Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-12 / 250. szám
1979. szeptember 12., szerda Dunántúlt napló 3 Lépéshátrány — költségtöbblettel Szennyvíztelep-bővítés Pécsett Szállítják a svájci granuláló berendezést Kisebb műszaki hibák bátráltatják a munkát Csaló dole közelről... A pécsi szennyvíztelep bővítése június közepétől, az iszap- technológia próbaüzemének megkezdésével döntő szakaszába lépett. Április 30-i számunkban részletesen megírtuk, hogy a kertvárosi zagytó napjai megszámláltattak, június végétől nem nyel el több iszapot. Akkor örömmel újságoltuk: nem lesz többé bűz. A lényegen mit sem változtat, hogy a különféle előre nem látható akadályok miatt csúsznak a határidők. Jelenleg mi a helyzet? Kisebb hibák sorra előjöttek a szennyvíztelep mechanikai berendezéseinél: a rácsnál, a rócsgépházban, a homokfogóban és a nyersiszap-átemelőben. Ar iszapátemelő gépház gépészeti berendezéseiben, az elektromos tolózárban is akadtak javítanivalók. A gépi berendezéseket a Ganz-Mávag szakemberei helyreállították. Ae öt kilométeres iszapnyomó vezetéken csőtörések hátráltatták a munkát. Ha az iszapnyomó hálózat bírja az igénybevételt, akkor a Krügér cég képviselője megkezdheti a négy centrifuga próbaüzemét. (Ezt most hétfőre tervezték, de a legutóbbi szombati csőtörés meghiúsította.) Az A Szovjetunió az őszi BNV-n A fogyasztási cikkek őszi vásárán a külföldiek közül ezúttal is a Szovjetunió hivatalos kollektív kiállítása a legnagyobb, amelynek gazdag választékát, újdonságait kedden a szovjet klubban Marlen Okopov Igazgató sajtótájékoztatón ismertette. Elmondotta, hogy kilenc naqy külkereskedelmi egyesülés és az Intourist Utazási Iroda képviselteti magát a vásáron, ahol a szovjet kiállítás egyik központját a nemzetközi gyermekév jegyében állították össze. így természetes, hogy részt vesznek a nemzetközi játékkiállításon is, s külön gyer- mekruha-bemutatót is tartanak. A szovjet kiállításon a többszázféle termék között láthatók lesznek az AVTOEXPORT gépjármű újdonságai, a híradás- technika rádió és televízió készülékei, köztük többfajta színes is, s bemutatják a világhírű szovjet szőrmeárukat. ideiglenes keverőtelep mar várja a centrifugákból kikerülő kis víztartalmú fekált, amit a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat fog értékesíteni. Tehát ha továbbít a csővezeték, dolgoznak a centrifugák, akkor már nem megy szennyvíziszap a kertvárosi zagytóba. A svájci TCW cég telexüzenete megérkezett: szeptember 14- én indítja a granuláló berendezést tartalmazó szállítmányt. A granulálót befogadó épület alapozását megkezdték, elkészült a szerelőbeton, e héten a vasszereléssel is végeznek. Ha nem jön semmi közbe, akkor egy év múlva a pécsi szennyvíz- iszapból naponta 30 tonna külföldön is jó áron értékesíthető granulátumot állít elő a pécsi üzem. A pécsi szennyvíztisztítómű a bővítéssel naponta 40 ezer köbméter szennyvizet képes biológiailag is tisztítani. Viszont már most napi 45—46 ezer, csapadékos időben 50 ezer köbméEgy Gcal hő ára jelenleg 174 forint a Komlói Hőerőműben, mivel pakurával tüzelnek. Igaz, ez a magas előállítási költség csak télen, a csúcsüzemben jelentkezik. Ha szénnel tüzelnek, ugyanezt a hőmennyiséget mindössze 96 forintért állítják elő. A széntüzelésre eddig csak két kazánt állítottak be, mert sikerült beszerezni két elektrolitért: segítségükkel a szén- és füstgázokat 99,4 százalékban megkötik, vagyis nem szennyezik a környezetet. A két másik kazánt még pakurával fűtik, ebből a tüzelőanyagból mind kevesebbhez jutnak és egyre drágább is. Szeretnének szénnel fűteni, ami az előírás is, és egyben olcsóbb is, de ehhez két újabb pernyeleválasztó elektrofilterre van szükség. tér szennyvíz érkezik a Megyeri úti telepre. A telep további bővítése vagy új szennyvíztelep építése nem várathat sokáig magára. Az igény és az anyagi lehetőségek nincsenek összhangban. A jelenlegi bővítés a tervezett 193 millió forint helyett megközelítően 223 milliót emészt fel — ebben nincs benne a granulálóhoz szükséges készáru raktár, amihez már nem tudják előteremteni a 35 millió forintot. Hogy miért „híztak" meg így a tervezett .összegek? A granuláló berendezés 31 millió helyett 44 millióba kerül, a tervezett gázfűtés helyett a pakurafűtés is 15—16 milliós költségtöbbletet jelent, nem beszélve a kivitelezési és anyagáremelkedésről. Közeledik a nap, amikor a konkrét elképzelésekből, tervekből valóság lesz és a jelenlegi bővítés utolsó mozzanataként földdel töltik fel a bűzokádó kertvárosi zagytavat. A Komlói Hőerőmű nem termel villamos energiát, ezért anyagilag nem támogathatja a szűrők beszerzését, ugyanis csak a komlói távhőszolgáltatást biztosítja. A két filter előteremtéséhez legalább harmincmillió forint kell. A komlói tanács még három éve vállalta a beruházó szerepét és az első tervek szerint 1979—80-ban már üzemelt volna mindkét pernyeleválasztó. Ez az időpont azonban módosult és a hatodik ötéves terv időszakára „csúszott át”, az üzembeállás új időpontja 1982. A mostani eredmény csupán annyi, hogy szerződést kötöttek egy NDK céggel, mely gyártja és szállítja a füstszűrőket és együtt van csaknem tízmillió forint, ami csak a gépi berendezések szállítására elég. A magunk erejéből Otthon- teremtés a volt vasútállomáson ' Az állomásépület három év óta nem vár és nem indít vonatot A sínpár helyén a kőágy gazborította maradványai zörögnek nagyritkán a kósza léptek alatt. Az emeletes épület homlokzatán még ott a tábla: Diósviszló. A főépülettől ösvény vezet az egyik házhoz, Authékhoz. A fiatalember elénk jön. Szőke félhosszú haja, hetyke bajusza, nyílt tekintete, mosolya miatt gondnélküli huszonévesnek néz. ném. Pedig Auth Istvánék most indulnak az otthonteremtés legkeményebb állomásáról. o Negyed évszázada költöztek szülei ebbe a házba, a vasúti szolgálati lakásba. Apja három évtizeden át a vasúton dolgozott. Pályamunkásként kezdte, itt már vezető előmunkás volt. Kilenc éve halt meg. Auth István az öt testvér legkisebbike- ként — ebben a házban született. A frissen készített teraszon padló vezet a házba. Bent végig új a vakolat, építési anyagok, fürdőszobai és konyhai berendezések, falakból kiálló csövek. Balra az első helyiség für. dőszoba lesz, azt egy keskeny éléskamra, majd a konyha és egy nappali szoba követi. Jobbra a családfő édesanyja lakik, utána a nagyszobában a fiatalok. E két helyiség már végleges. Auth István 24 éves, a pécsi vontatási főnökség villamos műhelyében karbantartó villanyszerelő —• testvérei közül ő az egyetlen, aki vasutas. A legidősebb Auth fivér Gyuri, aki műszaki vezető a mentőknél — a kiégett vasalózsinór miatt jött át. Ott lakik nem messze a faluvégen. — Mikor vették meg a házat? — Három éve, amikor megszűnt itt a vasútvonal. Mivel benne laktunk, és én is a vasúton dolgozom, a vételár feléért megkaptam 25 éves OTP-részlet- re. Azóta tervezgettük, hogy legegyszerűbben, a mi pénzünkhöz a legmegfelelőbb módon átalakítjuk. Ha már itt élünk, akkor legalább kényelmes legyen. Most pár hete kezdtük el a belső átalakítást. — Miért csak most? — A tervezgetés és az elő- takarékosság után márciusban kezdtük a papírmunkák, a tervek és az építési kölcsön intézését. Július közepére végre az 58000 forintos OTP-kölcsönt is megkaptuk. Aztán következtek az anyagbeszerzési nehézségek. Az nem igaz, hogy hányszor és hány helyre kellett elmenni, mire végre nagyjából mindent megkaptunk. Egy hete vezettük be a vizet. Végre nem az állomásépület előtti kerekeskútról kell vödörszám hordani. Terveink szerint idén elkészülünk. Szerencsére sokat segít a család, de a barátok, a munkatársaim nélkül így se győznénk. Q Authék életét néhány évre előre a mostani otthonteremtés táblázza be. Főleg az anyagiak miatt. Törlesztik a ház vételárát, az építési kölcsönt, aztán szeretnék berendezni a lakást. — Mennyi a jövedelmük? — Órabérben dolgozom. Ha. vi átla.gban összejön 3400 forint. Felesége Melindával gyesen van. — Már a megemelt összegként 1050 forintot kapok havonta. A kettőnk pénzéből vagy kétezret elvisz a ház, a rezsi, az építkezés. Még jó, hogy van a 350 négyszögöl kertünk, ott megterem minden, ami a kony. hóra kell. Se csirkénk, se malacunk. Anyutól kapunk ezt-azt, sonkát is küldtek Nagydorog- ról. Marika nagydorogi, két év gimnázium után Szekszárdon a bőrdíszműves szövetkezetnél dolgozott betanított varrónőként. Melinda születése előtt Pécsre járt be a Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezethez. Két műszakban megkereste a 2500— 3000 forintot. — Marad végig gyermekgondozó sin? — Igen. Itt nincs bölcsőde, csak óvoda. Melindával nem lehet bejárni Pécsre. Pedig hiányzik a pénz, meg a munkatársi gárda. Valahogy átvészeljük ezt a néhány, anyagilag különösen nehéz évet. Pista a DÉDÁSZ-nál szabadult villanyszerelőként, apja kérésére mégis a vasútnál kezdte a szakmát. Most lett 10 éves törzsgárdatag. Nagy a pécsi vasútigazgatóság területe, így sokat jár vidékre, az utóbbi időben minden este itthon van. — Csak a bejárás ne vinne el annyi időt! Reggel a háromnegyed hatos busszal indulok és este háromnegyed hatkor érek haza. Most a kis Simsonnal já. rok dolgozni, így később indulok és előbb érek haza. Amikor Mari is dolgozott, főleg kétmű- szakosként, vagy hajnalban indult, vagy éjfélkor ért haza. A bejárás több mint pusztán időkiesés. Pista elkezdte a szakmunkások szakközépiskoláját, de abbahagyta, mert nem vállalta, hogy heti két-három esetben éjfélkor érjen haza. o Hogy teljes legyen az Authék- ról alkotott kép, a terveik, céljaik is érdekelnek. — Kishugi, lakásberendezés, anyagilag egyenesbe jönni... és talán egyszer egy kiskocsi. Tovább, többet már nem is merünk tervezni. — Fiatalok még. Nem csábit a városi élet? — Miért? A panelt nem bírnánk, kertes házra meg mikor lenne pénzünk? Szeretjük ezt a csendet, nyugalmat. Itt élünk, itt igyekszünk berendezkedni, és itt fogunk megöregedni. Búcsúzunk. Az udvaron farkaskutya csahol. A férj nyugtatja: „Ne félj Herta, nemsokára neked is lesz helyed és nem leszel megkötve." Murányi László M. L. Pakura helyett széntüzelés Mikor lesz a Komlói Hőerőműben újabb elektrofilter? A szerződést a gyártó céggel megkötötték Cs. J. fl gyógynövény értékes exportcikk Magyarországon a belföldi és o külföldi gyógyteák fogyasztása az utolsó két-három évben a három-négyszeresére emelkedett. A Her- bária Országos Gyógynö. vényforgalmi Közös Vállolat mégis győzi az igények kielégítését. Például a hazai szükségletekre forgalomba hozott gyógynövények és készítmények 90—95 százalékát dolgozza fel, vagy belföldön évente átlag 3—5 millió kilogramm gyógynövényt for. galmaz és előállít 200—250- féle drogot. A világpiacon kemény a konkurrenciaharc, különösen a kínai árudömping okozhat gondokat. Sokat tesznek a magyar készítmények jó hírnevéért. így elsősorban a helyes gyűjtés, a Fellendülőben a gyógynövénytermesztés termesztéstechnológia, a szárítás, a tartósítás határozzák meg a jó minőséget, a megfelelő hatóanyag-tartalmat és a szép külső megjelenést is, de nagyon fontos a tisztaság, az azonosság, valamint a szép kikészítés is. A legjobb módszereket írásbeli útmutatókon ismertetik, de a gyakorlatban is oktatják a Herbária szakemberei. A legértékesebb drogok a virágok, melyek mindig is, most is jobbon keresettek, mint az egyéb drogok. Évente mintegy ötmillió dollár értékben exportál a Herbária, elsősorban a Medimpex Külkereskedelmi Vállalat segítségével. Külföldre kerülő főbb áruféleségeik: a kamilla, hárs, majoronna, fehérmustár és a különféle szá- rítmányok. Növekszik a kereslet és a fogyasztás A termesztést, o gyűjtést igen sok tényező befolyásol, ja. Például az árak, elsősorban az árarányok. Ha a mezőgazdasági árak emelkednek, az általában kihat a vadon termő gyógynövények árnívójára is. A vadon termőknél nagymértékben befolyásoló tényező az is, hogy van-e elegendő a növényből, érdemes-e gyűjteni. A „szabad" munkaerő rendkívül kevés, és nagyon meg kell fizetni, s persze a termesztett gyógynövények is csak akkor hoznak jó terméseredményeket, ha a talajban részükre a szükséges tápanyagok felvehető formában jelen vannak. Téves az a hit, hogy a gyógynövények teljesen igénytelenek. A termesztett növények mennyisége egyébként nagyobb a vadon termőkénél. Eddig már több mint negyvenfélét vontak be kultúrába, ugyanis a vadon termők, közülük is főként a kamilla az időjárás függvényeként egyik évről a másikra jelentős mennyiségi ingadozást mutatnak. A máriatövis, a macskagyökér és a mórmályva ozok, melyek az utóbbi években nagy mennyiségben kerültek termesztésre, de fokozódik az érdeklődés a meténg iránt is. Igyekeznek az ésszerűség határain belül néhány, nálunk nem őshonos gyógynövényt is bevonni a termesztésbe, ilyen például a máriatövis. Ezenkívül importálnak több nálunk nem található gyógynövényt. A Herbária árut vesz át 29 tsz-től, 183 áfésztől, 14 szakcsoporttól. Az egyéni termelők száma 2500 körül mozog, de mind többen lesznek és egyre inkább szakcsoportokba tömörülnek. A legtöbbször munkaigényes gyógynövények termesztését főként a kézi munkaerővel bőven rendelkező családok merik vállalni. Az egyéni termesztők részére különböző gépeket szereznek be, a szakcsoportok különböző kedvezményeket élveznek. — A gyógynövényeket valóban veszélyeztetik a gyűjtők? — kérdezem dr. Szollár Györgytől, a Herbária igazgatójától. — A gyógynövényeket és az egyéb vadon termő növényeket nem elsősorban a gyűjtés veszélyezteti. A leghatékonyabb gyűjtés alkalmával is legfeljebb a termés 20—30 százaléka kerül a 14 feldolgozó üzemegységünkbe. A növényeknek tehát mindig van elég utánpótlásuk a szaporodáshoz. Csuti J.
