Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-25 / 232. szám

6 Dunántúlt napló 1979. augusztus 25., szombat i I Sß «J JPIfe jgJÍL 101® P ■ pi' i «ÍiímbIiifv v ■•C' »«11 íW S * <£ Az óváros sétálóutcája A vásártér Lebontani es újat építeni — de hogyan? zó területeit. Más szem pántok is amellett szólnak, hogy ma­gasabb ráfordítás árán is megvalósítsunk ilyen rekonst­E z év júniusában egy schwerini tervezőcso­port megkapta az NDK építészeti diját. Az indo­kolásban azt olvastuk, hogy a hat tervező és építészmérnököt azért tün­tették ki, mivel a schwe­rini Nagy Dreesch város­rész városrendezési és vá­rosépítészeti megtervezé­sével és kialakításával egy olyan lakónegyedet sikerült létrehozni, amely szorosan beilleszkedik az eredeti környezetbe és ki­tűnőek a közlekedési fel­tételei a régi városköz­ponthoz. Kiemelték a szín­ben és művészeti megje­lenítésben igen változatos megformálást. A Nagy Dreesch, ahogy Schwerin új építészeti terüle­tét nevezik, csak egyik építési helye Pécs testvérvárosának. Kétségtelenül a legjelentő­sebb. Itt a Schwerini-tó köz­vetlen közelében öt lakástké- szítenek el naponta beköltöz­hetően. Ebben az évben két­ezret. És ha a Nagy Dreesch most épülő harmadik szaka­sza befejeződik, akkor ebben a városrészben 18 500 lakás lesz 55 000 lakóval. Az első két negyedben már 30 000 ember él. Százéves épületek Az építészek ennek a vá­rosrésznek az építészeti meg­formálásáért kapták a magas kitüntetést. De többen közü­lük egy másik schwerini léte­sítményben is — amelyről nem kevesebbet beszélnek —meg­határozóan érdekeltek. Ez az óváros egyes részeinek, pon­tosabban a városmag re­konstrukciója. Az egész NDK-ból sokan jönnek Schwerinbe, hogymeg­nézzék, hogyan lehet építkez­ni modern formában és mód­szerrel, s mégis megőrizve az óváros stílusát. És hogy erről a schwerini módszerről nem­csak az NDK-ban beszélnek, ezt mutatja az a tény, hogy 1978-ban itt ülésezett a KGST- szakcsoportja. Mi tehát ezen a téren a schwerini nyílt titok? Mint minden régi városnak — Schwerin több mint 800 éves — Pécs testvérvárosának is van egy óvárosi városmag­ja olyan lakóházakból, ame­lyek jóval több mint 100 éve­lek. Több bontásra érett, nem érdemes megtartani őket, és magától értetődően nincsenek 1 bennük a mai igények- megfelelő egészségügyi bi 'endezések, hisz a múltszá- za. közepén, vagy még ré­gebben épültek. Ezeknek a Új lakások Schwerin óvárosában rukciókat. Nagyobb költséggel A régi Hentes piac környé­ki házakra más megoldást ta­láltak. Ott az alacsony, leg­feljebb kétemeletes lakóhá­zak a jellemzők üzlet nélkül. De majd mind favázas. Beil­leszkedést úgy sikerült elérni, hogy a falazat elejére rásze­relték a favázat. Csak szak­ember fogja később észreven­ni, hogy ez csak imitálás. Ennyit a schwerini titokról. Érthető, hogy a nagyterme­lékenységű panelmódszer elle­nére az óvárosban az építési költségek sokkal nagyobbak. Kifizetődik-e ez a magasabb ráfordítás? Erre a sokak által feltett kérdésre a Dunántúli Napló olvasóinak azt mondja Schwe­rin főépítésze, Rolf Andreas:- A magas gazdasági és építéstechnikai ráfordítások el­lenére sok érv szól a lebon­tandó városközponti és köz­pontközeli épületek újjáépífé- se mellett. A schwerini városközpont és a közvetlenül csatlakozó terü­letek sokoldalúságukkal és közel fekvő közintézményeik­kel a politikai, társadalmi és szellemi-kulturális élet köz­pontját képezik. De a város lakóinak és látogatóinak anya­gi ellátási központja is. Ezért a lakáskénti használatot is figyelembe véve meg kell tar­tani. rekonstruálni és bővíteni a városközpontot és csatlako­A városszerkezet megőrzése műemlékvédelmi szempontok bevonásával, a város polgá­rainak megszokott életmódja ugyanolyan szerepet játszik ennél, mint az a tény, hogy itt sok minden mór megvan, amit a város peremén az új építési területen még meg kell teremteni. Különösen jelentős, hogy a tömegközlekedési esz­közök részére a főúthálózat már kiépült, a centrum sok intézményét fel lehet használ­ni és rövid gyaloglással a vá­ros minden létesítményéhez el lehet jutni. Ha a városellátási rend­szerben sok mindent fel is kell újítani, illetve bővíteni, a tech­nikai hálózat mégis csak meg­van. S azt a városközpont új­jáépítésétől függetlenül is az egész város érdekében foko­zatosan fel kellene újítani. összegezve tehát, meg kell állapítani, hogy az egyes la­kások felújítása az óvárosban nagyobb költséggel jár ugyan, mint azonos lakások építése a város peremén, de van egy sor most még gazdaságosan nem egészen felmérhető anya­gi és eszmei érték, amelyek tervezett városfejlesztésünket igazolják. Kurt Holst, a Schweriner Volkszeitung szerkesztőségi titkára gyakran favázas házaknak a rekonstrukciója túl költséges lenne. Ha egy lakást ilyen épületben a mai komfortszint­re akarnánk hozni, az sokkal többe kerülne, mint új lakást építeni. De az épület állaga miatt ez gyakran nem is le­hetséges. A legjobb megoldás itt: le­bontani és újonnan felépíte­ni. Ez sem schwerini talál­mány, mindenütt így csinálják. De mindenütt felteszik ugyan­azt a kérdést: hogyan lehet egy óvárosban a legnagyobb termelékenységgel újat építe­ni? Milyen elfogadható meg­oldás van arra, hogy öreg, történelmileg megőrzésre ér­demes házak között újaikat építsünk? Az NDK-ban azt a tényt is figyelembe kell vennünk, hogy költség- és munkaerő szem­pontjából nem tudjuk megen­gedni magunknak, hogy az utcasorokban gyakran csak foghíjakat eltüntető házakat nagyapáink építési módjával építsük fel. Emellett régóta bebizonyosodott, hogy a mo­dern építési mód — szintma­gas, előregyártott panelok összeszerelése — 400 százalék­kal növeli a termelékenységet a kőműves munkához viszo­nyítva. Az viszont nagy stílustörést jelentene, ha egyszerűen az új városnegyedek többemele­tes lakóházait építenénk fel az óvárosban is. A schwerini építészék új úton indultak el és szerencsés kompromisszumot találtak. Pa­nelmódszerrel építenek, s mégis megmarad a régi vá­roskép. Arra a városrészre, amely­nek a rekonstrukciója jelenleg folyik, a különböző magassá­gú, nyeregtetős házak jellem­zők sok üzlettel a földszinten. Másutt a favázas házak jel­legzetesek. Mindezeket az adottságokat figyelembeveszik. A feladat megoldása: a pa­nel-skála kismérvű bővítése, a megmaradó szomszédházak te­kintetbe vétele és bátor, szín­gazdag homlokzati megoldá­sok. Itt volt pl. a földszint ma­gasságának a problémája. Az üzletek, a kiskocsmák számára a földszinten a sorozatpanel a 2,63 méteres magasságával túl alacsony. Új sablonok ké­szítése 3,33 méter magas pa­nelok számára azonban túl A favázat az épület elé illesztik paneloknak szál irtásához és szereléséhez nagyabb teljesí­tőképességű technikára lenne szükség. Ezért Schwerinben az utcafronton egy kis lábazatot hagyományosan falaznak. Ezen kezdődik a panelépítkezés. A földszint beépítése lényegé­ben hagyományosan történik. Aztán itt a tető problémá­ja. Az új építkezéseken a gyorsan elkészíthető lapostető már hosszú évek óta bevált. Az óvárosokban ezzel szem­ben a cseréptetők jellemzők. A sűhwerini építészek olyan tetőt szerkesztettek, amely el­ső harmadában, tehát az ut­cafront felől, a nyeregtetőhöz hasonlít, amit cseréppel fed­nek. A hátsó részt lapostető­ként kissé meredekebb lejtés­sel előregyártva szerelik össze. Háztetők és homlokzat Magasságukban is alkal­mazkodnak az óvárosi új há­zak a környezetükhöz. Az új­jáépítésre kijelölt, illetve épí­tés alatt álló házak között Schwerin óvárosában vannak két-három, négy- és ötemele­tesek is. Az első 19 lakásba a már épülő 110-ből október 7-én, az NDK 30. évfordulóján köl­tözhetnek be. A homlokzatokat színben a szomszédos történelmi épüle­tekhez igazítják, úgyhogy min­dig együttes hatásra és óvá­rosi légkörre törekednek. drága lenne. Nem beszélve arról, hogy ezeknek a nagy Panel-építkezés az óvárosban. Az első rész olyan, mintha különálló házak lennének. Szorosan beilleszkedik az eredeti történelmi környezetbe

Next

/
Thumbnails
Contents