Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-07 / 215. szám

1979. augusztus 7., kedd Dunántúli llaplo 3 Autóbuszok, megállók, utak, észrevételek, Javaslatok Hetes! József 10-046, a DN közönségszolgálata I Két Hete mór közöltünk egy összeállítást a közlekedéssel kapcsolatban, telefonon feltett kérdésekről. Ez a téma vala­milyen formában naponta mindnyájunkat érint. Érezhető te­hát, hogy a közvélemény érzékenyen reagál mindenre, ami itt történik, illetve nem történik, vagy legalább is nem a leg­szerencsésebben. Perczel utcai munkálatok a Kossuth mozi előtt Lakáshasználat - lakbér Notórius hátralékosok, összeférhetetlen bérlők — Mostanában állandóan na­pirenden szerepel az energia­takarékosság. Felhivom a figyel­met, hogy Pécsett, a Pollack Mihály utcában a végállomás­nál állandóan járatják a buszok motorjait. Miért nem intézke­dik a Volán? A tömegközlekedéssel kap­csolatos kérdésekre KALSECZ KAROLY, a 12-es Volán osztály- vezetője válaszol: — Az újmecsekaljai (Pollack Mihály utcai) autóbusz végállo­másról, illetve végállomásra percenként indulnak és érkez­nek járatok. Ez sajnos elkerülhe­tetlen zajjal jár hajnaltól késő estig. Az állomáson hosszabb ideig tartózkodó autóbuszok motorjai azonban nem járnak (kivéve a hideg téli napokat). Az elinduláshoz készülődő bu. szók motorjai csak rövid ide­ig berregnek álló helyzetben, ameddig a gépkocsivezető el­lenőrzi a műszereket. A múlt hét keddjén hajnali négytől ötig mi is a buszpálya­udvaron voltunk. A tapasztala­tunk: a buszsofőrök túlnyomó többsége valóban csak addig járatta a motorokat, amíg az a műszerek ellenőrzéséhez, az el­induláshoz feltétlen szükséges. A végállomáson tartózkodó 15 autóbusz között mindössze egy akadt amely huzamosan járatta motorját, indulásra várva. Igaz, ez legalább húsz percig. — A 31-es autóbusz induló állomása a Tolbuhin út 219. sz. ház előtt van. Már több­ször történt itt baleset. Amikor kértük a megálló áthelyezését, az volt a kifogás, hogy az élel­miszerüzlet és a húsbolt is az utca ezen oldalán van. Elkészült az új ABC-áruház, ott az isko­la, a körzeti orvosi rendelő, a gyermek szakrendelés. Alkalma­sabb lenne azon a környéken a megálló. — Tavaly az illetékes bizqtt- ságok helyszíni bejárásokkal vizsgálták az országos főútvo­nalak forgalmi helyzetét Pécsett, ezen belül a megállóhelyeket is. Megállapították: a Tolbuhin út 219. sz. előtti autóbusz- megálló elhelyezése megfelel az előírásoknak. Áthelyezése a Hősök terei ABC-áruház elé hátrányosan érintené az átszál­ló utasokat A távolsági járatok megállóhelye ugyanis azonos a helyi járatokéval. — Pécsett, a Rákóczi út— Egyetem utcai átkelőhelyen a gépkocsik gyakran takarják a gyalogosokat. Jobban kellene itt egy közlekedési lámpa mint más átkelőhelyen. A városi tanács építési és közlekedési osztálya: — Jogos a kérés, az intéz­kedésre a Közúti Igazgatóság az illetékes, mert a 6-os út a ke­zelésében van. KARDOS IMRE, a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága forgalom- technikai osztályának vezetője: — Az Egyetem utcai gyalogos­átkelőhely két a városi tanács által kezelt — a 48-as téri és a Rózsa Ferenc utcai — jelző­lámpa között helyezkedik el, így a kettő közé egy új jelzőlámpa behelyezése a tanács hatáskö­rébe tartozik. A Közúti Igazgató­ság már korábban felajánlotta segítségét a gyalogos-átkelő­helyhez való jelzőlámpa-telepí­téshez, de erre választ nem ka­pott Kérdésünkre, hogy egy, csak a gyalogosok áthaladását irá­nyító jelzőlámpa megoldaná-e a problémát Kardos Imrétől a következő választ kaptuk: — Jogszabály írja elő, hogy ahol a gyalogosok forgalmát jelzőlámpa irányítja, ott a jár­művekét is azzal kell szabályoz­ni. Ha ez utcacsatlakozásnál van, akkor a becsatlakozó út forgalmát is be kell vonni eb­be az irányítási rendszerbe, ki­vétel, ha az utcát egyirányúsít- ják és csak jobbra kisíves ka­nyarodással csatlakozik a na­gyobb forgalmú — jelen eset­ben a 6-os — útra. Az Egye­tem utcánál mindez jobbra, kis­íves forgalommal megoldható lenne, de ez a kereszteződés az egyetlen áthaladási lehető­ség a lassú járművek és a lo­vaskocsik számára. — A Szigeti úttól délre, az épülő 6/A úttól északra lévő te­rülettel kapcsolatban kérdezem: mi indokolja, hogy ezt a részt zsákutcásitották. A Lotz Károly, Endresz György, Madarász Vik­tor utcákon keresztül nagy kerü­lővel lehet csak Szigetvár felé autóval közlekedni. Miért nem lehet a bútorraktár előtt egy­irányú, jobbra kanyarodásé utat építeni. Csupán 10 méteres sza­kaszró/ van szó, és ez megol­daná ennek a résznek a közle­kedését. Ez is a lakosság érde­két szolgálná, akár a 6/A út. A városi tanács építési és közlekedési osztálya: —• A bejelentőnek igaza van, mi egyetértünk, de a bútorrak­tár utcájának, a Faludi Ferenc utcának a 6/A útra való csat­lakozásához a Közúti Igazgató­ság hozzájárulása szükséges. Beleegyezés esetén mi megépít­tetjük ezt a szakaszt. KPM Pécsi Közúti Igazga­tósága : — A 6/A utat tehermentesítő útnak építjük, nem cél, hogy sok rácsatlakozás zavarja an­nak forgalmát A Faludi Ferenc utca eddig is zsákutca volt, nem volt kiépített folytatása. A zsák­utca résznek a tehermentesítő útra való csatlakozása nem in­dokolt. Előreláthatólag ez év végére elkészül a 6/A út új szakasza, és így nem lesz aka­dálya, hogy a Faludi Ferenc utca 6-os út felőli szakaszán visszaállítsák a balra nagy íves kifordulási lehetőséget. Addig is a lakosság megértő türel­mét kérjük. — A Pálos templom és a Pe­tőfi ház közötti útszakasz meg­javítása mikorra várható? A busszal vagy gépkocsival a Su- rányi úton közlekedőknek a veséjük majd leszakad a kátyúk okozta rázkódástól. A városi tanács építési és közlekedési osztályán kapott tájékoztatás szerint a Surányi úton a Székely Bertalan út el­készülte után, várhatóan 1980 második felében közműépítések (szennyvíz-, gáz-, csapadékcsa­torna építés) kezdődnek. Ezt kö­vetően történik majd a végle­ges úthelyreállítás aszfaltsző­nyegezéssel. A jelenlegi útvi­szonyok mérsékelt sebességű közlekedésre alkalmasak. — Alig hogy befejezték a Kossuth mozi előtti útszakasz felújítását, másnap már újból feltúrták az utat. Vajon miért? — A városi tanács építési és közlekedési osztálya: — A Perczel utcának a Kos­suth mozi előtti keleti szakasza új aszfaltszőnyeget kapott, en­nek befejezése után történik a közműszerelvények szintbe eme­lése. Ez a munka kezdődött a mozi előtt is. Ugyanerre kerül sor a Munkácsy Mihály utcá­ban, az aszfaltozott területen is. Amikor felvetettük a gondo­latot, hogy tükröződjön a lak­bérben a lakáshasználat minő­sége, egyértelműen leszögez­tük: ennek jogi oldala pillanat­nyilag megoldatlan, s úgy néz ki, hogy hosszú munka után le­hetne csak a kísérlet kezdetéről beszélni. De jelenlegi jogi szabályo­zással háttérben a lakáskezelő szervek lényegében akkor is te­hetetlenek, ha szándékukat a felmondással fenyegetett bérlők esetében a „pont az i-n” stá­diumig szeretnék elvinni. Jogászok véleménye Erről győzött meg bennünket az a beszélgetés, amit a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat jogi szakembereivel folytattunk. Néz­zünk egy pár évvel ezelőtti ese­tet. Sz. I. pécsi lakosra nagyon sok volt a panasz. Semmibe vet­te a társadalmi együttélés sza­bályait, pokollá tette a szoros környezetében élő családok éle­tét. A PIK a kilakoltatás végre­hajtását kérte. Az ügy két évig húzódott, amikorra sikerült be­fejezni. Ennek azonban az volt a feltétele, hogy Sz. l.-t megfe­lelő lakásba tudják költöztetni. Csakhogy ha egyáltalában si­kerül, akkor megoldást jelent-e a más lakásba költöztetés mondjuk olyan bérlők esetében, akik „krónikusan” elfeledkeznek a lakbér fizetéséről? Aligha. — Sok gondot okoz — mond­ták a PIK-nél —, hogy nem tu­dunk érvényt szerezni a bírói ítéletnek. Ha nem fizetik a lak­bért, nem tartják be a szocia­lista együttélés szabályait, ha nem rendeltetésszerűen hasz­nálják a lakást, következik elő­ször a felszólítás. Ennek ered­ménytelensége esetén a fel­mondás, majd a bírósági kere­set: mondják ki az ítéletben a felmondás érvényességét. Csak­nem 100 százalékban ez be is következik. Utána kérjük a vég­rehajtást. A végrehajtó iroda azonban visszakérdez: ugyan hova költöztessük a kifogásolt bérlőt? Elterjedőben az a szemlélet, hogy nem érdemes lakbért fi­zetni. Éspedig azért, mert tény: a PIK akaratának érvényt sze­rezni nem tud. Senkit sem lehet csak úgy kirakni az utcára. Eb­ben bíznak nagyon sokan. Hogy mennyien? Egyelőre csak annyit: minden negyedévben 15—20 bérlőnek keli felmondani ilyen vagy olyan ok miatt Pillanatnyilag a PIK-nek a lakbérhátralékokból eredő „kinnlevősége" 1 800 000 forint! Ennek jó része a jelenlegi sza­bályozás mellett behajthatatlan marad. Sorolják azoknak a bér­lőknek a nevét, akik évek óta hátralékosak. Az előbb említett 1 800 000 forint egyébként ro­hamosan emelkedik. Egy évvel ezelőtt 800 000 forint körül volt. A szanálások során nagyon sokan lényegesen kényelme­sebb, magasabb komfortfokoza­tú, tehát drágább bérű lakást kapnak. Egy-két hónap után so­kan „befejezik a fizetést”, vagy mert nem akarnak, vagy mert nem bírnak fizetni. Ez utóbbi a lényegesen ritkább. — Mi a megoldás — elmélet­ben? — Egy bizottság — hallottuk a PIK-nél -, az UNIBER, a vá­rosi tanács és a PIK képviselői­ből. A bizottságnál jelentkez­hetnek mindazok, akik vállalni tudják egy magasabb értékű lakás bérének a fizetését. Ami­kor az UNIBER a szanálásoknál eljut az olyan emberekhez, akik nem akarnak többet fizetni, vá­lasszanak az előbbiek lakásai­ból, ők viszont költözzenek az új épületek valamelyikébe, tgy a bérlők egy jó részénél meg lehetne előzni, hogy előbb- utóbb a hátralékosok nevét tar­talmazó, fölöttébb vaskos kötet­be kerüljenek adataik ... A hátralékosokkal, a gon­datlan és kifogásolható maqa* tortású bérlőkkel kapcsolatban ugyanis már annyi a gond, hogy az egyik szakember így nyilat­kozott : — Egyszer valakit sikerült ki­lakoltatni ... Nekem kellett la­kás után néznem. Huszonöt helyre mentem el, pedig ez a vállalatnak nem kötelessége. És mit értem el? A szóban forgó bérlő azóta ismét hátralékos, csők a kisebb bérű lakásban! r Uj jogszabályok kellenének És a másik egyre jobbon el­terjedő gyakorlat: azok, akik a régi, rossz minőségű lakásból szanálás miatt új lakótelepre költöznek, természetesen elfo­gadják o lehetőséget. Hogy tudnak-e fizetni, vagy sem, az egy részüknél később ugyan ki­derül, más részük azonban sok esetben be sem költözik, hanem elmennek valahová szoba-kony- hás házikóba, a nevükre kiutalt összkomfortos, korszerű lakás­nak pe<?ig elkezdődik különös sorsa. Albérlők, vevők váltják egymást — egyszóval: inkább pénzszerzési lehetőséget utaltak ki, mint új otthont... Nincs arra sem lehetőség, hogy a lakbérrel tartozók mun­kahelyén a PIK kérje a fizetés­ből való letiltást. Illetve lehető­ség van — kísérleteznek is ezzel —, de jogszabályi alapja nin­csen. Mészáros Attila Négy évtized. a bánya szolgá­latában Miután a kézbesítőtől átvet­te a negyven éves szolgálatért járó jubileumi jutalmat, két órán át az erdőben sétált. Tu­lajdonképpen minden elisme­rést megkapott eddig, amit a bányászatban ennyi ideig dol­gozó elérhet, mégis... Vala­hogy ez az egész balul ütött ki. Senkit sem akart látni, sen­kihez sem akart szólni abban a pillanatban. Hátat fordított az oknának és a magányt ke­reste ... Az erdő csendje ugyan nyugtatóan hatott rá, de a gondolattól egyszerűen nem tudott szabadulni: mind­össze ennyit jelentene mások­nak az ő négy évtizede? Legutóbb mikor Hetesi Jó­zseffel az V-ös bányaüzem épü­lő légaknájánál összefutottam, azzal fogadott, lehet hogy ezt már nem csinálja végig. — De miért? — kérdeztem tőle. — Nem tudom, hogy egész­ségileg birom-e, no meg más­képp képzeltem el a negyven éves jubileumot. Őszintén szól­va legalább arra számítottam, hogy a körzetvezetés, ha csak néhány szó erejéig is, de szót vált velem, nem feledkezik meg rólam. Hetesi József az Aknamélyí­tő Vállalat mecseki körzetének gépészeti vezetője közel hu­szonöt éve a MÉV beruházási programjainak részese. Ott volt az l-es, ll-es, lll-as, legutóbb a IV-es üzem építésénél, most pedig immár három éve az épülő V-ös számú bányaüzem beruházásánál végzi munkáját. Bányászdinasztia sarja. Nagy­apja és apja is a DGT-nél dolgozott, Ferenc-aknán, István- aknán. Az ötgyerekes család hétköznapjai semmiben sem különböztek a szabolcsfolui ko­lónián lakó többi bányászcsa­lód életétől. Szegénységi bi­zonyítvánnyal sikerült bekerül­nie a Nagy Lajos gimnázium­ba, ám a második év költsé­geit már nem bírta a család, így aztán szertefoszlott a to­vábbtanulás lehetősége és He­tesi József rokoni segítség ré­vén az újhegyi erőműhöz ment lakatosi nasnak. — Negyvenkettőben szaba­dultam, de amit az akkori mestereimtől tanultam, azért ma is köszönetét mondhatok. A DGT-hez bekerülni abban az időben rangot jelentett. Nyolc éven át jórtom karban­tartóként a pécsi és Pécs kör­nyéki bányákat, de nem elégí­tett ki a munka, amit végez­tem. A villamosság mindig érdekelt és akkor úgy érez­tem, a felszabadulást követő években, hogy tovább kell ta­nulnom: egymás után végez­tem el a különböző tanfolya­mokat, a villamos-gépkezelőit, a villanyszerelőit, aztán az erősáramú technikusi oklevél is hazakerült. Mozgalmasak vol­tak azok az esztendők: amit tettünk, lelkesedésből csinál­tuk. Mint ifjúsági vezető ré­szese voltam a falujárások­nak, a különböző rohammun­káknak, hétközben pedig a siht után az újhegyi mosó mel­letti iszaptavakból termeltük ki a slammot. Megjártam Komlót, ott voltam az Anna-aknai és Kossuth-bányai építkezéseken, dolgoztam a Bányagépgyártók­nál, majd a villamosüzemben a bányaberuházások villamos- munkáinak műszaki irányítását bízták rám. Majd amikor az uránprogram megindult, a Mecsek nyugati része adott munkát és azóta is itt vagyok: e mellett életem legszebb éve­it jelentették számomra az 1957 utáni időszak, mikor is­mét ifjúsági vezetőként dol­gozhattam az úttörőmozga­lomban. Az egyik legemlékezetesebb munkája a IV-es üzemi lég­akna mélyítésekor elért rekord gépészeti előkészítése volt. A megfelelő feltételek megte­remtése több hetet vett igény­be, de mikor a 102,5 méteres mélyítési rekord megszületett, ő is annak részeseként érez­hette magát. — A nagy teljesítményeket megfelelő felkészültség nélkül képtelenség elérni. Ehhez ösz- szehangolt kollektív munkára van szükség, és ezt mind az Aknamélyítő Vállalat, mind pe­dig a MÉV is biztosította. Ter­mészetesen nélkülözhetetlenek a megfelelő állapotban levő berendezések, és nem utolsó­sorban a vájárok kellő szak­mai ismerete. Most, hogy a IV-es üzemről szó esett, jutott eszembe: o szállítóakna mélyítése során nagyon keserves hónapokat éltünk át 1966-ban. Percenként háromezer liter víz zúdult az aknába. Többször előfordult, hogy a beömlő víz mára mun­kapad alját mosta. De sike­rült megoldanunk ezt a gon­dot is: injektálással zártuk ki a vizet az aknából. — Aztán jött az V-ös üzem, amely újabb rekordot hozott. A hét és fél méteres szelvény­ben — májusban volt két esz­tendeje — brigádjaink száz- harminchárom és fél méteres előrehaladást értek el egy hó­nap alatt, amely európai vi­szonylatban is figyelemreméltó. Hogy a most mélyülő légakná­nál is elérünk-e hasonló ered­ményt, ne kérdezze, mert er­re nem tudok választ adni. De azt elmondhatom, hogy az itt dolgozó fiatal vájárok ragyo­gó érzékkel nyúlnak a techni­kához, a berendezésekhez. Ha ez megfelelő fizikai felkészült­séggel is párosul, mindent túl­szárnyalhatnak. Ezért 's ■szere­tek a körükben lenni. Jó érez­ni és látni azt, hogy ez a ge­neráció megfelelő tanácsokkal ellátva, mire képes. Ám, ho erről beszélünk, nem hagyha­tó figyelmen kívül a MÉV ál­tal nyújtott igen nagy szak­mai és egyéb segítség sem. Hetesi József az utolsó bá­nyászdinasztiák leszármazottai közé tartozik. Kérdéses, lehet-e ezek után, hogy addig érzi jól magát, amíg benne van a malomkerékben, amíg napon­ta a bődön közelségét érez­heti, amíg, ha kell, az éjsza­kai riasztás utón kocsiba ül és a hegyre kaptató aszfaltsza­lagon rövid idő múlva az ak­nánál fékez. Mert hiszen He­tesi József mindig készenlét­ben van. Salamon Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents