Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-19 / 257. szám

e Dunántúli napló 1979. szeptember 19., szerda Jogi tanácsadó T. I. olvasónk kérdezi, hogy mi­kor van kitagadásnak helye és azt milyen jogszabály tartalmaz­za? A Polgári Törvénykönyv 663. §-a értelmében kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult o) az örökhagyó után örök­lésre érdemtelen lenne, b) az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el; c) az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el; d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kö­telezettségét súlyoson megsér­tette; e) erkölcstelen életmódot folytat; f) jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Házastársát az örökhagyó há­zastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is ki­tagadhatja. A kitagadás érvénytelen a Polgári Törvénykönyv 664. §-a értelmében, ha okát az örök­hagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, utólagos meg­bocsátással pedig a végintéz­kedés visszavonása nélkül is hatálytalanná válik. Ha a kitagadás érvénytelen, az örökösnek kötelesrészre van igénye. Az utólagos megbocsá­tással hatálytalanná váló kita­gadás esetében az örökös az általános szabályok szerint örö­köl. I Balogh I. kérdése, hogy mi a szolgálati lakás és hol nyert szabályozást? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 33. §-a szerint szol­gálati lakás az olyan állami lakás, amely nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv rendelkezése alatt áll és kizárólag a szervvel munka-, illetőleg szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. A szolgálati lakás: a) munkakörrel kapcsolatos, b) községi vagy c) fegyveres testületi szolgá­lati lakás, illetőleg d) műteremlakás. A rendelet 34. §-ában fog­laltak szerint a munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakás az állami szerv (vállalat, hivatala, intézet, intézmény, állami gaz­daság stb.) területén (a mun­kahelyen) belül levő, az ott betöltött munkakör (gondnok, házfelügyelő, kapus, gépész, gátőr, állomásvezető stb.) ellá­tása érdekében létesített álla­mi lakás. A szolgálati lakás felett ren­delkezni jogosult szerv a bérlő kijelölése során kikötheti, hogy ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyt meghatározott idő éltelte előtt megszünteti, az elhelyezésére nem, vagy csak szükséglakásra tarthat igényt. I Vass T. más tulajdonában állá földterületre szeretne építkezni. Kérdése: mikor illeti meg az épület tulajdonjoga? A Polgári Törvénykönyv 97. §. (2) bekezdése szerint az épít­kezőt illeti meg az épület tu­lajdonjoga, ha a) az épületet szövetkezet lé­tesíti állami tulajdonban álló, a tagsági viszony alapján vagy egyéb jogcímen használatban levő földön, és jogszabály másképpen nem rendelkezik; b) az épületet magánsze­mély vagy jogi személy létesíti az állam vagy szövetkezet által tartós használatba adott föl­dön; c) jogszabály vagy a földtu­lajdonossal írásban kötött meg­állapodás egyébként így ren­delkezik. szerkesztőség postájából Gyors intézkedést! A Körösi Csorna Sándor ut­ca 13/a, b számú ház előtti út­test burkolatának kövezete nemcsak balesetveszélyes, élet- veszélyes is. Az úttest a Körösi Csorna Sándor utcát és a 39-es dandár utat köti össze. Nem­egyszer nagy szállító gépkocsik is bekanyarodnak. Ezáltal a kö­vek — melyekkel a ház előtt az út ki van rakva — szétmállot- tak, kitöredeztek, több helyen gödrök képződtek. Gyermekko­csival nem lehet közlekedni. Az idősek, mozgássérültek sem mernek az útra lépni, pedig a Ezúton hívnám fel az illetéke­sek figyelmét néhány nem nagy fontosságú, de nap mint nap bántó körülményre. A PIK vezetőjétől szeretném megkérdezni, hogy mikor lesz lehetősége a fedél nélküli, hor­padt, lyukas, egyszóval tönkre­ment kukaedények kicserélé­sére ott, ahol arra feltétlenül szükség van? Például a Felső­malom u. 20. számú ház kapu­bejárata előtt elmenve, meg­üti az ember orrát a kapu­aljból kiáramló bűz, mivel a kukaedények teteje hiányzik és emiatt a hulladékot a legyek tömege szállja meg. A másik: a Rákóczi út 65. számú ház előtt évek óta lá­tok egy félig nyitott aknafe- dél-töredéket. Sok ember bo­Többször elhangzott Pécs városképéről bírálat, melynek javításához kérték a lakosság közreműködését. Ennek hatásá­ra szeretném elmondani, hogy a Váci Mihály utca 18. szám előtti részen a DÉDÁSZ egy­két hónappal ezelőtt a világí­tó oszlop mellé aknát épített. Az akna most is ott áll, a fe­dele deszkákkal van lerakva'. Az aknából megszámlálhatat­lan számú patkány jár fel. A környék gyerekei téglákkal, * egyebekkel vadásznak rójuk. A 39-es autóbuszra vártunk, amikor ijedten figyelmeztette gyermekemet a mellettünk vá­rakozó kislány, hogy füstöl a táskája. Először arra gondol­tam, hogy a melegen becso­magolt tízórai párolog, de a lé­legzetem is elállt, amikor a tás­ka oldalába nyúltam és ész­revettem, hogy kiégett. Egy égő cigarettát szedtem ki a tás­háztartási szemetet nekik is le kell vinni a szeméttárolóhoz, ami esős, sáros időben szinte lehetetlen. A Körösi Cs. Sándor u. 3. számú ház előtt — ahol közel sem volt ennyire rossz az út, — megcsinálták. Kövek helyett összefüggő beton úttestet léte­sítettek. Reméljük, hogy itt is sor kerül rá, de eddig még nem jöttek erre. Minden nappal rosszabb lesz a helyzet. Ké­rünk gyors intézkedést. Győr Józsefné ka aljából, amit egy felelőtlen cigarettázó dobott el úgy, hogy a táskába esett. Igaz, hogy csők a műanyag rész égett ki, a könyvek, füzetek épek ma­radtak. Tulajdonképpen rosz- szabbul is végződhetett volna. Sajnos, máskor is tapasztaltam, hogy égő csikket figyelmetlenül dobtak el. Jó lenne vigyázni. Forrai István Kukák az úttesten A munkahelyemre menve és onnan jövet naponta kétszer is végigmegyek a Geisler Eta ut­cában. Kora tavasz óta figye­lem, hogy a megnevezett utca 17-es számú, kétemeletes bér­házának utcai kapubejárata előtt, az úttesten állandóan egy, időnként két ütött-kopott kukaedény díszeleg. Nem tu­dom, hogy kicsoda és mi okból teszi ki az úttestre a kukákat. A szabályrendelet értelmében: kukák csak a kapubejáraton belül tárolhatók. Merem remél­ni, hogy a házfelügyelő is ész­reveszi ezt az utcaképet rontó és a gépkocsik parkolását meg­nehezítő szabálytalanságot. Pusztai Istvánné Nyugdíjas­találkozó Az Egyesült Izzó Sopiana Gépgyára szeptember 5-én tar­totta a nyugdíjasok találkozó­ját, melyen körülbelül százan vettünk részt. Köszönjük a vál­lalat vezetőségének, szakszer­vezeti bizottságának és mind­azoknak, akik megrendezték és lehetővé tették, hogy ezen a mohácsi hajókiránduláson részt vehettünk. Nagyon jól éreztük magunkat. A részt vevő nyugdíjasok ne­vében : Szebeni Jánosné Növényvédelem Az őszi növényvédelmi mun­kákat a vetőmagvak csávázá- sával kezdjük. A csávázás meg­akadályozza a vetőmaggal ter­jedő, illetve a talajban élő kórokozók elsődleges fertőzé­sét. A vegyszerek túladagolása rendszerint csírázásgátló hatá­sú. A csávázott vetőmagot csak vetésre lehet használni! A gyümölcs és szőlő telepí­tése előtt a talajforgatással egyidőben győződjünk meg a talajlakó kártevők — cserebo­gár pajorok, drótférgek — egyedszámáról. Ha négyzetmé­terenként 2—3 pajort vagy drótférget találunk, a talajfer­tőtlenítést semmi esetre se mulasszuk el. A talajfertőtle­nítéshez Basudin 5 G vagy Basudin 10 G szert használ­junk, amit a talajba kell dol­gozni. A telepítésre csak államilag engedélyezett faiskolából vásá­roljunk szaporítóanyagot. A babzsizsik Pécs környékén majdnem minden házikertben előfordul. A fertőzött bab a tá­rolás folyamán teljesen érték­telenné válhat. A babszemeken kerek, 2 mm-nél kisébb jára­tok észlelhetők károsítás ese­tén. Nagyüzemekben gázosítás­sal pusztítható a babzsizsik, a házikertekben termesztett té­teleknél a károsítás csak úgy csökkenthető, ha a babot a tél folyamán hűvös helyen tá­roljuk, Dr. Frank József Bosszantó apróságok... Patkányvadászat az akna körül Éjszakánként az épületek alag­soraiba járnak, hajnalban on­nan futnak ki. Az akna körül nagy mennyiségű homok, desz­ka, gerenda van. A gyerekek persze ezekkel is játszanak. Széthordták a környező par­kokba. „Nagyon szép képet" mutat a táj. A villanyoszlopon nincs világítótest, a DÉDÁSZ is elfelejtkezett róla, mert hóna­pok óta oda sem néznek. Nem ártana a munkát befejezni és az anyagmaradékot elhordani. Dr. Szöllősi János Felelőtlenül eldobálják az égő cigarettákat... kaficamának és női cipősarok letörésének lett már okozója. Ez Dédász aknafedél lehet, szét­töredezett, vasdróthálós roncs alakban, melynek töredezett lyukai balesetveszélyt rejtenek. Vagy: a Vetőmagbolt a Hal térre költözött, de hogy milyen állapotban van az elhagyott bolt, azt leírni hosszadalmas lenne, azt látni kell. S látják is nap mint nap az arra já­rók. A volt boltban szemét és hulladék minden felé, amit a járókelők önkéntelenül észre- vesznek, ha a nagy kirakatüve­geken benéznek. Pedig csak egy seprűre és 15 perces munká­ra lenne szükség addig is, amíg a házat le nem bontják. Szűcs János Az illetékes válasza „Játszóterek” A városi tanács — nehéz gazdasági helyzete ellenére — egyre nagyobb területeket és ezzel arányosan pénzeszközö­ket biztosít a parképítésre. Pécs városa egy év alatt 51 millió forintot költött a városi zöldte­rületek építésére és fenntartá­sára I A siklósi városrészen az egy lakosra jutó zöldfelület (játszó- és sportfelülettel együtt) meg­haladja a 10 m2-t, míg Lvov- Kertvárosban ez csak 4—5 m2. Ennek ellensúlyozására az épü­letek közötti úgynevezett lakó­kertek mellett első ízben épül­nek több ha kiterjedésű kör­zeti parkok. Kivitelezés alatt áll a lőtéri 3,2 ha-os körzeti park, mintegy 6 millió forint érték­ben. Itt a lakosság minden korcsoportja megtalálja a ked­vének megfelelő játszási, moz­gási, illetve pihenési lehetősé­get. A játékkölcsönző és WC épület mellett csoportosulnak a legkülönbözőbb labdapályák, ródli- és rollerpálók, az óriás sakk, az asztalitenisz stb. Az öltözőt bárki térítés nélkül igénybe veheti — e kezdemé­nyezés első az országban. A kalandjátszóteret — ahol rönkvár, rönk játszószerek, csúszdák, kötélpálya kerül fel­állításra — sáncok, dombok teszik védetté és ezáltal von­zóvá. A tizenévesek is megta­lálhatják itt a közkedvelt tor­nafalat, tornaállványt stb. Az idősebbek részére dekoratív megjelenésű ivókúttal ellátott árnyas pihenők készülnek. Itta közparkban „Fűre lépni sza­bad", ugyanis a pázsiton na­pozószékek állnak a pihenők, napozni vágyók rendelkezésé­re. E közpark szervesen csat­lakozik a lőtéri sánctól nyugat­ra elterülő természetes vege- tációjú ligetes réthez, mely remélhetőleg nem lesz a ga­rázsépítés áldozata. Hogy mennyire szívügyének tekinti a városi vezetés a zöld­felületek és játszóterek létesí­tését, arra jó példa az Újme- csekalján (Uránváros), a Tüzér utcában 40 000 m2-en létesült játszótér-együttes, sportpályák. Ez a terület törmeléklerakó hely és szeméttelep volt éve­ken át. Éppen a III. kér. taná­csi hivatal áldozatvállalásának és a szolgáltató vállalatok ösz- szefogásának eredményekép­pen sikerült itt akkora játszó­teret létesíteni a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalatnak, amekkorára Pécsett még nem volt példa. Ugyancsak Üjmecsekalján, a Főtéren (szemben a Mecsek Áruházzal) egy beépítésre szánt területen nőtt ki a föld­ből egy olyan szép park, amely az évente megrendezett tuli­pán- és egynyári virágbemuta­tókkal már országos érdeklő­désre méltóvá lett és még Hollandiában is híre van. A közelmúltban készültek el a a Ho-Si-Minh-park játszóteré­nek teljes felújítására és kor­szerűsítésére a tervek. Itt is valóságos „gyermek-paradi- csomkert" létesül 1—2 éven belül. Említsük még meg, hogy a siklósi városrészen a Nevelési Központ körüli, hasonló mére­tű közpark tervei is készek. Itt örvendetes módon már nem kerítéssel elzárt iskolaudvarok épülnek, hanem e sportpályák egyúttal közhasználatúak is lesznek. Távolabbra, védettebb helyre tervezettek a kisgyer­mekek elkülönített játszóterei. Kitűnő ötletnek találjuk, hogy a siklósi városrészt délről öve­ző 50—80 m széles ligetesen kialakított erdősávban is a la­kosság legkülönbözőbb kor­csoportjai számára épülnek játszóterek, labdapályák, koco­gópályák. Szükségesnek láttuk — ter­mészetesen a teljesség igénye nélkül — néhány olyan elkép­zelést vázolni a közismert la­kókertek építése mellett, amely örvendetes előrelépést fog je­lenteni a mai szűkös lehetőségek mellett Pécs zöld­felület-gazdálkodásában; re­mélve azt, hogy tevékenysé­günk továbbra is a lakosság széles körű támogatásával tár­sul, azaz nem rongálják meg a játszótereket, parkfelszerelé­seket, nem dobják el a szeme­tet, nem tépdesik le a virágo­kat, nem gázolják le a fiatal cserjéket, nem törik le a dísz­fák, cserjék ágait, hajtásait. Befejezésül: a város a szű­kös anyagi lehetőségekhez ké­pest mindent megtesz a zöld­felületek és ezen belül az elég­telen játszóterek fejlesztése ér­dekében és e téren a felsorolt példákból láthatóan jelentős előrelépés történt az V. ötéves terv időszakában. Ezt az előre­lépést még fokozni kívánjuk, közös erővel — város, vállalat, lakosság — a VI. ötéves terv éveiben. Horváth József igazgató, a PKPV munkaközössége nevében Egészségügyi felvilágosítás Az anyatejről Ma már egyértelműen bizonyított az a régi megfigyelés, hogy a fiatal csecsemő számára az anyatej a legtökéletesebb táplálék, mivel — a legmegfelelőbb mennyiség­ben és összetételben tartalmazza mindazon tápanyagokat, melyekre a fiatal csecsemő szervezetének szük­sége van, — a benne lévő tápanyagok emésztése, felszívódása, tehát fel- használása és szervezetbe történő beépítése a legtökéletesebb, — olyan védőanyagokat is tartal­maz, melyek a csecsemőnek védel­met biztosítanak a fertőzésekkel szemben, — a mellről szopott anyatej steril, tehát nem tartalmaz betegséget okozó baktériumokat, — ugyanakkor a mellről való szo­pás „örömélmépy”, amivel nem­csak a csecsemő egészséges gyara­podását biztosítjuk, de megfelelő ér­zelmi és értelmi fejlődését is előse­gítjük. Az anyatejes táplálás elősegíté­séhez rendkívül fontos az édesanyák türelme és helyes életmódja. Sok esetben a szülés után nem in­dul meg az elegendő tejelválasztás, hanem 4—5 napot vagy még többet is kell várni rá. Ha ilyenkor nem próbálkozunk meg ismét és ismét a szoptatással és az óvatos fejéssel, hanem máris a tápszeres üveghez nyúlunk, akkor csökkenni fog az anyatej, mely hamarosan a tejel­választás megszűnéséhez vezet. A szoptató anya életmódja is be­folyásolja a tejtermelést. Ne végez­zen kimerítő, nehéz munkát, ne le­gyen fáradt. Ne hajszolja magát, ne idegeskedjen, sokat pihenjen — de ne lustálkodjon — és sétáljon so­kat a friss levegőn. Táplálkozása legyen változatos. Annyit egyék és igyék, amennyit jó étvággyal elfo­gyaszt. Olyan ételeket ne erőltesse, melyeket nem szeret. Ne fogyasszon sok hizlaló ételt (zsírok, krémek, tésztafélék). Fogyasszon elsősorban főzeléket, gyümölcsöt, tejet, tejterméket, tojást, húst. Ho nem sze-etí o tejet, he­lyette egyék több húst, tojást. A szoptató anyának több folyadékra is van rzüícsége. Legegészségesebbek a gyümölcsök, gyümölcslevesek, ször­pök. Legjobb, ha minden szoptatás­kor egy pohár folyadékot iszik. Ter­mészetesen csak annyit, amennyi jól­esik. A mértéktelen ivás feleslege­sen terheli a szervezetet. Nem ihat szeszes italt (sört se) I Feketekávét is csak mértékletesen fogyasszon. Bármennyire erős dohányos, napi 2—3 cigarettánál többet ne szívjon, mert a nikotin kiválásztódik a tej­ben. Gyógyszereket csak orvos tud­tával szedhet. Vannak bőtejü anyák és vannak olyanok, akiknek kevesebb a tejük. Ez családi adottság. A legkevesebb tejű anyánál is lehet fokozni a tej- elválasztást annyira, hogy az csecse­mője 2—3 hónapos koráig elegendő lesz. A tejképződés legfontosabb esz­köze a rendszeres szoptatás és a mell szoptatás utáni alapos kiürí­tése. Ezt fejéssel érjük el, melynek leghelyesebb módja a kézzel való fejés. Ne feledkezzünk meg a foko­zott tisztaságról sem! Vannak azonban édesanyák, akik nem tudják gyermekeiket szoptatni, vagy valamilyen oknál fogva kevés a tejük, pedig csecsemőik gyengék vagy betegek és nélkülözik a gyó­gyulásukhoz, megfelelő fejlődésük­höz elengedhetetlen anyatejet. Ugyanakkor vannak anyák, akiknek olyan bőven van tejük, hogy két vagy akár három gyermeket is nyu­godtan tudnának szoptatni. Hozzá­juk fordulunk kérő szóval, az életet jelentő anyatejet nélkülöző kis cse­csemőink nevében: adják le felesle­ges tejüket, hogy segíteni tudjunk. Csecsemője táplálásával kapcsola­tos minden problémájával forduljon bizalommal orvosához, védőnőjéhez. Gyermekét igazán szerető édes­anya kötelessége, hogy minden esz­közzel biztosítsa kis csecsemője szá­mára a semmivel sem pótolható anyatejetl dr. várbíró Béla Pécs város gyermekgyógyász szakfőorvosa Fotó: Kólmóndy Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents