Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-23 / 261. szám

2 DimQntult napló 1979. szeptember 23., vasárnap Pécsre látogatott a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese Magyarországi látogatása al­kalmával tegnap délelőtt Pécs­re érkezett lurij Jakovlevics Ba­rabás, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese és kíséretében Vjacseszlav Mihajlovics Kondrasov, a Szov­jetunió Kulturális Minisztériuma nemzetközi kapcsolatok főosz­tályának helyettes vezetője; to­vábbá Valerij Szergejevics Mo- desztov, a Szovjetunió Kultu­rális Minisztériuma művészetok­tatási főosztályának vezetője, valamint J. Azaturov, a Szovjet­unió magyarországi nagykövet­ségének tanácsosa. Elkísérte őket Soós Pál, a Kulturális Mi­nisztérium osztályvezetője. A vendégeket fogadta Bocz Jó­zsef, a megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei pártbizott­ság titkára; Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese és a megyei tanács több kulturális vezetője. Részt vett a találkozón Nógrádi Ró­bert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. A kölcsönös bemutatkozás után szívélyes beszélgetés ala­kult ki. Takács Gyula elnök- helyettes köszöntötte, majd rö­viden tájékoztatta a vendége­ket Baranya megyéről. Szólt a lakosság összetételéről, a me­gye településszerkezetéről, gaz­dasági helyzetéről. Tájékozta­tást adott a lakáshelyzetről, a fejlesztésről és Baranya élénk, sokszínű kulturális életéről, kü­lönös tekintettel a tudományos és a művészeti élet sajátossá­gaira. Nógrádi Róbert a szín­ház működését és szovjet szín­házakkal való kapcsolatait is­mertette, majd a vendégek városnézésre indultak. Megte­kintették a Zsolnay, a Csont- váry, a Vasarejy és az Uitz Mú­zeumot, s a pécsi felszabadu­lási emlékművet. Délután Sik­lósra és Villányba látogattak. A szovjet miniszterhelyettes és kísérete este visszautazott a fővárosba. Vietnami értelmiségi küldöttség Baranyában Az Országos Béketanács meghívására kedden vietnami értelmiségi küldöttség érkezett hazánkba dr. U Thi Anhnak, az értelmiségi szövetség alel- nökének, a Vietnami Hazafias Front Ho Si Minh városi Bi­zottsága elnökségi tagjának vezetésével. A vietnami dele­gáció a hét végét a Hazafias Népfront megyei Bizottságának vendégeként Baranyában töl­ti. Tegnap délelőtt a delegá­ció Krasznaf Antolnak, a Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei Bizottsága titkárának kí­séretében Komlóra, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüze- mébe látogatott, ahol dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára és Mérei Emil üzem­vezető, a Hazafias Népfront Komló városi Bizottságának elnöke fogadta a vendégeket, s tájékoztatta őket a vállalat és a város életéről. A vietna­mi küldöttség baráti beszélge­tésen találkozott a Kossuth- bányaüzem Ho Si Minh nevét viselő brigádjának tagjaival. A delegáció a délutánt Si- kondán töltötte, ahol megte­kintették a bányászok pihenő­parkját és a bányászszana­tóriumot. A vietnami vendégek vasár­nap a megye és Pécs neve­zetességeivel ismerkednek. Mezőgazdasági szakmunkástanulók találkozója Pécsváradon A gyámhatóság önmagában kevés A jog és a gyermekvédelem A meggyőzéstől az állami gondozásig Az elmúlt évben Villány, idén pedig Pécsvárad adott otthont a megye mezőgazda- sági szakmunkásképzőiben ta­nuló fiatalok találkozójának, melyen részt vett Bóna Ernőné is, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. A Sellye, Villány, Szentlőrinc és Pécsvárad szakmunkásképzői­ből érkezett 160 fiatal a pécs- váradi művelődési házban gyűlt össze tegnap délután, ahol a mezőgazdaság előtt álló feladatokról tartott elő­adást dr. Herisch György, a Pécsi Tudományegyetem ta­nársegédje. A program Schmidt Erzsébetnek, a KISZ Baranya megyei Bizottsága munkatár­sának vitaindító előadásával folytatódott arról, milyen mó­don segítheti a KISZ-szervezet a tanulást. Ezután három szek­cióban kötetlen beszélgetésen vitatták meg a résztvevők is­kolai munkájuk feladatait, problémáit. Este kulturális ve­télkedőkkel fejeződött be a tegnapi program. Az ifjúmunkás- és szak­munkástanuló-napok keretében megrendezett találkozó egy igen összetett, sok problémá­val küzdő területre, a mező- gazdasági szakmunkásképzés­re, munkaerő-utánpótlásra kí­vánja ráirányítani a figyelmet, és ugyanakkor a tanulókban is tudatosítani szeretné vállalt kötelezettségeiket. A pécsváradi rendezvény ma délelőtt ifjúmunkások találko­zójával, sport- és kulturális rendezvényekkel folytatódik. Mi jut eszébe az embernek, ha arról hall, hogy gyermek- védelem? Bár közvéleménykuta­tási adat nem áll rendelkezé­semre, magánjellegű informá­lódásaim során ezek a szavak •bukkantak elő leggyakrabban: „brutális apa, alkoholista szü­lők, gyermekkori bűnözés, álla­mi gondozottak, a szeretet hiá­nya, a társadalom gondoskodá­sának szükségessége ... és a többi. Ha a kérdést a jog oldalá­ról vizsgáljuk, és miért ne ten­nénk, hiszen intézmények, jog­szabályok egész sora foglalko­zik a gyermek- és ifjúsági ko­rúak érdekeivel, akkor első utunk szükségszerűen a taná­csok illetékes szakigazgatási szerveihez vezet Dr. Kosztka Ferencné, dr. Csűrös Ilona, a Baranya megyei Tanács gyám­ügyi főmunkatársa hivatott, és gyakorlott ismerője a gyermek, és ifjúságvédelem rendkívül szerteágazó problémakörének. — 1974 óta, a családjogi törvény módosítása, illetve az ezt követő új jogszabályok ki­szélesítették a gyermekvédelem területét és feladatkörét is — mondta. Minden szintű taná­csi apparátusban megtalálható a gyámügyekkel foglalkozó munkatárs, aki elsőfokon köte­les eljárni a veszélyeztetett gyermekek érdekében. Munká­jukat sokan segítik, így az ok­tatási intézményeknél az ezzel megbízott ifjúságvédelmi fele­lős, az egészségügyi és a bűn­üldöző szervek, s a tömegszer­vezetek munkabizottságai. Fel­adatuk nem csekély, hiszen Ba­ranyában jelenleg 2712 veszé­lyeztetett, és 1506 állami gon­dozott gyermeket tartunk nyil­ván. — Milyen okok alapján te­kintik veszélyeztetettnek a gyer­mekeket? — A statisztikai nyilvántar­tásban erre négy kategóriát állapítottak meg. Vannak, akik a környezet, a szülői magatar­tás, az anyagi helyzet, végül akik az egészségügyi körülmé­nyeik miatt veszélyeztetettek. A gyakorlatban azonban alig ta­lálkozunk olyan esettel, ameíy tisztán, egyértelműen sorolható valamelyik kategóriába. Ötlet es tanulniualo Igazi vásári hangulat: a sátor előtt kiterített kollekcióban válogatnak a vásárlók. Minden eladói Propagandista módszer­vásár a KISZ iskolában Péchy Blanka köszöntése Könnyítés az ismeretszerzésre Péchy Blanka színművész, író és nyelvművelő 85. születésnap­ja alkalmából Pécs megyei vá­ros Tanácsa képviseletében a művésznőt tegnap délelőtt tisz­telgő látogatáson kereste fel budapesti otthonában Komlódi József né, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese és Újváriné Füzy Ágnes, a műve­lődésügyi osztály csoportveze­tője. Átadták a városi tanács ajándékát és a végrehajtó bi­zottság jókívánságait, sok si­kert kívánva a neves művész­nő — a rádió nyilvánossága ré­vén — rendkívül széles körű to­vábbi nyelvművelő és a hangzó beszéd törvényeit kutató tudo­mányos munkásságához. Az ötlet Baranya megyé­ben született meg: elsőként a Tarr Imre KISZ-vezetőképző Is­kola rendezett a propagandis­ták számára módszervásárt és ezt hamarosan más megyék KISZ-iskolái is átvették. Teg­nap délelőtt az MSZMP Ba­ranya megyei Oktatási Igaz­gatóságán megrendezett má­sodik propagandista módszer- vásárnak már a hagyománnyal is számolni kellett: az elsőhöz képest a „vásár” jelleget kí­vánták idén erősíteni. Az iskola aulájában reggel 9 órakor Bogárdi János, a KISZ-iskola igazgatója nyitotta meg az egész napos rendez­vényt. A megnyitón jelen volt Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első tit­kára, Földes Andrásné, az Ok­tatási Igazgatóság igazgatója, és tanárai. Az aulát kiállítási teremmé rendezték be, ahol az utóbbi négy év KISZ politikai képzési formák szemléltető onyagát mutatták be a vendégeknek és a több mint száz fiatal propagandistának. A kiállítás is jelképezte, hogy a mód­szervásár a politikai képzés időszerű feladatainak jegyé­ben történik, s amit itt vásá­rolni lehet jelképesen és tény­legesen, az a politikai képzés gyakorlatában bevált, új mun­kaformáinak és módszereinek bőséges kollekciójából került ki. Ilyen „vásárlókkal” kí­vánja a KISZ-vezetők, propa­gandisták munkáját segíteni, szemléletüket formálni a KISZ- iskola. A propagandisták a vásá­ron nemcsak vevők lehettek, hanem például a szekcióülé­seken a saját ötleteiket is eladhatták egymásnak, vagy a KISZ-iskola oktatóinak. A módszervásár a szó kereske­delmi értelmében is vásár volt, hiszen az iskola udvarán fel­állított pavilonokban több mint százféle propaganda anyag között válogathattak. Külön sátorral képviseltette magát a Kossuth Könyvkiadó és az If­júsági Lapkiadó Vállalat. A propagandista módszer- vásár a KISZ-iskolán délután a káderképzésről rendezett fó- rummol zárult — hivatalosan. A vásár-formában megtartott propagandista találkozónak egyik legfontosabb célja az volt, hogy a „piacra dobott" módszereket ne csak ilyen bemutatókon, hanem a min­dennapi gyakorlatban is al­kalmazzák a KISZ-vezetők. — Mi a szakigazgatási szerv teendője, ha olyan jelenségről szerez tudomást, amely hiva­talos beavatkozásra szorul? — Elsősorban meg kell győ­ződni a bej^ftntés hitelességé­ről, helytállóságáról. Az intéz­kedést az adott körülmények figyelembevételével kell meg­tenni. Viszonylag egyszerű a dolgunk, ha egészségügyi, vagy anyagi okokból előállott veszé­lyeztetettséggel találkozunk. Utóbbinál — sok egyéb mel­lett — természetesen azt is tü­zetesen megvizsgáljuk, hogy a veszélyeztetés mértékét előidé­ző súlyos anyagi helyzet nem o szülő (vagy szülők) hibájából következett-e be. Ha a szülő, vagy eltartó nem hibáztatható, lehetősége van a gyámügyi ha­tóságnak az anyagi támogatás­ra. Megyénkben jelenleg mint­egy 260 gyermek részesül 480- tól 900 forintig terjedő, rend­szeres anyagi támogatósban. Az egyéb esetekben a veszé­lyeztetettség fokának megfe­lelően járnak el a gyámható­ságok, a figyelmeztetéstől egé­szen az állami gondozásba vételig. Meg kell azonban je­gyezni, hogy hiába a megnöve­kedett jogkör, a hatóság ön­magában kevés a gyermekvé­delemre háruló feladatok meg­oldásához, hiszen elénk rend­szerint már olyan ügyek kerül­nek, ahol nem elég a jó szó. a meggyőzés. A megelőzés a legfontosabb célunk, s ebben szeretnénk kérni a minél szé­lesebb körű társadalmi támo­gatást. A jogpropaganda hónap ke­retében egyébként ebből a té­makörből tart előadást dr. Kosztka Ferencné, hétfőn dél­után 4 órai kezdettel Mohá­cson, a Kossuth filmszínház­ban a meghívottak és valameny- nyi érdeklődő előtt. K. Gy. Rádió mellett... Ennék az alföldi szép vá­rosnak van egy mozgalmas (jól mondom: „mozgalmas”) hangszerboltja, ahol árul­nak szájharmonikát, tangó­harmonikát, prímhegedűt és brácsát, bőgőt, továbbá csellót, kis dobokat, nagy dobokat, gitárokat, trombi­tákat és zongorákat és en­nek a hangszerboltnak van egy úgynevezett baráti kö­re, amelynek tagjai: a város több zenekarának muzsiku­sai, tánczenészek, zenetaná­rok, zeneiskolai hallgatók, karmesterek és jövendő ze­neszerzők. Többnyire itt sze­rezték be hangszereiket, s amint ezek elkopnak, a jö­vőben is innét pótolják drá­ga és szép portékáikat ök nem napi vásárlók — elvég­re nem mindennap vesz az ember zongorát vagy dzsesszorgonát —, de mégis itt jönnek össze néhány röpke órára, kipróbálják az új hangszereket, meghall­gatják (és megvásárolják) a legújabb lemezeket, itt hal­lani a legújabb híreket a város, az ország zenei vilá­gából, szóval... egy ked­ves, „franciás” hangulatú miliőben zajlik az élet. Hát még amikor az egyik eladónak eszébe jutott: mi lenne, ha a vásárlókat —és a „baráti kör” jeles tagjait — megkínálnák kávéval, ki­zárólag önköltségi áron? Semmi. A vállalat vezetése is ezzel egyetértett, mond­ván, ennyi „szolgáltatást” igazán megérdemelnek azok, akik súlyos százasokat (százasokat?!) ezreseket hagynak itt, másrészt tisztes­séges üzleti fogásnak is jó ötlet, hiszen a hanglemez­eladás eléggé akadozik. Szóval ez volt a helyzet 1967-ben. Azóta működött hát a „gramo-presszó" a bolt egyik sarkában, ahol, mondom, kávét fogyasztot­tak a vendégek és üzlet­felek. Most azonban —amint ez kiderült egy rádióriport­ból — a vállalat vezetése megszüntette a kávézást. A kereskedelmi igazgató — aki gondolom korábban áldását adta az ötletre —a következőkkel érvelt: — Nincs szükség arra, hogy lemezvásárlásra becsa­logassuk a vevőket. A hang­lemez ma már önmagát vi­szi... — Nekünk hangszert, to­vábbá lemezt kell eladnunk, nem pedig kávét... — Nincs szakképzett kávé­főzőnőnk, anélkül pedig a dolog nem megy ... — Nincs kapacitás... — Nincs mellékhelyiség ... — Nincs berendezés ... — A kávézó-sarkot raktár­nak kell használnunk, mert tömegével forgalmazzuk a lemezeket... Ezeket mondta. Tavasz óta üres a „kávézó", amelyet raktárnak szántak. Senki nem akart többkaros presz- szógépet beállítani, csupán a háztartási kávéfőzőt hasz­nálták, immár több mint tíz esztendeje. Továbbá: a vendéglátóiparnak sem je­lentett konkurrenciát a hat- személyes kávéfőzőgép. To­vábbá ... Nem érdemes továbbfoly­tatni. Az ügyben mindössze az fogott meg — és valószínű, a hallgatók százezreit is - hogy egy kedves kis szín­foltot miként lehet elsorvasz­tani egy bürokratikus szem­lélet révén. Miként lehet egy jó ötletet rossz ötletté lefo­kozni, ha már nincs szükség arra, hogy a vásárlót „be­csaljuk” a boltba. Miután a „beetetés” megtörtént, a „szolgáltatást” megszüntet­jük. Minden új kockázattal jár. Ho nincs kockázat, nyu­godtan alszunk. Tanmese. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents