Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-13 / 281. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXVI. évfolyam, 281. szám 1979. október 13., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az ENSZ-ben folytatódott az általános politikai vita Castro beszéde A Pécsi Állami Gazdaság Aradi vértanúk úti pincéjében megkezd - ték az itt tárolt 2000 bt újbor kezelését. A képen Rozmár Sándorné és Vigand iánosné már a sok-századik hektót fejtik le. Erb János felvétel'» Megyei ifjúmunkás- és sxakmunkástanuió-napok Munkavédelmi vetélkedő a MÉV-nél Háromórás, igazi verseny Érdekeink összhangja Magas rangú politikusok látogatása után rendszerint némi elégedettség tölt el bennünket. Ha ennek az elégedettségnek mélyére nézünk, elsősorban azt látjuk, hogy minden ilyen találkozó, barátságos tárgyalás növeli az államok közötti bizalmat. Ez a kellemes érzések döntő, bár nem egyetlen oka. Jólesnek az elismerő szavak is, amelyeket egy-egy vendég az országról, népünkről mond. Ilyenkor közvetlenül is tapasztaljuk; hogy Magyar- országnak tekintélye van a világban. Soha nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a tekintély - mint egy klasszikus épület nemes homlokzata — két fő pilléren nyugszik. A nyugati partnereket például soha, egyetlen pillanatra sem hagyjuk kétségben az iránt, hová tartozunk. Tudják, hogy amikor tárgyalnak velünk, a szocialista közösség egy tagjával teszik ezt. Szövetségi rendszerünk szilárd, erős politikai, gazdasági és katonai hátteret ad a magyar diplomáciának, a Nyugaton is érzékelik, hogy más dolog a Varsói Szerződés egy tagjával tárgyalni, mint olyan kis országgal, amely egymaga áll a világban. Manapság az államok, a népek sok-sok szállal kötődnek egymáshoz, és jóformán senki nem beszél és cselekszik csak a saját nevében. Ez azonban csak az egyik oszlop. Nem lehet tekintélye annak, aki a gazdaság, a szociális. a humanitárius fejlődés ösvényén csak bukdácsol. Magyarország eredményei azonban ennek az ellenkezőjét mutatják: olyan utat tettünk meg, amely mindenütt elismerést kelt. Ezt hallhatjuk a pohárköszöntőkben, olvashatjuk külföldi újságcikkekben. De ha nemzetközi tekintélyünk kialakulásának ez a két fő forrása — a jövőt is lényegében ez határozza meg. Mi magunk — a másodikról szólva — mindenkinél jobban ismerjük gyengéinket is. Tudjuk, minden eddigieknél nehezebb lesz tartani a fejlődés ütemét, tovább haladni, újabb sikereket aratni határainkon belül, megőrizni az elismerést. Ezek a magyar—nyugati kapcsolatok fő jellemvonásai a túloldalról nézve. De melyek a mi szempontjaink? Elsősorban politikaiak. Amikor Kádár János a nyugatnémet kancellárt üdvözölte Budapesten, ezt mondta: a vendég elismerésre méltó módon hozzájárult a hidegháború falának lebontásához, és most is az enyhülés elmélyítését vallja céljának. Partnereket keres tehát a magyar külpolitika a békés egymás mellett éléshez, s talál is Ausztriában, Olaszországban, Ftanciaországban, az NSZK- ban s egyebütt. Nagy távlatú közös szocialista (a szó nemesebb értelmében vett) hadjárat kapott lendületet úgy tíz esztendővel ezelőtt: a háborús előkészületek szörnyű kilátás- talanságával szemben megtalálni a másik utat. Magyarország nem. nagy állam, de jelen van a nemzetközi életben, segíti a jó ügyet. A sokat vitatott nemzeti és nemzetközi érdekek a mi esetünkben teljes összhangban vannak. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt előnyösek számunkra ezek a kapcsolatok, egyben jó hatással vannak az általános európai légkörre. Bizonyító erejűek. T. I. New York A kubai állam- és kormányfő a világszervezet küldöttei nagy többségének tapsától kísérve lépett a szónoki emelvényre, s a delegátusok felállva köszöntötték Fidel Castrót. Fidel Castro az ENSZ-köz- gyűlés általános politikai vitájában elhangzott beszédét az el nem kötelezett országok mozgalma határozatainak, követeléseinek szentelte. Hangoztatta, hogy a mozgalom a világ- politika független tényezője, amelynek álláspontja szerint a békés egymás mellett élést kell a nemzetközi kapcsolatok alapjává tenni. Utalva arra, hogy „nincs szándékában Kubáról beszélni, visszautasítani a támadásokat, amelyek országát az elmúlt évtizedekben a közgyűlésben érték”, s nem óhajtja „saját otthonában bántani az erős szomszédot”, Fidel Castro így folytatta: „Az el nem kötelezettek pontosan tudják, hogy kik történelmi ellenségeik, honnan jönnek a fenyegetések, s hogyan kell azok ellen harcolniok". Emlékeztetett a havannai nyilatkozatra: a mozgalom harcol oz imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen (beleértve a cionizmust), elutaA sportviláqban óriási fejlődést futottak be nemcsak a szédítő eredmények, teljesítmények, nemcsak az egyes sportszerek (pl. különleges rugalmasságú üvegrúdak, szuper tenisz- és pingponqütők stb,), hanem a sportruházat is, melyeket szintén az eredményesséq ieqyében „kreáltak". Ebbe a kateaóná- ba tartoznak a labdarúaó kapusok védő kesztyűi is. Míg valamikor csupasz kézzel védtek, addig ma már egy valamire való kapus el sem képzelhető valamilyen különleqes mórkóiú, vagy speciális kesztyű nélkül. Nos, a Pécsi Kesztyűavár, mely eddig termékeivel méltán vívott ki magának itthnn és kül- födön hírnevet, eqv új kísérletezésbe kezdett: újfajta kapuskesztyűk — eqyelőre próbadarabok — készítését kezdte meg. A korábbiakban a kapuskesztyűk bőrből készültek, s labdatapadási biztonságot a tenyér- oldalra felvarrt pinqponqütő gumival biztosították. Az úifaita kesztyűk olyan műbőrből készülnek, melyek tulajdonságukban a valódi bőrrel vetekednek. A tenyér és hátoldalra szintén mű. bőrfelületet varrnak, olyant, mely naqy súrlódási felületével a biztonságos labdafogást elősegíti. A speciális műbőrt a Gvőri GRABOPLAST qvártja. Az eddiq elkészült párszáz darabot már kiadták kipróbálásra, s a pozitív eredmények és a labosítja az agressziót, a beavatkozást, a hegemonizmust csakúgy, mint a nagyhatalmi és tömbpolitikát. — Véleményünk szerint — mondotta — a közel-keleti probléma lényege a palesztin kérdés. A palesztin népnek jogot kell kapnia az önrendelkezésre, független állam alapítására — összhangban az ENSZ közgyűlésének határozatával. A havannai találkozó — a tények elemzése alapján — nem mehetett el szó nélkül amellett sem, hogy az Egyesült Államok — Izraellel szövetkezve — cionista célokat szolgáló rész- megoldásokat támogat. A találkozó elítélte Washington szerepét, amely biztosítja Izraelnek agressziója gyümölcseit, akadályozza az igazságos, átfogó rendezést, s elítélte a Camp David-i megállapodásokat, azt a tényt, hogy az egyiptomi vezetés cserbenhagyta az arab ügyet, hogy cinkossá vált arab területek folytatódó izraeli megszállásában. Nagy taps fogadta a szónok szavait, amikor arról szólt: az el nem kötelezettek szolidárisak a Puerto Rico-i népnek az amerikai kormánnyal szemben az ön- rendelkezésért, a függetlenségért vívott harcával, s emlékeztetett a latin-amerikai felratóriumi vizsgálatok után megkezdik a sorozatgyártást. Ameny. nyiben az új kísérlet beválik, úgy újabb piac térhódításra van kilátás, mégpedig olyan termékkel, mellyel drága, valódi bőrt váltottak ki jó minőségű műbőrrel. szabadítási mozgalmak új sikereire Nicaraguában, Granadában és másutt. Kuba értékeli a mozgalom állásfoglalását, amellyel elítélte a Kuba elleni ellenséges amerikai akciókat, Washington nyomását, fenyegetéseit — hangoztatta. — A havannai találkozó támogatta a kubai nép jo. gát saját társadalmi, politikai rendszeréhez, jogát ahhoz a területhez is, amelyet jelenleg a guantanamoi amerikai támasz, pont foglal el — mutatott rá. Castro beszédének nagyobb részét a fejlődő világ mind súlyosabb gazdasági, pénzügyi problémáinak szentelte. A hiányosan táplált milliók száma nem csökken, hanem növekszik, nem sikerül emelni az élelmiszerek termelését. Sok fejlődő ország súlyosbodó szegénységével szemben a’fejlett tőkés országok ma a világ ipari termelésének több mint 85 százalékát használják fel, a teljes ipari kivitel több mint 83 százalékát ellenőrzik. Az export 26 százaléka a fejlődő országoknak a tőkések által ellenőrzött piacaira irányul. A „fogyasztói társadalom" elemeivel így megfertőzik a fejlődő világot is, súlyosbítva ezzel annak állandó strukturális válságát. A tőkés nemzetközi gazdasági rendszer válsága nemcsak konjunkturális. Súlyosbítja e válságot, hogy a fejlett tőkés országok vonakodnak az erőteljes in. flációellenes intézkedésektől, és képtelenek úrrá lenni a munkanélküliségen. a válság mélyén rejlő gazdaságszerkezeti hiányosságokon. A válság egyik oka a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban ma meglévő egyenlőtlenség — hangoztatta Castro. Castro síkröszállt a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, és egyenlő gazdasági kapcsolatokat sürgetett a fejlett és fejlődő országok között. A fejlődők által vásárolt feldolgozott ipari termékek ára szüntelenül emelkedik, míg (Folytatás az 5. oldalon) Mi tagadás, a munkavédelem nem olyan téma, ami a munka- védelmi felügyelőkön, üzemvezetőkön kívül másokat is lázba hozna, amíg nem történt meg a baj vagyis az üzemi baleset. A szabályok, leírások, a munkavédelmi oktatás mind mind felesleges koloncnak tűnnek, amíg konkrét ügy kapcsán fejére nem olvassák a vétkesnek és az áldozatnak, mit kellett volna tenni a baleset elhárítására. Nemritkán a szabálysértő és a szenvedő fél egy személy, aki meglehetősen fájdalmas „tandíjat fizet” a könnyelműségéért. Az üzemi balesetekről készült statisztikákkal bizony a dolgozók legfiatalabb korosztálya sem dicsekedhet Éppen ezért öröm volt nézni és hallgatni tegnap délután a Mecseki Ércbányászati Vállalat székházának nagytermében a megyei ifjúsági munkavédelmi vetélkedő résztvevőit verseny előtt és közben: izgultak, latolgatták az esélye, két, fel-félhördültek egy-egy társuk „bakiján", tévedésén, nemtudásán, mintha csak vérre ment volna a küzdelem. Persze igazuk volt: megértették azt, hogy a szó legszorosabb értelmében vérre menő küzdelem ez, csak nem szellemi vetélkedő közben, hanem a munkapadoknál, a gépek mellett eddig is és ezután is. Küzdelem a rakoncát- lankadó idegekkel, fáradtsággal, könnyelműséggel a testi épségért, az életért. A járási KISZ-bizottságok által legérdemesebbként kijelölt 18 öt-öt fős csapat mérte össze a tudását. Mind harminc éven aluli fiatalok, akiknek nem munkaköri kötelességük általános, elméleti, gyakorlati kérdéseivel foglalkozni. A verseny rendezősége és a zsűri kipróbált rajtuk minden „tortúrát”, amit csak a vetélkedők hagyományai előírnak. Volt szellemi totó, tesztfeladat, politikai karikatúrák felismerése és magyarázata, arcképjáték és villámkérdés-soro- zat a munkavédelem témájából, szerepelt egy titokzatos köszörűgép is: egy perces szemrevételezés után a versenyzőknek fel kellett fedezniük rajta a hiányosságokat, miben tér el a munkavédelmi előírásoktól. A háromórás verseny győztese végül is a Mecseki Szénbányák villamos üzemének csapata lett, második helyen a Hőerőmű „Veres Péter” szocialista brigádja, harmadik-negyedik helyen a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát és a Mecseki Ércbányászati Vállalat ércdúsitó üzemének csapata végzett. D. I. Hetven—nyolcvan vagon cukorrépát vesznek át a mohácsi átvevőhelyen naponta a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttól és a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezettől. — Szokolai felv. — Újfajta kesztyűket készítenek a Pécsi Kesztyűgyárban
