Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-11 / 249. szám
1979. szeptember 11., kedd Dunántúli napló 3 Mit ígértek, mit teljesítettek? Vállalások nyomában N agyon sok többlet-feladatot vállaltak a baranyai gyárak, üzemek, tsz-ek, állami gazdaságok, különféle vállalatok az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. Egy feladatokban, plusz-vállalásokban gazdag munkaverseny van kialakulóban. A munkahelyeken érdeklődtünk, hogy az elmúlt hetekben már mi valósult meg az ígéretek közül, melyek azok, melyeknek a realizálásán épp most fáradoznak. Pécs város és vidéke ÁFÉSZ- nél az áruskálát szélesítették, így Jugoszláviából vásároltak három mintában 20x20-as méretű padlóburkolót, közel 5 millió forint értékben, 300 000 darabot. Csökkentették a fuvar- költségeket, jól szervezték az oda-vissza fuvart, például budapesti, téglási, kecskeméti és romhányi szállítások esetében. Szállítójárműveik oda és vissza is áruval megrakva járnak. Most mór helyben veszik meg és helyben értékesítik a zöldárut 35 községben, kiiktatták a messzire szállítást; nincs törés, nincs romlás. Jobb minőségű és friss az áru. A Pécsi Szuperett Áruház szervezettebben, folyamatosabban szerzi be az áruféleségeit és javult a havi forgalom. Régebben ez hat és fél millió forint körül mozgott, míg az elmúlt két hónapban elérte a 19 milliót. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első heteinek tapasztalatai Uj szervezési modell A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat a zöldség- és gyümölcsellátás javítására szocialista szerződést kötött a Zöldérttel. Pécsett a Jókai téri üzlet és a Budai-vámnál lévő ABC, valamint a komlói 30-as ABC, a központban, szeptember közepéig vasárnap is nyitva tart és zöldséget, gyümölcsöt is kínálnak ezen a napon. A pécsi peremrészekre időnként saját kocsival, saját költségen visznek ki árut, ezzel is a gyorsabb ellátást segítik. A Baranya megyei Húsipari Vállalattal megegyeztek, hogy az igyekszik kétnaponként kielégíteni a megrendeléseket olcsóbb áruból, így parizerből, hurkaféleségekből és disznósajtból. A gyorsan romló húskészítmények átvételénél és tárolásánál szigorították a minőségi elvárásokat. Egyre több olcsó árut juttatnak el a boltokba, így például növelték az osztályon kívüli baromfihús forgalmát: Pécsett a három baromfi-szakboltba augusztus második felében negyven mázsát szállítottak ki. Kisebb üzleteket nagyobbak patronálnak, vagyis kisegítenek áruféleségekkel: eddig már 30 között alakult ki ilyen kapcsolat. Pécsett a Kodály Zoltán úti ABC, valamint a Szigeti-vámi ABC segíti a legtöbb kisebb egységet. A megyében 15 ABC- áruházban új szervezési modellt vezettek be, vagyis minden üzlettéri reszortra felelőst neveztek ki, hogy folyamatos legyen a kiszolgálás. „Munkád mellé add a neved!" versenyhez újabb tíz kereskedelmi egység csatlakozott, ezzel is erősítik az egyéni felelősséget, a vevő és eladó közötti közvetlen, kulturált kapcsolatot. A környezeti kulturáltságot, higiénés követelményeket harminc egységben javították. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárában a lemaradást igyekeznek megszüntetni, aminek az egyötödét már behozták, hogy az augusztus havi tervüket 110 százalékra teljesítették. Ez 3—4 millió forintos többlettermelési értékkel egyenlő. Év végéig a lemaradást felszámolják és nagyon remélik, hogy az anyagellátásban nem adódik zavar. A rekonstrukciót végző kilenc kivitelezővel szocialista szerződést kötötték, hogy egymást segítsék elsősorban az anyagellátásban, mert csak így tudják tartani az októberi átadási határidőt. Csemegeuborka és paradicsom A Szigetvári Konzervgyárban az augusztus havi termelési tervet értékben 12, míg mennyiségben 17 százalékkal túlteljesítették. így csemegeuborkából az ígért 120 vagonnyi többletmeny- nyiségből már 90 vagonnal feldolgoztak, amit Baranya, Győr- Sopron és Vas megyéből vásároltak fel, nagyon sokat kistermelőktől. Terven felül 70 vagon hámozatlan paradicsomot akarnak feldolgozni, amiből már 15 vagonnal befutott. A nyári kiesésük tulajdonképpen 680 va- gonos, aminek a zöme zöldborsó, valamint félkész gyümölcsbefőtt: ezt igyekeznek pótolni, illetve mérsékelni. Cs. J. A tájékoztatás új módszerei Á tiszta levegőért Megalakult az OKTH Levegőtisztaság-védelmi Intézete Megalakult az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal mellett működő Levegőtisztaságvédelmi Intézet, mely egyik nagyon fontos feladatának tartja az ország levegőminőségének helyzetére vonatkozó adatbank és információs rendszer kialakítását, működtetését. Ennek érdekében új szol. gáltatási tevékenységet vezettek be, így kísérleti jelleggel egy könyvsorozatot jelentetnek meg, hogy a környezet- és természetvédelem ügyével foglalkozó összes társadalmi szervet értesítsék az aktuális feladatokról, gondokról. Az első kötet megjelent ezer példányban, címe: „Levegőtisztaságvédelmi tájékoztató. Bulletin 1978.” Csaknem 300 oldalas, zöme színes grafikon, ábra, különféle dokumentum-jellegű illusztráció, melyek könnyen áttekinthetők és megyék, városok. sőt üzemek szerint érzékeltetik a levegőminőségi helyzetképet. Részletesen mutatják be, hogy ki miért, hogy, menynyire szennyez, sőt mit igyekszik tenni a gondok mérséklésére. Ebben az összeállításban megyénk, különösen Pécs sokszor szerepel. Úgy állították össze a képeket, a színes szemléltető anyagokat, hogy azok jól felhasználhatók az ismeret- terjesztésben, akár faliújságra is elhelyezhetők. Mind a környezetvédelmi ismeretek, feladatok népszerűsítésének a szolgálatába állíthatók, így tablókra szerelhetők művelődési házakban vagy iskolákban is. Az intézet a tájékoztatás, az ismeretterjesztés egységes formáit akarja kialakítani, ezért is kéri a különféle társadalmi szervek segítségét, tanácsait. Címük: Budapest, Nagyszőlős utca 47., irányítószám: 1113, OKTH Levegőtisztaságvédelmi Intézete. Nem kiváló! A Kiváló Aruk Fóruma pályázatain elfogadott több mint 1300 fogyasztási cikk közül időnként akad néhány, amely méltatlanná válik. Ez történt most a Taurus Gumiipari Vállalat kerékpár gumiabroncs tömlőjével. A vásárlói reklamációk alapján tartott KER- Ml-vizsgálat hivatalos véleménye szerint ugyanis a gumitömlő varrata, illetve a végtelenítési helyen mért szilárdsága, valamint szakadási nyúlása az érvényes szabvány követelményeinek nem felel meg. Ezért — bár a tömlők tovább is forgalomban maradhatnak — a kiváló minősítés előírásainak nem felelnek meg, így a KAF háromszögletű megkülönböztető jelének használati jogát visszavonták a terméktől. A Vöröskereszt jegyében Kresz Istvánná Florence Nightingale Emlékéremmel tüntették ki Florence Nightingale, az első önkéntes ápolónő emlékére emlékérmet alapított a Nemzetközi Vöröskereszt. Azok az ápolónők kaphatják meg a magas- elismerést, akik a háborúk során önkéntes munkájukkal kitűntek és sokat tettek a vöröskeresztes mozgalom eredményességéért. Az idei esztendőben a Nemzetközi Vöröskereszt hat magyar önkéntes ápolónőnek adományozott Florence Nightingale Emlékérmet, köztük a Mohácson élő Kresz Istvánnénak. A kitüntetettek a Magyar Országos Segélyező Nőegylet centenáriumi ünnepségén, augusztus 28-án Debrecenben vehették át az elismerést. Kresz Istvánná született Müller Anna több mint harminc esztendeje dolgozik a vöröskeresztes mozgalomban. Még nem Volt húsz esztendős, amikor az országos felhívásra önkéntes ápolónőnek jelentkezett, ezért némi ismeretségre volt szüksége, hogy részt vehessen a tanfolyamokon. — Amikor levizsgáztam, a mohácsi László Kórház segédápolónője lettem, 1944 szeptemberéig dolgoztam a városban, akkor behívót kaptam. Addig csak Babarc és Mohács között jártam, kíváncsi voltam, elindultam hát világot látni, akkor még nem tudtam azokról a borzalmakról... Gyönkre kerültem, ahol gyorstanfolyamot vezettem ápolónőknek. A következő állomáson, Balatonföldváron éppen hogy megúsztuk a bombázásokat. Hamarosan továbbküldték bennünket Szombathelyre. A hadikórházban tífusz pusztított, az egyik ápolónő is belehalt, önként jelentkezőt kértek. Jelentkeztem a fertőző osztályra. Nem messze a várostól húzódott a front, nem lehet így elmondani a borzalmakat. Annyi volt a baj, a sebesült, ápolónő pedig kevés, nem is gondoltunk arra, hogy egyszer hazakerülhetünk. Nyomult előre a front, az egészségügyi szolgálat 1945. április 1-én útnak indult Ausztria felé. Menekülttáborok. Már 1945 júliusát írták, amikor Müller Anna hazaindulhatott Mohácsra. Egy évvel később férjhez ment. — Anyósom beteg volt, ápolásra szorult, ott volt a család, a férjem nem engedett dolgozni, engedtem neki, nagy volt a szerelem. 1963-ban visszahívtak a szülészetre, segédápolónőként dolgoztam 900 forintért, ízületi fájdalmaim miatt 1966- ban mór nehezen bírtam a három műszakot. Kresz Istvánné a bútorgyárban kapott munkát. íróasztal nem vonzotta, anyagmozgató lett a kárpitosüzemben. Valójában nem szakadt e| az egészségügyi munkától, részt vállalt a vöröskeresztes mozgalomban, a huszonöt tag mellé további 425 tagot „beszervezett". Nem kis büszkeséggel meséli, hogy két nap alatt 176 emberrel sikerült megértetnie a mozgalom célját és fontosságát. Ma már több mint 500 vöröskeresztes tagja van a SZKIV mohácsi gyáregységének. Hosszú ideig Kresz Istvánná volt a vezetőjük, az idő haladtával azonban mindinkább előjöttek a bajok, egészségi állapotán érződött a megtett hosszú út, nem vállalta tovább az irányítást. De azt mondja: vöröskeresztes aktívaként bármikor számíthatnak rá. Forgatom tagkönyvét, amelybe bejegyezték, a II. világháborúban mikor merre dolgozott önkéntes ápolónőként. Az egyik rubrikában főnökeinek a minősítése olvasható. Egyöntetű a véleményük: Kresz Istvánné lelkiismeretes, jól képzett, igen szorgalmas, szolgálatkész, tiszta, ügyes. Számos elismeréssel és most a Nemzetközi Vöröskereszt által adományozott emlékéremmel köszönték meg eddigi munkáját. Kresz Istvánné vallja: „Nálam középút nincs, vagy csinálok valamit, vagy nem.” Horváth Teréz Kétszázhúszmilliós érték Az építőtáborok idei haszna Ismerkedés a kétkezi munkával Augusztus végén bezárták kapuikat az építőtáborok. A kis lakókalyibák, sátrak, majorépületek most egy évig ismét lakatlanok lesznek. Az iskolai, intézeti vezetők, meg a fogadó gazdoságok, üzemek, gyárak vezetői most készítik az összegezést, most mérik föl, mekkora hasznot hozott ez a nyár, az építőtábori nyár. Természetesen a nyári két- három hetes turnusok haszna elsősorban az, hogy gimnazista, szakmunkástanuló, egyetemista, főiskolás fiatalok megismerkednek a kétkezi munkával, az ipar, a mezőgazdaság olyan részeivel, amelyekről esetleg más módon nem is szerezhetnének tudomást. Tízezerrel több fiatal S az is igaz, hogy az építőtáborokat ma már nem olyan országos jelentőségű nagy ügyekben szervezik, mint például annak idején a Hanság lecsapoláso volt. Aki pedig járt ezekben a táborokban, az hajlamos úgy látni, hogy ott az élet köny- nyed szórakozás, kis — néha félvállról végzett — munkával. Hol tehát a haszon? Meglepő módon most, oz összegezéskor mégis kiderült, hogy az a nyolcvanezer fiatal — tízezerrel több, mint az elmúlt esztendőben — kétszáz-kétszázhúsz millió forintnyi értéket hozott létre a nyár nem egészen három hónapja alatt. Más megközelítésben azt mondhatnánk, ez az érték négyszáz lakás, egy komoly kis lakótelep fölépítéséhez is elegendő lenne. Nyár közben inkább a panaszt hallottuk. A gyerekek amiatt szóltak, hogy néhol rossz az étkezés, a szállás, a fogadók, főleg a mezőgazdaságban kissé bolondnak nézik őket, mert a legnehezebb s legkevésbé kifizetődő munkát bízzák rájuk, vagy hogy a gyárban másra se használják őket, mint hogy a szemetet az udvar egyik sarkából a másikba söpörjék. A fogadó mezőgozdasági és ipari cégek pedig azon voltak fönnakadva, hogy a kisdiákok komolytalanok, munka címén idétlenkednek, a nagyok meg lenézik a kétkezi felodatokat; gyümölcsből több kerül a hasukba, mint a kosárba, a gyárokban pedig hanyag, túlságosan is lezser viselkedésük miatt sok az üzemi baleset. Most, a kétszázhúszmilliós igen komoly érték fényében felejtsük el ezeket a morgolódásokat. Biztos volt bennük igazság, bizonyára lehetett volna jobban csinálni mindkét részről. A valóság azonban az, hogy az egyik oldalról a rossz, kedvetlen munkával, a másik oldalról pedig a lehetetlenül •megteremtett körülményekkel nem lehetett volna ilyen jól elvégezni a feladatokat. Ami külön kiemelendő, az, hogy a fiatalok teljesítménye mindenütt meghaladtoa száz százalékot, valamint az, hogy kivétel nélkül a munkájukra, a segítségre leginkább rászorult gazdaságokban, üzemekben és gyárakban dolgoztak. A földeken, a konzerviparban, az út- és vasútépítésen, építőipari munkákban mindenütt láthatóak voltak. A mezőgazdaság, a konzervipar alaposan megszenvedte volna, ha nem segít rajtuk a társadalmi munka. Jövő évi konzerv- készletünket jelentős mértékben a tíz-huszonkét éves fiataloknak köszönheti az ország. A legtöbb mezőgozdasági jellegű munka Szolnok megyében folyt, ahol a csépai, jászszentandrási, szenttamási és jászberényi építőtáborban meggyet és cseresznyét szüreteltek, valamint kukoricát címereztek a diákok. Csé- pán a Zala megyéből érkezett lányok mintegy ezren csaknem kétmillió forint értékű munkát végeztek. Somogybán is elkélt a segítség: gyümölcsszedéshez, válogatáshoz, csomagoláshoz; még a siófoki szikvíz- üzemben is dolgoztak gimnazisták. Csongrádban jelentős belvízvédelmi munkát végeztek. Az iparban, különösen a nehéziparban is kitettek magukért. Itt a szakmai építő- táborosok dolgoztok, leendő szakmunkások, körülbelül két- ezerötszázan. Például a diósgyőri Lenin Kohászati Művek épülő kombinált acélmű konverter üzemében négymillió forintnyi munkát végeztek, fejenként napi nyolcszáz forintnyi hasznot hozva a vállalatnak. Külön érdekesség volt, hogy külföldi diákok is kivették részüket ebből a'mun- kából: az egri nemzetközi táborban például a város lakásépítkezéseinél segítettek, valamint az Eger-Mátra- vidéki Borgazdaság palackozó üzemében komoly munkát is végeztek. Nem hallgathatunk azonban a gondokról sem. Igaz, olyan kirívónak mondható példa, mint például oz első pécsi környezetvédelmi építőtáboré, kevés volt. Pécsett rendkívül jó kezdeményezésnek látszott ez a tábor. Azt persze senki sem várta, hogy kéthetes turnusokban a csongrádi fiatalok megoldják a Mecsek alji város szmog-gondját, vagy a szennyvízderítő problémájukat. .-■Azt azonban senki sem gondolta, hogy a munka végül is az lesz, ami lett. Mikor lent jártam, néhány szentesi gimnazistát kérdeztem meg, mi is az a környezetvédelem. Árokásás — sorolták —, kerti utak gereb- lyézése, utcai virágosedények cipelése... Komolyan gondolták. Környezetvédelmi táborba jöttek, s ezt a munkát bízták rájuk. Ráadásul szabad idejükben sem kaptak olyan programot, amely a tábor céljához, elnevezéséhez illett volna. Mert a harkányi strandfürdő meglátogatása vagy pécsi városnézés semmiképp sem tekinthető környezetvédelminek. Sőt, a Mecsek hegység növényzetének megtekintése is inkább osztálykirándulás vagy legföljebb természetvédelmi séta. Jövőre már gondosabban Remélhetőleg ezek csak a tábor gyermekbetegségei voltok, s az 1980-as második pécsi környezetvédelmi tábor már sokkal jobb, észszerűbb, hátsó szándékoktól mentesebb lesz. S ugyanez vonatkozik mindazokra a helyekre — legyenek tsz-ek, gyárak, üzemek — ahonnan idén hasonló okokból keserű szájízzel mentek haza a fiatal vállalkozók. Erre feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a következő esztendőben a nyolcvanezres létszám és a kétszázhúszmilliós termelési érték a múlt rekordjainak könyvébe kerüljön, helyet adva az új, nagyobb számoknak. Szántó Péter
