Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-06 / 244. szám

1979. szeptember 6., csütörtök Dunántúli napló 3 Sikeres áruházi akció Nemzeti hetek a Komban ■ Választékbővítő újdonságok ■ Jövőre folytatódik a rendezvénysorozat Tájékoztató a gépkocsi-lopás­károk megtérítéséről A gépjárművek számának nö­vekedésével sajnálatosan emel­kednek a személyi és az anya­gi kárt okozó balesetek, szapo­rodtak a totálkárok — és ami korábban ritkábban fordult elő — a kocsilopások. Sokan ér­deklődnek aziránt, hogyan pó­tolható az ellopott gépkocsi. Az Állami Biztosítónál a lo­páskárok megtérítéséről tájé­koztatták az MTI munkatársát. Hazánkban, bár korántsem nyugati méretekben, kétségkí­vül növekszik a gépkocsilo­pások száma. A biztosító sta­tisztikája szerint például 1977- ben 133, 1978-ban 254 kocsi­lopásra fizettek 1,6 millió fo­rint, illetve 3,3 millió forint kár­térítést. Az Állami Biztosító a külföl­di biztosítótársaságokhoz ha­sonlóan, természetesen csak a CASCO biztosítás alapján vál­lal kockázatot a gépjárműlo­pások esetére. A kocsilopás — az elemi csapáshoz hasonlóan — a biztosított akaratától füg­getlen káresemény, így a biz­tosító arra törekszik, hogy kö­vetkezményei kevésbé hárulja­nak a tulajdonosra, ezért a lo­páskárok megtérítésénél része­sedést nem is vonnak le. Amennyiben az ellopott gép­jármű nem kerül meg, a kár totálkárnak minősül, s a kárté­rítés alapja az az ár, amennyit a kocsi az ellopás időpontjá­ban ért. Ha az ellopott gépko­csi állapota megfelel a totál- káros autó pótlásával kapcso- tos feltételeknek, akkor a tu­lajdonos soron kívül kocsikiuta­lást kaphat. A gépjárműbiztosítás új szol­gáltatásokén^ vezették be né­hány éve a totálkáros gépko­csik természetbeni pótlását, amely kivétel az Állami Bizto­sító gyakorlatában, hiszen a CASCO-biztosítás feltételei sze­rint mindenféle kártérítés kész­pénzben fizetendő. Az Állami Biztosító a Merkur Személygép­kocsi Értékesítő Vállalattal kö­tött megállapodása — a hazai gépkocsi-forgalmazás helyzeté­ből adódóan — csak indokolt eseteidben teszi lehetővé a soron­kívüliséget, s feltételekhez köti a totálkáros vagy ellopott és meg nem került gépkocsi pót­lását. Eszerint csak a Merkúr­nál vásárolt, gyári új állapot­ban forgalomba helyezett, há­rom évnél nem régebbi és még az első tulajdonos birtokában levő, szocialista országban gyártott gépkocsikra adnak so­ron kívül kiutalást. A nyugati gyártmányú gépkocsi pótlására sem a Merkúrnak, sem a bizto­sítónak nincs lehetősége. Amennyiben az ellopott sze­mélygépkocsi nem felel meg az előírt feltételeknek, akkor a tu­lajdonos készpénzben kapja a kártérítést, amelyből az eltűnt­höz hasonló használt autót vá­sárolhat. Harmadik éve rendezik meg nyaranta a Konzum Áruház­ban a nemzeti heteket. Nyu­godtan mondhatjuk, hogy ez már hagyománnyá vált: a vá­sárlók várják, kíváncsiak, mi­lyen árukülönlegesség érkezik egy-egy hétre — s ilyenkor természetszerűleg megnöveke­dik a forgalom. — Az idei rendezvénysoro­zat mind szervezés, mind for­galom szempontjából sokkal jobbon sikerült, mint a koráb­biak — mondja Szemere Fe- rencné, az áruház igazgatója, öt nemzeti hetet rendeztünk: lengyelt, csehszlovákot, NDK-t, bolgárt és románt. Valameny- nyi hétre időben megérkezett az áru, s az előző évekhez képest még újdonságot is tud­tunk nyújtani a vásárlóknak. — Mik voltak ezek az új­donságok? — Idén volt először bolgár hetünk, de árucikk szempont­jából is tudtunk újat adni. Hogy csak egy-két példát mondjak: most hoztunk elő­ször gyékényszőnyeget, lakato­kat, néhány új kéziszerszámot, nálunk ritkán kapható háztar­tási cikkeket. — Úgy tudom, ez az akció kölcsönös. — Igen, valamennyi ország egy-egy városában mi is meg­rendeztük a magyar hetet. Külföldön elsősorban a ma­gyar pipere-és vegyiáruk iránt nagy az érdeklődés. Ezekben az országokban például oz AMO szappan legalább olyan népszerű, mint nálunk a FA. De sokan keresik a magyar népművészeti termékeket, a bőr- és műbőr ruházati cikke­ket. Mire egy-egy ilyen nemzeti hetet megnyitnak, nagyon sok munka előzi meg. Először az egyik, majd a másik fél kivá­lasztja a partner-áruházban az árut, természetesen azonos ru­bel értékben. Az árukiválasz­tás után harminc napon belül mintát cserélnek a partnerek, s aztán, ha már minden más egyéb megtörtént, kijelölik a szállítás időpontját. A mihoz- zánk beérkező árut a KERMI is megvizsgálja, s bizony, elő­fordult már olyan, hogy vala­melyik árut nem engedélyezte a -nemzeti héten forgalmazni. Ilyen akkor fordul elő, ha egy árucikk nem felel meg a ma­gyar minőségi szabványoknak. — Milyen előnyei vannak a nemzeti heteknek? — Mindenképpen jó reklám ez egy áruháznak: csábító ha­tással van a vevőkre. Emellett kiváló alkalom piackutatásra is, pontosabban szólva ez a piackutatás egyik sajátos for­mája. Nemcsak azt tudjuk meg, mit keresnek leginkább a vásárlóink, hanem akkor a következő évben, amikor újra nemzeti hét lesz, abból töb­bet rendelünk. S a másik, hogy elsősorban olyan árut tudunk hozni, omit máskor nem lehet kapni, mert ezeknél a rendezvényeknél nincsenek olyan megkötések, mint egy ál­landó jellegű árucsere-forga­lomnál. — Ebben az évben melyik héten volt a legnagyobb for­galom? S ekkor mennyivel volt több a vásárló, mint egy átla­gos hétköznapon? — A cseh és az NDK-hét vonzotta a legtöbb embert. A látogató rengeteg volt, szám szerint azonban csak azt tart­juk számon, akik vásároltak is. így a csehszlovák hét legfor­galmasabb napján háromezer­rel több vevő volt, mint az előző hét legnagyobb forgal­makor. Az NDK-héten ez a szám négyezer volt. — Szó volt arról is, hogy esetleg jugoszláv és finn hét is lesz. — Igen, s jelenleg mindkét partnerrel folytatjuk a tárgya­lásokat. A zomboriakkal azon­ban nem csupán egy-egy he­tet rendezünk meg — sőt ilyen nem is lesz —, honem állan­dó árucserét szeretnénk a kis- határmenti forgalom kereté­ben. A finn hétre már csak a következő évben kerül sor. En­nek nagyon örülnénk — s gondolom, a vásárlók is —, mert finn áruházi heteket ed­dig még nem rendeztek sehol az országban. — Mindezek a tervek azt jelzik, hogy jövőre is lesznek hasonló rendezvények a Kon- zumban. — Természetesen, hiszen a vásárlók talán már hiányol­nák is. Ezeket a nemzeti he­teket már idén, október—no­vemberben elkezdjük szervez­ni, s legkésőbb február végé­ig már valamennyi üzletféllel kölcsönösen kiválasztjuk azo­kat az árukat, amikkel a kö­vetkező nyáron találkoznak majd a vásárlók • az áruház­ban. D. Cs. Ki, hol, hogyan...? (2J Takarékoskodjunk az elektromos energiával Egyre gyakrabban hangzanak a kérdések, felszólítások: „Ta­karékoskodjunk az energiával!” Rendeletek, utasítások jönnek ki nap mint nap e témakörben, amelyek ésszerű megszorításo­kat tartalmaznak. S aki ezek­re se hallgat, az a saját pénz­tárcáján érzi: a sürgető figyel­meztetés rá is vonatkozik. Csökkentsük az áramfel­használást! — De ki, hol, ho­gyan? Borkovits György, a DÉDÁSZ műszaki fejlesztési szakfőmérnö­ke válaszol: — A rendelet foglalkozik a lakások elektromos fűtésével, a villanybojlerekkel. — Ezek lényege az volt, és most még inkább az lesz, hogy az esti csúcsfogyasztás után, a nyugodtabb éjszakai időszakban kapcsoljanak be, így szét lehet húzni, ki lehet egyenlíteni a hálózati terhelé­seket és az erőművi kapacitáso­kat. Ez az elmélet. A gyakorlat már más: időnként országos hiánycikk az ezeket vezérlő kap­csolóóra, de még rosszabb, hogy a kapcsolóórák legtöbbje elállítódik a használat során, és így nappal vagy éppen a csúcsfogyasztás időszakában kapcsolnak be. — Mi a megoldás? — Az elmúlt időszakban megkezdtük az ilyen nagy- fogyasztók központi kapcsolá­sát. Lényege: bizonyos számú, egy településen lévő villany- bojlert, vagy elektromos hőtá­roló kályhát központilag, gomb­nyomásra kapcsolunk be. Elő­nye: lépcsőzhetjük a bekapcso­lásokat, így nem éri túlterhe­lés a hálózatot. így nem kell újabb beruházás, mivel jobban el lehet osztani az energiát. Hátránya viszont, hogy a ve­zérlőkábelek fektetése, kiépítése ugyancsak jelentős költség- többletet jelent. — Más, egyszerűbb lehető­ség nincs? — De van, a legkorszerűbb hangfrekvenciás körvezérlés, melyet most próbálnak Győr­ben a közvilágítás kapcsolá­sában. Elméletben a hang- frekvenciás vezérléssel a köz- világítás, a villanybojlerek, a hőtároló-kályhák is vezérelhetők egyenként. A nagyfrekvenciás adó jelére a készülékbe épí­tett miniatűr vevőkészülék veszi és végrehajtja a központi uta­sítást. Ez még a féléjjeles köz- világításban is a legegyszerűbb, legpontosabb megoldás, nem igényel kábelezést, földmunkát és egész települést is befog­hat, ha. kell elnyújtott időben. Várhatóan Győr után Pécs kö­vetkezik. Egy számítás, mely ezt az újat is igazolja: hangfrek­venciás vezérléssel, ha a csúcs- időszak terheléseit csak 10 szá­zalékkal toljuk el Pécsett, az 300 millió forintos beruházá­si költségmegtakarítást jelent­het. A győriek a nyugatnémet, francia és svájci megoldások közül a svájci Landis u. Gyr cég ajánlatát fogadták el és azt alkalmazzák. Ez sem olcsó, mert a számítá­sok szerint egy 3000 miniatűr vevőt üzemeltető hangfrekven­ciás egyséq 15 millió forintba kerül, de ha azt veszem ala­pul, hogy a vezérlőkábel pót­lólagos lefektetése kilométe­renként is vagy félmillió fo­rintot emészt fel, akkor meg­éri. Egyszeri beruházásban is közel azonosak a költségek, de hosszú távon az energia­megtakarítás mindenképpen a hangfrekvenciás körvezérlés mellett szól. Ezt külföldi példák sora is alátámasztja. A ház­tartási nagyfogyasztók közé tartoznak a villanytűzhelyek, ezeket Pécsett már reteszeléssel építtetjük be, ez is jelentős energia és beruházási költség­megtakarítást jelent. A jövő út­ja mindenképpen ez. Murányi László A harisnyagyár újdonságai A Budapesti Harisnyagyár számos újdonsággal jelentke­zik az idén. Várhatóan igen keresett cikk lesz a komfort női harisnyanadrág. Ehhez a terjedelmesített fonal mellett egyfajta, a gumihoz hasonló rugalmasságú szintetikus szá­lat is felhasználnak. Az új termék nagy előnye, hogy „pi­henteti” o lábat. Az első szériát a horisnya- gyári dolgozóknak adták ki próbahordásra. Hazai és külföldi vásárlók részére egyaránt újdonságként készül már a férfi harisnya- nadrág is; kétféle változatban — poliakril és kreppnylon anyagból. Sportoláshoz ajánl­ják fiataloknak is. A tavaly munkába állított újfajta gépeken gyermektérd­zoknik készülnek, középvastag fonalból. Ezek gyártásával több éves hiányt szüntetnek meg. Az új termékek ott lesznek majd a BNV-n, de egyikük- másikuk máris gazdagítja a belkereskedelmi választékot. M ilyen célok vezethették a munkamegjavító mozgalom elindí­tóit és az abban résztvevőket, éppen az egészségügy terü­letén? Hát lehet-e orvosnak, asszisztensnek, ápolónak rosz- szul dolgozni ott, ahol a hiba esetleg jóvátehetetlen, ahol a tét sok esetben az ember élete, egészsége? Kell-e erre külön moz­galmat szervezni ott, ahol mindenkinek a tőle telhető legjobbat kell nyújtani? Kötelességen túli vállalások „Szocialista munkamozgalom" a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézményekben Gondolom, nemcsak én vol­tam az egyetlen, akiben ezek a kérdések felmerültek, amikor a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézményekben folyó munka­megjavító mozgalomról hallott. Dr. Pados Éva csoportvezető főorvos, az Intézmények szb szakmapolitikai bizottságának vezetője azonban már a kérdést megelőzve így magyarázta a mozgalom szándékát: — Az természetes, hogy mindenkinek a maga szakterü­letén a munkaköri kötelezett­ségeinek maximálisan eleget kell tenni. A lényeg az, hogy a megnövekedett egészségügyi feladatoknak megfelelően egy- egy konkrét cél elérése érdeké, ben igyekszünk minden tőlünk telhetőt megtenni. — A megnövekedett felada­tok azt jelentik, hogy a maga­sabb igényeket nem tudják kö­vetni a tárgyi-anyaqi feltéte­lek? — Meggyőződésem, hogy nem mindig a tárgyi feltételek a mérvadók (bár ez sem elha­nyagolható), mert akár a szak­ellátás egyes területeit, akár a bölcsődei gondozást nézzük, találhatunk példákat arra, hogy nehezebb körülmények között sem szenvednek hátrányt sem a betegek, sem azok, akiknek gondozása, ellátása az egye­sített egészségügyi intézmények dolgozóinak feladata. A szo­ros értelemben vett szakmai, tehát a gyógyító-megelőző munkában, a kutatásban, a szo­ciális gondozásban adottak a feladataink, itt elsősorban az ellátás minőségének javításá­ra kell törekednünk. Ami több­letet még adhat egy-egy kol­lektíva, az az orvos és a be­teg kapcsolatának, az etikus magatartásnak javításában, a közéjetiség kiszélesítésében ke­resendő. ötéves múltra tekint vissza a munka megjavító mozgalom Pécsett, a városi egészségügyi intézményekben. (Meg kell azonban jegyezni, hogy már 1968-ban indítottak itt mozgal­mat a jobb betegellátásért, s a bölcsődékben már nyolc év­vel ezelőtt alakultak szocialista brigádok.) A mozgalom sike­rét nem elsősorban a részt vevő kollektívák egyre növekvő száma bizonyította, hanem az, hogy fokozatosan eltűntek a formalitások, a vállalások szám­szerűen is dokumentálhatók let­tek, közülük pedig több az idők folyamán olyan természe­tessé vált, hogy beépültek a munkaköri kötelességek közé. Mindezek az eredmények olyan körülmények között szü­lettek, hogy eleinte nem volt lehetőség a legjobbak anyagi elismerésére. Két évvel ezelőtt nyílott alkalom a pénzbeli jutalmazásra, s ezt demokrati­kus módon oldották meg, A vállalások teljesítésének elbíró, lásához pontrendszert dolgoz­tak ki. Az egyes szakterülete­ken dolgozók létszámának, te­vékenységi körének figyelem- bevételével osztották el a ren­delkezésre álló összeget, ta­valy 65, idén 70 ezer forintot Azt, hogy egy-egy kollektíván belül a kapott jutalomból ki, hány forinttal részesül, már ők egymás közt döntötték el. Ez év július 29-én látott napvilágot az egészségügyi miniszter utasítása a szocialis­ta munkamozgalom fejlesztésé­ről. A mozgalomnak — amely­ben már elhagyták a „munka­megjavító” jelzőt — legfőbb célkitűzéseit így fogalmazták meg: „Segítsék elő a lakosság egészségügyi és szociális ellá­tásának javítását, az ellátás színvonalának emelését, erősít­se a szocialista munkaerköl­csöt, szolgálja az etikai hely­zet folyamatos javítását, járul­jon hozzá a tartalékok feltárá­sához, ösztönözze a dolgozók kezdeményező és alkotókész­ségének, közösségi magatartá­sának kibontakoztatását, segít­se a szocialista tudat fejlődé­sét” Tulajdonképpen meg is előz­ték ezeket a célkitűzéseket, és a maguk számára már évekkel ezelőtt feltérképezték a meg­valósításuk felé vezető utat a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények dolgozói, kollektí­vái. Az 1979/80-as időszakra is megszületett a felhívás, mely szerint tovább kívánják javí­tani a gyógyító-megelőző, a közegészségügyi- és járvány­ügyi, valamint a szociális gondo­zási munkát. Mindezek mellett fokozottabb figyelmet fordíta­nak szakmai és politikai to­vábbképzésükre, a takarékos­ságra és a társadalmi tulajdon megóvására. Az összesen 1750 dolgozót foglalkoztató Egye­sített Egészségügyi Intézmények 110 kollektívája teszi meg vál­lalásait évek óta, közülük rend­szeresen 80—90 nyeri el a „példamutató” címet. Most, hogy a miniszteri utasítás szabályzata az anyagi és erkölcsi elismerés formáit, fokozatait, bizonyára újabb len. dületet kap ez a — valameny- nyiünk érdekében — folytatódó mozgalom. Kurucz Gyula Árukínálat a bolgár nemzeti héten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents