Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-22 / 229. szám
6 Dunántúli napló 1979. augusztus 22., szerda Egveiem után falun Létezik egyáltalán ilyen?... Divatos testek A Willendorfi Vénusztól Twigg/ig Létezik egyáltalán ilyen? Mondhatjuk-e azt, hogy egy testalkat divatos? Hát, tulajdonképpen a legtalálóbb válasz az „is". Ugyanis egy-egy divathullám népszerűvé tehet — ideig-óráig — valamilyen testalkatot, akár még olyat is, amit máskor egyáltalán nem találunk szépnek, s amit normális körülmények között senkinek sem jut eszébe „leutánozni". Mert volt már arra példa, hogy hirtelen valami — vagy sóikkal inkább valaki — miatt Country and easternmusic A világhír kapujában Otthon érzem magam A sumonyi tavak „gazdája" A sumonyi 2. számú halastó Dunántúl talán legnagyobb mesterséges halastóvá, s a másik sem sokkal kisebb nála. Ez utóbbit választottuk a csq- nakózásra, mert ennek sással, náddal szegélyezett partján különösen sok vízimadár rakott fészket. 15-20 centiméteres fehér busa ivadékok ezüstösen csillogva szökkennek ki a vízből körülöttünk, olykor a széles csónakot is keresztül ugorva. — Ősz elején, a vándorlás időszakában, a sumonyi tavaknak gazdagabb a madárvilága, mint a Kis-Balatorvnalk — magyarázza a csónak orrában állva Busi István, a Bikali Állami Gazdaság sumonyi halászati üzemegységének vezetője. Szőke, engelsi körszakálláva! olyan, mint Posszeidon, a tengerek görög istene, aki éppen o birodalmát mutatja be a közönséges szárazföldi halandónak, csak a háromágú szigony hiányzik a kezéből. A tavak alig 200—300 méterre vannak az üzem központjától, amelyet jó egyhek- táros, 40—50 éves fákkal büszkélkedő park vesz körül. Ez is a „birodalomhoz" tartozik, annál is inkább, mert az üzemegység vezetőjének a lakása is itt van kint a pusztán, a négy- ötszáz lelket számláló Sumony- tól körülbelül egy kilométernyire. A hűvös szoba, ahovo beszélgetni betelepedtünk, árulkodik a gazdájáról: a falat ■ szebbnél szebb vadásztrófeák bontják. Igaz, a gyanút már Robi bemutatása felébresztette bennem: a német vizslát ugyanis gazdája a „vízi vadászat professzorának" titulálta. — Tehát nemcsak a halászat, hanem a vadászat is? — Városban születtem, Baján, általános, középfokú és egyetemi tanulmányaimat is mind városiban végeztem. A lakásbejelentő lapok tanúsága szerint életem első 21 évét városban éltem le, de rokonaim körében számos vadász, halász, horgász akad, így nem csoda, hogy minden szabadidőmet kora gyerekkoromtól velük, a szabadban, a vizek partján töltöttem. 1975-lben szereztem halászati agrármérnöki diplomát a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem szarvasi halászati ágazatán. Azóta nemcsak a szórakozás, hanem a munkám is a természethez köt Mondhatni, ahol víz van, ott én otthon érzem magam. — A liatal diplomások több. sége idegenkedik a falusi élettől, életformától, keveslik a szórakozási lehetőségeket. — Számomra a település nagysága sokadrendű kérdés. Első a munka és a család, s nem hiszem, ha óvárosban élnék, más lenne az időbeosztásom mint most. 1976 januárjától élek Sumonyban, még az év májusában megnősültem, s már kétgyermekes családapa Nem ez az első eset, hogy a KISZ-tag vasutas fiatalok társadalmi munkában segítik szebbé tenni a vasutas dolgozók gyermekeinek üzemi óvodáját, hiszen évről évre szerepeltetik az akcióprogramjukban az óvoda patronálását. A MÁV Pécsi Igazgatósága központjának alapszervezetei minden évben az általános nagytakarítás és karbantartás időszaka alatt szépítették a 100 kisgyervagyok: Kati másfél éves, István öthónapos. Kati születése előtt, amikor csak kedvünk tartotta, eljártunk szórakozni Pécsre, Szigetvárra, Szentlő- rincre. Ezek az utak még az én kis Trabantommal sem jelentenek különösebb távolságot. Most már minden szabadidőnket a gyerekeknek kell szentelnünk — mondja Busi István. Felesége, Marika, akit anyai teendői szinte percenként el- szólítanak körünkből, tovább fűzi a gondolatot: — A falusi élet, a friss levegő, a természet közelsége nagy előny: a gyerekek sokkal egészségesebb körülmények között, szabadabban nevelkedhetnék, mint a városban. Persze, amikor már iskolás korúak lesznek a távolság miatt gond lesz az iskolába járás. Én sem tudok itt, munkát találni: lánykoromban egészségügyi adminisztrátor voltam. Éppen ezért úgy tervezzük, hogy mire a gyerekek nogyobbak lesznek, beköltözünk Szentlórrncre. Három éve élnék Sumany közelében. Arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolatuk van a falusiakkal, kissé tanácstalanul néznek egymásra. A köszönőviszonyban, felületes ismeretségben állapodnak meg. Viszont az üzemegység ma már háromnegyedrészt fiatalokból álló közösségébe jól beilleszkedtek: az egymásrautaltság nagy összetartó erő. KISZ- élet, fiatalok? A Bikali Állami Gazdoság központjában nagyon jól működő KlSZ-szerve- zet működik, remek programokat szerveznek, csakhát a távolság 70 kilométer. És a sumonyi fiatalok? Az itteni KISZ- titkár egyszer kért a gazdaságtól egy zetort valami sürgős munkához — meséli István —, egyébként semmi. Pedig a faluban egy idős tanítót leszámítva, ő az egyedüli diplomás ember. Szívesen segítene. Szóba kerül, hogy néhány hónapja igen előnyös ajánlatot kapott a Bajoi Halászati Szövetkezettől: igazgatóhelyettesnek akarták alkalmazni. Mégis maradt. — A Bikali Állami Gazdaságban — magyarázza — az országos szintet messze meghaladó színvonalon foglalkoznak a halászattal. A sumonyi tavakat is alig néhány éve újították fel. Nagy lehetőségeket látok a munkámban, o gazdaságban messzemenőleg támogatják és megbecsülik a fiatal, törekvő szakembereket. A bajai szövetkezetben rengeteg adminisztrációval járó, átfogó irányító munkát kellett volna végeznem. 25 éves vagyok csak, s ehhez nincs elég tapasztalatom. Úgy érzem, előbb a szakmámat kell minél magasabb szinten a gyakorlatban is elsajátítanom. Serre itt minden lehetőség adott. Dunai Imre mek elhelyezésére alkalmas óvoda udvarát, illetve játékokat készítettek. Az elmúlt napokban a Há- mán Kató KISZ-alapszervezet tagjai serénykedtek az óvodában. A kerítést festették. Három napon át — munkaidő után - kezdtek hozzá a festéshez. A társadalmi munkába bekapcsolódtak a Landler Jenő szocialista brigád tagjai is. Ez év elején mór úgy tűnt, hogy végre sikerül a nagy áttörés — a hazai popzene történetében először magyar együttes nevét látjuk az angol slágerlistán. A Fonográf első kislemezének, a Greyhound-nak igazi nagy sikere — noha nagy rádióállomások játszották, neves szaklapok reklámozták és egy olyan világcég, mint az United Artist támogatta — végül mégis elmaradt, mert nem vásárolták meg a szükséges számban. A kislemezzel azonban el tudták érni azt, hogy a Fonográf nevét Angilában megjegyezzék és a szakemberek tudják, hogy az együttes honnan jött és mit képvisel. A második nekifutás A Fonográf most a második nekifutásra készül. Június elsejétől az újjáépített, korszerűsített hanglemezstúdióban megkezdődtek a Vidéki kislány angol nyelvű felvételei és ugyancsak itt készül majd szeptembertől az első angol nyelvű Fonográf-nagylemez is, amely várhatóan novemberben kerül a szigetország hanglemezboltjaiba. Ezt követően a Fonográf nagyszabású koncertsorozat keretében, élőben is bemutatja azt a zenei anyagot, amelyet ma már country and easternmusic címszó alatt jegyeznék a nemzetközi poptőzsdén. Az új sloganről és a mögötte rejlő tartalomról kérdeztük Brády Jánost, az együttes tagját. — A Zeneműkiadó egyik munkatársa találta ki a country and easternmusic kifejezést és csak külföldön használjuk azért, hogy megkülönböztessük magunkat az angolszász country and western zenekaroktól. Ez az „eastern" jelleg valóban megvan a zenénkben és nemcsak üres üzleti fogásról van szó. Végül is a dalaink nem az amerikai népdalokból, hanem azok hatására, Magyarországon születtek. A célunk az, hogy egy nagyobb népcsoport zenéjéhez, mint ahogy a countryban benne van az ír ballada, a néger blues, a cowboy-dalok stb. — hozzáadjuk a magyarok zenéjét is, megpróbáljuk a magyarok módján játszani. Nekünk az az elképzelésünk, hogy a zenének tiszta, harmonikus, megkomponált, tartalmas dolgokat kell közölnie. A country — a külföldi példák is azt bizonyítják — erre nagyon alkal— Miért az amerikai és miért nem a magyar népzenét ötvözitek a rock-zenével? Vagy a korábbi Illés-zenekar útja immár járhatatlan? — Az Illés-zenekart a hetvenes évek elején annyian támadták, vádolták helyben topogás- sal, hogy mindenképpen újítanunk kellett. Tudtuk, hogy a fiataloknak a kemény zene, a rock kell, de mi nem akartunk lemondani azokról az erényekről — a szép, tiszta hangzás, a vokális éneklés —, amelyek korábbi zenénket is jellemezték. Ezt az utat választottuk, s bár zajos sikereket nem aratunk a koncerteken, úgy vettük észne, hogy a fiatalok megértik, szeretik dalainkat. A továbblépést úgy képzeljük, hogy megkeressük a népzenét játszó együtteseket és megpróbálunk együtt dolgozni velük, s ily módon olyan jellegzetes zenét játszani, amiről az első akkordok után kiderül, hogy ezt Magyar- országon játsszák. Újabb elképzelések — Már a hetvenes évek elején terveztétek rock-opera bemutatását, Azóta erről a tervről keveset hallottunk ... — Beletört a bicskánk. De vannak újabb elképzeléseink is. Tánciskola címmel akarunk színre hozni egy musicalt, de nehéz olyan szereplőgárdát összehozni, amely egyszerre nemcsak játszani, de énekelni és táncolni is tudna modern darabban. Sarkady Imre egy drámatöred ékének megzenésítésén is dolgozunk, mely Kőműves Kelemen balladáját dolgozza fel. — Végül egy személyes vonatkozású kérdés. Néhány éve felröppent a híre, hogy dalszövegeid verseskötetként is megjelennek, és azóta hiába figyeljük a könyvkiadók előzetesét. — Egyszer a Magvető egyik lektora elkért tőlem egy válogatást, amelyet én táncdalszövegek címszó alatt nyújtottam be. Azzal adták vissza, hogy bár jó alkotások, de a kiadó táncdalszövegek megjelentetésére nem vállalkozik, nem az ő profiljuk. Lehet, hogy igazuk van, bár az a véleményem, hogy egy jó dalszöveg semmivel sem értéktelenebb, mint egy vers. egyszerre csak divatba jöttek a kissé testes hölgyek, vagy ennek éppen az ellenkezője: a sovány, csontos, hatalmas szemű nők. Elég, ha századunk néhány kiemelkedő ideáljára gondolunk, akik külsejükkel — arcukkal, frizurájukkal és nem utolsósorban testalkatúikkal — irigyeltek és utánzottak lettek. Ilyen volt Greta Garbo, Marilyn Monroe, Elizabeth Taylor, Audrey Hepburn, Brigitte Bardot vagy — a talán legforradalmibb változást hozó — csontsovány angol manöken, Twiggy. Ezek a divathullámok tagadhatatlanok, de azért azt is meg kell állapítani, hogy ha divatos testalkatokról beszélünk, a legtöbb embernek valami extrém jut az eszébe. Valami olyan, ami eltér az átlagtól. De az igazság az, hogy minden olyan testalkat divatos — ha egyáltalán lehet ilyesmire a divatos szót használni —, ami megfelel a tesmésze- tes emberi arányérzéknek. Ha a divatosságnál tartunk, akkor elkerülhetetlenül szembe találjuk magunkat egy másik fogalommal: a szépséggel. Izgalmas tanulmányokat kínál számunkra a művészettörténet, ha megkíséreljük nyomon követni, hogy melyik korban mit — illetve kit — tartottak szépnek a képzőművészek, illetve az általuk megörökített nő milyen eszményt fejez ki. A mindenkori divat, gondolkodás- mód és eszmény beleszólhat a szépségideáiba, s éppen ezért minden szépségideáiban megtalálható a spekulatív és kontst- ruktív elem. S ha valakit különösebben érdekel, hogy a történelmi korok szépségideáljai hogyan alakultak és változtak, igen érdekes átalakulásokon és változásokon át eljut, hat a Willendorfi Vénusztól, a szépség egykori fogalmától egészen Twiggyig. S közben olyan extrém példákkal is fog találkozni, mint a kínai császárok udvarában hajdan volt köcsögformájú nőkkel, az Ázsiában divatos „liliomlábbal": a harmonikus, testben és lélekben egyaránt szép, kisportolt, arányos, tiszta homloké, szép arcú antik ideálokkal, a valóságos nőkhöz vajmi kevéssé hasonlító, a földöntúlit megtestesítő madonnákkal, vagy az izgató, szép életteli formákat ismét fölfedező reneszánsszal — és még lehetne sorolni vég nélkül. A szépség szempontjából in- ternacionális divattal sokáig nem számolhatunk: ez már jellegzetesen újkori sajátosság. Azt szokták mondani, az újkorban inkább kifejlesztett szépségek vannak, s az ideálok túlságosan is gyorsan változnak, olyannyira, hogy manapság úgyszólván minden nő „hitelesítheti" önnön alkatát a film- művészetből vett egy-egy példával. Már aki feltétlenül „hitelesíteni” akarja. Ennél ugyanis sokkal fontosabb dolgok is vannak. A szépség, a forma esetleg különös hatalma mellett kell, hogy legyen egy sokkal varázsosabb valami: az em. bér belső világa. S a forma és a tartalom együtt adja meg azt a sajátos valakit, aki csak önmagához mérhető, s amit nem kell — és nem is lehet — senki másról „leutánozni”. Ám azoknak, akik mindezek ellenére vállalják „a hitelesítés" kockázatát, íme egy 1979-es táblázat a női test eszményi arányairól: Magasság: Mellb.: Derék: Csípő: 142—145 78—84 50—54 78—84 146—153 81—86 51—56 81—t86 154—162 86—89 53—58 86—89 163—171 89—96 56-61 93—96 172—177 93—101 61—65 93—97 178—180 95—104 63—68 95—98 Rajtuk a sor KISZ-titkárok továbbképzése Balaton- fenyvesen A KISZ Baranya megyei Bizottságának balatonfenyvesi vezetőképző táborában ezen a nyáron is nagy volt a forgalom: hatnapos, egyenként száz fős turnusokban készültek fel itt a mozgalmi év hátralevő részének feladataira az alapszervezetek KISZ-vezetői. Ez a felkészítő táborozás idén talán a középfokú tanintézetek alap- szervezeti KISZ-titkárai szórná, ra volt a legizgalmasabb: az5 területükön megváltozik a mozgalmi év tervezési rendszere, amely eddig a tanévhez igazodva gyakorlatilag 3 nyári hónapot az építőtáborozást leszámítva holt időszakká tett. Ezentúl október 15-től október 15-ig terveznek programokat maguknak a középfokú tanintézeték KISZ-szervezetei. Augusztus második hetében a pécsi középiskolások, szakmunkástanulók alapszervi KISZ- titkárai táboroztak Balaton- fenyvesen: összesen 97-en. A felkészítési program zsúfolt volt: délelőttönként 7 órán át vertek részt kabinet-foglalkozásokon és előadásokon. A délutáni órák azonban a fürdést, sportot, szórakozást szolgálták. A kabinet-foglalkozásokon, amelyeket javarészt középiskolai tanárok vezettek, a szervezeti élet, közművelődés, tömegsport, a tanulás, a szocialista demokrácia és a gazdasági életünk főbb kérdéseit beszélték meg a fiatalok. Az előadásokon időszerű bel- és külpolitikai, gazdaságpolitikai és ideológiai kérdésekkel és az 1979—80-as mozgalmi év akcióprogramjával ismerkedhettek meg. Felkészülésüket vendégelőadók is segítették, így például Petőhá- zi Szilveszter, a Pécs városi Pártbizottság titkára és Rákos János, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára. A táborozás jó alkalom volt arra is, hogy a KISZ Pécs városi Bizottságának vezetői feL mérjék az alapszervezeti KISZ- titkárok felkészültségének és ismereteinek szintjét, valamint az egyes iskoláknál jelentkező gondokat. A tapasztalatok 'közül most csak néhányat említünk: szinte iskolánként eltérő értékelési módszerek a tanulmányi mozgalomban, nem ismerik az Ifjú Gárda szerepét, pontatlanul ismerik a KISZ KB 1974 áprilisi határozatát, az egyéni vállalásokról stb. A táborozás utolsó délutánján alkalom nyílt egy rövid kis beszélgetésre néhány KISZ-titkárral: milyen tervekkel kezdik az új tanévet? Somogyi Zsuzsa, Széchenyi Gimnázium: Legfontosabbnak a tanulmányi mozgalom fejlesztését tartom. Böhl Zoltán, 508-as szakmunkásképző intézet: Jóval előrébb kell lépnünk az Edzett ifjúságért mozgalomban. Magvasi Zsuzsa, Nagy Lajos Gimnázium: Jó lenne rendszeressé tenni az iskolák, olapszervezetek, KISZ-titkárok közti tapasztalatcserét. Pauer Judit, Janus Pannonius Gimnázium: A közönyösöket, passzívakat kell végre fel. ráznunk. Ezekhez az elképzelésekhez a felkészítő tábor rengeteg ötletet, módszert odott a fiataloknak. Ám most következik a nehezebb: a megvalósítás. D. I. KISZ-esek az óvodáért mos. Sebők János Dücső Csilla
