Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-31 / 238. szám

2 Dunántúli napló 1979. augusztus 31., péntek Van-e elegendő ? Tankönyvek, tanszerek A diók munkaeszköze a tan­könyv, a ceruza, a toll, rajz­tábla. Van-e, lesz-e belőle ele­gendő a boltokban? Erre ke­restünk választ Pécsett és a megyében. « * A 111. sz. könyvesbolt látja el Pécs 40 általános iskoláját tankönyvvel: — Szerdán végeztünk a kész­letek kiszállításával — mondta Szörényi lózsefné. — Gyakor­latilag a könyvek 98 százalé­kát megkaptuk és továbbítot­tuk, azonban néhányból hiány van: egyelőre nem kaptunk ne. gyedikes anyanyelvi és mate- matikakönyvet, harmadikos matematika munkalapot, 6—7. osztályos fizika tankönyvet. Re­mélhetőleg a hiányzó könyvek is megérkeznek a jövő hónap elején. Kovács Attiláné, a 104. sz. uránvárosi könyvesboltból: — A mi feladatunk az, hogy a volt pécsi és pécsváradi já­rás területén 50 vidéki iskola számára biztosítsuk a tanköny­vet. Augusztus 21-én kezdtük meg a szállítást, ami rengeteg időt vesz igénybe, tekintettel arra, hogy vasúton, vagy Volán teherautón történik. A pedagó­gusok a saját autóikkal is hord­ják a könyvet, ha azt akarják, hogy a tanulók időben meg­kapják. Talán jobb helyzetben lennénk, ha a nyomdától az iskoláig vezető út lerövidülne: ugyanis innen a könyv először Pestre kerül, a Tankönyvértéke­sítő Vállalathoz, onnan a vál­lalat raktárába, majd a köny­vesboltba, s csak azután az iskolába. 101. sz. bolt, a Széchenyi té­ren, Demeter Gyuláné: — A pécsi, sellyei, szentlő­rinci és villányi középiskolákat látjuk el könyvvel. Elég sok tan­könyv hiányzik még, de bárme­lyik pillanatban befuthat a szál­lítmány. Siklós, ÁFÉSZ-könyvesbolt: — Szerdán érkezett árunk, a helyi iskola csütörtökön kapta meg a kért könyveket — mond­ta Jakab Józsefné. — Elsősor­ban az új általános iskolai tan. könyvekből van hiányunk, de nem teljes a középiskolai kész­let sem. Sásáról, az ÁFÉSZ könyves­boltjából Lóki Lajosné adott tá­jékoztatást: — A volt sásdi járás terüle­tét látjuk el, a tankönyvek leg­nagyobb része megérkezett, ki is szállítottuk az iskolába a szövetkezet autóján. A másodi­kos és negyedikes nyelvtan­könyvből, az ötödikes rajzból és a hatodikos fizikakönyvbői van hiány. Ami a tanszereket illeti, Ta­kács István, a Pl ÉRT megyei lerakatának a következőket nyi­latkozta : — A korábban hagyomá­nyos hiánycikknek számító fa­árukból az idén jó az ellátás, minden igényt ki tudunk elégí­teni. A füzetekkel van problé­mánk: egy részüket csak román importból tudjuk biztosítani. A vámpapírok már megérkeztek, de a vagon még nem, pedig már az országon belül van. A fűzfői gyár sem készült fel az új típusú füzetek gyártására. Az az érzésem, hogy a módosítá­sokat «Irendelő minisztériumi intézkedés egy kicsit későn tör­tént meg, s az ipar már nem tudott átállni a termeléssel. A* igazgató optimista A z utóbbi időkben ugyan. csak kijutott az újság­írókból, rádiósokból a siklósi városrészben épülő, ré­gen várt nevelési központ épí­tőinek. A létesítmény első isko­lájának átadásáig csupán né­hány nap van hátra, ennek megfelelően a munkálatok is az utolsó fázisban tartanak: érthető a közvélemény érdek­lődése, hiszen korántsem mind­egy, milyen körülmények között kezdi meg a tanévet ezer is­kolás. Mert ennyien vannak. A ter­vezett létszám 180-nal nőtt meg a gyorsuló ütemű lakásátadá­sok miatt. Ez egyrészről öröm, másrészről gond: a 32 tanuló­ra — mint optimális létszám­ra — tervezett osztályok máris szűknek bizonyultak, pedig a tanítás még el sem kezdődött. A lényeg persze az, hogy ez megtörténjék. — Optimizmusunk változat­lan — mondja Proska Gyula, az iskola igazgatója, az egye­lőre még harci állapotokat sej­tető irodában. Kevés még a bútor, a falból drótok lógnak ki, egy asztal zsúfolásig tele könyvekkel. De a tanárok már itt járkálnak, készül az órarend, minden jel arra mutat, hogy kez­dik belakni az épületet. — Nagyón szép gesztus a szülőktől — folytatja az igaz­gató — hogy máris jelentős társadalmi munkát ajánlottak föl, pedig gyerekeik jóformán- még semmit sem kaptak ettől az iskolától. Várunk például egy harminc fős brigádot, amely a legfelsőbb szintről lefelé ha­ladva elkezdi a takarítást. Ál­talában úgy ütemeztük alkal­mazottaink munkáját is, hogy délután 5-kor kezdenek dolgoz­Befejező munkálatok a nevelési központ első iskolájában Évnyitó szeptember 3-án délután 4-kor ni, amikor a szakmunkások már elvonultak. — Mikor lesz az évnyitó? — Szeptember 3-án délután 4 órakor. Hogy hol, az még bi­zonytalan, mert egyelőre nin­csen akkora terünk, ahová eny- nyi gyereket elhelyezhetnénk. Ha jó idő l^sz, és a parképí­tők megfelelő állapotba hoz­zák addigra az udvart, ott tart­juk az évnyitót. Gyakorlatilag a két fölső szinP'már a „miénk'' folyamatosan szállítjuk a be­rendezést. Moschhauser Ferenc kőmű­ves brigádvezetővel járjuk oz épületet. A kőművesmunkát gyakorlatilag már mindenütt befejezték, csak az apróbb ja vitások vannak hátra. A terepet az asztalosok, festők, mázolok, s a BÉV takarító brigádjai vet­ték át. Készül az elkerített út, is, amely az építési területen vezeti át a gyerekeket. Az ud­varon pedig a parképítők szór goskodnak. — Nagy munka volt, sok es­ténket és szombatunkat itt töl­töttük, most már átvonulunk az óvodához és a bölcsődéhez — mondja Moschhauser Ferenc. Kivitelező kerestetik Költözködés előtt a gyógyászati segéd­eszközök gyártói flz új cím tavaszul: Damjanich utca 15. Közel húszezer rászoruló gondjain enyhít a Gyógyászati Segédeszközök Gyárának pécsi fiókja évente. A gyár nevében hordozza termékeit; a pécsi fiók széles ellátási körzetben dolgozik. Ide tartozik Baranya, Tolna és Somogy megye összes betege, de Zala megye déli része is: e húszezer beteg er­ről a területről igényli azo­kat, az életvitelük normalizálá­sához szükséges segédeszközö­ket — járógépeket, haskötőket, orthopéd cipőket stb. — me­lyekhez ma már minimális fi­zetség ellenében, állampolgári jogon juthatnak. Tóth Kázmér, a pécsi fiók vezetője nem kis örömmel vá­zolta az igen mostoha, szűkös feltételek között dolgozó fiók jövőjét. Több éves tárgyalás- sorozat utón végre sínen von az új üzem kérdése. Sikerült a tanáccsal dűlőre jutni, s a vállalat megvásárolta Pécsett, a Damjanich utca 15-ös szá­mú villát, azt a háromszintes épületet, ahol ideális üzemet alakíthatnak ki mind a beteg­fogadás, mind a gyártás szem­pontjából. A fogadószinten lesz a be­tegváró, a különféle minta­vételi szobák is ide kerülnek, itt kap helyet az iroda és egy orvosi rendelő. A felső szintre a varroda, a bandázsműhely — kötszerészműhely —, az alsó szintre pedig a műszerészek, a csiszolóműhely, a műonyagos, a gipszfaragó- és öntőműhely, a ványoló kerül, természetesen a megfelelő raktárakkal és szociális helyiségekkel együtt. A villa átalakítása mindösz- sze 600 000 forintba kerül: csak belső átalakításról van szó. Főleg az épület villamos háló­zatának rekonstrukciója — na­gyobb terheléssel |<ell számol­ni — és a fűtésrekonstrukció a fontos. Szükség lesz még néhány válaszfalra és teljes festésre. Az átalakítási tervek rövidesen elkészülnek, s már csak egy gond marad: ki vál­lalja majd e kis volumenű át­alakítási munkálatokat. A fiókvezető szerint oz volna a legideálisabb, ha ősszel és a tél folyamán sikerülne az át­alakítási munkálatokon túl lenni, hogy tavasszal költöz- ködhessengk. Tóth Kázmér a sajtó segítségét is kéri a kivi­telező keresésében: bármely építő céget, brigádot öröm­mel fogodnának e téli munká­ra. Az új gyógyászati segédesz­közöket gyártó pécsi üzem -mi­előbbi „fedél alá” hozása döntően a betegek és a rászo­rulók érdeke. Igaz, a munka­helyi körülmények is megja­vulnak, de nem ez a legfőbb eredménye a gyárköltözésnek. Több új gépet, több új techno­lógiát szeretnének az új üzem­be vinni, omelyek segítségével a segédeszközök gyártási ide­jét lehet majd az eddigiek fe- lére-negyedére csökkenteni. A jelenleginél jóvol nagyobb ka­pacitású raktáraik lennének, s bizonyos anyagök betárolásá­val, helybeni készletezésével is csökkenteni tudnák a vállalá­si határidőket, ugyanis eddig Budapestről, s az ország töb­bi pontján lévő segédeszköz­gyártóktól időről időre — több havi átfutási időkkel — kellett ezen anyagokat megrendel­niük. Nyilvánvaló: a gyár mielőb­bi költözése, a gépek beállí­tása, a munka megindulása nemcsak a rászorulók egyéni érdeke, hanem népgazdasági érdek is. Nem mindegy, hogy mennyi időn át kell a rászo­rulót táppénzen tartani — a mozgásához, munkájához nél­külözhetetlen gyógy-segédesz- köz gyártása miatt. Ha jelent­kezne télre kivitelező — s miért ne? —, sok-sok forintot lehetne megtakarítani e határ­idős munkával, a munka elvég­zésével. Kozma F. Az egyik lépcsőfordulóban gyerekeket is látni; a heve­nyészve összeeszkábált faliújsá­gon nézegetik a napközisek név­sorát. Egyik-másik nagy öröm­mel fedezi fel a nevét Úgy­szólván teljesen otthonosan mo­zognak itt. A jelek arra mutatnak, hogy az igazgató optimizmusa indo­kolt. H. J. Bányásznapi randevú, ’79 Ne dobja el! Hozza magával! Ezekkel a sorokkal hívtuk fel olvasóink figyelmét arra, hogy a Dunántúli Napló augusztus 26-i számában közölt részvé­teli cédulákat ne dobják el, hanem töltsék ki, hozzák ma­gukkal szeptember 2-án a sé­tatéri sajtóutcába, vagy az új­hegyi kézilabda-stadionba, il­letve postán juttassák el szer­kesztőségünk címére. Azóta sok olvasónk küldte el azokat a lapokat, melyeken kérdéseket tehetnek fel a saj­tóutca szabadtéri színpadán szeptember 2-án a NÉPSZA­BADSÁG politikai fórumának résztvevőihez. Ismételten fel­hívjuk az érdeklődők figyelmét, Szeptember 5-én nyitás Elkészült az ételbár a főpályaudvaron Régi szesztestvérek, bárokból kikopott hajnali korhelyek már május elején könnyes szemmei búcsúztak meghitt sörözéseik, kisebb-nagyobb összezördülé­sek, snóblicsaták és p kevésbé hangulatos razziák színhelyétől. Már akkor pontosan tudták, hogy a „resti" nincs többé. A rendőrség és a jobbérzésű- ízlésű utazóközönség sokkol ke- yésbé, azaz egyáltalán nem búsult azon, hogy a pécsi fő- pályaudvar hírhedtté vált büféje helyére valami más, szebb és kulturáltabb létesítmény kerül. A MÁV Pécsi Igazgatósága és az Utasellátó Vállalat úgy dön­tött, hogy közös erővel egy kor. szerű, az utasok igényeihez al­kalmazkodó ételbárt alakítanak ki a büfé helyén. Május másodikán kezdték el a munkát a kivitelezők: a Szent­lőrinci Költségvetési üzem, a Szentgotthárdi ÉPS2ÖV, a MÁV Építési Főnöksége és az Utas­ellátó építőrészlegének dolgo­zói, az utasellátó saját terve­zőinek elképzelése szerint. A tegnap megtartott műszaki át­adás-átvétel nemcsak arról ta­núskodott, hogy egy nagysze­rű formát öltött, korszerű ven­déglátó-helyiségben váltak va. lóra a tervek, hanem arról is, hogy sikerült a négy különbö­ző kivitelező munkáját kitűnően összehangolni. Olyannyira, hogy a tervezett 8 hónap helyett fe­le annyi idő alatt készült el az ételbár. Trojnár lózsef, az Utasellá­tó területi igazgatója elégedett volt a tegnapi átadáson: — Úgy érzem, hogy sikerült a MÁV Pécsi Igazgatóságának és vállalatunknak közös törekvé­sét megvalósítani. Az utasok kulturált körülmények között ét­kezhetnek egy korszerűen fel­szerelt, és az adott helyszínnek megfelelő profilú bisztróban. Azt hiszem, hogy az előcsar­nokban felállított automaták is hamar népszerűek lesznek, kü­lönösen a Magyarországon ed­dig csak itt található jégkrém automaták. Az üzletvezető, Bándi Ferenc elmondta, hogy reggel öt órá­tól este 7-ig tartanak nyitva. A reggeli . órákban elsősorban a virsli, debreceni, tejeskávé, kakaó, péksütemény, hideg éte­lek adják a választékot, 10 órá­tól pedig a frissensültek, grill- és zónaételek közül válogathat­nak a vendégek. Az alkoholt egyedül a sör képviseli, ebből is csak a drágább, minőségi fajták. Az ételbár vasárnap zár­va tart, funkcióját ekkor az ét­terem veszi át. Az ízlésesen berendezett, 100 négyzetméter alapterületű ön- kiszolgáló ételbár — vagy ahogy a felirat hirdeti: bisztró — szep­tember 5-én 10 órától fogad­ja vendégeit. K„ Gy. hogy a kérdőlapokat szeptem­ber 1-én, szombaton 18 óráig postán vagy személyesen szer­kesztőségünk'címére küldjékel. Ezen kívül kérdéseket lehet feltenni a Dunántúli Napló automata telefonszolgálatán augusztus 31-én, pénteken dél­után 3 órától szeptember 2-a déli 12 óráig, a 10-046-os te- lelonszámon. Augusztus 26-i számunkban közöltük azokat o részvételi je­gyeket is, melyek a tárgynye­reménysorsolásokon való rész­vételre jogosítanak. Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak a megjelölt helyszí­nen elhelyezett ládákba bedo­bott szelvények vesznek részt a sorsoláson és csak ozok nyernek, akik személyesen nye­reményeiket a sajtóutcában, il­letve Újhegyen a kézilabda­stadionban átveszik. Kérjük ol­vasóinkat, hogy a két tárgy- nyeremény-sorsolósra érvényes részvételi jegyek szövegeit is­mételten tanulmányozzák. A Dunántúli Napló sétatéri pavilonjában két ládát helye­zünk el. Az egyikbe azt . a szelvényt dobhatják ’be, mely­nek felirata: „Adjon egy té­mát — mi megírjuk!" Ezen kívül kértük olvasóinkat, hogy nyári emlékeiket, utazásaikat megörökítő fényképeikből hoz­zanak magukkal 130x180 milli­méteres nagyításokat, írják rá nevüket, címüket, a képek té­máját és dobják be az e cél­ra elhelyezett ládába. A leg­jobb képeket lapunkban kö­zöljük, értük honoráriumot fi­zetünk. Nagyon sokan érdeklődnek a rendkívüli góltotp-pályáza­tunk iránt, melyen a PMSC— DVTK szombaton sorra kerülő NB l-es mérkőzésének ered­ményét kell eltalálni. Közöljük olvasóinkkal, hogy a nagy ér­deklődésre való tekintettel 1979. szeptember 1-én déli 12 óráig meghosszabbítjuk a szel­vények beküldési határidejét. Akik még tippelni akarnak, oz itt közölt szelvényt postán vagy személyesen szombat déli 12 óráig szerkesztőségünkhöz juttassák el! Rendkívüli góltotó­pályázat! Az 1979. szeptember 1-én lejátszásra kerülő PMSC- DVTK NB l-es labdarúgó­mérkőzés eredményére ér­vényes. Tipp: PMSC-DTVK .......... ( végeredmény) Név: ................................. L akáscím: .......................... Befejeződött a hőszolgáltatási konferencia Három napon keresztül Pé­csett, a Pollack Mihály Műsza­ki Főiskolán több mint 500 szak. ember résztvételével hőszolgál­tatási konferenciát rendezett az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület hőszolgáltatási szakosztálya. A tanácskozáson 59 előadás, valamint több mint 90 hozzászólás hangzott el, melyek fő témája a takarékos energiagazdálkodás érvényesí­tése volt a hőszolgáltatásban. A konferencia tegnapi záró­napján előadást tartott dr. Ka- pclyi László nehézipari minisz­terhelyettes a hőellátás és a hazai energiahordozó-termelés összefüggéseiről. A tanácskozáson ajánlásokat dolgoztak ki, melyek meghatá­rozzák az elkövetkezendő évek feladatait. A jelenlegi helyzet­ben a legfontosabb szempont az energiával való takarékos­ság, ami alapvetően szükséges a távhőrendszerek létesítésénél, valamint azok üzemeltetésénél. A legközelebbi hőszolgálta­tási konferenciára három év múlva kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents