Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-02 / 240. szám

1979. SZEPTEMBER 21 MAGAZIN DN HÉTVÉGE 7. fi farkatlan maeslccs szigete !||||||; Különös per hívta fel a figyel, met tavaly Manre: az emberi jogok európai bírósága megbé­lyegezte azt az itt dívó közép­kori módszert, amely a fiatal­korú bűnözőket vesszőzéssel bünteti. Az ítélet felháborította a kis sziget kormányát. A dön­tést az ország belügyeibe való beavatkozásnak nyilvánította, arra hivatkozva, hogy ők nem írták alá az emberi jogok eu­rópai konvencióját. Koronabir­tok lévén függetlenek még Nagy-Britanniától és a Brit Nemzetközösségtől is — tehát Anglia sem kötelezheti őket a vesszőzési törvény eltörlésé­re. A Man-s?iget az Ir-tengerben fekszik, egyenlő távolságra a brit és az ír partoktól. Ősi kel­ta királysága előbb — a vi­kingek révén — norvég, majd skót, végül angol fennhatóság alá került. IV, Henrik király 1405-ben örökös hűbérbirtokul a híres lóversenyt megalapító Dérby grófok ősének adomá­nyozta, de a brit korona 1765-ben visszavásárolta. Az 572 négyzetkilométer területű, 64 ezer lakosú sziget ma is a brit uralkodó fennhatósága alatt áll, de saját kormánnyal és törvényhozással rendelkezik. (Külügyeit és hadügyeit Lon­donból intézik.) Függetlensé­gük hangsúlyozására saját bankjegyeket nyomnak, sőt pénzérméket is forgalomba hoznak. Az érmék egyik olda­lán a királynő képe, a másik oldalán Man különös címere: három egyenlő szögben elhe­lyezett, és középen találkozó, futó láb látható. A hagyomány szerint a jelvény jelentése: „Akárhogyan dobsz is fel, min. dig a talpamra esem!” Ez a macskára emlékeztető jelmon­dat a sziget egyik furcsaságá­ra, a Man-macskára emlékez­tet, amely arról nevezetes, hogy nincsen farka. Senki nem tudja, hogy alakult ki ez az állatfajta, miként azt sem. Az ezeréves Man amelyen megjelent II. Erzsébet királynő s a meghívottak között szerepelt a norvég és a svéd király, az ír ésf az izlandi el­nök is. A sziget egyik fő bevételi forrása a turistaforgalom, az évente ide látogató félmillió üdülő és turista volt. Arra szá­mítanak, hogy az idei évfordu­lón megduplázódik a látogatók száma. Igaz, az utóbbi évti­zedben a turizmusnál jöve­delmezőbb bevételi forrást ala. kítottak ki: Man az adók le­szállításával a gazdagok adó- paradicsomává vált. A csöpp­nyi szigeten ma 144 milliomos él. Vállalatok, bankok is törne, gesen jegyeztették itt be ma­gukat, mert jövedelmük után kevesebb adót kell fizetniük, mint Angliában. Az ország 20 ezer lakosú fő­városában, Douglasban ma is lóvasút közlekedik, a tenger­parton pedig a múlt század­ban készült, pirosra-zöldre fes­tett kis gőzmozdonyok húzzák a vagonokat. A változásokkal következetesen szembeszegülő, ősi jogaikhoz makacsul ra­gaszkodó konzervatív szigetla­kok meg vannak győződve ar­ról, hogy az idő vasfoga nem fog rajtuk, s újabb ezer évig is megóvhatják „függetlensé­güket”. Gáti István Az egymilliomodik Lada Az egymilliomodik, világospiros színű Lada legördül a Togliatti Autógyár futószalagjáról miért nő az itt tenyésző ko­soknak négy szarvuk ... Man parlamentje, a viking alapítású Tynwald az idén ün­nepelte ezeréves fennállását A sziget lakói büszkén hirde­tik, hogy 979-ben alapított törvényhozásuk a világ első parlamentje, messze megelőzi a „parlamentek anyjának” tekin­tett londoni Westminstert is. Az idei millenniumi ünnepség fénypontja a Tynwald ülése volt, A Volgái Autógyár főfutó­szalagjáról legördült az egy­milliomodik Lada. Bár a gép­kocsin „a Szovjetunióban ké­szült" felirat látható, alkotói közé nyugodtan odaszámíthat­juk a szocialista tábor orszá­gainak számos munkását, mér­nökét, tervezőjét. A Volga menti sztyeppén, a mai Togliatti helyén még csak építeni kezdték a leendő autó­gyárat, amikor a KGST-tag- országokban már megindult a különböző berendezések gyár­tása: az NDK-ban nagy telje­sítményű présgépeket, Cseh­szlovákiában és Lengyelország, ban öntőgépeket, Magyarorszá­gon elektronikus berendezé­seket készítettek, A Volgái Au­tógyár jelenleg több mint száz fajta terméket kap a KGST- tagországokból és Jugoszlá­viából. A gyár évente 700 ezer gép­kocsit készít. Termékeivel 40 ország útjain találkozhatunk, a szovjet Aftoexport vállalat fő partnerei azonban a KGST- tagországok külkereskedelmi vállalatai APN—KS Testvérlapjaink írják CAI/IBEHCKO flEAO Növekvő termelés, emelkedő export Szliven megye munkás kol­lektívái növelik erőfeszítéseiket és megteremtik lehetőségeiket, hogy megfelelőképpen köszönt­hessék a szeptember 9-i győ­zelem közelgő évfordulóját. Az ipar az elmúlt hét hónap alatt összárutermelési tervét 103 százalékra teljesítette. Az elmúlt év azonos időszakával összehasonlítva 7,4 százalékos oz emelkedés ezen a területen. A megye gazdálkodásának határozott eredménye az a tény, hogy ebben az évben az ipari üzemek gazdaságosab­ban, szervezettebben és ered­ményesebben dolgoztak. Ebben az évben minden 100 leva árutermelésnél 7,31 levá- val csökkent az önköltség és 4,6 levával az anyagköltség. Emelkedik az áruk minősé­ge és technikai színvonala. Az elmúlt év első felében az ösz- szes termelt áruból 44,3% fe­lelt meg a világszínvonal köve­telményeinek, míg most 48,5%. A termelt áruk 43,6%-a „I” ősz. tályú és 4,9%-a pedig „K” mi­nősítésű világszínvonal feletti. Növekszenek a megye ex­portlehetőségei és a kivitt áruk által nyert valuta. Az exporttervet 111,9 száza­lékra teljesítették. Magas nö­vekedés — 205,4 százalék a teljesítés a kivitelnél a terv­irányzat alapján. A szocialista munkaverseny­ben is jó eredmények születtek. Most több mint 3000 brigádba tömörültek a dolgozók, s ez a forma újabb lendületet biztosít a szocialista munkaverseny eredményeinek növeléséhez, hogy a gazdasági feladatokat folyamatosan, maradéktalanul teljesítsék a minőségi követel­ményeknek megfelelően, a ha­tékonyság növelésével a terme­lés minden területén. Jelentős sikereket értek el ebben a „G. Dimitrov” és a „Petko Enev” textilkombinát dolgozói. Több dolgozó már teljesítette a he­tedik ötéves tervfeladatát. ELÁS SLAVONIJE Épül a Klisa-Eszék regionális repülőtér Az Eszék központjától tizen­hét kilométerre fekvő, tizen­nyolcadik jugoszláviai légikikö­tő területén a befejezéshez kö­zelednek az építési munkálatok. Már kirajzolódik a repülőtér fő­épülete, az irányítótorony, a repülőtér munkaszervezetének jövendő székháza. A két és fél kilométer hosszú és háromszáz­négy méter széles repülőtéren jelenleg több száz munkás dol­gozik teljes erőbevetéssel, va­lamint rengeteg erőgép és szál­lítóeszköz. Ezen a hatalmas méretű beruházáson pontosan teljesítik az előre megállapí­tott határidőket: Hrvoje Vuk- san, a reDÜlőtér igazgatója el­mondta, hogy viszonylag rövi­dek az építkezésekre kitűzött ha­táridők más hasonló objektu­mok építéséhez képest. A múlt év végén volt az ünnepélyes alapkőletétel, a munkálatokat azonban idén tavasszal kezdték meg, a jövő tavasszal pedig in­dítani akarják az első repülő­gépet. — Ezt a tempót — mon­dotta az igazgató —, úgy tud­tuk tartani, hogy alaposan elő­készítettük az építkezés minden fázisát. Ennél fogva reméljük, hogy az év végéig befejeződik minden építés, és megkezdhet­jük a szakipari munkákat. Most folynak a munkálatok a 2500 méter hosszú és 45 méter szé­les kifutópályán, a repülőgépek 300 méter hosszú, 90 méter szé­les várakozóhelyén, ahol egy- időben öt, DC—9 méretű repü­lőgép állomásozhat. A repülőtér elkészültével Eszék is bekpacsolódhat majd a Jugoszláviában nagyfontos­ságú légiforgalomba. A Klisa- Eszék repülőtér azonban a ju­goszláviai nagyvárosok mellett más országokkal is összeköti a várost, hiszen részt vesz majd a nemzetközi légiforgalomban is. Z. Petrovic Bim ATJ Modern mezőgazdasági gépgyár épül Güstrow-Rövertannenban Güstrowból Neubrandenburg felé haladva érdekes kép tá­rul szemünk elé. Már nemcsak a cukorkombinát tartja fogva tekintetünket, hanem a 32 hek­táros óriási építési terület is — amelyen egyébként körülbe­lül száz futballpálya férne el, és ahol jelenleg a megye leg­nagyobb építkezése folyik. Az építkezés alapkövét 1975 júliusában rakták le, az új, nagy teljesítményű üzem át­adásának éve pedig 1984, 2600 dolqozó veszi majd bir­tokba a gyárat, amelynek épí­tésére Dél-Schwerin ipari komp­lexuma beruházási összegének mintegy felét fordítják. Már ez az összeg is sokat mond a létesítmény jelentőségéről, de a qyórtandó termékek széles skálája még jobban aláhúzza az új ipari központ fontossá­gát. Kiemelkedő jelentőségű ezek közül a görgős láncok, valamint a hajtóművek gyártá­sa, amely iránt a KGST-orszá- gok is fokozódó érdeklődést ta­núsítanak. Az építkezésen több mint húsz építő- és kivitelező válla­lat dolgozik a Güstrowi Beru­házási üzem irányítása alatt. Fővállalkozók a Schwerini Ipa­ri Építők, a Rostocki Erősáramú Ipari Berendezések Gyára, a Drezdai Légtechnikai Berende­zések Gyára, és a Hallei Bel­sőépítési üzem Schwerini Gyár­egysége. Célkitűzésük, hogy még az NDK megalakulásának 30. évfordulója előtt, szeptem­ber 3-tól megkezdhessék mint­egy ötszáz szakmunkástanuló képzését, ami egyebek között szintén a létesítmény feladatai közé tartozik majd. így ez lesz hát az első „termelő" részleg. Kis falu a hegyoldalban: Laxey

Next

/
Thumbnails
Contents