Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-10 / 248. szám

Prüdéria helyett tudományos kutatás 2$f> Enfance et sexuatité Childhood and sexuality un avanir pour chaqua «nfant a future for mch child on tt*e mutuality ot the Child L'Aimée Internationale de TEnfant 1979 International Year of the Child 1979 if fi szexologia eredményei Magyarország képviselője: dr. Korányi Lajos pécsi kandidátus A lényeg: testi-lelki-utódgondozási harmónia A tegnap, szeptember 9-én zá­rult montreali nemzetközi gyer­mekszexológiai konferencia emblémája. A szexualitás ma már nálunk sem tabu. Kellő komolysággal, emberséggel, lehetőleg tudo­mányos szemlélettel kell persze beszélni róla. Ezt nemcsak isko­lai rendszerünk írja elő, hanem egyáltalán — testi-lelki egész­ségünk legváltozatosabb mó­don függ vele össze. A szexua­litás kérdése így most már túl­nőtt az orvosi rendelők falain, a jog, pedagógia, sajtó helyez­te az asztalára és tárgyal kor­szerűen róla. Egy világszerve­zet pedig a tudományos kuta­tásokat fogja össze és éppen másfél hete tárgyalt Prágában. Dr. Korányi Lajos kandidá­tus, a POTE adjunktusa képvi­selte Magyarországot. Az egész világon mindössze 140 tagú In­ternational Academy of Re­search egyébként szinte „kiha- lásos alapon” választ új tagot. A szervezet egy hete fejezte be említett — ötödik — nemzetkö­zi konferenciáját Prágában. Az ottani Károly Egyetemen szer­vezték meg ugyanis a világ el­ső szexológiai intézetét, s a helyszín kiválasztását ez is in­dokolta. — A szervezet az Egyesült Államokban alakult, mindösz- sze hat éve----mondja dr. Ko­rá nyi Lajos. — Korábban, a 60- as években ugyanis igen erős ellenállás volt az USA közéle­tében a szexuális kutatással szemben. De nyolc évvel ezelőtt már megindult ennek a tudo­mánynak a nemzetközi folyó­irata, Archives of Sexual Beha­vior címmel, s ennek szerkesz­tőbizottsági tagja vagyok. A POTE élettani intézetében dol­gozom, ahol a hormonhatás és agyműködés kapcsolata a ku­tatás egyik fő iránya. így kerül­tem kapcsolatba ezzel a szer­vezettel. Hiszen a korszerű szexuális kutatás szorosan ösz- szefügg a hormon- és maga­tartáskutatással. — Melyek e tudomány eddi­gi fő irányzatai? — Három irányzatról beszél­hetünk. Frank Beach experi­mentális, tehát állatkísérleti ku­tatási módszeréről, aztán a Masters—Johnson házaspár te­vékenységéről, ők mór humán, vagyis emberi szexuális maga­tartást is megfigyeltek, illetve kutatják. Végül John Money irányzata, aki a hormonhatás szés az emberi személyiség ösz- szefüggéseire alapozza a sze­xuális kutatást. Az első nemzet­közi konferenciát a New-York állambeli Stony Brook-ban tar­tották, ahol az anyai magatar­tásról tartottam előadást. A mostani prágai konferencián — ennek fővédnöke máskülönben Prokopec professzor, csehszlo­vák egészségügyi miniszter volt — 56 előadás hangzott el. Az egyik vitaindítót a szovjet Va- szilcsenko professzor tartotta. Több szimpóziumot tartottak, például a szexuális bűnözésről, az erőszakos cselekedetek pszi­chiátriai kezelése helyett alkal­mazott agyműtétekről, a rend­ellenes szexualitásról, továbbá szociológiai felmérések ered­ményeiről. Magam a hormon­hatás, a központi idegrendszer működése és a szexuális maga­tartáskutatás legújabb állatkí­sérletes eredményeivel foglal­kozó szimpózium elnöke voltam. Ennek teljes anyagát, 180 per­cet hangszalagra rögzítve ha­zahoztam az egyetem érdeklő­dő kutatói részére. Az angol tárgyalási nyelvű konferenciára eljött Európa úgyszólván vala­mennyi neves emberi nemi ma­gatartáskutatója, de többen ér­keztek a tengeren túlról is. A kctolikus lakosságú országok, elsősorban a dél-amerikaiak általában távolmaradtak, hi­szen náluk ez a fontos tudo­mányág még mindig — tabu. — Mióta van modern embe­ri szexuális magatartás-kuta­tás? — Valamivel több mint tíz éve. A hagyományokkal, álszent magatartással történő szakítás, a jelentős előrelépés a Mas­ters—Johnson házaspár nevé­hez fűződik. Amikor elsőként leírták a normális emberi sze­xuális magatartás jellemzőit, a 60-as évek Amerikájában a prüdéria miatt ebből olyan bot­rány keletkezett, mint a közép­korban, amikor Vesalius felbon­colta az első emberi holttestet és ezzel megteremtette az ana­tómia tudományát. A konferen­cia ugyanakkor megállapította, hogy szükség van a rugalmas alkotó szemlélet kialakítására, nehogy bármelyik irányzat dog­mává merevedjék, fgy több or­szágban szükség lenne az or­vosok egyetemi szintű szexoló­giai továbbképzésére. Azt hi­szem, ez Magyarországra is ér­vényes lehet. — Mit mond eddig ez a tu­domány az átlagembernek? — Alapvető: a szexuális élet jóval korábban kezdődik és jóval magasabb életkorig tart, mint eddig hitték. Továbbá a klimaxot ma már felszíni jelen­ségnek tartják, sőt, a legtöbb embert ilyenkor kizárólag a kör­nyezete kerget bele az úgyne­vezett „klímaxos hisztériába”. — A legkorszerűbb állás­pont? — Ezt John Money elmélete mondja ki: az emberi párokban egyaránt élnie kell a testi és lelki kapcsolatnak és az utód­gondozás iránti felelősségnek. E három érzelem együttese ad­hatja a szerelmi, házastársi, családi harmóniát. Földessy Dénes Egy szörnyű időszak emlékei Nyugtalanságok nyara Vadász Ferenc: „Osztályharcban meghalni dicső, de nem így’ Az idei könyvhétre jelent meg Vadász Ferenc: Nyugta­lanságok nyara c. könyve, egy trilógia hormadik része. Az 56-os nyárról, nyárutóról, a személyi kultusz következmé­nyeinek felszámolásáról, a re­habilitációkról szól, visszapil­lantva a törvénysértő perekre. Az előző kötet — Karolina, negyvenkilenc szeptember — a Rajk-per idején, közvetlenül az ítélethirdetés után játszódik, s két esztendeje jelent meg. A trilógia első része — Megáll a szél — mintegy ezeknek az eseményeknek az előjátéka, régebben jelent meg kis pél­dányszámban, s ma már nem is kapható. A téma indokol­hatja, hogy a három könyvet egy kötetben is megjelentes­sék. A szerzővel közelmúltbeli pécsi tartózkodásakor beszél­gettünk a könyvekben felidé­zett évekről. Nem öröklődik a fehérvérűség Normális körülmények között vérünkben, amely az emberi test súlyának körülbelül 5 szá­zaléka, milliliterenként 5—8 ezer, különböző fajta fehérvér­sejt van. Ha ez a szám, illetve az egyes fehér vérsejtek ará­nya a vérképző szervek — ne­vezetesen a csontvelő és a nyi­rokrendszer — valamiféle rend­ellenes működése következté­ben megváltozik, óriási mérték­ben, több százezerre megnöve­kedhet bizonyos fajta fehérvér­sejtek száma. Ez elsősorban a vérsejtképző rendszer bizonyos daganatos betegségeinél for­dul elő. Ilyen betegség a fe­hérvérűség (leukémia), amit nagyon helytelenül nevez a közvélemény vérráknak. — Eze­ket előre bocsátva nyilatkozott dr. Gráf Ferenc professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem III. sz. Belklinikájának igazgatója Tóth Ferencnek, az MTI munkatársának arról a szombaton befejeződött kétna­pos tudományos tanácskozás­ról, amelyet a Nemzetközi Che­mo- és Immuntherápiás Társa­ság rendezett Budapesten. El­sősorban a Duna-medence or­szágainak szakgyógyászati és tudományos kutatómunkáját koordinálja ez az orvostestület, s programokat dolgoz ki a mi­nél szélesebb körű tapasztalati anyag összegyűjtése érdeké­ben. A munkaértekezlet most a fehérvérűség, illetve az azt megelőző állapot (preleukémia) diagnosztizálásával, terápiájá­val és gyógyszereivel, elméleti és gyakorlati kérdéseivel fog­lalkozott. — Nem öröklődő betegség a fehérvérűség! — mondta dr. Dr. Gráf Ferenc professzor nyilatkozata a gyógyításról, gyógyszereink sikeréről Gráf Ferenc, s ezzel sok ország orvosainak egyértelmű megál­lapítását tolmácsolta. — Nem kell tehát szoronganiuk a be­teg hozzátartozóinak. A hema­tológiai statisztikai adatok sze­rint a vérképzőszervi rosszindu­latú daganatos betegség a la­kosság 0,5—1 ezrelékét, egyes országokban még ennél is ki­sebb részét érinti. — A leukémia bizonyos for­mái ma már eredményesen ke­zelhetők, sőt, gyógyíthatók. Ko­rai felismeréssel és korszerű gyógykezeléssel például a he­veny fehérvérűség egyes típu­saiban szenvedő beteg gyer­mekeknek csaknem 20 százalé­kát végérvényesen meg tudjuk gyógyítani. A preleukémia, amely a betegség akut változa­tát megelőző állapotnak tartha­tó nem törvényszerűen „előjáté­ka” a leukémiának, ma még tisztázatlan kérdése a medici­nának. A csontvelőtenyésztéssel végzett kísérletek, az úgyneve­zett őssejtkutatás és a sejtkine­tikai, sejtgenetikai vizsgálatok a legkorszerűbb és újabb ered­ményekkel biztató kutatási módszerei ennek a területnek. Ezekről esett a legtöbb szó a mostani tanácskozáson is. — A fehérvérűség miokróni- kus és akut betegségváltozatá­nak kialakulásában van bizo­nyos szerepük korunk olyan nemkívánatos jelenségeinek, mint a környezetszennyezés, például a gépkocsik kipufogó­gázaival, a dohányfüsttel. Ugyanígy említhetem a külön­böző kémiai ártalmakat, — köz­tük a növényvédőszerek, kemi­káliák egyes mellékhatásait — és a csontvelőt károsító külön­féle gyógyszerek sokszor önké­nyes (orvosi javallat vagy el­lenőrzés nélküli) használatát. A szakterületünkön alkalmazott gyógyszerek, a kóros sejtek el­pusztítására használt úgyneve­zett citosztatikumok is további vizsgálatokat igényelnek. A ku­tatás célja egyfelől megfele­lőbb gyógyszerek előállítása, másfelől alkalmazási módjuk (a különböző kombinációk) tö­kéletesítése. Egyebek között er­ről is szó volt mostani munka- értekezletünkön. — A mind hatásosabb terá­piás módszerek kialakításához nagymértékben hozzájárulnak azok a nemzetközileg ismert és elismert magyar találmányú gyógyszerek (citosztatikumok), azaz sejtbénító szerek, amelye­ket bizonyos típusú fehérvérű­ség gyógyításában világszerte eredményesen alkalmaznak. Fo­lyamatosan foglalkozunk új, várhatóan az eddigieknél hatá­sosabb citosztatikum-kombiná- ciók kidolgozásával — mondta befejezésül dr. Gráf professzor. AZ ERŐD SIKERE Nóra lazán felrakja lábát a székre és magyarázó köröket ír le cigarettájával. Próbálja meg. magyarázni! a színész klub ban, hogy persze, a filmfesztivál izgalmas dolog, de nem attól függ a művészet. Nóra, legyünk pontosak: Németh Nóra, a Pé­csi Nemzeti Színház művésznője, nemrég jött haza Moszkvából, mert tagja volt az ottani film­fesztiválra küldött delegációnak. Még pontosabban: szereplője a fesztválműnek; Hernádi Gyula: Az erőd című regényéből készült mozifilmnek. — Szóval? — Szóval felkeltem és irtó elegánsan lementem a szállóba reggelizni, mert mások is így csinálták. Aztán délben megint jó cuccokban lementem ebédel­ni, mert az egész világról össze­verődött keleti és nyugati sztá­rok is így csinálták. De akkor már idegesített, hogy hol a far­Németh Nóra Moszkvában Egy fiatal színésznő fesztiválélményei merem, amiben irtó nagyokat lehetne mászkálni a városban. Este: újra flanc, irtó nagy asz­tal, hosszú menü és nosztalgia a csavargás utón. Másnap el­határoztam, hogy ez volt életem első és utolsó filmszemléje, ahová ruhatárat vittem, máskor egyetlen jó darabot csomago­lok be, mellé a farmert és kész. — Hogy fogadta a moszkvai közönség Az erődöt? — Feltűnően jól. Az az igaz. ság, hogy talán a szinkrontol­mácsolás miatt, meg nem tu­dom, hogy milyen törvényszerű­ségek miatt, de az orosz közön­ség fele a legtöbb külföldi film végefelé fölkelt és elment Az erődöt zsúfolt ház nézte végig. Azt hiszem azért, mert a sok „egy az egyben" háborús film után, izgalmasnak találták a mai korban mesterségesen elő. állított háborús légkört és an­nak még így, vagyis csináltan is idegtépő Hernádi Gyulá-s ha­tását. Máskülönben jó sajtónk volt, mind az öten: Hernádi Gyula író, Szinetár Miklós ren­dező, Tarján Györgyi, Oszter Sándor és én az újságírók per­gőtüze alatt álltunk. Most azt hiszem illik elmondani a legna­gyobb élményt. Hát nekem ez a moszkvai magyar nagykövet­ség fogadásán egy hosszú te­kintet volt, amikor megjelent AZ ERŐD. Főszereplők: Tanay Bella, Rajhona Adóm, Benkő Gyula, Benkő Péter, Madaras József, Bordán Irén, Balogh Emese, Bács Ferenc, Haumann Péter, Németh Nóra. Rendezte: Szinetár Mik­lós. Operatőr: Bíró Miklós. Coppola, a világhírű rendező és hosszan, kíváncsian végigmért. Egy színésznőnek egy ilyen vé- gignézés nagyon sokat jelent. — Új film? — Azt egyelőre nem láthatja majd a magyar közönség. Prá­gában kezdtük el forgatni a nyá­ron és az ősszel folytatjuk. Vav­ra Ottakar rendezi Csapek Kra- katit című regényéből. A film címe: Fekete nap. Egy diáklányt alakítok, akit a végén agyon­vernek a rendőrök. Majd meg­látjuk mi jön ki belőle. Most a lényeg: jól megoldani idehaza Pécsett a Shakespeare-szerepet. (földessy) — Mi ösztönözte a könyvek megírására? — kérdeztük Va­dász Ferencet. — A Megáll a szél írása idején még nem gondoltam a folyatásra. Csak később gon­doltam rá: azon a Karolina úti pártiskolán én is részt vettem, a gyötrelmes önvizsgálatot je­lentő gyűlésen is ott voltom ... Meg kellett írni. — Éppen 30 esztendeje zaj­lott a Rajk-per. 1949 szeptem­berére ma sem tud megrendü­lés nélkül gondolni az, aki hallgatta a per közvetítését. Hogyan vezetett az út odáig? — Először is: senki fel nem tételezte, hogy ez az egész nem is lehet igaz. Aki egy ki­csit is hitt ebben o rendszer­ben és remélt is valamit tőle, az fenntartás nélkül elhitte. Hittünk a csalhatatlannak mondott vezérben, meg abban, hogy ostromlott erődben élünk és hogy a belső ellenséget meg kell találni. Meg is ta­lálták, mert volt egy olyan apparátus, ami erre vállalko­zott. És ez munkásmozgalmunk akkori vezetőgárdáját megtize­delte. Az akkori nemzetközi helyzet, a hidegháborús légkör ezt el is fogadtatta velünk. — Ismert és ismeretlen ne­vek, megtörtént események és fordulatos meseszövés ... Hol a határ a tényanyag és az írói fantázia között? — Nem támaszkodtam for. rásanyagokra. A forrást saját élményeim: emlékeim jelentet­ték. (Annyi mindenkivel kerül­tem kapcsolatba, hogy erősen foglalkoztat egy önéletrajzi regény megírásának gondola­ta.) Eredeti néven csak azokat neveztem, akik már nem élnek, a könyvek többi szereplői vagy költött figurák —• ilyen a fő­hős, Szórád János is, a na­gyon sok önéletrajzi elem el­lenére —, vagy létező szemé­lyek más néven és megváltoz­tatott szituációkban. Ez néha félreértésre ad alkalmat. Va­laki például önmagára vélt ismerni az egyik figurában, s ezt magára nézve sértőnek találta. Nem volt igaza, s ezt be is bizonyítottam neki. Álta­lában nem a konkrét esetek leírására törekedtem, hanem a jelenségek ábrázolására, amik meghatározták azt a kort. És amit lényegesnek tartottam, azokról igyekeztem nem kívül­állóként beszélni. Hiszem és vallom, hogy azok az esemé­nyek, amelyekről könyveimben írtam, mozgalmunknak olyan etikai problémája, amihez fog­ható aligha van több. Ezért is akartam szembesíteni az ak­kori tényeket a mostani ta­pasztalatokkal, hogy a mai ge­nerációt mentesíthessük annak a korszaknak a tehertételétől. — Azóta felnőtt egy új nemzedék. Hogyan vélekednek a fiatalabbak azokról az évek­ről? — A mai fiotal, a mai ész- szel gondolkodó el sem tudja képzelni azokat a körülménye­ket, amelyek az általános bi­zalmatlansághoz vezettek. — Az előbb a mostani ta­pasztalatokat említette ... — Nos igen, túljutottunk azokon a dolgokon és le tud­tuk vonni a megfelelő követ­keztetéseket is. Úgy gondol­tam, hogy ezt a párt leikébe vágó témát pártosan kell tár­gyalni és nem az irodalmi szenzáció igényével, leleplezés- szerűen, mert ezzel csak kárt okozhatnánk. — Vadász Ferenc tollából rendszeresen olvashatjuk egy- egy évforduló kapcsán a ré­giekre való emlékezést... — Róluk, a törvénysértő pe­rek áldozatairól írva mindig arra gondolok: mennyit élhet­tek volna még, s mit tehettek volna az ügyért, aminek oly tiszta szívből a hívei voltak. Osztályharcban meghalni di­cső, de nem így. És őket ak­kor még a becsületüktől is megfosztották. Hogy ezt vissza­nyerhessék, egy mélyreható nagy katarzisnak és önkritiká­nak kellett végbemennie. Hársfai István

Next

/
Thumbnails
Contents