Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-29 / 236. szám
6 Dunántúli napló 1979. augusztus 29., szerda Naperőművek segítségével termelt villamos áram Az egész világot foglalkoztatja m Napkollektorok a müncheni egyetemen Napenergiával fűthető és hűthető épületek Nemzetközi konferencia Franciaországban A napenergia hasznositásával kapcsolatos kutatások az utóbbi években mindjobban előtérbe kerülnek külföldön és hazánkban is egyaránt A napokban Franciaországban találkoztak azok a szakemberek, akik valamilyen módon érdekeltek a témában. Hazánkat többek között Visy Zoltán, az Építéstudományi Intézet munkatársa képviselte a La Bauleban rendezett nemzetközi konferencián, aki a következőkben számolt be tapasztalatairól. — A napenergia hasznosításával kapcsolatos kérdések iránt világszerte igen nagy az érdeklődés, s ez többek között annak is tulajdonítható, hogy az utóbbi években jelentősen megdrágultak az energiahordozók, legfőképpen a kőolaj. A La Bauleban rendezett konferencián képviseltették magukat a különböző kutató intézetek, felsőoktatási intézmények, kereskedelmi és gyártócégek, sőt nem egy kőolaj illetve egyéb energiahordozók termelésével foglalkozó mammutvál- lalatot. giagyűjtő berendezés — kollektor — segítségével állít elő meleg vizet a kísérleti épületben. — Gondolom, a konferencián szó esett a naperőművek alkalmazásáról is. Kérem beszéljen erről! — Nagy érdeklődés kísérte a részvevők körében a napenergia hasznosításával kapcsolatos általános világhelyzetet, amely már lényegesen túlnőtt a tudományos kísérletek fázisán, sőt számos ország energia terveiben már szerepel annak hasznosítása. Franciaországban például az elmúlt évben hozták létre a Napenergia Kormánybizottságot, amely igen komoly összeggel rendelkezik: idén például kétszázhetvenhatmillió frankot fordítanak kutatási célokra, illetve a napenergiát különbözőképpen hasznosító berendezések gyártására. Minderről a gyakorlatban is meggyőződhettünk, mert a konferencia időszakában kiállításon mutatták be a különböző napenergiát hasznosító termékeket. — A franciák, ahol már eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el, kilencven- hárommillió frankot fordítanak a naperőművekkel kapcsolatos kutatásokra. Tulajdonképpen a napenergiával fejlesztenek gőzt és ezek után a technológia már ugyanaz mint a szokásos erőművekben. Egy másik terület a szerves anyagok napenergiával történő hasznosítása: Franciaországban az égetéssel, gázosítással, erjesztéssel előállított folyékony üzemanyag mennyisége például legalább kétmillió tonna kőolajjal egyenértékű, ami feltétlen megtakarítást jelent. A szerves anyagok felhasználásával a mezőgazdaság ezt az energiát növényházak fűtésére vagy hűtésére, továbbá szivattyúk működtetésére használhatja. állapította meg. Például, ha egy-egy épület üzemeltetéséhez szükséges összes energia harminc-negyven százalékát napenergiával biztosítják, akkor már gazdaságosnak mondható ezeknek a rendszereknek a működtetése. Ennek ellenére még nem beszélhetünk tömeges alkalmazásról, mindössze néhány cég foglalkozik a berendezések előállításával, ezért is drágák a napenergia átalakítók. Egyébként a cél mindenképpen az, hogy az új épületek tervezésénél vegyék figyelembe a napenergia hasznosításának lehetőségét: azt hiszem nincs messze az idő, mikor kialakul az úgynevezett „napház" arhitektúra. Ám ehhez központi erőfeszítésre van szükség — mint ahogy az Egyesült Államokban jelentős állami támogatást biztosítanak az ilyen berendezések üzembe helyezőinek — mert az átlagember még nem ismeri a lehetőségeket. — Hogyan ítéli meg ezek után a hazai helyzetet? — A napenergia hasznosítása ennek ellenére korlátozottnak tekinthető, hiszen jelentősen befolyásolja a földrajzi fekvés. — Annak ellenére, hogy nálunk a napenergia fent említett hasznosításáról még nem lehet beszélni, nyugodtan állítom, hogy a kutatásokat tekintve, szellemiekben lépést tartunk a vezető országokkal. A gyakorlati alkalmazásban viszont csak akkor léphetünk előrébb, ha a kísérletek befejezése után a mi klimatikus viszonyainkra is kidolgozzuk a gazdaságossági optimumot. Salamon Gyula TUDÓ MÁNY TECH NIKA Fénykép —telefonon Az NSZK-ban fotóriporterek számára hordozható képadót szerkesztettek, amely bármely telefonhoz hozzákapcsolható. A képadó a telefonvezeték útján a fényképet a képtávirato- zás elve szerint közvetlenül a szerkesztőségbe közvetíti. Ha a fotóriporter különleges fényképezőgépet használ, amelyből 10—15 másodperccel a felvétel után a kész pozitív kép kivehető, és ezt a képet a képadóba helyezi, akkor a szerkesztőség már az események után néhány perccel a fénykép képtávirati másolatának a birtokában A képtáviratozás a következőképpen történik: egy hajszálvékony fénysugár soronként letapogatja a közvetítendő fényképet Az egyes képrészek különböző fényességi értékeit a berendezés elektromos jelekké alakítja át amelyeket a telefonvezeték a szerkesztőségbe közvetít. Ott egy analóg berendezés van, amely azonos ütemben és az elektromos jelek által vezérelve egy fényponttal a képet ismét fotópapírra „írja”. A hordozható képadóval színes fényképek is közvetíthetők. Ezeket azonban háromszor kell a különböző színképtartományokban letapogatni. Ezt úgy oldják meg, hogy a színes fényképre minden letapogatáshoz más színű szűröt helyeznek. A három „szín- kivonat”-ból a vevőkészülék ismét egy színes képet készit. Hidegből származó kellemes meleg A hőszivattyú tulajdonképpen nem új találmány, de addig nem tudott elterjedni,„.amíg olcsó volt az energia. Napjainkban viszont az energiával való takarékosság már az egész világot foglalkoztatja, s így előtérbe került a hőszivattyús fűtés lehetőségének a kérdése is. A szakemberek szerint alkalmazásával az emberiség előtt egy új energiaforrás, a környezeti energia felhasználásának korlátlan lehetőségei nyílnak meg. A hőszivattyú tulajdonképpen egy olyan hűtőgép, amelynek hideg elpárologtatója egy hőforrásból hőt vesz fel és azt a körfolyamatban részt vevő közeg kompressziójával magas hőfokszinten leadja. De úgy is fogalmazhatjuk, hogy a hőszivattyú olyan hűtőberendezés, amelynél nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzátorban leadott hőmennyiséget hasznosítják. Vagyis hőszivaty- tyúval alacsony hőfokszintről energiát lehet magas hőfokszintre szállítani, külső munkavégzés felhasználásával. Ez egyben a különbséget is meg adja a két berendezés között mert míg a hűtőgépet valami iyen téi vagy folyamat hűtésén használják, addig a hőszivattyú elsősorban fűtésre alkalmazzák egyre fokozódó mértékben. A hőszivattyú hőforrása < külső levegő, folyóvíz, mély ku tak vize, alacsony hőmérséklet szintű ipari hulladékhő lehet Ezek olyan szerepet töltenel be, mint például a hűtőszek rénybe helyezett anyagok, f kompresszor által termelt hő energia, amit itt hasznosítanak tulajdonképpen nem nagy, án arra mégis elég, hogy 25—3( Celsius fokos vizet szolgáltas son egy központi fűtőrendsze részére. Ez a vízhőmérsékle természetesen túl alacsony a ablak alá szerelt fűtőtestek üze meltetéséhez, de padlófűtéshez például teljesen kielégítő. Tér mészetesen r.em lehet teljesei ingyen fűteni, de az elérhető hogy egy kilowattóra áramma négy kilowattóra hőenergiá nyerjenek. Egy svéd feltaláló „csináld magad” hőszivattyúja, amely 1,65 k lowattóra energiáért 8,79 kWó-t ad cserébe, ami fedezi egy á lagos családi ház melegvíz-szükségletét. — Ami a felhasználási területet illeti, az több irányú. így gyakorlatban alkalmazzák azokat a berendezéseket, amelyek segítségével a nap sugárzását villamos energiává alakítják. Erre a célra a franciák kilenc- venmillió frankot költenek 1979- ben. — Bennünket elsősorban az érdekelt, hogy milyen módon és milyen technikai megoldással állítható elő közvetlen hőhasznosítással meleg víz, vagy meleg levegő, amit aztán fűtésre vagy akár hűtésre használhatnak. Egyébként az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság három hazai kutató intézetnek adott megbízást a napenergia hasznosításával kapcsolatban. Az Építéstudományi Intézet két esztendeje végez kísérleteket a napenergia hasznosításával. Ezt a munkát szentendrei kísérleti telepünkön végezzük. A napener— Természetesen. Hadd említsem példaként és ezzel a konferencián is mélyrehatóan foglalkoztak: a napenergia-felhasználás a fejlődő országokban igen előtérbe került. Szaúd-Aróbiában — de másutt is — például napelemekkel töltik föl az akkumulátorokat, így biztosítják a televíziós lánc működtetéséhez szükséges villamos energiát. Egyébként ilyen irányú kísérletek nálunk is folynak a Villamos Ipari Kutató Intézetben. — Az eddigiekből úgy érzem, hogy a napenergia hasznositásával kapcsolatos kísérletek jelentős összegeket emésztenek fel. ön szerint a különböző berendezések alkalmazása mikor lesz gazdaságos? — A konferencián külön témacsoport foglalkozott ezekkel a kérdésekkel: a gazdaságos- sági határt a következőkben Az ember közreműködése nélkül A gépesítés, az automatizálás, különösképpen a számítógép alkalmazása már eddig is lé- nyegbevágóan csökkentette az emberi munka hányadát a gépek gyártásának a folyamatában. Á számítógépek mentesítik a tervezőt a rutinmunka nagy része alól, és sokszor a szerkesztés feladatait is rábízhatjuk a számítógépre, a rajzolást is a rajzgépekre. A számítógép megtervezi a műveleteket, elvégzi a gyári adminisztráció zömét, egyéb gépek megkönnyítik a szállítást, a raktározást, a szerelés munkaszakaszait és számos olyan automatikus berendezés is működik már, amellyel az esetek nagy részében ember közreműködése nélkül végezhetjük el a méretellenőrzést vagy a minőségvizsgálatokat. Automatizálás a gépiparban A jelenlegi legkorszerűbben gépesített, automatizált, számítógéppel dolgozó üzemekben tehát a gépgyártás sok szakaszában sikerült pótolni az egyre dráguló, egyre nehezebben toborozható embert. A technika már legfejlettebb fokán, a gyártási láncnak szinte minden szeme kü- lön-külön automatizálható, gépesíthető, de a láncszemek között emberek teremtik meg a kapcsolatot. Ember dolgozza fel a számítógépes tervezés eredményeit, jelenti a számítógépnek a termelési ütemterv végrehajtását, viszi a lyukszalagot o megfelelő szerszámgéphez, szállítja a géphez az anyagot, jelenti a mé- rétellenőrzés eredményét stb. A nagy sororatban gyártott gépek — például a gépkocsik vagy a villanymotorok — gyártásában már több éve tért hódítottak az automata célgépekből összeállított gépsorok. Ezeken az alkotórésze emberi közreműködés nélkü bonyolult szállító, rögzítő é forgató berendezések révéi haladnak az egyik megmun káló állomásról a következőre A gondosan összehangolt ál lomásokat különféle jelző, re teszelő berendezések köti össze, a rendszerbe beépíte nek különböző automatiku mérő, ellenőrző, tisztító, hő kezelő és egyéb műveleteket Az NDK-beli Karl-Marx Stadt köszörűgépgyárban i sikeres kísérleteket folytainál félautomata és automata kö szörűgépek kifejlesztésére. / ferde beesési szögű köszörű gépeket a munkadarab autó matikus beillesztésére és ki emelésére alkalmas eszközzé látják el. E gépeket elsősor ban a szocialista országoktx szállítják, de jó kapcsolatoka alakítottak ki nyugati cégek kel is.
