Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-18 / 256. szám
1979. szeptember 18., kedd Dunántúlt napló 3 Egy hasznos kiadványról Baranya megye vízi környezet- védelmi helyzete, 1979 Több év munkájának gyűjteménye A környezetvédelmi ismeret- terjesztést is kitűnően szolgálja a „Baranya megye vízi környezetvédelmi helyzete 1979." című, 48 oldalas kiadvány, melyet a Dél-dunántúli VÍZIG készített. A vízminőség-védelemmel foglalkozó szakemberek kollektívája részletesen bemutatja felszíni és felszín alatti vizeink előfordulását, elhelyezkedését, felvázolják a pontszerű és a területi szennyezéseket, a potenciális szennyezőforrásokat. De nemcsak a gondokról van szó, hanem a megoldások, a védekezések, sőt a megelőzés lehetőségeit is keresik. Ebben tanácsot nyújtanak, hiszen gazdag mintavétel-anyaggal rendelkeznek a pécsi vizsgáló laboratóriumban. Ezen kívül támaszkodnak a KÖJÁL vizsgálati eredményeire is. Felsorolják, milyen tanulmányok jelentek meg az elmúlt nyolc év alatt a vízi környezetvédelem ügyében, de részletesen megírják a vízi környezetfejlesztés távlati célkitűzéseit is. Nagyon érdekesek, tanulságosak a harminc oldalon felsorakoztatott színes ábrák, grafikonok, térképek. Érzékeltetik folyónként, patakokként, vízfolyásokként, ezen belül városokként, településekként, hogy hol, mekkora a szennyeződés, mióta tart: hosszú évekre visz- szamenőleg nyomon követhetjük a szennyezések alakulását. Megtudhatjuk, hogy közegészségügyileg mekkora terület veszélyeztetett az ivóvíz rossz minősége miatt, vagy hol tart megyénk ivóvízhálózatának a kialakítása. Mindenképpen hasznos kiadvány, kár, hogy kevés példányban jelent meg és jó volna, ha egyre több jutna el belőle többek között az iskolákba, a művelődési házakba, de a legjobban szennyező üzemek, gyárak vezetőségéhez is. Cs. J. amikor a minőség a kézi munkán múlik Beszélgetés kézi kesztyűvarrókkal és szabászokkal Versenyképes árut nemcsak szupermodern gépekkel lehet előállítani, hanem a legaprólékosabb, finom kézi munkával Törekvés az univerzalitásra egy szalgnán belül- a kézművesség magas szintjén. Ez vonatkozik a kesztyű varrására és szabására, természetesen csak részben, de az igényes kézi munkáról nagyon sok esetben nem mondhatnak le. Például a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezetben a varrás és a bőrdíszítés 40—50, míg a szabás 100 százaléka kézzel történik. A nyugati megrendelők nagyon sokszor a géppel készített kesztyűkre kézzel varrt mintákat, díszítéseket kérnek, de bizonyos részeit a kesztyűnek géppel sose lehet kialakítani. A külföldre kerülő áruféleségeknek legalább egynegyede kézi remek, ami épp ezáltal magas minőségű és drágasága ellenére is rendkívül kelendő. Úgy tűnik, hogy 'az utóbbi időben e téren a kézzet- alkotás ismét előre tör. De . . . s itt jön a bökkenő, hogy ki győzi ezt a nagy fizikai erőt, ügyességet, rutint, finom, esztétikai érzéket is követelő munkát elvégezni? Ki jön kézi varrónak. Idén a szövetkezetbe csak 9 úi tanuló érkezett gyakorlatra, ebből hét a lány és kértek 20-at. A varrónők átlag 40—50 évesek, a szabászok és a díszművesek 30—35 évesek. Épp a második éve, hogy kézi varrónőnek 18-20 éves fiatal nem jelentkezik. Nem a szégyenről, nem a rossz keresetről van szó, hanem arról, hogy a kéz és a szem, a aerinc és a vállizmok nem bírják napi nyolc órában megállás nélkül ezt a megfeszített fizikai munkát. Elbeszélgettem olyan szakmunkásokkal, akik hűek a kézi mesterségükhöz, azt kitűnően művelik és megválni nem akarnak tőle. Sámi Rudolf né 41 éves, 25 éve kézzel díszít: — öröm, hogy egy jó fazont hozok ki türelemmel, szeretettel, de szükséges a jó szemmérték és az, hogy tudjak dönteni, mi is a szép. Jó pár év eltelt, mire belejöttem, ragaszkodom is ehhez, nehezen tudnék váltani, mondjuk, varrni kézzel vagy géppel. Zimmer Katalin 19 éves, ő az egyetlen női szabász a szövetkezetben : — Erős férfimunka ez. Különösen a csukló fárad el hamar, ha már nem bir nyújtani és visszaugrik a bőr. Ha egy nap gyenge vagyok, akkor a minőség érzi meg, vagyis elpocsékolom a bőrt és úgy szabok akkor, hogy sok marad a hulladék, ami nem jó. Állva dolgozom egy éve darabbérben, megkeresem a havi 2300-at és egy műszakban már kiszabok 15 párat is. Nincs ebben egyhangúság, belevihetem a fantáziámat. Horváth József né tűzőnő: — Fontos az erő, ügyesség, ha csak egy hajszálnyit eltolódik a tű, az centikben nyilvánul meg később a mintáknál és ha visszafejtem, az már külföldre nem kerül el. Fogas István 32 éves, szabász 14 éve, most 3600 forintot keres havonta:- Rutin, erő, kombinációs készség és okos gazdálkodás nélkül egy cseppet sem boldogulnék. Többször hibás a bőr, vagyis karcolás, lyuk van rajta, mégis kiszabom a megfelelő méretet, megtisztítom úgy, hogy a színárnyalat teljes gazdagsága jön létre. Ezt gépesíteni szinte lehetetlen, legfeljebb számítógéppel, mert két egyforma bőrrel még nem találkoztam eddig. Nem nézik le a szakmánkat, de nem is ismerik. Kizárt, hogy nyugdíjig kihúzzam ebben a szakmában, már most kőkeményen bütykös az ujjam, nehezen tartom a kézfejemet, mégis ez a nehéz munka belém-rögződött és teljes szívemet adom bele. A kézzel-varrásnál közrejátszik az elfáradásban az egyhangúság, nyolc órán át egy helyben a varró ugyanazzal a testtartással. Sok lány elkeseredik, hogy otthon tudott varrni, de az üzemben minden más, mert például egy-két milliméteren belül 8—10 öltést is tudni kell elhelyezni és mindez már rutin, fizikai és szellemi szívósság kérdése is.- Valamit kell tennünk, hogy utánpótlást szerezzünk — magyarázza Platner Petemé személyzeti osztályvezető. — Hatszáz szak- és betanított munkásunk csak kézzel dolgozik Pécsett, Mohácson, Fonyódon és Szederkényben. Gépesíteni a kézi munkát csak részben lehetne, a vásárlók igénye óriási, a kézi öltés, díszítés rangja magas, azonnal észreveszik, ha gép produkálja ezt. Pedig 20— 25 év után ebben a szakmában folyamatos kézi tevékenység után elfárad a szem, a kéz, a koncentráló képesség is mérséklődik. Férfi nem jön varrni, érdekes, fiatal nőnk viszont nincs. Megoldás, hogy a pécsi, belvárosi és az Ágoston téri általános iskolából mind több tanuló jár el üzemi gyakorlatra, emelkedik a fizetés is, persze határok között. Jelentős változást hozna az univerzális képzettség, de ettől a legtöbben idegenkednek, vagyis nem akarnak egyszerre érteni a szabáshoz, a varráshoz és a befejező munkákhoz. Pedig ez a változatosság a monotóniát is oldja, eleve a fantáziát, az alkotókedvet is megmozgatja. Jár hozzá bérkiegészítés is, tehát anyagilag senki nem érzi a hátrányát, mégis a megszokottság- ból nehéz kimozdítani a szakmunkásokat, de a betanított munkásokat is. Hisz míg a kesztyűs szakmán belül az egyik alszakmába belejön, eltelik 4—5 év is. A mostani őszön munkába álló 9 elsőosztályost már úgy tanítják, hogy egyszerre értsen mindegyik fontos munkafolyamathoz. Emellett nem mondanak le az univerzalitás igényéről sem, mert bizonyított tény, hogy 40—45 éves korig rugalmasan vált méq egy ember a szakmáján belül. Csuti János Zimmer Katalin női szabász Laskagom ba-termesztés Az értékesítést szorgalmazni kell Újabb próbálkozás Az elmúlt időszakban több szó esett hasábjainkon gombákról, gombatermesztésről, a Pécsi Állami Gazdaság hasznos kezdeményezéséről, s e kezdeményezést kudarccal fenyegető értékesítési gondokról. Most ismét szólunk róla, s ennek aktualitását az adja egyrészt, hogy a MÉM kereskedelmi főosztály vezetője ígéretet tett, hogy a gombatermesztés helyi fejlesztését támogatni fogják, másrészt pedig újabb örvendetes kezdeményezésről adhatunk hírt: mégpedig a Pécs város és Vidéke ÁFÉSZ belépett a gombatermesztők sorába, egy új kitűnő minőségű gombafajta, a laskagomba termesztését kezdték meg. Kísérletképpen 3-4 héttel ezelőtt 8—10 kistermelőhöz helyeztek el gombaspórával beoltott táptalajokat. Termesztése nem kíván különleges feltételeket. Pincében, garázsban vagy bármilyen egyéb használaton kívüli helyiségben termeszthetők, ahol a kellő fényt és páratartalmat biztosítani tudják a gombatesték kifejlődéséhez. Az első eredményeik rendkívül biztatóak. Egyik vállalkozó szellemű kistermelő — aki egyébként az ÁFÉSZ dolgozója — egy rácvárosi elhagyott borbélyműhelyben fogott hozzá a gombatermesztéshez, és már a második héten száznegyven kilogramm laskagombát szüretelt. A tölcsér alakú, fehér, keményhúsú gombából ugyanazok az ételek elkészíthetők, mint a csiperkéből, íze kitűnő, tárolása kedvezőbb a csiperkénél — hűtő jégterében napokig eltartható — és jóval olcsóbb, jelenleg 50 forint kilója. Mivel ez a gombafajta még eléggé ismeretlen, tervezik, hogy esetleg a Kon- zum Áruházban belőle készült gombaételékből kóstolót rendeznek. Ám először a kereskedők bizalmát is meg kell nyerni, hogy vállalják az árusítást, egyelőre ugyanis idegenkednek tőle. A ZÖLDÉRT egyik boltjában hosszas rábeszélésre próbaképpen vállaltak 20 kilogramm gombát. Egy óra alatt elfogyott. örülnünk kell tehát az új kezdeményezésnek, mert azon túl, hogy az ÁFÉSZ jó kereseti lehetőséget biztosít tagjai számára, mi vásárlók, hozzájuthatunk újabb jóízű élelmiszerhez, s valószínűleg nagy népszerűségnek örvend majd, ha valóban olcsón és rendszeresen vásárolhatjuk húspótló vagy kiegészítő ételként. S. Zs. Interplayexpo, *79 Állandóan nagy közönsége van a modellvasút terepasztalnak Erb János felvétele PULI, LEGO és társaik 31 hazai és 33 külföldi cég a játékkiállításon Már szinte közhely: a hazai játékipar gyerekcipőben toporog. Ezt a tényt sajnos nap mint nap tapasztaljuk mi szülők, akik a játékboltokba betérve csak nagy ritkán tudunk olyan játékokat vásárolni gyermekünknek, melyek a szórakoztatás mellett nevelnek és helyesen formálják ízlésüket. Három évvel ezelőtt ugyan központi elhatározással létrehoztak egy játékstúdiót, melynek feladata a játékok fejlesztése. Ez idő alatt, erre a célra több mint 300 millió forintot költöttek, de az eredmény sajnos a boltokban még nem észlelhető. Valami elkezdődött ezen a téren, ezt bizonyította az idei őszi BNV-vel egyidő- ben megrendezett Interplayexpo nemzetközi játékkiállítás, ahol 31 hazai játékgyártó mellett 33 külföldi cég is részt vesz. Néhány magyar kiállító valóban színvonalas terméket mutat be, de a többség még messze van attól, hogy állja a külföldi cégek által gyártott játékokkal az összehasonlítást. A Monori Kefegyár azon kevesek közé tartozik, melyék rendkívül magas színvonalú, tetszetős, praktikus játékokat állított ki. A kézügyességet és gondolatfejlesztő készséget segítő játékaikat PULI fantázianévvel hozzák majd forgalomba. A különféle fafigurákkal a kisgyerekek tényleg játszhatnak, nem pedig csak csodálhatják. Ezek a formatervezett, iparművészek által alkotott kockák, hengerek, téglatestek, gömbök, pálcikák azzá lesznek a gyerekek kezében, amiket megálmodnak. Játékaik másik csoportjában olyan formák, elemek szerepelnek, melyekben csúszhatnak, mászhatnak, bujócskózhatnak az óvodáskorúak, sérülés veszélye nélkül. Gyártásuk 1980-ban kezdődik az épülő nagykőrösi játékgyárban, de tömegében a boltokban csak 1981-ben jelenik meg. A budapesti Politechnika Szövetkezet konstrukciós játékai ugyancsak remekbe szabottak. Az elsősorban 3—6 éves gyerekeknek készített játékokat sokan megcsodálták a kiállításon. A szülők meg is jegyezték, hogy vajon miért nem lehet ezeket ilyen választékban a játékboltok polcain is látni? A szarvasi Plastolus Ipari Szövetkezet és az ugyancsak szarvasi Szirén Szövetkezet játékai ötletesek, ügyesek. Míg az előbbi cég logikai és rajzolójátékokkal mutatkozott be, addig az utóbbiak különféle textilből készült figurá- I kát állított ki. A Szirén Szövetkezet három játékbaba méretet kiválasztott a forgalomban levőkből, s ezekhez több változatban ruhákat, hálóingeket, pizsamákat varrnak, amiket ízléses dobozokban helyeztek el. Már látom, hogy ha kaphatóak lesznek, hároméves lányom milyen boldogan öltözteti majd babáit. S nem utolsó szempont az sem, hogy az anyukák mentesülnek a babaruha varrás kötelmei alól... Az Elzett Művek játékgyára továbblépett lendkerekes, felhúzás korszakából, mert határozottan esztétikus, elemes autókkal lepte meg a látogatókat. A fiúk sorbaálltak a Rába erőgép néhány perces távirányításáért, de sokan •nyúzták a mini játékautomatát is. A Debreceni Műanyagipari Szövetkezet V építőjátéka ha- bosító anyaggal kevert polietilénből készült. Az elemek összeillesztése nem kíván nagy erőkifejtést, így az egészen kicsik is „idegeskedés”, sarok- bahajítás nélkül eljátszhatnak vele. Talán még idén forgalomba kerül 50 000 garnitúra. A külföldi kiállítók közül a dán LEGO cég standja előtt rengetegen szorongtak, hogy szemügyre vegyék a nálunk is jól ismert építőtéglák legújabb változatait, amiket a XXL század jeyében raktak össze. A fantáziadús' űrrepülők, űrobjektumok, s a kedves kis figurák sok gyermek fantáziáját mozgatták meg. A francia HELLER cég szellemes modell-építő készletei, az osztrák Hotega cég játék és zenélő automatái, az NSZK- beli Köhler-cég mechanikus játékai, villanyhullámvasútja is vonzotta a látogatókat. A szocialista országok közül az NDK kiállítása volt a legszínesebb, reprezentálva játékiparuk magas színvonalát. A különféle, pedagógiailag értékes, műszaki szempontból oktató játékok java azonban még hazai forgalmazásra vár. A kiállításon üzem közben tekinthető meg egy vasútterep- asztal, autóversenypálya. Érdeklődésre tarthatnak számot az elektromechanikus, távirányítású közlekedési eszközök, a szerszámkészletek, a fémépítő szekrények, a tatka játékcsónakok. A szovjet kiállításon a népi motívumokat tartalmazó játszótéri elemek, a csehszlovákoknál a felfújható úszóalkalmatossógok, a lengyeleknél az ötletes rongyállatkák érdemelnek figyelmet. Szép az Interplayexpo, érdemes felkeresni! De azokat a játékokat, melyeket kiválasztunk, ne keressük az üzletekben . .. Roszprim Nándor
