Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-08 / 216. szám

1979. augusztus 8., szerda Dunántúli napló 3 Seta a Munkácsy Mihály utca alatt A nagyközösségi antennarendszer jobb és olcsóbb Kifogástalan tv-vételt biztosít A GELKA és a PlK „kettőse” o A Lvov-Kertváros déli részé­nek (a siklósi városrész) lép­csőházainak üvegére a közel­múltban egy értesítést ragasz­tottak. Ezen a Pécs-baranyai Beruházási Vállalat közli a la­kossággal, hogy o nagyközös­ségi antennarendszer (NKR) építése folyik, a munkát vár­hatóan augusztusban befeje­zik és a lakásokat bekapcsol­ják az antennarendszerbe. Pécsett jelenleg az Uránvá. rosban, az Asztalos János ut­ca környékén, a Szigeti város­részben és Lvov-Kertváros észa­ki részében a Varsóny utca környékén működik NKR. Az Asztalos János utcai kivételé­vel valamennyit a PIK építet­te. A siklósi városrészben most készülő antennarendszernek a Gelka a kivitelezője. Az NKR-eket a PIK üzemel­teti néhány kivételtől eltekintve. Biankó László, a Gelka Ba­ranya megyei kirendeltségének vezetője: — Talán annyit először, hogy az NKR lényege: a különböző épületekben levő lakások ve­zetéken kapják a tv-műsort. Egy-egy nagyközösségi anten­narendszer akár 10-11 ezer otthonban is elvileg kifogásta­lan vételt biztosít. Ahol a ká­beltelevíziózás megvalósult, ott a magyar adás 1-es és 2-es, a jugoszláv 1-es és 2-es csa­torna műsorát lehet nézni, il­letve az URH-adást fogni. — Hol érintett Pécsett a Gelka a nagyközösségi anten­narendszerben ? — Az Asztalos János utcá­ban, ahol jelenleg mintegy 500 lakás van bekapcsolva, de ez bővíthető és a siklósi város­részben a Gelka volt az NKR kivitelezője. — Egy-egy ilyen rendszer mi­kortól válik működő képessé? — Ha az összes erősítőbe­rendezés be van kapcsolva és ezek összehangolton működ­nek. A siklósi városrészben most a szerkezeti egységek beépítése folyik. A munkával augusztusban végzünk. Az NKR átadása után a lakók meg­kapják az antennacsatlakozót és máris nézhetik a felsorolt adásokat. Az antennacsatlakozóért nem kell fizetni. Pécsett tehát a Gelka és a PIK épít NKR-t. o A PIK-lakásokban az Ingat­lankezelő az üzemeltető a szö­vetkezeti és az OTP-lakások- ban — ahol kábeltelevízió van — a Gelka. Ha a lakóközös­ség megrendeli a szakvállalat­tól. Ilyen alapon a Gelka pil­lanatnyilag 1500 lakásra fel­ügyel. — Hogyan alakult ki ez a kettősség? — A PIK a lakóhózfelújítási kerete terhére oldotta meg saját kivitelezésben a nagy­közösségi antennarendszer épí­tését. Szükségből cselekedett és lényegében úttörőmunkát végzett. Ha nem építenek NKR-t, akkor hamarosan „an­tennaerdő” díszítette volna a várost és a rengeteg szerkezet felállításával nagy mértékben rongálták volna a tetőket. Más­részt egyre több olyan épület készült, amely leárnyékolta a korábban építetteket. Lépni kellett, és a PIK ezt megtette. Ugyanakkor a Gelka orszá­gos szinten tud NKR-t tervez­ni, építeni, ezek üzemeltetését megoldani. A Gelka szerintem hatékonyabban tudja ellátni az NKR-hoz kötődő munkákat, mint a PIK. Megfelelő létszám áll rendelkezésre, megvan a műszerpark az építéshez és a karbantartáshoz. Érvnek tuda­tában ajánlottuk fel a városi tanács ÉKV-osztályánok: a Gel­ka Pécsett teljes mértékben elvállalná az NKR-ek karban­tartását. Erre már most fel vagyunk készülve, a választ még várjuk. o A PIK-nél is választ várnak. — Hiába kezdem én azzal, ha az NKR-ről beszélnek — mondja Tiborcz István igazgató —, hogy az országban eddig ezt legjobban Pécsett a PIK csinálta. Ettől még nem szűn­nek meg a problémák. Jelen­leg a városban 9600 lakásban von vezetékes televízió —, il­letve az Asztalos János utcá­ban 500, még garanciális —, de számosán várnak még erre. Elég, ha a magasház által le­árnyékolt részre gondolunk: itt 300 lakásban rosszak a műsor­vétel lehetőségei. Ezt még eb­ben az évben szeretnénk meg­csinálni. — És mi lesz Lvov-Kertváros északi részében? Itt is nagyon gyakran panaszkodnak a tele­vízió-tulajdonosok. — Ezt döntse el a tanács! — A PIK és a Gelka közötti kettősség önöknek milyen gon­dot okoz? — Jobb lenne, ha egy kéz­ben lenne. De kiében? Elhi­szem, hogy a Gelko felajánlot­ta: hajlandó az összes NKR rendszeres karbantartására. Én is felajánlanám azért a pén­zért... Másrészt a PIK éveken keresztül milliókat költött a városban az NKR-re. Ezek a pénzek most kezdenek vissza­jönni, természetesen a lakó­ház-felújítási alapuhkat növel­ve. Már csak azért is szeret­nénk a mi kezünkben tudni az NKR-t. ♦ A Pécs-baranyai Beruházási Vállalat főmérnökének Pave/ka György irodájának a falán ha­talmos tervrajzok. Abból in­dultunk ki, hogy az NKR tele­pítésének költségei — egy la­kásra vetítve — alacsonyabbak, mint az egyedi antennáké, amikor csak egy-egy lépcső- házban levő lokásokat látnak el műsorral. Az 5 csatorna vételét biztosító NKR lakáson­ként 1050 forintba, a másik antenna 1930 forintba kerül. Ez mellett azonban — mondja a főmérnök — egyéb gazdasá­gi megfontolások is közreját­szanak az NKR- telepítése mellett. Például az, hogy a közműalagutak létesítése kife­tette az említett felajánlást — igaza van. A „kettősük" azon­ban nem szerencsés dolog. Mészáros Attila A közműalagút aknája a Perczel utcában Közműalagút-rendszer a Széchenyi téren A távfűtéssel megszűnik a levegőszennyezés jezetten a kábeltelevíziózás megvalósítását szorgalmazza. Az UNIBER kezdettől ­1972-től — fogva az NKR mellett döntött. Ennek eredmé­nye az is hogy a siklósi vá­rosrész összes lakása nagykö­zösségi antennarendszerre lesz „felfűzve”. — A siklósi városrészre vo­natkozó értesülésük részlete­sebben mit jelent? — Augusztusban valóban be­kapcsolják az ígért területen oz NKR-t. Ez a lakókat anya­gilag nem terheli, mert a nagyközösségi anten „a rend szer építésének költségeit a szövet­kezeti és a tanácsi lakásokban élők már kifizették a lakás vé­telárával együtt. Az antenna­csatlakozók a házmestereknél vannak, ők majd kiosztják eze­ket a lakók között Szeret­nénk azonban felhívni vala­mire oz NKR-be bekapcsoltak figeylmét: mindennemű „ma­szek” beavatkozás az anten­narendszerbe azt eredményezi, hogy nemcsak a saját lakásá­ban, hanem egy nagyobb környezetben megromlanak a vételi lehetőségek. Aki meg­bontja az NKR nagyon érzé­keny összhangját, az sok em­bernek okoz bosszúságot. In­kább értesítsék az üzemeltetőt, akik állandó ügyelettel készek a hiba gyors kijavítására. o A PIK-Gel'ka kettősség már régóta kísért. Hallottunk olyan véleményt is, amelyik szerint a Gelka jó pár évvel el van ma­radva attól, hogy egyik napról a másikra egyedül gazdája — építője, üzemeltetője — legyen az NKR-nek. Érthető a PIK óhaja is: a korábban az NKR- be invesztált pénz vissza­áramlására vár, sez az összeg egy-egy évben milliós nagy­ságrendű. Megjelent ez év márciusá­ban az ÉVM-PM közös irány­elve a nagyközösségi antenna- rendszerek építéséről, a keze­léséről, karbantartásáról. Né­hány homályos, nem egyértel­mű megfogölmazás van ben­ne, s ez a tisztánlátást, külö­nösen az egyértelmű döntést nem segíti. Dr. Németh Lajos Pécs me­gyei város Tanácsának általá­nos elnökhelyettese: — Valóban, a döntést —or­szágos szinten és minden prob­lémát megszüntetően — minél előbb meg kell hozni. Vala­milyen mértékig, valahol mind­két cégnek, a PIK-nek —ame­lyik tapasztalatokat szerzett az NKR építésében, megteremtet­te az ehhez szükséges szelle­mi és műszaki kapacitást —és a Gelkánok is — amelyik meg­A fenti kánikulából kellemes leereszkedni három létrán a 7,5 méternyi mélység hűvösébe. Tá­gas akna alján állunk a PÉTÁV és az UNIBER szakembereivel és néhány bányásszal. A daru­ról lelógó drótkötél végén üre­ges téglával megrakott bődön, a sínen csille, az aknafalhoz támasztva deszkák, s oldalt az ernyedten csüngő szellőztető­cső. A Munkácsy Mihály utca alatt vagyunk, a klinikaudvar bejárata mellett, ahol a palánk­kal elkerített részt sárga, finom homok tölti meg. Néhány hete három műszak­ban dolgoznak itt az aknamé­lyítők: alagutat építenek a Széchenyi téri pincerendszer fe­lé. Itt jön be Pécs szívébe az a távfűtővezeték, ami évek óta ki­tartó szorgalommal kúszik egy­re közelebb és közelebb a Jó­kai utcai HK—2-es hőközpont­tól. Meqjárla a postát, végig­jött a Citrom utcán, át a Bem utca alatt a Konzumhoz, aztán át a Kossuth tér alatt a klini­kához, miközben e sok száz mé­teres úton Pécs múltjának fel­derítetlen emlékei is előkerül­tek. A belvárosi közműalagút — mert végül is az épül — régi öt­let. Először 1973-ban adtunk hírt róla, s akkor még úgy gon­dolták, hogy csakis a pincéket — az akkor még helyreállítatlan, életveszélyes pincéket — hasz­nálják fel e célra. Csakhogy ak­kor különböző megoldatlan műszaki problémák nehezítették volna a munkát, ezért a hagyo­mányosnak számító betoncsator­na mellett tették le az illetéke­sek a voksot. Aztán mégis újra kellett gondolni az egészet. Mégpedig azért, mert kiderült, hogy a város szíve egyszerűen nem tudná elviselni a távfűtő­csatorna építésének bénító ha­tását. Ismét a pincék kerültek előtérbe, de most már a mélyen a felszín alatt építendő alagút­tal kombinálva. A döntést alap­vetően befolyásolta, hogy a tér alatti pincerendszert az elmúlt években megerősítették, tehát a közműalagút-rendszer egy je­lentős részével semmi tennivaló nincs azon kívül, hogy a táv­fűtőcsöveket be kell szerelni. Ez pedig lényeqesen csökkenti a beruházás költségeit. Ennek a közműalagútnak a kiindulópontja az akna, ahová leereszkedtünk, s ahonnan most elindulunk a vájvég felé. Ké­nyelmesen járható, szépen ki­falazott alagútban mintegy 50 méter megtétele utón — félúton lehetünk a Zsolnay-kút felé — érünk a szakszerűen biztosított vájvégre. Éppen annyi van sza­badon, amennyi a jövesztéshez szükséges, mert — mint mond­ják a bányászok — jön ez az anyag magától. Meg is próbá­lom: a kezemügyében lévő ka­lapáccsal picit megpiszkálom a homokot, s az vastag sugárban P£reg a talpra. A homok fölött látni a kőtörmelékkel vegyes hordalékot, amit évszázadokon át rakott le itt — és a hegy lá­bánál húzódó völgyben minden­felé — a Mecsekről !e-lezúduló csapadék. Eredetileg 6—6,5 mé­ter mélyen vezették volna az alagutat, de éppen a hordalék — és a benne nehezebben vé­gezhető munka — miatt mentek mélyebbre. A felszíni forgalom okozta rázkódás itt lent is érez­teti a hatását: időnként ap- róbb-nagyobb kavicsok csúsznak át a b’iztosítóócsolat hézagain. A bányászok naponta két métert haladnak előre a Zsol­nay-kút irányába; a jövesztés- sel szinte együtt halad a fala­zás is, meghatározott szaka­szonként pedig a falba beépí­tett csöveken át cementha­barccsal injektálják a fal mö­götti üreget, a laza homokot és hordalékot. Hamarosan megkezdik egy újabb akna mélyítését a Zsol­nay-kút mellett. Néhány hét múlva ezt kell elérni az alagút­tal. Az aknától még pór méter­nyi alagutat kell építeni, s ez­zel létrejön a kapcsolat a Szé­chenyi téri pincerendszerrel. En­nek megtörténte után nyomban újabb aknát mélyítenek a volt föld alatti W. C. helyén, ahon­nan újabb alagút épül a tér alatt a Szentháromság szobo­rig. Őszre az új távfűtő gerinc­vezetékre rákötik a városházát, s ezzel megszűnik a belváros egyik jelentékeny levegőszeny- nyező forrása. Ez a vezeték lát­ja el majd a tér valamennyi intézményét távfűtéssel. A kö­vetkező években tovább építik a vezetéket egészen az Aradi vértanúk útjáig, ahol összekötik majd az útépítés kapcsán itt ki­építendő gerincvezetékkel, s ez­zel egy újabb, nagy területet ellátó távfűtőrendszer jön lét­re. Hársfai István Nyári főszezon a konzervgyárakban n vártnál több az uborka is a zöldbab A konzervgyárakban jová. bain tart a nyári főszezon. A gazdaságokból folyamato­san érkeznek a nyersanyag­szállítmányok, omelyek rö­vid előkészítés után a fel­dolgozó rendszerekbe kerül­nek. Augusztus elején az uborka ad munkát. A ter­més kedvező, az üzemek a tervezettnél valamivel na­gyobb mennyiséget vesznek át a mezőgazdoságtól. Ar­ra számítanak, hogy összes­ségében mintegy 10—15 szá­zalékkal több uborkát tesz­nek el, mint amennyit elő­irányoztak. Az uborka kitű­nő minőségű, feldolgozása, savanyítása folyamatos. Zöld­babból is a vártnál jobbak a kilátások. A gyümölcsök tartósítása jó ütemben halad. Sajnos egyes gyümölcsfajok kíná­lata a vártnál kisebb. Sár­gabarackból a tervezettnek csak ólig több mint egyhar- madát tudták befőzni, és az eredeti előirányzatnak mint­egy kétharmadát tudják tel­jesíteni őszibarackból. Nem a termelőkön múlott; a tél- végi, tavaszi fagyok „vitték el” a baracktermés egy ré­szét, s ezért kerül kevesebb a feldolgozó gépsorokba is. A konzervipar legnagyobb tömegű áruja a paradicsom: 12 üzemben főzik a paradi­csomot, készítenek belőle sű­rítményt, ivóiét. Az üzemek az első szállítmányokat már átvették. Ezekkel a legkoráb­ban beérő fajtákkal járatják be gépeiket. A paradicsom fő szezonja 7—10 nap múl­va kezdődik. A termés mi­nőségével elégedettek a szak­emberek. Az első konzervek minősége kifogástalan.

Next

/
Thumbnails
Contents