Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-20 / 258. szám
6 Dunántúli napló 1979. szeptember 20., csütörtök Horgászat Kovácsszénája figyelmeztető volt A hírt felesleges szó szerint idézni, elég belőle csak a lényeg: augusztus végén halpusztulás volt a pécsi tavakhoz tartozó Kovács- szénájai tavon. Előttem a kép: tó- tott szájú, szép nagy süllők, ki- meredt szemű keszegek. Százszámra. A látvány nyugtalanító. Szeretném hangsúlyozni: nem csak a horgászoknak. Augusztus 26-án, vasárnap reggel fél öt óra felé érkezett az első horgász a tóra. Szombaton este még egyetlen ,,pipáló” halat sem láttak. Vasárnap hajnalban a szakemberek már tudták: nem lehet megmenteni a fuldokló süllőket, keszegeket. Elpusztult 8 mázsa süllő (értéke 80 ezer forint), 2 mázsa balin, amúr, 20 mázsa keszeg és sügér, és egy kevés ponty. A kár közel 150 000 forint. Ástak három nagy gödröt a dögöknek. A horgászatot szeptember 9-ig leállították, majd ismét megjelenhettek a nyugalmas sport és időtöltés kedvelői a Kovácsszénája! tó partján. Hogyan történhetett? A választ Kovács Zoltán és Misota József, a MOHOSZ Baranya megyei Intézőbizottsága szakembereinek a segítségével adjuk meg. A szóban forgó területen levő négy tavat: az Orfűit, a Pécsit, a Hermannt és a Kovács- szénájait annak idején a Víz- fő-forrás hozamára figyelemmel alakították ki. A szakemberek úgy számolták, hogy a forrásból évente 3 millió köbméter, egyéb karsztvízből 820 ezer köbméter és a felszíni vízgyűjtőkből 755 000 köbméter víz jut a tavakba. Ez a mennyiség azonban időközben katasztrofálisan lecsökkent. Nincsen tisztulás, öblítés. A tervek szerint a tórendszeren évente 150 000 köbméter víznek kellene átfolynia, ezzel szemben egy sem megy át. .. Közben megépült a környéken az üdülőtelep — szennyvízcsatornák nélkül. Hogy mi kerül a vízbe, könnyű elképzelni. Néhány helyen a víz már alkalmatlan a fürdésre. A tófűzéren a Kovácsszénájai-tó az utolsó, ide kerül a legszennyezettebb víz. Szép völgyben húzódik meg, ami azonban azt is eredményezi, hogy nincsen szél, nincs jótékony hullámverés, nincs öntisztulás. Az ilyen vízben felszaporodik az alga (kétóránként duplázódik a mennyisége!), majd elpusztul. A fehérje gyors bomlása oxigént von el. Éjszaka a növények disszimilációs tevékenysége miatt tovább csökken az oxigén, tehát a halak szempontjából a hajnali órák a legkritikusabbak. így volt ez Kovácsszénáján is, ráadásul, a víz meleg volt (augusztus 6- án 30 fokosnak mérték). Csökkent a légnyomás is, ami azt eredményezte, hogy a tó felszínéről könnyebben szökött el az oxigén. A természet megköveteli a magáét Az első horgász, aki vasárnap hajnalban látta a döglött halakat, rögtön a kocsijába ült, s akit kellett, riadóz- tatott. Reggel 7-kor már a Vízügyi Igazgatóság szakembere is a tó mellett volt, elrendelték a harmadfokú kárelhárítást. A mentést végzők délután 2-kor indították meg a szivattyúkat. A napsütés — az asszimiláció — hatására a hal- pusztulás megállt. A halak az oxigénben gazdagabb vízrészeken gyűltek össze, szét kellett őket motorcsónakkal kergetni, hogy ne éljék fel ott is az oxigént. Hétfőn reggel újabb két szivattyút állítottak munkába. 150 kilogramm mészhidrátot szórtak a vízbe, hogy a kénhidro- gén-dúsulást megakadályozzák. A Hermann Ottó tó vizéből 40 000 köbméterrel a Kovács- szénájaiba engedtek, mert az előbbi vize gazdagabb volt oxigénben. Szerették volna a víz alját a zsilipen keresztül leengedni, hogy a rothadó ré. — A pécsi tavak halálra vannak ítélve! — mondta Misota József, az IB horgászmestere, akinek nagy szakmai tapasztalatai, felkészültsége, több mint évtizedes balatoni főagronómusi múltja teszi hihetővé vészterhes prognózisát. — Az unokáinknak már nem marad belőlük. Csak példaként említem: kifogtak a Pécsi-tóból egy jelölt halat. Három év alatt alig több mint 10—15 dekagrammot nőtt. Vagyis: a halok éppen, hogy csak vegetálnak ezekben a vizekben . . . Nincs a friss vízből utánpótlás, nincsen öntisztulás, csak meglehetősen gyorsan fokozódó szennyeződés. Várható, hogy hasonló eset ismét bekövetkezik, akármelyik tavon, például a természetvédelmi területként nyilvántartott Hermann Ottó tón is. A Pécsi-tó már mocsa- rasodik, a Hermannon időnként jól érezhető a kénhidrogén bűze. Nincs egyetértés a különböző szakemberek között: székét eltávolítsák, de a zsilipet nem tudták megnyitni, mert be volt rozsdásodva. Kedden délután 3 órakor a Vízügyi Igazgatóság leállította a védekezést. Pedig akkor még nem dőlt el: megmenthető-e a megmaradt pontyállomány (80 mázsára becsülik). Miért? Mert a vízszintszabályozás, a gátak, a különböző műtárgyak a VÍZIG tulajdonában vannak. A víz, a terület az idegenforgalom kezelésébe tartozik. A halászati jog a MOHOSZ megyei intézőbizottságáé. Vagyis: sok a tulajdonos, mint a Balaton esetében. Hosszas utánjárás után a VÍZIG elfogadta az IB megrendelését a védekezés folytatására. Szerdán délután 6 órakor végleg leálltak. Közben újabb 150 kilogramm mészhidrátot szórtak a vízbe. van olyan vélemény is, amely szerint az Orfűi-tó mindössze 10—15 pontyot bír el, több halat nem szabad beletenni, nehogy tönkretegyék a minőségét. így eljutottunk oda, hogy a halakat és a vizeket egymástól idegen elemként kezelik. .. Még egy adalék: a hal- pusztulás után 10 nappal a Pécsi-tóból leengedtek 170 ezer köbméter vizet. Ami természetesen keresztülfolyt a Hermann Ottó és a Kovácsszénájai-tava- kon is. Ha ezt korábban csinálják, akkor egy hal sem pusztul el az utóbbiban. Amelyik — minthogy erősen veszélyeztetett — a jövőben nem is várja süllőivel a horgászokat. Csukaivadékokat telepítenek, talán azok majd bírják... Mészáros Attila Vadászat A fácánkerti Természet és Vadvédelmi Állomás csaknem egy évtizede működik és tevékenységét a vadon élő állatok életkörülményeit pozitív vagy negatív irányban befolyásolt tényezők vizsgálata jelenti. Az elmúlt két évtizedben a megváltozott növénytermesztési eljárások, a gépesítés fokozása, a biológiai alapok fejlesztése, a vadonélő állatvilágot új helyzet elé állította táplálkozási és szaporodási biológiájukat illetően. Az állomás alapvető feladatai közé tartozik, ebből eredően az alábbi körülmények vizsgálata: — az alkalmazott növényvédőszerek vadveszélyességének minősítése; — a mezőgazdaságban alkalmazott kémiai eredetű anyagok veszélyének minimalizálása; — különböző vadvédelmi eljárások kidolgozása; — a vad viselkedésével, táplálkozásával, szaporodásával, a vadriasztással összefüggő vizsgálatok elvégzése; — a gépi eszközök, agrotechnikai eljárások vadpusztító hatásának felmérése és az elhárító eljárások kidolgozása. összességében vizsgálja a nagyüzemi növénytermesztés és a vad kapcsolatát a megváltozott vadgazdálkodási teendők pontosabb meghatározásához. A növényvédőszerek vadveszélyességének minősítését elsősorban a két leggyakoribb apró vadfajon, a fácánon és a mezei nyúlon végzik. Ezek kiterjednek laboratóriumi állat, kísérletekre, félszabadföldi expozíciós vizsgálatokra, üzemi alkalmazási próbákra és az üzemi körülmények között felhasznált készítmények, növény- védelmi technológiák, folyamatos ellenőrzésére, A vegyszeres Bélyeg A XI. orvosi egyetemi napok megnyitója alkalmából október 5-én Pécsett Kékesi László grafikus- művész bélyeggrafikai kiállítása nyílik meg az egyetem központi aulájában (Szigeti út 12.). A kiállítás megnyitására délelőtt 11 órakor, az ünnepi tanácsülés keretében kerül sor. Ebből az alkalomból a kiállító művész is jelen lesz. A helyszínen működő postahivatal pedig a grafikusművész által tervezett emléklapra és alkalmi borítékra a boríték témájával azonos és Hippokra- tészt, a görög orvostudomány „atyját" ábrázoló bélyegzést használ, amely csak egy napig, azaz a kiállítás megnyitásának napján lesz forgalomban. Vizsgálati kutatás a vadgazdálkodásban növényvédelem hatásainak vizsgálata mellett másik kutatási alapterületük a szántóföldön tartózkodó vaddal kapcsolatos problémák vizsgálata, melynek okait a nagyüzemi növénytermesztés közvetett hatásaiba kell keresni. A nagyüzemi növénytermesztés és a vad kapcsolatának vizsgálatát a vetésterületek 70%-át kitevő kukorica és gabona, valamint a legnagyobb apróvad — koncentráló lucerna, és a vadkár miatt kiemelt jelentőségű napraforgó kultúrákban végzik a megfigyelésre kijelölt üzemekben. Ezek alapján megállapítást nyert, hogy az apróvad viselkedése megváltozik a különböző növény- termesztési módok alkalmazására. A tömbösített növénytermesztés megváltoztatja a táj arculatát, és a területen elvégzett munkák az apróvadat természetes vándorlásra kényszerítik, így a vadállomány a növény- termesztési művelettől és a növényzet fenológiai állapotától függően egy-egy kultúrában időszakonként lecsökken, vagy feldúsul. Szaporodásra biológiai szempontból a kukorica monokultúra a legkedvezőtlenebb, mind a nyúl, mind a fácán számára. Ezzel szemben a búzaterületek vetéstől betakarításig, alig zavart búvóhelyet és táplálékot biztosítanak, a szaporulat felnevelhetősége ebben a kultúrában jobb. A napraforgó csak érése után válik a madarak nagy állományösszpontosulási helyévé. Lucerna kultúrákban fészkel a legtöbb fácán, és itt ellik a legszívesebben a mezei nyúl is, de a kaszálásokkal a szaporulat legnagyobb részét elpusztítják a gépek. A fenti körülmények kényszerűségéből a vad táplálkozási szokásai is megváltoznak. Ebből a szempontból a nagyobb adaptációs készséggel és a nagyobb mozgási képességgel rendelkező állatfajok könnyebb helyzetben vannak. Ide tartozik az őz, a szarvas, a vaddisznó, de ide sorolható a fácán is. Ezzel szemben a fogoly létszámának erős visszaesését az így előállott táplálék-hiány okozta, amely a fiatal fogolycsirkéket érinti nagyon érzékenyen. Kísérletek folynak n kártékony dúvad-gyérítés terén olyan szelektív szerekkel, amelyek csak a vetési varjúra hatnak. Ennek kísérleti alkalmazása a jövő évben várható. Az állomás a kijelölt vizsgálatok területeit a jövőben Baranya megyében is fokozottabban kívánja terjeszteni. A megváltozott növénytespiesztés és agrobiocönózis vadra gyakorolt vizsgálatának hatását ál. landó feladatuknak kell tekinteni. Vadgazdák és mezőgazdák bevonásával többet keil foglalkoznunk azoknak a lehetőségeknek felkutatásával, amelyek a vad természetes szaporodását és élőhelyét a nagyüzemi növénytermesztési körülményei között is biztosítják. A kutatási eredményeket, mi vadászok igyekszünk az állomás közreműködésével mielőbb magunkévá tenni, azt a MA VOSZ megyei oktatási programjában hivatásos és sportvadászoknak közreadni, hogy a bevált és hasznos módszerek a jövő vadgazdálkodásában mi. előbb gyakorlati alkalmazást nyerjen. Farkas János, megyei fővadász POTE egyetemi napok Október 6-án egy másik alkalmi bélyegzést használ a postahivatal. Egy görög vázajelenetet ábrázoló borítékra hasonló bélyegzés kerül felhasználásra, amely egy sérült görög harcost elsősegélyben részesítő orvost ábrázol. Ezen a napon délelőtt fél 11—12 óra között a kiállító grafikusművész mindazok rendelkezésére áll, akik ez ünnepi alkalomból forgalomba hozott filatéliai dokumentumot dedikáltatni kívánják. A kiállítás október 5—11. között 9—18 óráig lesz nyitva, de az alkalmi posta csak az említett két napon működik. A MABÉOSZ parafilatéliai szakosztálya négy szakcsoport, illetve azokon belül tizenkét ágazat szervezett gyűjtését irányítja. Ezek egyike a kiegészítő filatélia, melyhez a képeslapok (kartofilia) tartoznak. A képeslapgyűjtök részére adunk most tájékoztatót arról, hogy a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat kiadásában színes levelezőlapok jelentek meg Vörösmarty Mihályról, Benczúr Gyuláról, Babits Mihályról, Móricz Zsigmondról. Ugyan csők újabb reprodukciók kap hatók Kovács Margit kerámiái ról, továbbá Barcsay Jenő, Fiánk Frigyes és Dorfmeister István egy-egy alkotásáról. Október 6-án, az aradi vér tanúk kivégzésének 130. évfordulóján, nemzetünk vértanú tábornokainak és Batthyány Lajos miniszterelnöknek állít emléket levelezőlap kiadásával a magyar posta. Ugyancsak október 16-án kerül forgalomba a kenyér mezei csata 500. évfordulóját köszöntő postai levelezőlap. Pázsit létesítése vetéssel Kiskert A kert fő alkotóelemei a fák, cserjék és virágok, csak szép, összefüggő, ápolt pázsitfelület esetén nyújtják a kívánt hatást. A friss, szép zöld pázsit megnyugtató hatással van az ember idegzetére, kellemes hatással lelkivilágára. Az öntözött pázsit portalanító hatása felülmúl minden burkolatot. TALAJELÖKÉSZfTÉS: Jó talajmunkával javítjuk a talajszerkezetet, elősegítjük a baktériumok munkáját, melyek a gyep táplálékát tárják fel. Házikertben a kis területre való tekintettel az ásás jöhet számításba. Az ásás annál jobb, minél mélyebben és lehetőleg minél kisebb fogásokkal ásunk. Rugós ásóval növelhetjük az ásás mélységét. Az ásást legjobb ősszel végezni, mivel a téli csapadék jól beszivároghat, és a talajban jobban tárolódik. Tavaszi ásásnál nagyobb a talaj nedvességtartalmának vesztesége, de csökkenthetjük a veszteséget azonnali gereblyézéssel. Szép gyep létesítéséhez minimálisan 20— 30 cm vastag termőréteg szükséges. Az ásással egyidőben célszerű a szervesanyag és tápanyag utánpótlását is eszközölni. Az őszi trágyázás kedvezőbb. Legjobban az istállótrágyát (főleg szarvasmarhatrágyát) ajánljuk. A trágya mennyiségét a talaj igényétől függően adagoljuk. Megnyugtató választ csak talajlaboratóriumi vizsgálat adhat. Ennek hiányában 7—10 kg/m2 meny- nyiségét adagoljuk. Kötött talaj esetén talajlazításra használhatunk tőzeget, homokot, 2—3 cm vastag terítés beásá- sával. Ásás után a következő művelet a talajporhanyítós ge- 'reblyézéssel. Az őszi ásás tavaszi gereblyézése könnyebb, a szétfagyott rögöket szinte csak el kell egyengetni, míg a tavaszi ásás gereblyézése aprólékosabb, több munkát igényel. Szép sima, egyenletes legyen a talaj, mert füvesítés után a hibát korrigálni nem lehet. VETÉS IDEJE: Fűmagvetésre alkalmas az év bármely időszaka, a téli hónapok kivételével azonban: a) kora tavasszal (március, április, május) vetett fű a nyári szárazság idejére kétszer kaszálható, jól elbok- rosodik, jobban bírja a nyári forró- ságot; b) nyári hónapokban (június, július, augusztus) csak akkor vessünk, ha rendszeresen lehet öntözni. Csak a vetést követő első eső után öntözzünk; c) a kora őszi vetés (aug. vége, szeptember) a legjobb, mert az őszi csapadék a magot a földben találja és a téli fagyokig a fű jól megerősödik; d) a késő ősszel vetett fű télen könnyen kifagy. Október közepétől már nem ajánlatos fűmagot vetni. A VETÉS MÓDJAI: A fűmagvetést házikertben kézzel végezzük, 1 négyzetméter területre 3—4 dkg fűmagkeverék fel- használásával. ügyeljünk arra, hogy vetésünk egyenletes legyen és a jelzett mennyiségnél ne vessünk többet egységnyi területre. Szeles időben ne vessünk, mert vetésünk egyenetlen lesz. Az elvetett magot a gereblye fokával, sűrű ütésekkel beveregetjük, hogy a föld felszínén mag ne maradjon. A bedolgozást követően a talajt tömörítei.i kell hengerrel, de kis területen lapo- gatódeszkával is elérjük a kívánt célt. Ha a napi középhőmérséklet eléri a 10—15 C fokot és a talajnak megfelelő a nedvességtartalma, a fűmag 8—10 nap alatt kikel. Amint a fű eléri a 6—8 cm nagyságot (3—4 hét) azonnal kaszáljuk, mert ezzel elősegít jük a fű bokrosodását. Kalla Gábor
