Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-21 / 259. szám

2 Dunántúlt napló 1979. szeptember 21., péntek exeir édesanya gyesen Népesedéspolitikai helyzetkép Eredményesen működnek a család- és nővédelmi tanácsadók Szellemi tartalékok színpada Finn amatőr együttes Pécsett Néphagyomány és modern irodalom ötvözete Mit jelent finnek lenni? Bolgár szakszervezeti delegáció Baranyában Bolgár egészségügyi szak- szervezeti delegáció érkezett Baranyába, dr. Ivan Szecsanov- nak, a Bolgár Egészségügyi Szakszervezet elnökének veze­tésével. A delegáció az Orvos­egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete központi vezetősé­gének meghívására tartózkodik hazánkban azzal a céllal, hogy tanulmányozzák az államigaz­gatási szervek és a szakszer­vezetek kapcsolatát, illetve az egészségpolitikát segítő szak- szervezeti munkát A küldöttsé­get elkísérte baranyai útjára dr, Füzy István, az Orvosegész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára. A vendégek tegnap Koós Lászlóné SZMT- titkár, dr. Kóbor József, megyei főorvos és dr. Szűcs Edit, az OEDSZ megyei titkárának kísé­retében a harkányi reumakór­házba és a Pécsi Orvostudomá. nyi Egyetemre látogattak. A bolgár küldöttség ma utazik vissza Budapestre. „Turbán" szövet exportra A Magyar Selyemipari Vál­lalat mohácsi szövőgyára ru­galmasan igazodik a piaci igényekhez. A közelmúltban kezdték meg annak a poliész­ter-pamut keverésű szövetnek a gyártását, amely amerikai megrendelésre készül. A „Tur­bán” fantázia nevű anyagból harmincezer négyzetmétert állí­tanak elő. Mohácson különben ebben az esztendőben eddig öt új szö­vet előállítását vezették be és a minőség is a terveknek meg­felelően alakult, sőt jobb a vártnál: az első félévben az itt gyártott anyagok kilencvenöt százaléka első osztályú minősí­tést kapott. Mindezt úgy ér­ték el, hogy a ráfordításokat csökkentették. Többek között negyven fővel kevesebb lét­számmal oldották meg a fel­adatokat Mohácson egyébként idén 3,2 millió négyzetméter szöve­tet állítanak elő a tervek sze­rint. Pécsi díjazottak A Könnyűipari Minisztérium válla­latai részére minden évben gyárt­mányfejlesztési pályázatot hirdet, melynek eredményhirdetésére az őszi Budapesti Nemzetközi Vásárok al­kalmával kerül sor. Idei felhívásukat a nemzetközi gyermekév jegyében tették, az eredményhirdetésre teg­nap került sor a kőbányai vásárköz­pontban. A pályázaton kategóriájuk­ban, III. díjat és vele 6000 forint jutalmat nyertek el a Pécsi Kesz­tyűgyár tervezői, olasz műirhából ké­szült gyermekkesztyűikkel. Az alko­tó kollektíva: Hidas Lászlóné, Ga- dóné Kuba Eszter, Földvári Ilona, Németh Ágnes. A népesedéspolitikai célok elérését korábban jól serkentő szociálpolitikai támogatások ma már nem ösztönöznek kel­lőképpen a népesedési helyzet javítására, a több gyermek vál­lalására. Ez volt az egyik sar­kalatos megállapítása annak a jelentésnek, amelynek alapján a Minisztertanács a népesedési helyzet alakulásával, a népe­sedéspolitikai intézkedések ha­tásával foglalkozott. Az egészségügyi miniszter és a KSH elnöke közösen tájé­koztatta e témában a kormányt, mégpedig az elmúlt két év tapasztalatai alapján (ugyan­is legutóbb, 1977-ben szere­pelt ilyen jelentés a minisz­tertanács napirendjén). Születésszám A mostani helyzet a koráb­bi adatok tükrében elemezhető reálisan, öt év statisztikai ada. táj állnak rendelkezésre. 1974. második félévében és 1975- ben — az akkor új intézkedé­sek hatására - növekedett a születések száma; 1976-tól vi- szpnt- csökkenni kezdett. Ennek egyik alapvető oka a szülő­képes korba lépő nők számá­nak fokozatos csökkenése. Ugyanakkor a népesedéspoliti­kai intézkedések hatása is — összességében — valamelyest lanyhult, A legutóbbi repre­zentatív családtervezési vizs­gálatok tapasztalatai azt mu­tatják, hogy a fiatal házasok változatlanul két — egyre ke­vésbé három — gyermekkel számolnak. A harmadik gyer­mek vállalását családipótlék­rendszerünk - és a többi szo­ciálpolitikai juttatás — nehn ösztönzi kellően. Kedvező jelenség, hogy a születések száma 1974. és 1975. évi nagyobb arányú emelkedé­se következtében kis mérték­ben javult az ország népessé­gének kormegoszlása: emel­kedett a gyermekkornak száma, és a népesség öregedési fo­lyamata átmenetileg lelassult. Arról is tájékozódott most a Minisztertanács, hogy korábbi határozata és szociálpolitikai intézkedései hatására növeke­dett a társadalom tehervállalá­sa a gyermeknevelés költségei­ben, javultak — ha nem is minden tekintetben — a gyer­mekek vállalásának és nevelé­sének feltételei. A gyermekgon­dozási segélyt — annak ellené­re, hogy reálértéke csökkent - továbbra is a szülő nők mint­egy 80 százaléka veszi igény­be. 1978. végén például 277 ezer nő (a foglalkoztatottak csaknem 6 százaléka) volt gyesen. A főként nőket foglal­koztató munkahelyeken gondo. kát okoz az anyák tartósabb kiesése a munkából. Egyelőre nem hoztak megfelelő ered­ményt azok a különféle vállal­kozások, amelyekkel meg akarják oldani a gyermekgon­dozási segélyen lévő anyák foglalkoztatását, A gyermekvállalást ösztönző eszközök, juttatások közül to­vábbra is fontos — alighanem a legfontosabb — tényező a lakás. A fiatal házas igény­lőknek — névjegyzéke és lép­csőzetes csere útján — 1978- ban 18 804 lakást utaltak ki, 7 ezerrel többet, mint 1973- ban. Az utóbbi hat év alatt a tanácsok csaknem 24 ezer la­kást juttattak a három- és több- gyermekes igénylőknek: ennek ellenére az igénylők száma növekedett, s a várakozási idő a korábban számított két év helyett jelenleg körülbelül két és fél év. Az V. ötéves tervre előirány­zott gyermekintézményi fejlesz­tések valamelyest elmaradtaka tervezettől. 1978. végén - az 1973. évinél 13 ezerrel több — összesen 58 ezer hely volt a bölcsődékben, de még így is nagy a zsúfoltság. Az óvodai hálózat fejlesztésében jelentős javulás csajk a következő terv­időszakban várható. A gyermek- neveléshez szükséges holmik tekintetében javult a kínálat és a választék. Igaz: nem kielé­gítő mértékben. S a jelentős állami támogatás mellett sem csökkent a gyermekruházati cikkek ára. A rögzített áras ruhafélék nagy tételt képvisel­nek a kínálatban. Családtervezés A nők egészségvédelmének javítása és az újszülöttek egész, ségének megóvása érdekében kidolgozott komplex program előirányozta a nem kívánt ter­hesség elleni védekezés, a ter­hességgondozás, a szüléssel kapcsolatos orvosi munka és az újszülött-ellátás összehangolt, egyidejű fejlesztését. E tekin­tetben az utóbbi két évben to­vábbi előrehaladás történt. A házasság előtti, valamint a csa. Iád- és nővédelmi tanácsadá­sok rendszere tovább fejlő­dött; és — a kezdeti bizonyta­lankodások, néhol formális te­vékenység után — ma már ha­tékony segítséget jelent az egészséges életmód és a kor­szerű családtervezési szokások kialakításához. A 17—19 éves nők közül minden negyedik alkalmazza a korszerű fogam­zásgátlás valamelyik módszerét. Ennek is köszönhető, hogy a terhességmegszakítások száma az 1973. évi 170 ezerről 1978- ban 84 ezerre csökkent, de nem kielégítő a helyzet a 20 éven aluli korosztály terhesség­megelőzésében. Mérséklődött a koraszülések gyakorisága és — hosszú ideig tartó stagnálás után — javult a csecsemőha­lálozási arány: 1978-ban 24 ezrelék volt, az 1973. évi 34 ezrelékkel szemben. Az eddigi eredményeket to­vább fejlesztve, hatékonyabbá kell tenni a fiatalok tudatfor­málását az anyai hivatással, a családi életre felkészüléssel kapcsolatban. Ezt elősegítik az általános és középfokú iskolák­ban életbe léptetett új neve­lési-oktatási tervek is. A szakma nagy öregjei, nyug­díjas erdőgazdasági igazgatók vendégeskedtek tegnap a Me­cseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál. A találkozót a MEDOSZ titkársága és a helyi gazdaság szervezte, hogy a szocialista erdőgazdálkodásunk megteremtői ismerkedhessenek a jelen eredményeivel, felada­taival és a jövő elképzelései­vel. A Mecseki Erdő. és Fafel­dolgozó Gazdaság pécsi köz­pontjában megrendezett talál­kozóra az ország minden ré­széből érkeztek vendégek. Részt vett a találkozón Tömpe István, az MSZMP Központi — Együttesünk teljesen de­mokratikus, szóba sem jöhet, hogy a rendező nyilatkozzék egyedül a munkánkról — ez­zel kezdődött beszélgetésünk a Lahtiból érkezett amatőr színjátszó együttessel. A mint­egy tizenöt tagot számláló cso­portból végül is három em­berrel ültük körül a Minaret étterem asztalát, ők próbál­tak közösen választ adni a Bizottságának tagja, az Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke, aki első vezetője volt a szocialista erdőgazdálkodási ágazatnak egy évtizedig, vala­mint dr. Dobi Ferenc, a ME­DOSZ főtitkára is. A vendégeket dr. Király Ernő, a MÉM Erdészeti és Fa­ipari Hivatalának vezetője kö­szöntötte az ágazat 71 000 dol­gozója nevében s~ egyben tol­mácsolta dr. Romány Pál, me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter üdvözletét, majd egyenként méltatta a jelenlévő erdőigazgatók érdemeit, első­ként említve a zalaegerszegi Schneider Jenőt, aki 86 évesen a társaság doyenje: 1907-től 1961-ig történt nyugdíjba me­neteléig dolgozott az erdőgaz­dálkodás területén. Neki, s ma már szintén nyugdíjas kollégái­nak köszönhető, hogy a magyar erdőgazdálkodás gazdasági mutatói ma a legtöbb terüle­ten száz, vagy ennél is na­gyobb százalékos növekedést igazolnak az 1945-ös eredmé­nyekhez képest, s olyan új iparágak jöttek létre az ága­zaton belül, mint például a lemezipar. A köszöntő szavak után Csanádi Béla igazgató tájé­koztatta nyugdíjas kollégáit a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szervezetéről, gazda, sági eredményeiről és tervei­ről, Ezt követően a találkozó résztvevői autóbusszal szakmai kirándulásra indultak a Me­csekbe. Többek közt ellátogat­tak a pécsváradi erdészethez, ahol megtekintették az erdei apríték új termelési technológi­áját. Az egész napos találkozó késő délután munkatársi és ba­ráti beszélgetéssel ért véget. D. I. feltett kérdésekre, egymás sza­vába vágvct, egymást kiegészít­ve, mindenképpen a közös ál­lásfoglalást tükrözve. Egyi­kük Timo Paavola, a tegnapi IH-beli bemutató rendezője, aki hét éve szegődött az együtteshez. A hivatásos ren­dezői pályát hagyta ott és lett szabadúszó, de mint mondja, nem a rendezői diktatúra, ha­nem a demokratizmus jegyé­ben. Ott volt Juhani Renvall, aki olapítótagja az 1970 óta fennálló együttesnek, és fele­sége, Mari, aki a zenét szer­zi az előadásokhoz. Egyébként tanulmányozta hazánkban a Kodály-módszert. Az együttes tagjai között mindenféle fog­lalkozás megtalálható, az ál­lami tisztviselőtől a földműve­sig, s csatlakoznak hozzájuk festők, zeneszerzők, szobrá­szok, mint Marja-Liisa Möki- Penttilö is, aki a villányi szo- rász-szimpozionnak is vendége volt — Amatőregyüttesnek hir­deti a csoportot a meghívó. Mit jelent Finnországban ama. tőrszinjátszónak lenni? — Amatőr az, aki színpa­don játszik, de nem fizetsé­gért. — Vannak-e fenntartói az együttesnek? — Mi magunk vagyunk a fenntartók, összköltségeink egy harmadát fedezi az állam, a megye és legújabban a vá­ros, Lahti — a többiről mi gondoskodunk. — Hogyan találtak el mű­soraikban % finn folklórhoz? — Ha a klasszikus értelem- benvett folklórra gondol, eh­hez nincs semmi közünk. Ha a nemzeti hagyományok to- vábbvivésére, akkor igen. Ne­künk az a célunk, hogy csak finnországi,; szerzők, modern finn írók műveit tűzzük mű­sorra, olyan szerzőkét, akik a finn valóságból, a finn viszo­nyokból indulnak ki. Nem kö­telezzük el magunkat azon­ban sem a modern irodalom, sem a népművészet mellett. Számunkra oz a lényeges, hogy a művek arra keresse­nek választ, mit jelent finnek lenni. — Vannak-e társaik ebben a törekvésben? A többi ama- tőrszinpadra gondolok. — Amikor színpadra állítunk valamit, soha nem célunk, hogy ezzel tábort teremtsünk magunknak, egyszerűen csak el akarunk mondani valamit. Meg akarjuk mutatni, mi ho­gyan látjuk a dolgokat, de nem keresünk társakat, szim­patizánsokat. Más kérdés, hogy a darab, amit itt is bemuta­tunk, a Bolond-falva.a z 1974. es bemutató után divatot te­remtett Finnországban, és tö­rekvéseinket más is követte. — Milyen a finn amatőr­színjátszás helyzete? — Éles a különbség az amatőr és a profi színház kö­zött, de általában az amatő­rök javára. Úgy hallottuk, Ma­gyarországon háromezer ama­tőregyüttes létezik, 20 jelenti az élvonalat. Az ötmilliós Finn­országban ezzel szemben 3— 10 ezer ilyen együttes van, köz~ülük 10 kiemelkedően jó. Olyan csoportok ezek, melyek valamely esztétikai elv megva­lósítására szövetkeztek. A töb­biek jórészt a közösség, a társulás kedvéért vannak együtt. — Mit jelent az együtte­sük neve: Nostoväkinäyttämö? — Tartalékos színpadot je­lent — persze nem katonai értelemben. Azokra a szellemi tartalékokra céloz, amivel a jövő Finnországát lehet fel­építeni. Nyugdíjba vonuló pedagógusok köszöntése ünnepélyes keretek között búcsúztatták el tegnap azo­kat a pécsi pedagógusokat, akik ebben az évben vonul­tak nyugdíjba. A Kodály Zoltán úti kollégium előcsarnokában rendezett ünnepélyen a Pe­dagógus Szakszervezet vá­rosi bizottsága nevében Kajtár Istvánná, a bizottság titkára köszöntötte a nyug­díjba vonuló pedagóguso­kat, a Pécsi városi Tanács nevében pedig Csorba Ti­vadar, a művelődésügyi osz­tály vezetője. A Mátyás ki­rály utcai általános iskola tanulói műsorral köszöntötték az ünnepély résztvevőit. Tájékoztató szakmai kirándulás A vendégek megtekintik a faaprítógépet Nyugdíjas erdész- igazgatók találkozója Gállos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents