Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-10 / 248. szám
Prüdéria helyett tudományos kutatás 2$f> Enfance et sexuatité Childhood and sexuality un avanir pour chaqua «nfant a future for mch child on tt*e mutuality ot the Child L'Aimée Internationale de TEnfant 1979 International Year of the Child 1979 if fi szexologia eredményei Magyarország képviselője: dr. Korányi Lajos pécsi kandidátus A lényeg: testi-lelki-utódgondozási harmónia A tegnap, szeptember 9-én zárult montreali nemzetközi gyermekszexológiai konferencia emblémája. A szexualitás ma már nálunk sem tabu. Kellő komolysággal, emberséggel, lehetőleg tudományos szemlélettel kell persze beszélni róla. Ezt nemcsak iskolai rendszerünk írja elő, hanem egyáltalán — testi-lelki egészségünk legváltozatosabb módon függ vele össze. A szexualitás kérdése így most már túlnőtt az orvosi rendelők falain, a jog, pedagógia, sajtó helyezte az asztalára és tárgyal korszerűen róla. Egy világszervezet pedig a tudományos kutatásokat fogja össze és éppen másfél hete tárgyalt Prágában. Dr. Korányi Lajos kandidátus, a POTE adjunktusa képviselte Magyarországot. Az egész világon mindössze 140 tagú International Academy of Research egyébként szinte „kiha- lásos alapon” választ új tagot. A szervezet egy hete fejezte be említett — ötödik — nemzetközi konferenciáját Prágában. Az ottani Károly Egyetemen szervezték meg ugyanis a világ első szexológiai intézetét, s a helyszín kiválasztását ez is indokolta. — A szervezet az Egyesült Államokban alakult, mindösz- sze hat éve----mondja dr. Korá nyi Lajos. — Korábban, a 60- as években ugyanis igen erős ellenállás volt az USA közéletében a szexuális kutatással szemben. De nyolc évvel ezelőtt már megindult ennek a tudománynak a nemzetközi folyóirata, Archives of Sexual Behavior címmel, s ennek szerkesztőbizottsági tagja vagyok. A POTE élettani intézetében dolgozom, ahol a hormonhatás és agyműködés kapcsolata a kutatás egyik fő iránya. így kerültem kapcsolatba ezzel a szervezettel. Hiszen a korszerű szexuális kutatás szorosan ösz- szefügg a hormon- és magatartáskutatással. — Melyek e tudomány eddigi fő irányzatai? — Három irányzatról beszélhetünk. Frank Beach experimentális, tehát állatkísérleti kutatási módszeréről, aztán a Masters—Johnson házaspár tevékenységéről, ők mór humán, vagyis emberi szexuális magatartást is megfigyeltek, illetve kutatják. Végül John Money irányzata, aki a hormonhatás szés az emberi személyiség ösz- szefüggéseire alapozza a szexuális kutatást. Az első nemzetközi konferenciát a New-York állambeli Stony Brook-ban tartották, ahol az anyai magatartásról tartottam előadást. A mostani prágai konferencián — ennek fővédnöke máskülönben Prokopec professzor, csehszlovák egészségügyi miniszter volt — 56 előadás hangzott el. Az egyik vitaindítót a szovjet Va- szilcsenko professzor tartotta. Több szimpóziumot tartottak, például a szexuális bűnözésről, az erőszakos cselekedetek pszichiátriai kezelése helyett alkalmazott agyműtétekről, a rendellenes szexualitásról, továbbá szociológiai felmérések eredményeiről. Magam a hormonhatás, a központi idegrendszer működése és a szexuális magatartáskutatás legújabb állatkísérletes eredményeivel foglalkozó szimpózium elnöke voltam. Ennek teljes anyagát, 180 percet hangszalagra rögzítve hazahoztam az egyetem érdeklődő kutatói részére. Az angol tárgyalási nyelvű konferenciára eljött Európa úgyszólván valamennyi neves emberi nemi magatartáskutatója, de többen érkeztek a tengeren túlról is. A kctolikus lakosságú országok, elsősorban a dél-amerikaiak általában távolmaradtak, hiszen náluk ez a fontos tudományág még mindig — tabu. — Mióta van modern emberi szexuális magatartás-kutatás? — Valamivel több mint tíz éve. A hagyományokkal, álszent magatartással történő szakítás, a jelentős előrelépés a Masters—Johnson házaspár nevéhez fűződik. Amikor elsőként leírták a normális emberi szexuális magatartás jellemzőit, a 60-as évek Amerikájában a prüdéria miatt ebből olyan botrány keletkezett, mint a középkorban, amikor Vesalius felboncolta az első emberi holttestet és ezzel megteremtette az anatómia tudományát. A konferencia ugyanakkor megállapította, hogy szükség van a rugalmas alkotó szemlélet kialakítására, nehogy bármelyik irányzat dogmává merevedjék, fgy több országban szükség lenne az orvosok egyetemi szintű szexológiai továbbképzésére. Azt hiszem, ez Magyarországra is érvényes lehet. — Mit mond eddig ez a tudomány az átlagembernek? — Alapvető: a szexuális élet jóval korábban kezdődik és jóval magasabb életkorig tart, mint eddig hitték. Továbbá a klimaxot ma már felszíni jelenségnek tartják, sőt, a legtöbb embert ilyenkor kizárólag a környezete kerget bele az úgynevezett „klímaxos hisztériába”. — A legkorszerűbb álláspont? — Ezt John Money elmélete mondja ki: az emberi párokban egyaránt élnie kell a testi és lelki kapcsolatnak és az utódgondozás iránti felelősségnek. E három érzelem együttese adhatja a szerelmi, házastársi, családi harmóniát. Földessy Dénes Egy szörnyű időszak emlékei Nyugtalanságok nyara Vadász Ferenc: „Osztályharcban meghalni dicső, de nem így’ Az idei könyvhétre jelent meg Vadász Ferenc: Nyugtalanságok nyara c. könyve, egy trilógia hormadik része. Az 56-os nyárról, nyárutóról, a személyi kultusz következményeinek felszámolásáról, a rehabilitációkról szól, visszapillantva a törvénysértő perekre. Az előző kötet — Karolina, negyvenkilenc szeptember — a Rajk-per idején, közvetlenül az ítélethirdetés után játszódik, s két esztendeje jelent meg. A trilógia első része — Megáll a szél — mintegy ezeknek az eseményeknek az előjátéka, régebben jelent meg kis példányszámban, s ma már nem is kapható. A téma indokolhatja, hogy a három könyvet egy kötetben is megjelentessék. A szerzővel közelmúltbeli pécsi tartózkodásakor beszélgettünk a könyvekben felidézett évekről. Nem öröklődik a fehérvérűség Normális körülmények között vérünkben, amely az emberi test súlyának körülbelül 5 százaléka, milliliterenként 5—8 ezer, különböző fajta fehérvérsejt van. Ha ez a szám, illetve az egyes fehér vérsejtek aránya a vérképző szervek — nevezetesen a csontvelő és a nyirokrendszer — valamiféle rendellenes működése következtében megváltozik, óriási mértékben, több százezerre megnövekedhet bizonyos fajta fehérvérsejtek száma. Ez elsősorban a vérsejtképző rendszer bizonyos daganatos betegségeinél fordul elő. Ilyen betegség a fehérvérűség (leukémia), amit nagyon helytelenül nevez a közvélemény vérráknak. — Ezeket előre bocsátva nyilatkozott dr. Gráf Ferenc professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem III. sz. Belklinikájának igazgatója Tóth Ferencnek, az MTI munkatársának arról a szombaton befejeződött kétnapos tudományos tanácskozásról, amelyet a Nemzetközi Chemo- és Immuntherápiás Társaság rendezett Budapesten. Elsősorban a Duna-medence országainak szakgyógyászati és tudományos kutatómunkáját koordinálja ez az orvostestület, s programokat dolgoz ki a minél szélesebb körű tapasztalati anyag összegyűjtése érdekében. A munkaértekezlet most a fehérvérűség, illetve az azt megelőző állapot (preleukémia) diagnosztizálásával, terápiájával és gyógyszereivel, elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozott. — Nem öröklődő betegség a fehérvérűség! — mondta dr. Dr. Gráf Ferenc professzor nyilatkozata a gyógyításról, gyógyszereink sikeréről Gráf Ferenc, s ezzel sok ország orvosainak egyértelmű megállapítását tolmácsolta. — Nem kell tehát szoronganiuk a beteg hozzátartozóinak. A hematológiai statisztikai adatok szerint a vérképzőszervi rosszindulatú daganatos betegség a lakosság 0,5—1 ezrelékét, egyes országokban még ennél is kisebb részét érinti. — A leukémia bizonyos formái ma már eredményesen kezelhetők, sőt, gyógyíthatók. Korai felismeréssel és korszerű gyógykezeléssel például a heveny fehérvérűség egyes típusaiban szenvedő beteg gyermekeknek csaknem 20 százalékát végérvényesen meg tudjuk gyógyítani. A preleukémia, amely a betegség akut változatát megelőző állapotnak tartható nem törvényszerűen „előjátéka” a leukémiának, ma még tisztázatlan kérdése a medicinának. A csontvelőtenyésztéssel végzett kísérletek, az úgynevezett őssejtkutatás és a sejtkinetikai, sejtgenetikai vizsgálatok a legkorszerűbb és újabb eredményekkel biztató kutatási módszerei ennek a területnek. Ezekről esett a legtöbb szó a mostani tanácskozáson is. — A fehérvérűség miokróni- kus és akut betegségváltozatának kialakulásában van bizonyos szerepük korunk olyan nemkívánatos jelenségeinek, mint a környezetszennyezés, például a gépkocsik kipufogógázaival, a dohányfüsttel. Ugyanígy említhetem a különböző kémiai ártalmakat, — köztük a növényvédőszerek, kemikáliák egyes mellékhatásait — és a csontvelőt károsító különféle gyógyszerek sokszor önkényes (orvosi javallat vagy ellenőrzés nélküli) használatát. A szakterületünkön alkalmazott gyógyszerek, a kóros sejtek elpusztítására használt úgynevezett citosztatikumok is további vizsgálatokat igényelnek. A kutatás célja egyfelől megfelelőbb gyógyszerek előállítása, másfelől alkalmazási módjuk (a különböző kombinációk) tökéletesítése. Egyebek között erről is szó volt mostani munka- értekezletünkön. — A mind hatásosabb terápiás módszerek kialakításához nagymértékben hozzájárulnak azok a nemzetközileg ismert és elismert magyar találmányú gyógyszerek (citosztatikumok), azaz sejtbénító szerek, amelyeket bizonyos típusú fehérvérűség gyógyításában világszerte eredményesen alkalmaznak. Folyamatosan foglalkozunk új, várhatóan az eddigieknél hatásosabb citosztatikum-kombiná- ciók kidolgozásával — mondta befejezésül dr. Gráf professzor. AZ ERŐD SIKERE Nóra lazán felrakja lábát a székre és magyarázó köröket ír le cigarettájával. Próbálja meg. magyarázni! a színész klub ban, hogy persze, a filmfesztivál izgalmas dolog, de nem attól függ a művészet. Nóra, legyünk pontosak: Németh Nóra, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője, nemrég jött haza Moszkvából, mert tagja volt az ottani filmfesztiválra küldött delegációnak. Még pontosabban: szereplője a fesztválműnek; Hernádi Gyula: Az erőd című regényéből készült mozifilmnek. — Szóval? — Szóval felkeltem és irtó elegánsan lementem a szállóba reggelizni, mert mások is így csinálták. Aztán délben megint jó cuccokban lementem ebédelni, mert az egész világról összeverődött keleti és nyugati sztárok is így csinálták. De akkor már idegesített, hogy hol a farNémeth Nóra Moszkvában Egy fiatal színésznő fesztiválélményei merem, amiben irtó nagyokat lehetne mászkálni a városban. Este: újra flanc, irtó nagy asztal, hosszú menü és nosztalgia a csavargás utón. Másnap elhatároztam, hogy ez volt életem első és utolsó filmszemléje, ahová ruhatárat vittem, máskor egyetlen jó darabot csomagolok be, mellé a farmert és kész. — Hogy fogadta a moszkvai közönség Az erődöt? — Feltűnően jól. Az az igaz. ság, hogy talán a szinkrontolmácsolás miatt, meg nem tudom, hogy milyen törvényszerűségek miatt, de az orosz közönség fele a legtöbb külföldi film végefelé fölkelt és elment Az erődöt zsúfolt ház nézte végig. Azt hiszem azért, mert a sok „egy az egyben" háborús film után, izgalmasnak találták a mai korban mesterségesen elő. állított háborús légkört és annak még így, vagyis csináltan is idegtépő Hernádi Gyulá-s hatását. Máskülönben jó sajtónk volt, mind az öten: Hernádi Gyula író, Szinetár Miklós rendező, Tarján Györgyi, Oszter Sándor és én az újságírók pergőtüze alatt álltunk. Most azt hiszem illik elmondani a legnagyobb élményt. Hát nekem ez a moszkvai magyar nagykövetség fogadásán egy hosszú tekintet volt, amikor megjelent AZ ERŐD. Főszereplők: Tanay Bella, Rajhona Adóm, Benkő Gyula, Benkő Péter, Madaras József, Bordán Irén, Balogh Emese, Bács Ferenc, Haumann Péter, Németh Nóra. Rendezte: Szinetár Miklós. Operatőr: Bíró Miklós. Coppola, a világhírű rendező és hosszan, kíváncsian végigmért. Egy színésznőnek egy ilyen vé- gignézés nagyon sokat jelent. — Új film? — Azt egyelőre nem láthatja majd a magyar közönség. Prágában kezdtük el forgatni a nyáron és az ősszel folytatjuk. Vavra Ottakar rendezi Csapek Kra- katit című regényéből. A film címe: Fekete nap. Egy diáklányt alakítok, akit a végén agyonvernek a rendőrök. Majd meglátjuk mi jön ki belőle. Most a lényeg: jól megoldani idehaza Pécsett a Shakespeare-szerepet. (földessy) — Mi ösztönözte a könyvek megírására? — kérdeztük Vadász Ferencet. — A Megáll a szél írása idején még nem gondoltam a folyatásra. Csak később gondoltam rá: azon a Karolina úti pártiskolán én is részt vettem, a gyötrelmes önvizsgálatot jelentő gyűlésen is ott voltom ... Meg kellett írni. — Éppen 30 esztendeje zajlott a Rajk-per. 1949 szeptemberére ma sem tud megrendülés nélkül gondolni az, aki hallgatta a per közvetítését. Hogyan vezetett az út odáig? — Először is: senki fel nem tételezte, hogy ez az egész nem is lehet igaz. Aki egy kicsit is hitt ebben o rendszerben és remélt is valamit tőle, az fenntartás nélkül elhitte. Hittünk a csalhatatlannak mondott vezérben, meg abban, hogy ostromlott erődben élünk és hogy a belső ellenséget meg kell találni. Meg is találták, mert volt egy olyan apparátus, ami erre vállalkozott. És ez munkásmozgalmunk akkori vezetőgárdáját megtizedelte. Az akkori nemzetközi helyzet, a hidegháborús légkör ezt el is fogadtatta velünk. — Ismert és ismeretlen nevek, megtörtént események és fordulatos meseszövés ... Hol a határ a tényanyag és az írói fantázia között? — Nem támaszkodtam for. rásanyagokra. A forrást saját élményeim: emlékeim jelentették. (Annyi mindenkivel kerültem kapcsolatba, hogy erősen foglalkoztat egy önéletrajzi regény megírásának gondolata.) Eredeti néven csak azokat neveztem, akik már nem élnek, a könyvek többi szereplői vagy költött figurák —• ilyen a főhős, Szórád János is, a nagyon sok önéletrajzi elem ellenére —, vagy létező személyek más néven és megváltoztatott szituációkban. Ez néha félreértésre ad alkalmat. Valaki például önmagára vélt ismerni az egyik figurában, s ezt magára nézve sértőnek találta. Nem volt igaza, s ezt be is bizonyítottam neki. Általában nem a konkrét esetek leírására törekedtem, hanem a jelenségek ábrázolására, amik meghatározták azt a kort. És amit lényegesnek tartottam, azokról igyekeztem nem kívülállóként beszélni. Hiszem és vallom, hogy azok az események, amelyekről könyveimben írtam, mozgalmunknak olyan etikai problémája, amihez fogható aligha van több. Ezért is akartam szembesíteni az akkori tényeket a mostani tapasztalatokkal, hogy a mai generációt mentesíthessük annak a korszaknak a tehertételétől. — Azóta felnőtt egy új nemzedék. Hogyan vélekednek a fiatalabbak azokról az évekről? — A mai fiotal, a mai ész- szel gondolkodó el sem tudja képzelni azokat a körülményeket, amelyek az általános bizalmatlansághoz vezettek. — Az előbb a mostani tapasztalatokat említette ... — Nos igen, túljutottunk azokon a dolgokon és le tudtuk vonni a megfelelő következtetéseket is. Úgy gondoltam, hogy ezt a párt leikébe vágó témát pártosan kell tárgyalni és nem az irodalmi szenzáció igényével, leleplezés- szerűen, mert ezzel csak kárt okozhatnánk. — Vadász Ferenc tollából rendszeresen olvashatjuk egy- egy évforduló kapcsán a régiekre való emlékezést... — Róluk, a törvénysértő perek áldozatairól írva mindig arra gondolok: mennyit élhettek volna még, s mit tehettek volna az ügyért, aminek oly tiszta szívből a hívei voltak. Osztályharcban meghalni dicső, de nem így. És őket akkor még a becsületüktől is megfosztották. Hogy ezt visszanyerhessék, egy mélyreható nagy katarzisnak és önkritikának kellett végbemennie. Hársfai István
