Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-28 / 235. szám

1979. augusztus 28., kedd Dunánt úli napló 3 10-046, a DIU käzänsegszolgälala Meglehetősen sok kér­dés, illetve jelzés érkezett olvasóinktól, amelyek a pécsi tömegközlekedéssel kapcsolatosak. A telefonhí­vásokban a helyi járatok sűrítéséről, a menetrendről esett különösen sok szó, ezért mostani összeállítá­sunkban is ezzel a témá­val foglalkozunk. A tömegközlekedéssel kap­csolatos valamennyi kérdésre Kálsecz Károly, a 12-es Volán osztályvezetője válaszol. „A 30-as autóbusz újabban 20 perces időkiesésekkel indul, különösen reggel, a munkába igyekvő dolgozókkal. Nem le­het kiszámítani az indulást, túl zsúfoltak a járatok, ugyanakkor a reklamációra a főpályaud­varnál levő forgalmi irányitó udvariatlan, durva hangon vá­laszol és lacsapja a telefon- kagylót. Úgy gondolom, járat- átcsoportosítással, átirányítás­sal lehetne segíteni az áldat­lan helyzeten." „Tűrhetetlen a helyzet a 30- as busz útvonalán, rettenetes a túlzsúfoltság és állandó a sorbanállás reggelente a meg­állókban. Tenni kellene már valamit, mert Így nagyon ne­héz időben a munkába érni." A 30-as autóbuszvonalunkat a tömegközlekedési hálózaton belül törzsvonalként tartjuk számon, forgalmát is kiemelten vizsgáljuk. Ebben szerepet ját­szik, hogy a városközponton halad keresztül, kapcsolata van a vasútállomással, a 400 ágyas klinikával, s jelentős a munka­helyekre és az oktatási intéz­ményekbe irányuló utasforgal­ma. Sajnos, előfordulnak járat­kimaradások, amelynek oka a buszok meghibásodása. Egy- egy jármű forgalomból való ki­válása már jelentős zavarokat okoz a menetrendszerűségben, pótlásuk elmaradása esetén fordulnak elő a panaszosok ál­tal említett helyzetek. Az utób­bi időben a 30-as vonal utas- forgalmát rendszeresen ellen­őrizzük, a forgalomirányítást is ennek alapján végezzük. Irá­nyító személyzetünket mindig az udvarias magatartásra ok­tatjuk. A panaszok nyomán a Volán illetékese augusztus 14-én haj­nali öt órától reggel fél nyol­cig ellenőrizte a 400 ágyas kli­nikánál, a Petőfi utcánál és a Damjanich utcánál levő meg­állók utasforgalmát a 30-as vo­nalon. Idézet az ellenőrzésről készült jelentésből: „A menet­rend szerinti járatok ebben az időszakban pontosan az előirt időben közlekedtek. Az utas­áramlás 5.00-tól 6.00-ig nagyon gyenge, utána kissé erősebb volt. A legtöbben a 6.18-as járaton utaztak, a Damjanich utcai megállónál mért létszám ekkor 70 fő volt." „Vasárnap miért nem jár a 19-es autóbusz?" — A 19-es, Lvov-Kertváros— Újmecsekalja viszonylatban közlekedő járatainkat a két lakótelep átszállás nélküli busz-összeköttetésére indítottuk be. A járatok beállítása első­sorban a munkába, illetve on­nan hazafelé történő utaztatást szolgálja, a menetrend is en­nek megfelelően készült. Ak­kor a munkaszüneti napokon való közlekedést nem terveztük és erre a közeljövőben sem ke­rül sor, ugyanis nincs akkora utazási igény, ami ezt indokol­ná. Munkaszüneti napokon egyszeri átszállással a két vá­rosnegyed közötti utazás pa­naszmentesen megoldható. „Három műszakban járok dolgozni, ezért sokszor van, hogy a buszok, ha a garázsból jönnek ki hajnalban, nem áll­nak meg, hanem üresen elro­bognak. Gondolom, annak a buszvezetőnek a munkaideje akkor kezdődik, amikor a ga­rázsból kihozza a gépkocsit. Sokan ott állunk a buszmegái­Autóbuszok, menetrend Miért nem közlekedik ünnep­napokon a 19-es autóbusz? Járatsűrítést kérnek a Mecsekre lóban, szeretnénk hazamenni pihenni, és nem tudunk. Ezen lehetne szerintem változtatni." — A panaszos által említett, hajnali közlekedéssel kapcsola­tos észrevételek igazak, való­ban üresen közlekednek a ga­rázsból induló buszok az indí­tóállomásokra és megállóhe­lyekre. Az érvényben levő me­netrend, valamint a forgalmi technológia elsődlegesen azt tartja szem előtt, hogy a ga­rázsból kiinduló busz a lehető legrövidebb időn belül érkez­zen indulási helyére (például öt órára Újmecsekaljára, a Kürt utcába, Fehérhegyre vagy a főpályaudvarra). A garázsból kiguruló autóbuszok közbenső megállóhelyeken történő meg­állítása egyrészt megnövelné a jelenlegi garázsmeneti időha­tárokat, s késleltetné a menet­rend szerinti indulási időt, más. részt ilyenkor viszonylag keve­sen akarnak utazni. A panaszt mindenesetre megvizsgáljuk, és ha olyan utazási igényt ta­pasztalunk ebben az időben, akkor a szükséges intézkedése­ket megtesszük. „A tüdőszanatóriumba rend­szeresen járók nevében javas­lom, hogy látogatási időben a 44-es járatokból kettőt indítson a Volán. Gondolok a szerdán, pénteken, vasárnap 10.40-kor és 16.40-kor oda, illetve az egy óra múlva visszainduló buszok­ra, mert sok az utas. Az idő­sebb látogatók kénytelenek egy autóbuszba zsúfolódni és ide- oda dülöngélve, rossz lábbal, fájós derékkal állva utazni." — A 44-es járatok a tüdő­szanatórium látogatási idejé­ben esetenként zsúfoltak. Intéz­kedtünk, hogy a forgalmi szol­gálat fokozott figyelemmel kí­sérje ezeket a járatokat és szükség esetén a tumultus megszüntetéséről másik gépko­csi beállításával gondoskod­jon. Erről úgy értesül a for­galmi szolgálat, hogy csúcs­időben az URH-val felszerelt mozgó ügyeletes kocsi — amely a látogatási időben az ottani utasforgalmat is vizs­gálja — a telefonösszeköttetés révén intézkedik a Kossuth té­ri indító állomásnak: a tarta­lék buszparkból küldjenek fel mentesítő kocsikat. Ha a 44- esnél mór a Mecsekre indulás előtt, a Kossuth téren tapasz­talható a tumultus, természe­tesen itt is újabb buszt állíta­nak forgalomba. „Húsz éve lakom a Mecse­ken és azóta az a menetrend van érvényben, ami most. A kérdésem: nem lehetne-e sű­ríteni a járatokat, meri sokszor lemaradunk, különösen, ha nem a Kossuth téren akarunk felszállni, hanem valahol út­közben." „Főleg a Kossuth térről gyakran késve indulnak a me­cseki buszok, amellett majd mindig zsúfoltak, olykor 100— 120-an is utaznak rajtuk. Na­gyon kellene már a járatsűri- tés." — A mecseki járatok menet­rendje valóban hosszabb ide­je változatlan. A menetrend tervezésekor annyi járatot állí­tottunk be, amennyit a kiszol­gált terület, a lakosság és az intézmények száma, vagyis a rendszeresen jelentkező utazá­si igény indokolttá tett. A nyá­ri időszakban, különösen a hét­végeken a kirándulók tömege miatt mentesítő járatok beállí­tása is szükséges. Ez az utazási igény azonban rendszertelen, elsősorban az időjárás függ­vénye, ezért a zsúfoltságot to­vábbra is csak mentesítő jára-' tokkal lehet megszüntetni. A megállóhelyekre való beállást és azt, hogy hány személlyel menjen az autóbusz, belső utasításaink szabályozzák, az ellenük vétőkkel szemben el­járunk. „Mikorra tervezi a Volán, hogy egységesíti a Skoda bu szoknál a jelzőgombokat, ame­lyek most sok vitára adnak okot, mert egyik kocsin a pla­fonon, a másikon az ajtó fö­lött találhatók. Ebből sok vita származik, hiszen amelyik busz plafonjáról áthelyezték a gom­bot, ott most a vészjelző van. Sokan ezt nyomkodják, Így a sofőröknek meg kell állniuk, hogy meggyőződjenek: vész van-e vagy csak valaki leszáll­ói akar?" — A Skoda autóbuszoknál panaszolt leszállásjelzők ket­tőssége valóban fennáll és szá­munkra is ismert. Az első Sko­da buszok érkezése után uta­saink kifogásolták, hogy a ko­csi mennyezetére szerelt jelző­gombok használata leginkább az alacsony termetű utasoknak okoz gondot. Az utazóközönség által javasolt átszerelés az autóbusz belső tetőszerkezeté­nek igen költséges megbontá­sát igényelte volna. Utasaink kérésének csak fokozatosan tu. dunk eleget tenni, amikor a buszok nagyjavításra kerülnek, így volt ez eddig, így lesz ez­után is. Addig is felirattal je­löljük meg a jelzőgombokat. H. L Görcsöny „besegít" a Zsolnay gyárnak Szigetelőcsatlakozókat gyártanak a Mecsek Völgye Tsz üzemében Először alakított ki termelő­kapcsolatot tsz-szel a pécsi Zsolnay gyár, hogy együttmű­ködik a szabadvezetéki, függő porcelánszigetelők előállítá­sában a görcsönyi Mecsek Völgye Tsz-szel. A gyár 10-15 céget kere­sett fel, miután hajdani part­nere, a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyára egy profil- tisztítás után nem vállalta a további „bedolgozást”. A gé­peket átvették Kiskunhalastól, ahol egyébként a tsz szerelő szakemberei tanulmányúton is voltak — és átadták a görcsö- nyieknek. A Zsolnay gyár tech­nológiai és szakmai segítsé­Szeptember 3-án kezdődik a próbaüzem Sonkakonzerv-üzem Kaposváron Fecskék költöztek az épülő új kaposvári sonkakonzerv üzem szürke falai közé: a gépekkel teli csarnokban csivitelésük ve­ri fel a csendet. — A fecskék augusztus 15-ig kaptak haladékot a kiköltözés­re — mondta Udo Zarzitzki, a Schweissfurth Kirchfeld konzor­cium kaposvári építésvezetője. — Ha addig nem mennek el önként, kiköltöztetjük őket. Az építésvezetői irodában tábla jelzi, hogy javában tart már a visszaszámlálás: szep­tember 1-re elkészül az üzem és szeptember 3-án, hétfőn megkezdődik a próbaüzem. Ezt a határidőt akkor szabták meg, amikor — jó egy évvel ezelőtt — elkezdődött a nagyberuházás. És kezdődik a próbaüzem? Az építésvezető adatokat so­rol : — Néhány kisebb alkatrész hiányzik már csupán: összesen hat tétel, összehasonlításként: az elmúlt egy esztendő alatt kétezer szállítmányban érkezett Kaposvárra a sonkakonzerv üzem: vagontételek éppen úgy szerepelnek közte, mint postai csomagok. A hátralévő hat té­tel rakodólapok, doboztárolók, rekeszek, késélezők és kisebb alkatrészek teszik ki. A mi dol­gunk csupán az, hogy bekap­csoljuk a feldolgozó rendszer­be. Hátra van még a klímabe­rendezés beszabályozása és a padlóburkolat hiányainak pót­lása. Két hét múlva kezdődik az épület teljes takarítása, fertőt­lenítése: ettől az időponttól nincs helye a fecskéknek. A ta­karítás, fertőtlenítés nagy mun­ka lesz: nemcsak a látható ré­szekre terjed ki, hanem a csa­tornákra is. Mindenütt — ahol por ül — takarítunk. — A próbaüzem megkezdésé­nek tehát nincs akadálya. — A Kaposvári Húskombinát Kétezer csomagban érkezett a gyár Száztizenhárom alvállalkozó és szállító működött közre közölte velünk, hogy a kért idő­ben gőzt kap az új üzem. A megrendelő és a beruházó szeptember 3-án hozza az üze­meltetéshez a személyzetet (azért csak 3-án, mert szeptem­ber 1. szombatra esik) és az alapanyagot. Véleményem sze­rint nincs akadálya a kezdés­nek: a villany már megvan, a víz is és a gőzt is megígérték. A beruházáson jelenleg 120 építő dolgozik: a kiegészítő lé­tesítményeket, a járdát, a kerí­tést és az utat csinálják. Hátra van még a mérlegház, az ál­mennyezet vakolásának egy ré­sze. A lépcsőházat pedig az utolsó héten burkolják, azért, hogy a szerelés alatt megsérült részeket is kijavíthassák. Az üzemben 210 szerelő dol­gozik, ők végzik el a gépek be­kötését. Már megtörtént az el­ső berendezések hivatalos átvé­tele, a hatósági bejárás, ami­kor az építési, a munkavédel­mi, a tűzrendészed és a köz­egészségügyi szakemberek vizs­gálják át az üzemet. Augusztus 27-én pedig megkezdődött a gépek beüzemelése, speciális szerelőgárda segítségével. Az építkezésnél 113 alvállal­kozó és szállító működött közre. Közülük hatvan nagy berende­zéseket hozott a Kaposvári Hús­kombinát sonkakonzerv üzemé­hez. A többiek egy-egy géppel vagy kisebb berendezéssel vet­tek részt az építkezésben. — A beruházás lassan befe­jeződik — mondta az építésve­zető. — Szeretném mindenkinek megköszönni a segítséget, a közreműködést: csak így vált lehetővé, hogy szeptember 1-re befejezzük ezt a munkát. Kercza Imre Fotó: Király B. get is nyújt, sőt az első ne­hézségek legyőzésébe is be­segít, hiszen Görcsönyben ko­molyabb háttériparral nem rendelkeznek. Bár az ipari te­vékenység régi keletű, ugyan­is működik évi 3—4 millió Ft-os árbevétellel egy beton- és la­katosüzem és az évenkénti nyereségük eléri az egymillió forintot is. Miben is segít Görcsöny? A magasfeszültségi szigetelők­höz az összekötő-csonkokat gyártják, más néven a szige­telőcsatlakozókat, melyek a táv­vezetéki szigetelők láncba kap­csolásához szükségesek. Rend­kívül kényes termékről van szó, így például nagyon fontos o megfelelő szakítószilárdság, a méretpontosság elérése. Évente maximum 100 000-et fognak előállítani, már egyéb­ként termelnek, két műszak­ban. Eddig 5000-et küldtek be Pécsre. A tervek szerint két és fél millió forint értékű terme­lési értékkel számolnak egy esztendőben. A jó szándék és a kitűnő minőségre való tö­rekvés jellemzi a tsz-t, ahol egy melegüzemet korszerűsí­tettek és a legjobb lakatoso­kat alkalmazzák, hogy telje­sen megfeleljenek a magas elvárásoknak. A kezdeti ne­hézségek után a jó begya­korlottság jellemzi a szerelő­kollektívát. Az ígéret szerint egy szigetelőcsatlót mintegy 18 forintért fognak előállítani, ami már jónak mondható. Tulajdonképpen hárman készítenek egy terméket. Ezen­kívül a Soproni Vasöntöde, mely nagyon régi partnere- a porcelángyárnak, ugyan­ehhez a szigetelőhöz az úgy­nevezett sapkát szállítja: a fémszerelvény másik részét. Míg a Zsolnayban az utolsó simításokat és a mechanikai próbákat végzik el, vagyis tűzihorganyoznak, a felületet korrózió ellen védik meg és a Görcsönyből, Sopronból kért részeket beöntik, beégetik o megfelelő helyre. Görcsöny mellett azért dön­töttek, mert közel, ahogy a gyárban mondják: „Itt van­nak a kertek alatt.” Könnyen információkat cserélnek baj esetén. Az így felszerelvényezett szi­getelők nemcsak belföldre jut­nak el, de a Transelektro Kül­kereskedelmi Vállalat révén tőkés országokba is.- Csuti J. —

Next

/
Thumbnails
Contents