Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-10 / 218. szám
2 Dunántúli napló 1979. augusztus 10., péntek Költözés októberben? Megkezdődött az új megyeházán a műszaki átadás Tereprendezés és bontás a környéken Majdnem kerek tíz esztendeje annak, hogy megkezdték Pécsett az új megyeháza építését. Elkezdték, aztán abbahagyták - 1972-től három évig állt a munka —, majd újra folytatták, közben 1975-ben módosították a terveket, míg most lassan elkészül, s két-há- rom hónapon belül beköltöz- hetővé válik. Az impozáns 11 szintes középület Pécs új intézményi központjában, a Rákóczi út-Jókai utca—Szalai András út—Szabadság út által határolt tömbben már lényegében elkészült. A főépületen apró építészeti munkák vannak vissza, főként hiánypótlások, amelyeknek számba vétele a tegnap kezdődött és előreláthatóan két hétig tartó műszaki átadás során szintenként történik. A székház első emelete - pontosabban magasföldszintje — magasságában készült nagy kiterjedésű terasz alatt épül a garázs, amelyet december 15-re kell átadni. Erre a határidőre végeznek a tereprendezéssel és a parkosítással is. Hátralevő Ötszázezredik MMiV-utas A Ferihegyi repülőtéren csütörtökön köszöntötték a MALÉV képviselői az idei 500 000. utasukat: Szlávik Andrást, az Athenaeum Nyomda fiatal közgazdászát, aki a Magyar Labdarúgó Szövetség megbízásából utazott külföldre egy nemzetközi játékvezetői konferenciára. Az üdvözletekkel együtt két menettérti repülőjegyet kapott a jubiláns utas, aki tetszése szerint ajégi közlekedési vállalat bármelyik járatára érvényesítheti majd ezeket. A MALÉV forgalmának növekedését jelzi, hogy ezúttal egy hónappal hamarabb köszönthették a félmilliomodik utasukat, mint tavaly. A géppark növekedése révén az idén több új járattal bővítették a MALÉV nemzetközi útvonalhálózatát, így a vállalat mór 26 ország 39 városába szállít utasokat és útvonalhálózatának hossza — egy irányban számítva — meghaladja a 40 ezer kilométert. feladat még a megyeháza klímaberendezésének beszabályozása, erre is nemsokára sor kerül. A legnagyobb gond egyelőre a telefonszerelés, amelyet hosszas huzavona után hétfőn kezdenek el és várhatóan csak szeptember végére —október elejére fejeznék be. Legalább is ezt szeretnék a tanács vezetői, de ebben a pillanatban semmi garancia nincs rá, hogy így is lesz. Mindenesetre ha a posta elkészül a szerelési munkákkal, utána rövidesen kezdődhet a költözés. Az egyelőre meglehetősen csúf környék sorsa is eldől még az idén. Amennyiben kiderül, hogy jövőre megkezdődik a megyeházával szomszédos telken a bíróság új épületének építése, akkor a mostani ácstelep — sajnos — megmarad, ha nem kezdődik a középület felhúzása, eltüntetik a csúnya látványt nyújtó telepet. Az már biztos: 1980 elején lebontják a Rákóczi út 32., 36. és 38. számú házakat, helyükön parkírozó létesül. Ezzel valamelyest sikerül kiszabadítani a négy utca által határolt tömb belsejébe szorult új megyei tanácsi székházat. 1981-ben Pécsett lesz a IV. anyanyelvi konferencia Csütörtökön délelőtt az Európa Szállóban záró tanácskozását tartotta az anyanyelvi konferencia védnökségének kibővített ülése. Az anyanyelvi mozgalom következő két esztendőre meghatározott feladatait összegezték. A nyelvmegőrzés jegyében teljessé vált tankönyvsorozat legújabb köteléhez, a „Beszéljünk magyarul!" című olvasókönyvhöz — a rendeltetésszerű használata érdekében — tanári útmutatót és gyakorló munkafüzetet készítenek. A balatoni üdülők gyermektanfolyamai számára a közvetlen nyelvtanítást kísérő „Tábori olvasókönyv”-et terveznek. Folytatják a külföldi magyar nyelvoktatók továbbképzését, a jól bevált néptáncoktatói tanfolyamokat, népfesztiválokat. Az anyanyelvi konferencia védnöksége — amint a záróülésen hangsúlyozták — továbbra is igen fontos feladatának tartja a magyar szellemi élet kiemelkedő külföldi képviselőivel, írókkal, művészekkel, tudósokkal való kapcsolatok erősítését. Döntött a védnökség arról, hogy a IV. anyanyelvi konferenciát 1981 augusztusának első felében rendezik meg Pécseit. A konferencia központi témái között szerepel majd: a kétnyelvűség kérdése, a magyar mint második nyelv; a nyelvoktatás és a kultúraterjesztés hatékonyságát növelő módszertani feladatok; az eddigi képzési és továbbképzési formák értékeié, se, fejlesztése. Ajándék a gyermekeknek mi Játszótér társadalmi munkában Hímesházán Nem rendeztek avató ünnepséget, a gyerekek egyszerűen ' átvették a hintákat, má- szákákat. Számlákat sem nyújtott be senki a hímesházi községi tanácshoz. A hímesházi Petőfi Termelőszövetkezet, a Bólyi Költségvetési Özem brigádjai, valamint a község fakói társadalmi munkában három hónap alatt készítették el a játékokat gyermekeiknek. A szépen rendezett főtér — tavaly itt Petőfi Sándor szobrát avatták - és a nemrég átadott művelődési ház közelében, a templom mögötti területen alakították ki a játszóteret, amely a nemzetközi gyermekév tiszteletére is készült A termelőszövetkezet gépműhelyé, nek lakatosai szerelték fel a lengő és billenő hintákat, a Bólyi Költségvetési özem brigádja mászakót állított fel. A Mohácsi úttörőtáncosok nemzetközi találkozókon Három hetet töltött Csillebércen a mohácsi Park utcai Általános Iskola 40 tagú magyar népitánc-csoportja. Ebből egy hetet a Béke és Barátság elnevezésű nemzetközi nagy tábor, két hetet pedig a nemzetközi gyermektalálkozó vendégei és szereplőiként vettek részt a programokban. Mint az úttörő táncosok vezetője, Dezső Attiláné elmondta, felejthetetlen élményekkel tértek vissza az elmúlt hét végén. A sportcsarnokban tartott megnyitó színes forgataga, a parlamenti fogadás az emeletes tortával — melyből a mohácsiaknak is jutott — a Parlament négy termében látott irodalmi műsor, a szentendrei, visegrádi kirándulások, a lovas, kaszkadőr-, íjász-, motokrossz- bemutatók csak néhány a táboron kívüli programok közül, de valamennyi emlékezetes marad számukra. A táborban a mohácsiak több táncházat vezettek, bemutatták hazánk táncait, dalait, játékait S hogy milyen sikerük volt, arra bizonyíték az, hogy a lengyelek, hollandok, németek, finnek külön is kérték a Park utcai úttörőket, hogy tanítsák meg nekik táncainkat. A mohácsi pajtások megyénket képviselték a nemzet, közi találkozókon, a komlói úttörőház fotószakkörének tagjaival együtt. B. M. játékok betonalapjait a Mezei János kőművesbrigád tagjai rakták le. Mitzinger György helybeli műköves kisiparos egy műkő pingpongasztalt készített és ajándékozott a községnek. A tanácsnak nem volt más dolga, csak a szervezés, mondotta Péter János tanácselnök, aki számlák nélkül most készítette el a jelentést a felettes szerveknek, ebben a társa- dami munkák becsült összege harmincnégyezer forint. Hozzátette, hogy még nem fejezték be a játszóteret: a mezőgazdasági munkák befejeztével a tsz gépműhelyének dolgozói érdekes körhintát készítenek egy teherautó fél tengelyéből és gumiabroncsból. Jövőre fából faragott kerti bútorokat, játékokat is felállítanak majd a hinták közelében. Régóta patronálják a szocialista brigádok a községi tanács intézményeit. Társadalmi munkában végzik el az öregek napközi otthonában, az óvodában és az iskolában a szükséges szakipari munkákat. Jövőre a tanács újabb munkaakciót szervez: a népes lakodalmak miatt az új művelődési ház épülete is kicsinek mutatkozott, mellette szeretnének kiegészítő létesítményeket, edény- és ételtároló helyiségeket, konyhát építeni a község lakóinak támogatásával. G. M. „Haditanácsunk úgy döntött...” Üttörő-munkásőrök tábora Balatonmáriafiirdőn Aki nem ismeri a jelszót, bizony nehezen jut be a táborhelyre. Az úttörőtáborok szokásos rendje még valami jóízű, katonás fegyelemmel Is gazdagodott, amikor augusztus közepe táján a szigetvári járás balatonmáriai úttörőtáborát az úttörő munkásőrök vették birtokba.- Az ifjúság honvédelmi nevelésében a munkásőrség is részt vállal — tájékoztatott az üdülés jellegéről Varga József munkásőr, táborparancsnok. — 1976-ban alakult meg az■ első úttörőmunkásőr alegység a so- mogyhárságyi általános iskolában. Azóta hasonló alegységeket szerveztek a nagydobszai, somogyapáti, szentlászlói, két- újfolui és a két szigetvári általános iskolában is. Éves program alapján havonta egy foglalkozást tartanak a munkásőrök az úttörőknek. A kis önkéntesek megismerkednek ezeken a munkásőrség létrejöttével, feladataival, a hírközlő eszközökkel, a néphadsereg és a honvédelem törvényeivel. Tartanak terepgyakorlatokat, megtanulják a tájoló használatát, gyakorolják a térképeken való eligazodást, a világtájak meghatározását. Részt vesznék lő- gyakorlatokon, járőrversenyeken, sportvetélkedőkön. Minden év március 21-én járási honvédelmi napot tartanak, ekkor adnak számot a kis munkásőrök a tanultakról, és a versenyben legjobbnak bizonyuló alegység elnyeri a vándorzászlót. A járási és városi úttörőelnökség hozzájárulásával és a járási KISZ-bizattság támogatásával lehetőséget teremtettek arra, hogy évente egyszer, a nyári szünidőben a legjobb munkát végzett úttörők részére önálló tábort szervezzenek. Az idei táborban 68 úttörővel 2 pedagógus és 6 munkósőr foglalkozik. A programokat a munkásőrök szervezik és vezetik társadalmi munkában, párt- megbízatásként. Nem egy közülük a szabadságát áldozza, föl ezért a munkáért.- Mi tetszett a legjobban az eddigi programban? —kérdezem a hamarjában összese- reglett gyerekcsapatot. Van, akinek a járőrverseny, amit a szigetvári 2. számú csapat nyert meg, másóknak a mezei futóverseny, a sportvetélkedő, a hajókirándulás, a KRESZ-verseny. — Ma lesz a számháború — mondja Riszt Jancsi — az lesz a legizgalmasabb. Tessék csak elolvasni a tábori híradón az ultimátumot. „Mi, a balatonmáriai úttörő munkásőr-tábor I. szakasza azt tapasztaltuk — tudósítja a fontos „hadiokmány” —, hogy a tábor II. szakaszának tagjai az általunk gyakorlat céljára használt területen rendszeresen átjárnak, ezt az utóbbi időben jogtalanul birtokba . vették. Ezért haditanácsunk úgy döntőt! ..." A gondosan fogalmazott szöveg mellett a válasz is olvasható: „A hozzánk küldött ultimátumot visszautasítjuk. A terület, melyet sajátotoknak véltek, közös. Azt saját részetekre nem sajátíthatjátok ki. Jogainkat megvédjük, s ha kell, azokért harcolunk is. Ezért magunkat ma reggel 7 órától hadiállapotban levőnek tekintjük..." A gyerekek dicsérték a kosz- tot, a napi kétszeri fürdést, néhányon kifogásolták a szigorú fegyelmet, de a többség lehurrogta őket. — Nagyon jól érezzük itt magunkat — mondták szinte kórusban, csak az a kár, hogy nemsokára haza kell menni. Varga József táborparancsnok „civilben" a nagydobszai termelőszövetkezet általános elnökhelyettese, kistamási lakos, régi munkásőr, számtalan kitüntetés tulajdonosa. Három gyermeke és három unokája mellett a mások gyerekeiért is felelősséget érez. Évi szabadságából áldoz a nyári tábor napjaira. — Olyanók vagyunk mi most, mint az osztályfőnök, akinek ki kell fürkésznie, melyik gyerekkel, hogyan lehet és kell bánni — mondja búcsúzóul. — Pedagógiai érzék és szeretet kell hozzá - ismétli el többször is meggyőződéssel. Hegedűs Magdolna Biztató I. félév után A munkaverseny eredményei a Vízügyi Igazgatóságnál Tegnap délután a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vállalati szakszervezeti bizottsága — egyebek mellett — azt vitatta meg: miként lehetne a változó gazdasági viszonyok közepette a szocialista munkaverseny- mozgalomban rejlő lehetőségeket fokozottabban a jobb eredmények szolgálatába állítani. Tették ezt annak ellenére, hogy az első félévi eredményeik szinte bizonyossá teszik: az a terven felül vállalt 2 százalék, amit a versenymozgalomban részt vevők felajánlottak 1979 végére, meglesz. Mégis vannak olyan területek, részfeladatok, amelyekre a második félévben nagyobb figyelmet fordítanak, így például szükség van a körültekintőbb készletgazdálkodásra, a gépek jobb kihasználtságára, a túlórák csökkentésére. Az igazgatóság 950 dolgozója vesz részt a munkaversenyben. Eddig — hallottuk a szakszervezeti bizottság ülésén — 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek ebben az évben. Ezek között olyan jelentősek is vannak, mint a rossz ivóvízzel rendelkező községek gondjainak megoldása — ugyancsak társadalmi munkában. Az ez évre tett különböző felajánlások közül jelentős eredményeket értek el a gázolaj-megtakarításban is. Az- igazgatóságnál dolgozó szocialista brigádok az első félévben 17 újítási javaslatot nyújtottak be, s ez jelzi: a munkaversenyben részt vevők minden területen előbbre szeretnének lépni. Jó termést ígér a kender A rendkívül meleg időjárás előbbre hozta a kender aratásának megkezdését a Dél-AI- földön. Csongrád és Bács megye gazdaságaiban csütörtökön mintegy negyven szovjet kenderkombájn látott munkához. Baranya, Bács, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú és Tolna megyében több mint nyolcezer hektárt foglal el ez az ipari növény, és az idén — sok év után — ismét Csongrádban termesztik a legnagyobb területen, kétezerötszáz hektáron. A kender jól tűrte az időjárás viszontagságait, s a termés jó minőségű, ipari feldolgozásra kiválóan alkalmas. Felejthetetlen élmények
