Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-12 / 250. szám
em először hallom, hogy nem érdemes tanulni. Legföljebb bizonyítványt szerezni érdemes, de azt se mindig. Hányán hivatkoznak arra, hogy senki meg nem kérdezi, úgy kanalazták-e át az érettségin, vagy saját erejével jutott át a túlsó partra. A lényeg, hogy átjutott. Diplomát szereztél? Ki kíváncsi rá, mennyit tanultál érte? A lényeg oz, hogy száma legyen, mert a számot egyszer-egyszer föl kell írnod • valamilyen kérdőívre, ha egy állás küszöbét át akarod lépni. Aki hittel vallja, hogy nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — oz nem tanul, mert az életben semmi szükség nincsen rá. Az életben csak a pecsétes írás számít. Kaparj össze valamilyen bizonyítványt, és boldogulsz! De ennél is jobban megy a sorod, ha papiros után se futsz. Minek törnéd magad? Többet kereshetsz, ha jól hord a szimatod. Régi tanítványommal találkoztam egyszer. Csöndes volt mindig, jámbor, akármit kérdeztem, csak mosolygott, de nem felelt. Azóta természetesen felnőtt, és családos ember, komoly dolgokról beszélgettünk tehál. Kérdezem a fizetését, megmondja. Visszakérdez: és a tanár úré? Hajszálra annyi, mint hajdani leggyöngébb tanítványomé. Kellett nekem tizenhat évet átsorozni az életemből az iskolapadban? Tanítványként soho nem voltam a legutolsó, talán többre is vihettem volna, mint Jóska. Amikor mi tanulni kezdtünk, még ez volt a.jelszó: tánulni érdemes! A népi bölcsesség még hozzátette: azt nem vehetik el tőled, amit tudsz, akármerre fordul a világ. Hogyan lett ebből a visszája? Azok is sokan vonnak, akik állítják, munkaerő-gondjainkon akkor tudnánk hathatósan segíteni, ha egy csomó gyereket nem a továbbtanulásra, hanem a fizikai munkára biztatnánk. Ha mindenki profesz- szor akar lenni, honnan veszünk tehenészt, péket, postást vagy utcaseprőt? Benne forgunk egy nagy gubancban, próbáljunk meg kibújni belőle. Egy napszámos megkeres kétszáz forintot, és a feje se fáj. A háziasszony reggel megkérdezi, mit kér ebédre. Húst hozzon, vagy csirkét vágjon? Az ital pedig ott áll a meggyfa tövében, annyi, amennyi kell. Azelőtt? Ha valaki nem jól dolgozott, megnézhette magát. Most? Ha valaki nem elég kedves a napszámoshoz, biztosra veheti, többször nem jön el. Van néhány szakma, amire kevesen vállalkoznak, tehát meg kell fizetni. Azt hiszem, ilyen mindig lesz, sőt egyre jobban kell megfizetni. Aki tehát így akar sok pénzt keresni, megteheti. Szívem szerint mégis arra biztatnék minden fiatalt, tanuljon, amennyit csak tud. Sok tanult emberre lenne szüksége az országnak? Nem igaz. Olyan kellene sok, aki tud is, nemcsak tanult. Minden pályán nyert ügye van annak, aki a legtöbbet tudja. Sokan kérdezhetik most, ez valóban elhiszi, amit mond? Amit följebb írt, mind igaz, ez viszont szöges ellentéte, tehát nem lehet igaz. Az eke szarvához — csúfondáros is- póni beszéd szerint — annyi is elég volt, hogy beálljon a béres az eresz alá, ha esik az eső. Milliókat ér most egy traktor, teljes fölszereléssel, van gazdaság, ahol érettségi bizonyítvány nélkül nem ülhet senki a nyergébe. Ki tudná megjósolni, a mostani dobbantótól mennyire ugrunk húsz—harminc év múlva? Pedig arra most kell fölkészülnünk, ami akkor vár ránk. A sokoldalúan képzett, művelt, és bizonyos dolgokhoz különösen értő emberek ázsiója föltehetően óriásira növekszik. Azok is sokan vannak, akik az iskolapadból csak az íróasztalt látják. Akták aszalására gyöngébb képességű ember is elég, vagy az is fölösleges. Aki a paragrafusokból csak őzt hámozza ki, mit miért nem szabad megcsinálni, mit miért kell visszautasítani, és esze kereke ritkán fordul oda, ahol a megoldás útja vezet, fölte hetően nem sokáig boldogul. Az előkészítések várhatóan minden területen akkora szerephez jutnak, hogy oda na gyón okos emberek kellenek. Különben összeomlik a ház, leszakad a híd, és görbe lesz a vasút. És a terv megvalósítói? Sok jól képzett ember kell oda is, mert azt sem bírjuk sokáig, hogy most is bütykölünk azon, amit két éve már használnunk kellene. Az akadályok bejelentése, az „objektív" okok jelentésbe foglalása séma szerint mehet — amíg mehet! —, azok elhárítására vagy inkább megelőzésére azonban kevés a sablon. A sémákhoz ragaszkodó embert föl kell váltania az alkotni, teremteni tudó emberi észnek. Ha eddigi utunk lépcsőfokait nézzük, és így következtetünk a holnapra, biztosra vehetjük, a félművelt emberek előbb-utóbb háttérbe szorulnak ott is, ahol még eltengődnek valahogy. Ha most arra utazik valoki, hogy csupán átmenni elég a vizsgán, sokat tudni nem nagyon muszáj, azt hiszem hamar rájön, ennyit is fölösleges volt tanulnia. Mert ennyivel valóban nem jut messzire. Hamarosan észreve szí, élete legnagyobb lehető ségét szalasztotta el, amikor „dekázott”, pedig tanulhatott volna. Az ilyen ember törtetni kezd, könyököl, kapaszkodik, egyszer aztán rájön, hogy lemaradt. Csak azt ne higgye senki, jól megy annak a sora majd, aki viszont minden időt kihasznált, és minden elérhető tudományt a fejébe gyűjtött. Miért éppen neki kellene keveset dolgoznia? Ha ő húz egy vonalat, aranyat ér, erről mondana le, aki tanulási költségeit fedezte? A tudomány arra való, hogy használják. E z a racionális szemlélet azonban hamar elvezet a „kitenyésztett’' ember fogalmához. Csak azért kellene sokat tanulnunk, hogy praktikus ésszel gondolkodó alkalmazottak legyünk? Ép elmével nem juthatunk ide a gondolatsor végén. Az okos ember különb, mint a többi, ha igazán okos. Ha valóban emberebb ember akar lenni valaki, olyan, aki sok mindent tisztán értelmezni képes, olyan, oki sokféle hatásra rezdülni tud, akiben a gondolatnak és érzésnek is visszhangja támad — azt hiszem, neki még többet kell tanulnia. Hamar rájön az ember, tanulni azért érdemes, mert tudni jó! Horváth Dezső Alekszej Koszigin miniszterelnök vendéglátójával, Hailé Mariam Mengisztuval Etiópiái—szovjet tárgyalások Addisz Abebában megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Mengisztu Hailé Mariam, az Etiópiái Ideiglenes Katonai Kormányzótanács elnöke között. A baráti légkörben lezajlott találkozón a felek véleményt cseréltek a szovjet—etiópiai együttműködés kérdéseiről. Megállapították, hogy a barátsági és együttműködési szerződés alapján sikeresen fejlődnek a két ország kapcsolatai. Az időszerű nemzetközi kérdéseket áttekintve a két kormányfő megelégedéssel nyugtázta, hogy a független afrikai államok életében lényeges, kedvező változások álltak be. Töretlen támogatásukról biztosították Dél-Afcika népeinek függetlenségi harcát. A felek üdvözölték az el nem kötelezett országok havannai értekezletén elfogadott határozatokat, amelyek azt jelzik, hogy ez a mozgalom a békéért és biztonságért és a népek szabadságáért és függetlenségéért vívott harc fontos tényezője. Portugáliában feloszlatták a nemzetgyűlést Antonio Ramalho Eanes portugál köztársasági elnök kedden rendelettel feloszlatta a nemzetgyűlést — közölték hivatalosan Lisszabonban. Az államfő előzőleg a Belém- palotában fogadta a kormányfőt és a parlament elnökét. Az előzetes megállapodás alapján az „időközi” törvényhozási választásokat december 2-án rendezik meg, jövő tavasszal pedig, az alkotmány előírásainak megfelelően, újabb „rendes” választásokat tartanak. Gázelemző készülék a Mecseki Szénbányák gázkitörésveszély-el- hárító csoportjánál Megnyílt a X. nemzetközi szén-és gázkitörésekkel loglalkozó kollokvium A Mecseki Szénbányák kutatásai nemzetközileg is értékesek Pécsett, a Technika Házában, kedden megnyílt a 10. nemzetközi szén- és gázkitörésekkel foglalkozó kollokvium. Közel húsz éve folyik kutatói együttműködés a magyar, német, lengyel bányászati szakemberek között a váratlan kőzet-, elsősorban szén- és gázkitörésveszély elleni küzdelem fejlesztése érdekében. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy jelentős előrehaladást értek el a gázkitörések számának csökkentésében. A mecseki bányákban a gázkitörések száma fajlagosan egytize- dére csökkent. E jelentős eredmény ellenére a szén- és gázkitörésveszély továbbra is fennáll, veszélyeztetve a bányászok éleiét, fékezi a bányák műszaki fejlesztését, és rontja gazdaságosságukat. További erőfeszítés szükséges, hogy a biztonság fokozódjon.* Ezért nagy jelentőségű, hogy a háromoldalú együttműködés keretében a kutatók kicserélik tapasztalataikat, az eredméPécsett, a Bajcsy-Zs. utca végében épülő Domus áruházhoz födémtároió depót létesített a 26-os dunaújvárosi ÁÉV, a felüljáró szomszédságában. A Hódmezővásárhelyről érkező száz 18 méteres födémelemet 1980 januárjában kezdik beemelni, Fotó: Erb János nyékét hasznosítják saját bányájuk biztonságának fokozására. A Mecseki Szénbányák és a Kohászati Egyesület közös rendezésében tartják a mostani, 10. kollokviumot. Mivel ez jubileumi tanácskozás, erre más államok — Csehszlovákia, az iNSZK, Románia és a Szovjetunió — e témával foglalkozó szakértőit is meghívták. A kollokviumot dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes nyitotta meg. Utalt korunk nagy ellentmondására, arra, hogy a különböző gazdaságok energia- és nyers- anyagigénye egyre fokozódik, az ipar növekvő energia- és nyersanyag-igényeinek kielégítése érdekében egyre több olyan természeti erőforrást kell termelésbe vonni, amelyek óhatatlanul kedvezőtlenebb természeti adottságok felé tolják e tevékenység helyét. Emiatt növekszik annak a jelentősége, hogy a természeti adottságok romló voltát minél magasabb színvonalú kutató-, fejlesztő és műszaki munkával ki tudjuk egyenlíteni. A miniszterhelyettes megelégedéssel szólt arról, hogy éppen a Mecseki Szénbányáknál végzett kutatások e vonatkozásban nagymértékben vitték előre a magyar szénbányászat ilyen jellegű ismereteit és ezek a kutatások nemcsak a hazai, hanem nemzetközi vonatkozásban is komoly elismerésre tarthatnak számot. Dr. Karolyi László elmondta azt is, hogy a Mecseki Szén- bányászatot immár nyolcvan éve kíséri a váratlan gáz- és szénporkitörés veszélye. Ennek elhárítása érdekében hívták életre a szénbányák kutotási osztályát, amely ezekben a napokban- ünnepelte huszonöt éves fennállását. . Sokoldalú tevékenységének tulajdonítható többek között, hogy a húsz év előtti helyzethez képest a váratlan helyzetek gyakorisága kilencven százalékkal csökkent. A péntekig zajló kollokviumon huszonegy előadás három témakörben foglalja ösz- sze és bocsátja vitára a szén- és gázkitörés időszerű kérdéseit Dunántúli napló Világ proletárjai, egyesüljetek! A megelőzés eredményei XXXVI. évfolyam, 250. szám 1979. szeptember 12., szerda Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Tudni fo Sikeresen fejlődnek a két ország kapcsolatai
