Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)

1979-09-01 / 239. szám

Befejezés elölt a szabadszenlkirályi orvoslakás • • Összkomfortos, új rendelő ________Dunántúlt napló_______ 1 979. szeptember 1., szombat • • Ülésezett Pécs város Tanácsa végrehajtó bizottsága Napirenden a cigánylakosság helyzete Ma: három kiállítás megnyitása Emlék­ünnepség Csertetőn Az elmúlt 18 év alatt a ci­gánylakosság életét több vál­tozás érte, mint az azt meg­előző 400—500 év alatt. El­mondhatjuk: többségük merő­ben új életvitelre állt, s mi több, 70 százalékuk munkaviszonyban áll, becsületesen dolgozik. A cigánytelepek nagy részéi fel­számoltuk, s ma Pécsett mind­össze 50 család, a városban élő cigányok 5,6 százaléka la­kik telepen. Mindezt Pécs város Tanácsa végrehajtó bizottságának ülé­sén fogalmazta meg kiegészí­tésében az előterjesztés készí­tője, Pirisi János tanácselnök­helyettes. Több napirendi pont sorá­ban vitatta meg a vb a ci­gánylakosság helyzetét, az eb­ből adódó tanácsi feladatokat. Több hozzászólás közül emel­jük ki dr. Petöházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizott­sága titkárának néhány mon­datát. Mint említette: a ci­gányságot illetően még ma is igen sok szélsőséges véleményt hallani, s ez idő tájt egyik leg­fontosabb feladatunk — töb­bek között — a közgondolko­dás helyes formálása, alakítá­sa. A cigányság elkülönülésé­nek megszüntetésére igen so­kat tettünk az elmúlt évek so­rán, s megfogalmazhatjuk: a nehezén már túl vagyunk. A foglalkoztatottság, az egész­ségügyi helyzet, az iskolázta- tottság valamint az állampolgá­ri kötelezettségek teljesítése te­rén igen nagy eredményeket ér­tünk el. Bizonyítja ez azt is, hogy korábban jó programot készítettünk, helyesen jelöltük meg legfőbb feladatainkat. Tennivalók is akadnak termé­szetesen. Az előterjesztés határozatai is e feladatokra mozgósítanak. Emeljünk ki néhányat közülük. Nőjjön a cigánylakosság hely­zetét javító, beilleszkedésüket segítő társadalmi összefogás. Teljesen meg kell szüntetni a telepszerű együttélési formát, az egészségtelen lakáskörülmé­nyeket. Tovább kell növelni az állandó munkaviszonyban álló cigányok számát, ezen belül is a munkában álló nők arányát és javítani kell a szakképzett­ségüket. Fejleszteni és javítani kell a cigánylakosság egész­ségügyi ellátását, különös te­kintettel a családtervezésre, a terhes-gondozásra, az egész­ségügyi felvilágosításra-nevelés- re. Biztosítani kell a tankötele­zettségi törvény végrehajtását, megkülönböztetett figyelmet fordítani az iskolaelőkészítőkre, az osztályismétlések csökkenté­sére. Végül — de nem utol­sósorban — az állampolgári jogok és kötelezettségek meg­ismerése és megtartása érdeké­ben fokozni kell a felvilágosító munkát: hatékonyabb ellenőr­zést, számonkérést valamint kö­vetkezetesebb, szigorúbb bírsá­golási gyakorlatot kell megva­lósítani. E programból nyilvánvalóan szinte valamennyi szakigazgatá­si szerv feladatot kapott a ci­gánykérdést illetően. Jó volt hallani a vb-n elhangzott ja­vaslatok többségét így fel sze­retné a város újítani azt a ré­gebbi gyakorlatot, mely szerint a cigánytelepeken lakók patro- nálására üzemeket-vállalatokat kér fel. Fokozottabb figyelmet fognak fordítani a cigány szár­mazású fiatalok továbbtanulá­sának elősegítésére. A lakás- körülmények rendezése során a cél: megfelelő, a beilleszkedést segítő komfortfokozatú lakáso­kat fognak a telepen élőknek biztosítani, amelyek a maga­sabb komfortfokozatúhoz az át­menetet biztosíthatják. A tele­pek felszámolása során ügyel­ni fognak arra — a jelenlegi­nél nagyobb figyelemmel —, hogy a telepek ne termelődje­nek tovább. Czente Gyula, a városi ta­nács elnöke az előterjesztést összefoglalva, azt jónak ítélve, további hatékony erőfeszítések­re sarkallt. Mint említette: össz­társadalmi érdekünk a cigány­lakosság beilleszkedésének elő­segítése, s e fronton a legfőbb eredményünket a foglalkozta­tottság terén értük el. Tegyük még hozzá: a jövő­beni legfontosabb feladat a városi telepek felszámolása, ami az eddig alkalmazott módsze­rekkel csak igen lassú ütem­ben, a cigánylakosságnak szűk rétegét érintve folyt. Éppen ezért új telepfelszámolási ütem­terv készül majd, s 1980 ja­nuárjától évi kétszázezer forin­tos keretet — fejlesztési ala­pot — biztosítunk majd ház- vásárlás-vételárkiegészítés, la­kóházépítés-támogatás és egyéb, telepfelszámolással összefüggő feladatok végrehajtásához. A Pécs város Tanácsa teg­napi végrehajtó bizottsági ülé­sén a tanács 1979. évi fejlesz­tési tervének első félévi teljesí­téséről, az 1979-es évi lakás­névjegyzék kiegészítéséről, va­lamint a szeptemberben ese­dékes tanácsülés előkészítésé­ről is szó esett többek között. K. F. Szabadszentkirály viszonylag szerencsés helyzetben volt: két évvel ezelőtt egy fiatal orvos­házaspár költözött ide, amely­nek nőtagja: dr. Gábor Emília vállalta el négy község: Sza­badszentkirály, Velény, Gerde, Pécsbagota körzeti orvosi ellá­tását. Akkor kaptak ígéretet, hogy belátható időn belül meg­oldják az orvoslakás és a kor­szerű rendelő gondját. Az ígéret megalapozott volt, s ha a fűtésszerelésnél nem je­lentkeztek volna kivitelezési problémák, akkor már a szép új ház falán állna a tábla: rendelési idő ekkor és ekkor... Am minden jó, ha a vége jó. Egy hónapon belül beköltözhe­tő lesz a háromszobás, kétszin­tes lakás, mellette a rendelő­vel, amelyet bármelyik pécsi körzeti orvos is szívesen fogad­na. Rendelő, váró, férfi és női Társadalmi összefogás eredménye Óvoda­átadás Mohácson A Mohácsi városi Kórház nő­vérszállásának földszintjén há­rom évvel ezelőtt a kórház a MOFA és a tanács összefogá­sával létrehoztak egy kétcso­portos óvodát. Az óvoda azon­ban rövidesen szűknek bizo­nyult, s a kórház vezetői java­solták a bővítést a kórházi mű­helyek és raktárak áthelyezésé­vel, illetve szűkítésével. A hár­mas összefogás újra létrejött: a kórház szerelő brigádja, a MOFA brigádjai, s a mohácsi A résztvevők ma reggel utaztak el. Véget ért a har­madik országos kollégiumi tá­bor a tanárképző főiskolán, ahol öt napon keresztül ta­nácskoztak, előadást hallgat­tak, s gyakran vitatkoztak az ország felsőoktatási kollégiu­mainak vezetői, a diákönkor­mányzatok titkárai. Farkas Károly, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola kollégiu­mi nevelőtanára lesz az ősz­től, diákévei alatt a kollégiumi bizottság tagjo volt a Pécsi Tanárképző Főiskolán. Rajzot tanít, ezért hívták meg a tá­borba dekorációsnak, de azért élénkén figyelt a szakmai programokra is. — Gyakran szóba kerül az ilyen konlerenciákon a kö­zömbösség: a kollégisták egy része alig, vagy egyáltalán nem vesz részt a közösségi munkában. Hogyan lehet ezen az állapoton változtatni? — A közömbösség valóban gyakorta fölbukkanó gond, de azzal nem értek egyet, hogy általánosan kijelentjük: a kol­légisták kisebb-nagyobb része egyáltalán nem csinál semmit. Több éves tapasztalatom az, hogy csupán egy-két emberről mondható el az abszolút inak­tivitás, a túlnyomó többség szívesen vállal munkát, ha ér­telmesen foglalkoztatják! A lé­nyeg az, hogy a tevékenység a szakmához kötődjön: így sokkal nagyobb tömegeket tu­dunk mozgósítani, mintha a tanulmányaiktól teljesen elütő feladatokat próbálunk rájuk erőltetni. Emlékszem, az egyik orvosegyetemen bizonyos szak­mai tudást igénylő társadalmi munkára toboroztak embere­vetlőző, kötöző, fektető, mentő­bejáró gll majd a betegellátás rendelkezésére, a ház mellett autóparkolót képeznek ki. Mint­egy 1800 ember általános egészségügyi ellátása válik ez­zel kulturáltabbá, könnyebbé egy-két héten belül. A helyi tanács vezetői azon­ban már o jövőre is gondolnak. A megüresedő, jelenlegi rende­lőben - természetesen a felet­tes szervek segítségével — sze­retnék megoldani az időszakos fogorvosi ellátás megszervezé­sét, a régi lakás felújításával pedig egy szolgálati pedagó­guslakás kiállítását. Egy adat még mindenképpen idekívánkozik: 1,1 millió forint­ba került az új létesítmény úgy, hogy csaknem félmillió forint társadalmi munkát végeztek a helyi és környékbeli lakosok. K. Gy. Városi Tanács anyagi támoga­tásával ez év tavaszán hozzá­kezdtek a munkálatokhoz. A mintegy 350 000 forint ér­tékű társadalmi munkával lét­rehozott új foglalkoztatóval és vizesblokkal bővített óvodát két. Nagyon kevesen jelent­keztek. Ám amikor egészség- ügyi felvilágosító előadásokat kértek tőlük középiskolák, még válogatni is lehetett a je­lentkezők közül. — Adott-e valami segítsé­get ez a tábor az egyetemi­főiskolai kollégiumok általá­nos gondjainak a megoldásá­hoz? — Feltétlenül. A szekció­üléseken kicseréltük a tapasz­talatokat, megismertük azokat a módszereket, megoldásokat, amelyeket a többi intézmény­ben alkalmaznak. Ezekből oz- tán ki-ki választhat, s átveheti az év során, hátha a saját kollégiumában is eredményes lesz. Nem mellékes az sem, hogy itt személyes ismeretsé­gek alakultok ki, s ennek ké­sőbb nagy hasznát vehetjük. Az előadások is sok érdekes információt nyújtottak. — Mit gondol, van fedezet a kiváló kollégium címek mö­gött? —• Azt hiszem, igen. A cím elnyerésének egyik legfonto­sabb feltétele a színvonalas szakkollégiumi munka. Ez azt jelenti, hogy a kollégisták ak­tívan részt vesznek szakmájuk valamelyik részterületének mű­velésében, a kollégiumi kö­zösség előnyeit kihasználva foglalkoznak tudományos vagy alkotó munkával. A verseny­ben az a kollégium győz, omely a legnagyobb arány­ban tudja mozgósítani tagjait. Ügy érzem, a jelenlegi kiváló kollégiumok — közöttük a Pé­csi Tanárképző Főiskoláé és az Orvostudományi Egyetemé — megérdemelten viselik ezt a címet. H. J. Ma, szeptember 1-én kez­dődnek a Bányásznapi ran­devú eseményei. tegnap délelőtt ünnepélyes ke­retek közt adták át. Az átadá­son megjelent Borsos János, a mohácsi Városi Pártbizottság első titkára és Fischer János, Mohács város Tanácsa elnöke. Cseri L. Megnyílt Kelle Sándor kiállítása Komlón Sokan voltak kiváncsiak tegnap délután Komlón a Május 1. Művelődési Ház­ban Kelle Sándor festőmű­vész kiállításának megnyi­tójára. Kelle Sándort a Du­nántúl festőjének is lehet­ne nevezni, hiszen képei többségének ez a szép, dimbes-dombos országrész a témája: Göcsejtől Szek- szárdig, a Duna-kanyar- tól Komlóig. Pedig nem is ennek a tájnak a szülötte. Szentirányi József idézte a festőművész korábbi kiállí­tásának prospektusából a következő sorokat: „Bár az Alföldről jöttem, mégis a Dunántúl tart fogva ..." Az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának titkára megnyitó beszédében meleg szavak­kal méltatta Kelle Sándor művészetét, képeinek szín- gazdagságát, a formák ren­dezettségét, és különös gonddal hangsúlyozta: Kel­le Sándor olyan festő, aki meri vállalni a közérthető­séget, ám ugyanakkor sa­játos jelrendszere van. Ez a jelrendszer azonban nem elrejteni, hanem hangsú­lyozni kívánja a képek mondanivalóját, s ezáltal a képzőművészetben kevésbé járatos tárlatlátogatók szá­mára is maradandó élmény születik. Kelle Sándor képeiből az utolsó tíz év termése, mint­egy harminc festmény lát­ható szeptember 14-ig a Május 1. Művelődési Ház kiállítótermében. Délután 16 órai kezdettel, Fécs város Ifjúsági Házában nyílik meg a Dunántúli Napló bulgáriai testvérlapjának, a Szlivenben megjelenő Szli- venszko Deío fotóriportereinek kiállítása. Az elmúlt évben a Dunántúli Napló fotóriporterei mutatkoztak be Szlivenben, ennek viszonzása a testvérlap mostani bemutatkozása. Ez al­kalommal Sztefan Sztefanov és Szvetozara Kurdova mutat­koznak be képeikkel. Első je­lentősebb kiállításukat 1971- ben „A város fényei" címmel rendezték meg. Következő ki­állításuk „Zserevna" címmel több bulgáriai városban, Euró­pa fővárosaiban és nagyobb városaiban aratott sikert. 1972- ben a bulgáriai Külföldi Kul­turális Kapcsolatok Bizottsága alkotásaiból művészi sorozatot jelentetett meg „Ősi szliveni motívumok" címmel. Rendsze­res résztvevői a bolgár fotó­művészek országos kiállításai­nak. Több verses kötetet illuszt­ráltak, fotóalbumok szerkesz­tői. Ezt követően 17 órai kezdet­tel a Dunántúli Napló szer­kesztőségében két kiállítás nyí­lik meg. A szerkesztőség ta­nácstermében látható a lap schwerini testvérmegyéjében megjelenő Schweriner Zeitung című újság dokumentum-kiállí­tása, mely megemlékezik az NDK megalakulásának 30. év­fordulójáról, a megye fejlődé­sének eredményeiről, Baranya és Schwerin testvérkapcsolatai­nak alakulásáról, a lap készí­tésének munkájáról. A Dunántúli Napló szerkesz­tőségének Kisgalériájában nyí­lik meg a lap és a Hazafias Népfrontnak a nemzetközi gyermekév alkalmából hirde­tett fotópályázatára beérkezett képek kiállítása. Ekkor kerül sor a díjazott képek jutalmai­nak átadására is. Este 8 órakor a csertetői emlékműnél ünnepi megemlé­kezésre kerül sor. A résztvevők 7 órakor gyülekeznek Fehérhe­gyen. Keszler Ferencnek, a Me­cseki Szénbányák szakszerve­zeti titkárának megnyitó szavai után Horváth Lajos, az MSZMP megyei vb-tagjának, a megyei tanács elnökének ünnepi kö­szöntőjére kerül sor. Az ünnep­séget koszorúzás, díszsortűz, tűzijáték zárja be. Ismételten felhívjuk az ér­deklődők figyelmét, hogy ma, szombaton délelőtt fél 10 órai kezdettel várják a kérdezőket, bejelentőket, javaslatot tevőket a Népszabadság közönség- szolgálatára a Fegyveres Erők Klubjába. A megjelentek talál­kozhatnak Szabó Lászlóval, dr. Oláh Gáborral, Tamás Ervin­nel, Vadász Ferenccel, a lap munkatársaival. Holnap a Bányásznapi ran­devú eseményei délelőtt 10 órakor Pécsett, a sétatéren folytatódnak, ahol a megépí­tett sajtóutcát dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyit­ja meg. Négymillió Ft értékű beruházással új konyha-éttermet épített a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. A 600 négyzetméteres létesítmény­ben 400 adagos konyha és egy 160 főt kiszolgáló étterem biz­tosítja a vetőmagüzem, a központi gépjavító és az Agrokémia bólyi telepén dolgozók étkeztetését. Befejeződött az országos kollégiomi tábor Közös gondok, néhány jó megoldás Bányásznapi randevú, '79

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents