fajtáknak meg nem árt egy pár napos érés. A kom­bájnok most átvonultak a diós- viszlói tsz-be, őket segítik a be­takarításban. A Szentlőrinci Állami Gaz­daság a szédületes burgonya- termés eredményével — 350— 360 q hektáronként — vált hí­ressé. Az 500 hektáron lévő gu­mós növény betakarítását nagy ütemben végzik, naponta 50—• 60 vagonnyit szednek fel, s 8— 10 napon belül befejezik. Az 1400 hektáron lévő kukorica be­takarítása is jó ütemben halad, naponta 30 vagon termés kerül be a földekről. Megkezdték az 50 hektáron lévő cirok beta­karítását. Az előbbiek csak egykét ki­ragadott példa a megyében most folyó, nagyarányú őszi munkákról. Ám ha a befutott eddigi jelentéseket nézzük, meg­állapíthatjuk, hogy a gazdasá­gokban megyeszerte jól halad, nak a különböző betakarítási és vetési munkálatok. Az őszi vetések alá 68 252 hektárnyi területet kell előké­szíteni, s ennek 70 százaléka már kész. A tervezett 4500 hek. táron már földban van az őszi árpa, az őszi búza vetése 35 százalékban — 60 000 hektáron — készült el. A megyében min­denütt befejeződött’ a napra­forgó és a szójabab betakarí­tása. Az összesen 2332 hektá­ron lévő burgonya betakarítása is a befejezéshez közeledik. Az 5447 hektárnyi cukorrépának a gyári ütemterv szerint 35 szá­zalékát szállították már el. S. Zs. Inter­kozmosz­évforduló Tíz éve, 1969. október 14-én bocsátották fel az Interkomzmosz—1 jelzésű mesterséges holdat, és ez­zel megkezdte önálló tevé­kenységét a szocialista or­szágok közös űrkutatási szervezete. A szocialista országok űrkutatási együttműködé­sének kezdete 1957-re te­hető — közös megfigyelé­seket végeztek a Szovjet­unióból felbocsátott mes­terséges holdakkal kapcso­latban. A szovjet kormány javaslatára 1965 novembe­rében jött létre kilenc szo­cialista ország —- Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió űrkutatási együttműködési szervezete. Az ezt követő években az Interkozmosz- szervezet különféle mester­séges holdakét és geofi­zikai rakétákat bocsátott fel. Kutatásaik számos te­rületet fogtak át, az at­moszféra felső rétegeinek kutatásától egészen az űr­biológiai megfigyelésekig. A szervezet életében mi­nőségileg új fejezet kezdő­dött 1976 szeptemberé­ben, amikor a tagországok képviselői elfogadták a szovjet kormány javaslatát arról, hogy a jövőben az Interkozmosz űrhajósai is részt vesznek a szovjet űrhajókkal és űrállomások­kal végrehajtandó expedí­ciókban. Az űrhajós-jelöl­tek első csoportja 1976 végén, kezdte meg felké­szülését Csillagvárosban. Az első nemzetközi expe­dícióban — a 1978. már­cius 2-án felbocsátott Szo­juz—28 jelzésű űrhajó fe­délzetén — csehszlovák űr­hajós vett részt, őt követte Lengyelország, az NDK és Bulgária képviselője. A ter­vek szerint a legközelebbi nemzeti személyzetű űrhajó jövő év első felében indul útnak, fedélzetén egy ma­gyar űrhajóssal. Tegnap tartották meg a nemzetközi bábfesztivál utolsó bemutatóit. Képünkön a belga marionett együttes előadás közben. (Tudósítás a 2. oldalon). Fotó: Proksza László Településfejlesztési munkavállalások Megszépülő parkok, új utak, járdák, játszóterek Egyre többen csatlakoznak Baranya megyében is a ha­zánk felszabadulásának 35. év­fordulójára, valamint oz MSZMP XII. kongresszusa tisz­teletére országosan kibontako­zó településfejlesztési társadal­mi munkaakeiához. Már eddig is sok vállalás érkezett a HNF Baranya megyei Bizottságához, melyekből az derül ki, hogy a lakosság, a megye vállalatai, üzemei, intézményei, társadal­mi és tömegszervezetei érzik annak fontosságát, hogy lakó­helyünk, környezetünk fejlesz­tése, szépítése valamennyiünk érdeke. A mázaszászváriak vállalták, hogy a munkásklub melletti területen parkot és játszóteret alakítanak ki, a Bonyhádi ut­cai házak előtt járdát építe­nek és parkosítanak, felépítik Mázán az autóbuszvárót, fel­újítják a Mázai Művelődési Ház előtti gyalogátkelő-hidat, rendezik 'és parkosítják az is­kolák és óvodák udvarait, Baranyai tájak: a hárságyi víztározó Fotö: Körtvélyesi László sportlétesítményeket és játszó­tereket hoznak létre a Váci Mihály és Dózsa György ut­cákban, valamint a Mázai Mű­velődési Ház udvarában. Az új lakótelepeken járdát és utat építenek, a Zalka Máté és Vá­ci Mihály utcákban korszerű­sítik a csopadékvízárkot. A komlóiak többek között fejlesz­tik a Steinmetz Miklós Szak- középiskola szabadtéri színpa­dát, az arborétumban ifjúsági parkot alakítanak ki, vállalták az oktatási, gyermekjóléti in­tézmények belső karbantartá­sát, a művelődési központ kör­nyékének rendezését, a magán­házas településeken utak épí­tését. Sikondán felújítják az erdei tornopályát és egy tó­színpadot hoznak létre. Boly­ban bővítik és korszerűsítik a meglévő óvodát, melynek meg­valósulása utón lehetővé válik, hogy hat foglalkozási terem­ben 200 óvodást helyezzenek el. Az őszi és tavaszi időszak­ban fecsemetéket ültetnek a lakótelep környékén. Mohácson o városi stadionban lelátót építenek, a Felszabadulási la­kótelepen idén ősszel befeje­zik a park és a játszótér ki-' alakítását, valamint 1980 tava­szán a lakókörzetek előtt par- kositást, virágosítást végeznek. A siklósiak az 1-es számú általános iskolában csapat­otthont hoznak létre. A Béke téren és a Köztársaság téren játszóteret, illetve játszóparkot alakítanak ki. A vállalt társa­dalmi munka forintértéke meg­haladja oz 1,1 milliót. Sellyén, a strandon ifjúsági tábort épí­tenek, valamint a folyamatban levő óvoda kivitelezésébe tár­sadalmi munkában is besegíte­nek, hogy a gyermekintézmény 1980. november 30 ra tervezett műszaki átadása megvalósul­jon. A tábor melletti csónaká­zótó rendszerét úgy alakítják ki, hogy a fiatalok szórakozási igényeinek is megfeleljen. Hi- mesházán a közintézmények és lakóépületek rendjének és tisz­taságának megteremtésére tet­tek vállalást. Alsómocsoládon korszerűsítik a Rákóczi utat, valamint parkot létesítenek. Majson is a fő hangsúlyt a község parkosítására helyezik.

Next

/
Thumbnails
Contents