Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-23 / 261. szám
2 DimQntult napló 1979. szeptember 23., vasárnap Pécsre látogatott a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese Magyarországi látogatása alkalmával tegnap délelőtt Pécsre érkezett lurij Jakovlevics Barabás, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese és kíséretében Vjacseszlav Mihajlovics Kondrasov, a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma nemzetközi kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője; továbbá Valerij Szergejevics Mo- desztov, a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma művészetoktatási főosztályának vezetője, valamint J. Azaturov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa. Elkísérte őket Soós Pál, a Kulturális Minisztérium osztályvezetője. A vendégeket fogadta Bocz József, a megyei párt-vb tagja, a Baranya megyei pártbizottság titkára; Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese és a megyei tanács több kulturális vezetője. Részt vett a találkozón Nógrádi Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója. A kölcsönös bemutatkozás után szívélyes beszélgetés alakult ki. Takács Gyula elnök- helyettes köszöntötte, majd röviden tájékoztatta a vendégeket Baranya megyéről. Szólt a lakosság összetételéről, a megye településszerkezetéről, gazdasági helyzetéről. Tájékoztatást adott a lakáshelyzetről, a fejlesztésről és Baranya élénk, sokszínű kulturális életéről, különös tekintettel a tudományos és a művészeti élet sajátosságaira. Nógrádi Róbert a színház működését és szovjet színházakkal való kapcsolatait ismertette, majd a vendégek városnézésre indultak. Megtekintették a Zsolnay, a Csont- váry, a Vasarejy és az Uitz Múzeumot, s a pécsi felszabadulási emlékművet. Délután Siklósra és Villányba látogattak. A szovjet miniszterhelyettes és kísérete este visszautazott a fővárosba. Vietnami értelmiségi küldöttség Baranyában Az Országos Béketanács meghívására kedden vietnami értelmiségi küldöttség érkezett hazánkba dr. U Thi Anhnak, az értelmiségi szövetség alel- nökének, a Vietnami Hazafias Front Ho Si Minh városi Bizottsága elnökségi tagjának vezetésével. A vietnami delegáció a hét végét a Hazafias Népfront megyei Bizottságának vendégeként Baranyában tölti. Tegnap délelőtt a delegáció Krasznaf Antolnak, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága titkárának kíséretében Komlóra, a Mecseki Szénbányák Kossuth-bányaüze- mébe látogatott, ahol dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára és Mérei Emil üzemvezető, a Hazafias Népfront Komló városi Bizottságának elnöke fogadta a vendégeket, s tájékoztatta őket a vállalat és a város életéről. A vietnami küldöttség baráti beszélgetésen találkozott a Kossuth- bányaüzem Ho Si Minh nevét viselő brigádjának tagjaival. A delegáció a délutánt Si- kondán töltötte, ahol megtekintették a bányászok pihenőparkját és a bányászszanatóriumot. A vietnami vendégek vasárnap a megye és Pécs nevezetességeivel ismerkednek. Mezőgazdasági szakmunkástanulók találkozója Pécsváradon A gyámhatóság önmagában kevés A jog és a gyermekvédelem A meggyőzéstől az állami gondozásig Az elmúlt évben Villány, idén pedig Pécsvárad adott otthont a megye mezőgazda- sági szakmunkásképzőiben tanuló fiatalok találkozójának, melyen részt vett Bóna Ernőné is, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. A Sellye, Villány, Szentlőrinc és Pécsvárad szakmunkásképzőiből érkezett 160 fiatal a pécs- váradi művelődési házban gyűlt össze tegnap délután, ahol a mezőgazdaság előtt álló feladatokról tartott előadást dr. Herisch György, a Pécsi Tudományegyetem tanársegédje. A program Schmidt Erzsébetnek, a KISZ Baranya megyei Bizottsága munkatársának vitaindító előadásával folytatódott arról, milyen módon segítheti a KISZ-szervezet a tanulást. Ezután három szekcióban kötetlen beszélgetésen vitatták meg a résztvevők iskolai munkájuk feladatait, problémáit. Este kulturális vetélkedőkkel fejeződött be a tegnapi program. Az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napok keretében megrendezett találkozó egy igen összetett, sok problémával küzdő területre, a mező- gazdasági szakmunkásképzésre, munkaerő-utánpótlásra kívánja ráirányítani a figyelmet, és ugyanakkor a tanulókban is tudatosítani szeretné vállalt kötelezettségeiket. A pécsváradi rendezvény ma délelőtt ifjúmunkások találkozójával, sport- és kulturális rendezvényekkel folytatódik. Mi jut eszébe az embernek, ha arról hall, hogy gyermek- védelem? Bár közvéleménykutatási adat nem áll rendelkezésemre, magánjellegű informálódásaim során ezek a szavak •bukkantak elő leggyakrabban: „brutális apa, alkoholista szülők, gyermekkori bűnözés, állami gondozottak, a szeretet hiánya, a társadalom gondoskodásának szükségessége ... és a többi. Ha a kérdést a jog oldaláról vizsgáljuk, és miért ne tennénk, hiszen intézmények, jogszabályok egész sora foglalkozik a gyermek- és ifjúsági korúak érdekeivel, akkor első utunk szükségszerűen a tanácsok illetékes szakigazgatási szerveihez vezet Dr. Kosztka Ferencné, dr. Csűrös Ilona, a Baranya megyei Tanács gyámügyi főmunkatársa hivatott, és gyakorlott ismerője a gyermek, és ifjúságvédelem rendkívül szerteágazó problémakörének. — 1974 óta, a családjogi törvény módosítása, illetve az ezt követő új jogszabályok kiszélesítették a gyermekvédelem területét és feladatkörét is — mondta. Minden szintű tanácsi apparátusban megtalálható a gyámügyekkel foglalkozó munkatárs, aki elsőfokon köteles eljárni a veszélyeztetett gyermekek érdekében. Munkájukat sokan segítik, így az oktatási intézményeknél az ezzel megbízott ifjúságvédelmi felelős, az egészségügyi és a bűnüldöző szervek, s a tömegszervezetek munkabizottságai. Feladatuk nem csekély, hiszen Baranyában jelenleg 2712 veszélyeztetett, és 1506 állami gondozott gyermeket tartunk nyilván. — Milyen okok alapján tekintik veszélyeztetettnek a gyermekeket? — A statisztikai nyilvántartásban erre négy kategóriát állapítottak meg. Vannak, akik a környezet, a szülői magatartás, az anyagi helyzet, végül akik az egészségügyi körülményeik miatt veszélyeztetettek. A gyakorlatban azonban alig találkozunk olyan esettel, ameíy tisztán, egyértelműen sorolható valamelyik kategóriába. Ötlet es tanulniualo Igazi vásári hangulat: a sátor előtt kiterített kollekcióban válogatnak a vásárlók. Minden eladói Propagandista módszervásár a KISZ iskolában Péchy Blanka köszöntése Könnyítés az ismeretszerzésre Péchy Blanka színművész, író és nyelvművelő 85. születésnapja alkalmából Pécs megyei város Tanácsa képviseletében a művésznőt tegnap délelőtt tisztelgő látogatáson kereste fel budapesti otthonában Komlódi József né, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese és Újváriné Füzy Ágnes, a művelődésügyi osztály csoportvezetője. Átadták a városi tanács ajándékát és a végrehajtó bizottság jókívánságait, sok sikert kívánva a neves művésznő — a rádió nyilvánossága révén — rendkívül széles körű további nyelvművelő és a hangzó beszéd törvényeit kutató tudományos munkásságához. Az ötlet Baranya megyében született meg: elsőként a Tarr Imre KISZ-vezetőképző Iskola rendezett a propagandisták számára módszervásárt és ezt hamarosan más megyék KISZ-iskolái is átvették. Tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Oktatási Igazgatóságán megrendezett második propagandista módszer- vásárnak már a hagyománnyal is számolni kellett: az elsőhöz képest a „vásár” jelleget kívánták idén erősíteni. Az iskola aulájában reggel 9 órakor Bogárdi János, a KISZ-iskola igazgatója nyitotta meg az egész napos rendezvényt. A megnyitón jelen volt Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Földes Andrásné, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, és tanárai. Az aulát kiállítási teremmé rendezték be, ahol az utóbbi négy év KISZ politikai képzési formák szemléltető onyagát mutatták be a vendégeknek és a több mint száz fiatal propagandistának. A kiállítás is jelképezte, hogy a módszervásár a politikai képzés időszerű feladatainak jegyében történik, s amit itt vásárolni lehet jelképesen és ténylegesen, az a politikai képzés gyakorlatában bevált, új munkaformáinak és módszereinek bőséges kollekciójából került ki. Ilyen „vásárlókkal” kívánja a KISZ-vezetők, propagandisták munkáját segíteni, szemléletüket formálni a KISZ- iskola. A propagandisták a vásáron nemcsak vevők lehettek, hanem például a szekcióüléseken a saját ötleteiket is eladhatták egymásnak, vagy a KISZ-iskola oktatóinak. A módszervásár a szó kereskedelmi értelmében is vásár volt, hiszen az iskola udvarán felállított pavilonokban több mint százféle propaganda anyag között válogathattak. Külön sátorral képviseltette magát a Kossuth Könyvkiadó és az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat. A propagandista módszer- vásár a KISZ-iskolán délután a káderképzésről rendezett fó- rummol zárult — hivatalosan. A vásár-formában megtartott propagandista találkozónak egyik legfontosabb célja az volt, hogy a „piacra dobott" módszereket ne csak ilyen bemutatókon, hanem a mindennapi gyakorlatban is alkalmazzák a KISZ-vezetők. — Mi a szakigazgatási szerv teendője, ha olyan jelenségről szerez tudomást, amely hivatalos beavatkozásra szorul? — Elsősorban meg kell győződni a bej^ftntés hitelességéről, helytállóságáról. Az intézkedést az adott körülmények figyelembevételével kell megtenni. Viszonylag egyszerű a dolgunk, ha egészségügyi, vagy anyagi okokból előállott veszélyeztetettséggel találkozunk. Utóbbinál — sok egyéb mellett — természetesen azt is tüzetesen megvizsgáljuk, hogy a veszélyeztetés mértékét előidéző súlyos anyagi helyzet nem o szülő (vagy szülők) hibájából következett-e be. Ha a szülő, vagy eltartó nem hibáztatható, lehetősége van a gyámügyi hatóságnak az anyagi támogatásra. Megyénkben jelenleg mintegy 260 gyermek részesül 480- tól 900 forintig terjedő, rendszeres anyagi támogatósban. Az egyéb esetekben a veszélyeztetettség fokának megfelelően járnak el a gyámhatóságok, a figyelmeztetéstől egészen az állami gondozásba vételig. Meg kell azonban jegyezni, hogy hiába a megnövekedett jogkör, a hatóság önmagában kevés a gyermekvédelemre háruló feladatok megoldásához, hiszen elénk rendszerint már olyan ügyek kerülnek, ahol nem elég a jó szó. a meggyőzés. A megelőzés a legfontosabb célunk, s ebben szeretnénk kérni a minél szélesebb körű társadalmi támogatást. A jogpropaganda hónap keretében egyébként ebből a témakörből tart előadást dr. Kosztka Ferencné, hétfőn délután 4 órai kezdettel Mohácson, a Kossuth filmszínházban a meghívottak és valameny- nyi érdeklődő előtt. K. Gy. Rádió mellett... Ennék az alföldi szép városnak van egy mozgalmas (jól mondom: „mozgalmas”) hangszerboltja, ahol árulnak szájharmonikát, tangóharmonikát, prímhegedűt és brácsát, bőgőt, továbbá csellót, kis dobokat, nagy dobokat, gitárokat, trombitákat és zongorákat és ennek a hangszerboltnak van egy úgynevezett baráti köre, amelynek tagjai: a város több zenekarának muzsikusai, tánczenészek, zenetanárok, zeneiskolai hallgatók, karmesterek és jövendő zeneszerzők. Többnyire itt szerezték be hangszereiket, s amint ezek elkopnak, a jövőben is innét pótolják drága és szép portékáikat ök nem napi vásárlók — elvégre nem mindennap vesz az ember zongorát vagy dzsesszorgonát —, de mégis itt jönnek össze néhány röpke órára, kipróbálják az új hangszereket, meghallgatják (és megvásárolják) a legújabb lemezeket, itt hallani a legújabb híreket a város, az ország zenei világából, szóval... egy kedves, „franciás” hangulatú miliőben zajlik az élet. Hát még amikor az egyik eladónak eszébe jutott: mi lenne, ha a vásárlókat —és a „baráti kör” jeles tagjait — megkínálnák kávéval, kizárólag önköltségi áron? Semmi. A vállalat vezetése is ezzel egyetértett, mondván, ennyi „szolgáltatást” igazán megérdemelnek azok, akik súlyos százasokat (százasokat?!) ezreseket hagynak itt, másrészt tisztességes üzleti fogásnak is jó ötlet, hiszen a hanglemezeladás eléggé akadozik. Szóval ez volt a helyzet 1967-ben. Azóta működött hát a „gramo-presszó" a bolt egyik sarkában, ahol, mondom, kávét fogyasztottak a vendégek és üzletfelek. Most azonban —amint ez kiderült egy rádióriportból — a vállalat vezetése megszüntette a kávézást. A kereskedelmi igazgató — aki gondolom korábban áldását adta az ötletre —a következőkkel érvelt: — Nincs szükség arra, hogy lemezvásárlásra becsalogassuk a vevőket. A hanglemez ma már önmagát viszi... — Nekünk hangszert, továbbá lemezt kell eladnunk, nem pedig kávét... — Nincs szakképzett kávéfőzőnőnk, anélkül pedig a dolog nem megy ... — Nincs kapacitás... — Nincs mellékhelyiség ... — Nincs berendezés ... — A kávézó-sarkot raktárnak kell használnunk, mert tömegével forgalmazzuk a lemezeket... Ezeket mondta. Tavasz óta üres a „kávézó", amelyet raktárnak szántak. Senki nem akart többkaros presz- szógépet beállítani, csupán a háztartási kávéfőzőt használták, immár több mint tíz esztendeje. Továbbá: a vendéglátóiparnak sem jelentett konkurrenciát a hat- személyes kávéfőzőgép. Továbbá ... Nem érdemes továbbfolytatni. Az ügyben mindössze az fogott meg — és valószínű, a hallgatók százezreit is - hogy egy kedves kis színfoltot miként lehet elsorvasztani egy bürokratikus szemlélet révén. Miként lehet egy jó ötletet rossz ötletté lefokozni, ha már nincs szükség arra, hogy a vásárlót „becsaljuk” a boltba. Miután a „beetetés” megtörtént, a „szolgáltatást” megszüntetjük. Minden új kockázattal jár. Ho nincs kockázat, nyugodtan alszunk. Tanmese. Rab Ferenc
