Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-17 / 255. szám

H Sellőtol «s Sopiotiiieif Fotó: Cseri László Piros motor­vonatok Cseh­szlovákiából Négy piros Bz-motor- vonat és nyolc mellékvo­nat, azaz utasszállító ko­csi érkezett a MÁV Pécsi Igazgatóságáhaz. A motor­kocsiban ötven, a mellék­kocsiban ötvenöt utas ré­szére van ülőhely. Egy szerelvény egy mozdonyból és két kocsiból áll. A mo­torkocsiban és az egyik ko­csiban tilos a dohányzás, mindegyik másodosztályú. A fűtése melegbefúvásos, fénycső világítású, az ülé­sek bordó műbőr bevona- túak. Év végéig tizenkét moz­dony és huszonnégy kocsi érkezik a pécsi főpályaud­varra. Fáklyaláng mellett, veszélyben... Álagútépítés A belga módszer korszerűsített változata Tizennégy éven át naponta 30 ezer rabszolga dolgozott annak a hat kilométernyi alagútnak az építésén, ami Claudius császár uralkodása alatt készült a Róma melletti Fucini-tó vízének lecsapolásá- ra. A mai alagutakat azonban nem a rómaiaktól, hanem az asszíroktól és a babilóniaiak­tól származtatják, akik vízveze- tő téglafolyosókat építettek. Az első európai vasúti alagút Angliában a Liverpool—Man­chester közötti vasúti vonalon épült 1326—30-ig, az első ma­gyar alagút viszont nem vasúti, hanem közúti: 1853—1857 kö­Titkok a füstben Csökken a füstszűrő nélküli cigarettát vásárlók száma „Kis cigaretta, valódi fi­nom ...” Valószínűleg nem Munkást szívott sem a dalnok, sem a szerző. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a Mun­kás, a filter nélkül gyártott ma­gyar cigaretták közül a legnép­szerűbb rossz. A Munkást nagyon sokan szívják, és nagyon sokaknak az a véleménye, hogy a legtisz­tább dohányból készül. A Do­hányipari Tröszt illetékesével beszélve azonban kiderült: ez az ítélet nem helytálló, már csak azért sem, mert az egyéni ízlé­sek mondatták ki, másrészt ne­héz lenne olyan cigarettát mon­dani, amelyik nem tiszta do­hányból készül. Ha már a filternél tartunk: két évvel ezelőtt a tröszthöz tar­tozó gyárakban profiltisztítási folyamat indult meg, s eddig ezt részben végre is hajtották. Egy-egy gyárban nagy sorozat­ban készülnek a különféle ci­garetták, s ez nagyobb gazda­sági eredménnyel, jobb minő­ségi mutatókkal járt. A filteres cigaretták közül a Symphoniából és a Sopianae- ból fogy a legtöbb. Az előbbit a tröszt legkorszerűbb gyárá­ban, Debrecenben készítik, az utóbbit Pécsett. Egyébként a Sopianaet itt is fejlesztették ki, a kutatóintézettel közösen. Ez a két cigarettafajta — és a Fecske — határozza meg a do­hányipar termelésének a nagy­ságát. Ha mór ezt említjük: Ma­gyarországon négy gyárban ké­szül cigaretta, mégpedig Deb­recenben, Sátoraljaújhelyen, Egerben és Pécsett. További két fermentáló gyárban készítik elő, tartósítják az alapanyagokat. Mind a négy gyárban készülnek filteresek, a filter nélküliek csak Sátoraljaújhelyen. Ami nagyjá­ból az arányt is sejteti: ma már a dohányosok 79 százaléka füstszűrös cigarettát szív, ehhez igazodik természetesen a gyár­tás. Hogy mennyi készül? Eb­ben az évben összesen 25 mil- Tiárd darab. A trösztnél elmondták: az ,,elit" gyárak közé tartozik a Pécsi Dohánygyár. Részben a Sopianaenak köszönheti jó hí­rét, ami nem is egyszerűen fil­teres, hanem multifilteres ciga­retta. Várhelyi József, a Pécsi Dohánygyár főmérnöke: — Fel kell készülni arra, hogy a jövőben tovább csökken Ma­gyarországon is a füstszűrő nél­küli cigaretták fogyasztása. Ez itt — és szétszedi az egyik So­pianae füstszűrőjét — igen ki­tűnő hatásfokú. A feketére fes­tett papírra ragasztóanyaggal aktív szenet viszünk. A zárófil­ter — a fehér rész — acetát-mű- szál. Egyébként saját előállí­tású multifilterrel az országban egyedül Pécsett készül cigaret­ta. Ebben az évben 3 milliárd darab, 1973 óta. Minden évben megduplázódik a termelésünk és az értékesítésünk ebből a fajtából. — Mi adja a cigaretta zama- tát? — Alapvetően a felhasznált dohónykeverék. Ez mellett ter­mészetesen bizonyos adalék­anyagok is belekerülnek, de ezeket a gyártók a féltve őrzött titkok között tartják számon. Tér. mészetesen mi Ts . .. Egyébként a Sopianae meljett másik mul­tifilteres cigarettát is gyártunk, a Metropolt. És készül nálunk Fecske is, jelentős mennyiség­ben. — A profiltisztítás előtt milyen cigaretták készültek Pécsett? — Sokféle. Az utóbbi húsz év­ben Munkás, Terv, Kossuth, Sel­lő, Savaria, Tisza, TOTÓ, LOT­TÓ és különféle alkalmi ciga­retták kiállításokra, vásárokra. Nagy mennyiségben készült Ro­mánc is, 1978-ban még 2 mil­liárd darab. Egyszóval: a „kis cigaretta” füstjében titkok vannak. Az ada­lékanyagok illata. Annyit mégis elárulhatunk: a cigaretta a ni­kotintól és az égés során fel­szabaduló ammóniától lesz csí­pős, erős. Minél több az ilyen anyag benne, annál karcosobb. És például az sem mindegy, hogy a növény melyik részéről származik a levél: a csúcsán lé­vő sötétebbekből erősebb ké­szül, mint a lejjebb lévő vilá­gos levelekből. Nagyban-egész- ben igaz tehát: a „szőke ciga­retta” való a gyengébb dohá­nyosoknak. —mészáros­Megkezdődött a cukorgyártás Kaposváron Az éjszaka nyolcvanhatodik alkalommal gyújtották be a Ka­posvári Cukorgyár kazánjait, és amikor megjelentek az első gőzpamocsok a gyár felett, be­futott a nyersanyagot szállító első irányvonot is: vagonjaiba Szigetváron rakták be a cu­korrépát. Mától menetrend sze­rint naponta két irányvonat hozza majd az utánpótlást. A vagonok mellett teher­autók sora rakodik reggeltől estig: a közel fekvő földekről ugyanis közúton szállítják a nyersanyagot. Idén már nem a nagyra nőtt, de éretlen ré­páért kapnak többet a terme­lők, hanem azért, amelyikben sok cukor gyűlt össze. A minő­ség, a cukortartalom mérésére külön laboratóriumot létesítet­tek Kaposváron: automata be­rendezéseinek segítségével pil­lanatok alatt meg tudják ál­lapítani, hogy a szállítmány hány százaléka cukor. A baranyai, a tolnai és. a somogyi földeken az idén a becslések szerint 230 000 ton­na nyersanyag termett. A gyár napi étvágya — jó ütemű fel­dolgozás mellett — legfeljebb 2700 tonna. A számítások sze­rint tehát legalább 110 napig tart majd a nyolcvanhatodik kampány. Kercza Imre Mélyhűtött rétes, fedeles pecsenyesütő 1 szemmel az őszi BNV-n UNIVER fűszertartók Válogatott finom falatok a húsiparinál Erb János felvételei Itt a poliészter alapú selyem Bár az idei őszi BNV nem kínál lélegzetelállító különle­gességeket, azért mégis akad a látogatók számára minden pavilonban valamilyen cseme­ge vagy olyan újdonság, ami­vel most a vásárra rukkoltak ki először a kiállítók. Termé­szetesen valamennyit bemu­tatni képtelenség, ezért most úgy próbálom csoportosítani, ami női szemmel nézve „meg­fogott" a vásár látnivalói kö­zül. Kezdjük a lenyűgöző élelmi­szer pavilonnal. Rosszul teszi, aki ide éhes gyomorral lép be. A magyar húsipar impozáns kiállítású termékei előtt végig­haladva bizony étvágyra kap az ember. Az angolszalonna­tornyoktól a kolbászfürtökig, az egészben füstölt és vigyor- gó disznófejtől a szójában citromot tartó süllőig, a fácán­tól a nyúlig minden látható, aimi szem-szájnak ingere. Az igen népszerű mirelit áruk között újdonságként a Magyar Hűtóipar Zalaegersze­gi Gyárában készült morzsolt csemegekukorica látható, mely egyrészt -a hagyományos rizs, burgonya mellett köretként használható, azonkívül salá­tához vagy önmagában cse­megeként vagy tojással eldol­gozva, húspótlóként fogyaszt­ható. Valószínű közkedvelt lesz a mirelit tiroli almásrétes és a töltött paprika is. A kecske­méti UNIVER ÁFÉSZ termékei közül újdonság a rendkívül tetszetős kivitelben készült konyhai fűszertartó készlet, melyekbe grillhez, flekkenhez, magyaros sültekhez és töltelék készítéséhez való fűszereket ajánlanak. Ha már az étkezésről, kony­haművészet kellékeiről van szó, megemlíteném a Tisza Bútoripari Vállalat gyönyörű konyhabútorait, közülük is a legszebb talán a Deká—80 fantázianevű L alakú szek­rénysor, mely praktikus tároló­terével, narancssárga-néger- barna színével méltán aratott nagy tetszést a látogatók kö­Újdonság a csöpögtető fede­lű pecsenyesütő zött. Konyhaszekrénybe valót, vagyis különböző tetszetős ki­vitelű zománcozott edényeket, a Lamport Zománcipari Művek hozott a vásárra. Egyik újdon­ságuk a fedeles pecsenyesütő, mely légmentesen záródik, a lecsapódó gőz visszavezetésé­hez speciális megoldást alkal­maztak, így kevés zsiradékkal, saját gőzében párolódva, ki­tűnő ízű húsokat lehet készí­teni benne. Az „A” pavilon minden év­ben a ruházati termékek be­mutató terme. Azonban most nem a készruhákról kívánok szólni, mert akad ugyan egy- egy divatos, szép ruha, blúz vagy kabát, valahogy egészé­ben egy kis óvatos leállás ta­pasztalható a divatvonalakat illetően. (A látogatók között sokan divatosabbak voltak a kuriózumként kiállított termé­keknél.) Az alapanyagok kö­zött azonban nagy előrelépés tapasztalható. Már egy éve közlik velünk a divatlapok, di­vattudósítások, hogy selyem a divat! Eddig azonban az üzle­tekben nemigen lehetett kap­ni. Most, a BNV-n a Magyar Selyemipari Vállalat csodála­tos fényű, színű és lágy esésű selyem anyagokat mutat be. A poliészter alapú, úgynevezett terjedelmesített termékcsalád — melyek az ígéretek szerint 1980 elején már vásárolhatók — a HEPATEX svájci céggel kötött know-how szerződés alapján jött létre. A svájci szakemberek nemcsak a divat­ötleteket, hozták, hanem előző­leg a gyártáshoz rendelkezésre áíTó gépparkot mérték fel, és ezek képességeihez tervezték az anyagot. A konfekcióipar­ban dolgozók panaszolták, hogy a magyar férfi konfek­ciót nehéz készíteni, mert 10;— 20 évvel ezelőtti megoldáso­kat kénytelenek alkalmazni (va­telin, szitavászon .. .). Most megjelent a Kőbányai Textil­művek egy nyugatnémet licence alapján készült ragasztós bé­lése. Ezzel a férfiruha-készítés munkája nagymértékben le­egyszerűsödik és az így ké­szült zakók, kabátok könnyeb­bek, formatartóbbak a hagyo­mányosnál­Az egész vásárváros legele­gánsabb bemutató terme a kör alakú FABULON-pavilon, ahol a kék plüss-szőnyeg és kék falak között egyforma muszlin ruhába öltözött Fabu- lon-hölgyek kínálják a ter­mékcsalád újdonságát, a két­féle illatú Fabulon dezodor sprayt. És ha már testápolás­ról van szó, megemlíteném a vásár egyik különlegességét. A külföldi kiállítók pavilonjá­ban csodálható meg a test­frissítő zuhanyozófülke. Ebben a testfelületet minden irány­ból váltakozó hőmérsékletű erős vízsugár éri, ami masszí­roz és a bőr vérkeringését élénkíti. Sarok Zsuzsa zött építették Budapesten o Várhegy alatt... A letűnt századok alagút- építéseinek történetét azonban a vízbetörés, sziklaomlás szed­te emberáldozatok is emléke­zetessé tették. Hórukk !-ra ■kezdték a munkát, fáklyaláng mellett, lépésről lépésre min­den pillanatot veszélyben tölt­ve, kőportól vastag levegőben törték a sziklafalat. A törme­lékkel a lovak húzta kordék hosszú sora kocogott Mind­ezen a múlt században mór alkalmazott robbantásos mód­szer sem változtatott túl sokat. Az alagútépitési technika fej­lődésének századunkban in­dult, olyan rohamléptekket haladt előre, hogy napjaink­ra teljesen leszorította a pá­lyáról a kézi, emberi és az igavonó állati erőt. Ezzel együtt alakult át az ok, ami ma meghatározza, hogy fel­épüljön egy alagút, avagy hegynek kapaszkodjanak o sínpárok, netán teljesen ke­rüljék meg a hegyes vidéket. Ez az ok a gazdaságosság. Ilyen megfontolásból épültek a mecseki alagutak is, a_ MÁV Pécsi Igazgatósága területén. A Budapest—Pécs közötti régi vasúti nyomvonal e szakaszát ugyanis olyan magas emelke­dők, kis sugarú ívek jellemez­ték, amik miatt például egy tehervonat áthaladásához to­lómozdony is kellett. Jóllehet a 60-as évek végén, amikor az első alagutunk épí­tése elkezdődött — Európá­ban majdhogynem divattá vált alagutakat építeni — nem vol­tak könnyű helyzetben a szak­emberek. Egyrészt azért, mert az előzetes talajvizsgálatok egy sor gondot előrevetítettek, másrészt mert nem voltak kö­zeli gyakorlati tapasztalataik, hiszen hazánkban a század elején épült utoljára vasúti alagút, de hagyományos mód­szerrel és anyaggal — téglá­ból illetve kőből. így kezdet­ben — amint ezt Kőszegi Lászlótól, a Pécsi Vasútigazga- tóság építési és pályafenntar­tási osztályvezető-helyettesétől megtudtuk — még arról is szó volt, hogy a nálunk is ismere­tes pajzsos metróépítési mó­dot vasútra átdolgozva fognak az építéshez, de végül is o belga módszer korszerűsített változata mellett döntöttek. Az abaligeti alagút oldalfa­lait erős biztosítás mellett a helyszínen betonozták, a felső boltozatát pedig előregyártot- tók. A talajvíz és a források miatt kettős műanyag szigete­lést kapott az alagút. A het- vehelyi építésével valamivel könnyebben boldogultak, az stabil sziklafalban ment, nem volt szükség a rendkívül erős dúcolásra, illetve oz abalige- tinél már elsajátított apró technikai fogásokat is gyakor­lottan tudták alkamazni. A harmadik — a kisalagút — építésénél ismét csak nagyon alapos biztosítás mellet! dol­gozhattak a Bányászati és Ak­namélyítő Vállalat munkásai. A dúcolásnak kettős a jelen­tősége: védte a már kialakí­tott sziklaútszakaszt, de ennél is fontosabb, hogy óvta az ott dolgozók épségét. A három alagút építésének történetét őrző munkanaplók arról is szólnak, hogy villanyfénynél és a folyamatos szellőztetésnek köszönhetően a hegy gyomrá­ban is viszonylag friss leve­gőben végezhették munkájukat. Épp egy hónapja, hogy a harmadik alagúton is átha­ladt az első vonat és ezzel le­zárult egy fejezet. Újabb ha­zai alagút építését egyelőre nem tervezik. Török Éva liTSimisl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents