Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-21 / 228. szám
NYÁRI MAGAZIN ÉH| NYÁRI MAGAZIN Ifcl NYÁRI MAGAZIN 3ó szórakozás rossz időben A Balaton rendjén őrködve Viharban a nyolcvancentis víz is követelhet áldozatot Az ügyeletes szobájában várok a siófoki vírirendészet parancsnokára, amikor megcsör- ren a telefon. Csak félszavakat hallok, de ez bőven elég ahhoz, hogy a hideg végigfusson a hátamon: — Hol találták a holttestet? Igen, ,.. tehát az Ezüstpart.. másfél méteres víz... biztos, hogy ember volt? ... Jó, in- tézked úrik. Csütörtök, fél tizenkettő. A törzsőrmester, akár egy hadművelet irányítója, utasításokat ad a rádión, egy perc múlva már a jelzett helyszínről jelentkezik két járőr csónak és a repülőgép: — Átkutattuk a területet, sehol sem találjuk. — Keressék tovább, a bejelentő nemsokára a helyszínre ér. A törzsőrmesternek szussza- násnyi ideje van, felém fordul: — megtörtént, hogy valami nagy, elpusztult halat véltek hullának, volt, hogy valaki egy fél görögdinnyében vélte felfedezni a víz áldozatát. Pedig vaklármára nincs szükség, sajnos épp elég nyomás okunk akad a beavatkozásra. Eltűntről nem érkezett bejelentés, délutánig sem találták meg az állítólagos holttestet, így hát remélhetőleg ez a riasztás ezúttal nem szaporítja a fekete statisztikát. Bár lassan vége a nyári nagy idénynek, a meleg még szép számmal csalja a vízbe a hűsölni vágyókat. És bár a propaganda számos eszköze szüntelenül harsogja a figyelmeztető szavakat, szigorú és állandó ellenőrzést tart a vízi- rendészet, idén többen lelték halálukat a Balatonban, mint a megelőző évek bármelyikében. Július elsejétől augusztus 15-ig tizenhatan fulladtak a tóba. Közülük nyolcán azért haltak meg, mert felhevült testtel ugrottak a vízbe, és szívgörcs végzett velük. — A statisztika is egyértelműen bizonyítja, hogy a tragédiák elsődleges Oka a felelőtlenség, meggondolatlanság - mondta Sztranyák József őrnagy, a Siófoki Vízirendészet parancsnoka. — Szeretném nagyon aláhúzni: tudomásul kell venni, hogy a meteorológia sem csalhatatlan és a Balaton felett sajátos időjárási viszonyok uralkodnak. Ha egyszer a piros jelzést nem követi vihar, sokan a következő figyelmeztetést már nem veszik komolyan — és rajtavesztenek. Az emlékezetes augusztus negyedik! vihar előtti este hajszálra ugyanolyan volt a légnyomás és a frontális zóna, mégsem lett belőle vihar. Másnap meg 189 embert kellett kimenteni a két-két és fél méteres hullámok közül. — Azt is jó tudni, hogy a vízibicikli és a gumimatrac nem vízijármű. Ezeket akár sárga jelzésnél is könnyen felboríthatja a szél. Piros jelzésnél ugyan a parttól 100 méterre még szabad fürödni, de ha délről fúj a 80—90 kilométeres sebességű szél, nagyon kevés ember tud olyankor partra vergődni. Nem egy példánk van arra, hogy nyolcvan centis vízbe is belefulladtak. * A vízi rendészet Volvójának motorja felbőg, a csónak orra eltakarja előlem a láthatárt, majd a test ismét vízszintesbe helyezkedik és sebesen sik- lunk a zöld vízen. A járőrszolgálatát teljesítő főtörzsőrmester megjegyzi: — Ilyenkor kímélni kell a motort. Persze, ha sürgős az út, ha emberéletről van szó, akkor amennyit bír a gép, úgy megyünk.- Gyakran kell a legnagyobb sebességre kapcsolni?- Sajnos, elég sok a felelőtlen ember. Főleg a gumi- matracosok okoznak sók bosz- szúságot. Ha valaki nem tud úszni, és lefordul róla, többé már nem bír visszakapaszkodni rá. A főtörzsőrmester 17 éve folytatja a vízi mentőangyal és a szigorú rendfenntartó nem könnyű mesterségét. Jól ismeri ezt a nagyon szép, de legalább olyan veszélyes vizet. — Semmi értelme annak, hogy valaki egy kilométerre beússzon a vízbe. Menjen el a másfél méteres mélységig, ott elúszhat Zamárdiig és visz- sza. Ha elfárad útközben, leállhat pihenni. De itt négy-öt méter mély a víz. Ha kifullad, pánikba esik, s ha nincs aki kimentse, akkor már csak három-négy nap múlva halászszák ki. Közben egy gumicsónak mellé kanyarodunk. Igaz, a megengedett távolságon belül vannak, de hatan szoronganak benne, közöttük két kisgyermek. Az intő szóra az egyik férfi barátságosan visszamosolyog: — Bitte? Ha nem is perfekt a rendőr német tudása, gyorsan értenek a szóból és a sekélyebb felé veszik az irányt. Zamárdi előtt megáll a Volvo, a főtörzsőrmester magnót vesz elő, s a hangszóróból szabályismertetés, fürdőzési jótanácsok szállnak a strandolok, napozók felé. Szántódig és vissza a siófoki kikötőbe egyetlen szabály- sértővel sem találkoztunk. Lehet, hogy hatottak az intő példák? K. Gy. Látszólag olcsó szórakozás, hiszen egy játék mindössze két forintba kerül. De ha az ember már tizedszer, huszadszor teszi próbára az ügyességét vagy szerencséjét, könnyen, szinte észrevétlenül ürül ki a zsebe. Mindez persze ártatlan Fekete Péter Monte-Carlóhoz vagy Las Vegashoz képest, ám a SIÓ- TOUR sem panaszkodhat a siófoki játékterem népszerűségére. Borús, szeles időben nem egyszer megesett, hogy tíz-tizenkétezer forint értékben váltottak be kétforintosokat egy nap alatt. Júniusban költözött új helyére Bormúzeum Tízféle bor, parádés környezet Az egykori ünnepelt színésznő, Gaál Franciska is bizonyára szívesen üldögélne szöllőskislaki villájának pincéjében az ácsolt tölgyfaasztalok melletti lócán. Nézné a falakon imbolygó gyertyafényt, kortyolgatná a 17- féle bogiári bor valamelyikét, s talán elégedetten bólintana nem is volt rossz ötlet ez a bormúzeum. A Balatonboglári Állami Gazdaság tulajdona ma a villa. Fejedelmien szép park közepén, alig öt kilométerre Boglártól, a szöllőskislaki domb tetején áll a ház, melynek emeletén a gazdaság oktatási központját, pincéjében pedig a bormúzeumot rendezték be. A falakon több száz évvel ezelőtt készült metszetek fotókópiái mulatják be a korabeli szőlő- művelést, a vitrinekben pedig az akkor használatos eszközök: oltókés, metszőolló, tátiké, kármentő, káforko (merítő), sajtár (régiesen fertály) és a többi. Palackokban sokfajta, jóféle bor (a kiállított tárgyakhoz nyúlni tilos — sajnos), szemben pedig a boltíves pinceborozó, ahol ízes falatokat is kaphat a vendég, hogy jobban csússzon a bor. A déli parton nagyszerű kirándulási lehetőséget kínál Szöllőskislak. Elsősorban csoportos látogatókat fogadnak, akik igényeiket a Balatonboglári Állami Gazdaságnál jelenthetik be. a korábban már szinte hírhedtté vált játékterem, s itt a belvárosban, a háztartásicikk áruház mögött, nemcsak a körülmények, hanem a vendégek is kulturáltabbak lettek. Italozás, dohányzás nincs, játék viszont annál több. Éppen a napokban kaptak négy új automatát Olaszországból, ezekkel együtt 24-re nőtt az elmés szórakoztató masinák száma. Van itt autóverseny, kosárlabda, céllövölde, tv-tenisz, jó néhány flipper, s ha valaki nem sajnálja a ketteseket vagy tízeseket, akkor a szerencsejátékkal akár kétezer forintot is nyerhet. Tudomásom szerint a főnyereményt még senki sem ütötte meg, bár or is igaz, hogy itt nem próbálkoztak a nyugaton máir jólismert ügyeskedéssel, amelynek módszerét természetesen ki kell hagynunk a bemutatásból. Egyéb ügyeskedés természetesen itt is előfordul. Az automaták ürítésekor rendszerint tömött zacskóra való 20 pfennigest, schillinget, cseh koronát; 20 párást találnak. A két főállású műszerész alig győzi az iramot, akad javítanivaló bőven. Nekik ez a szezon, amikor már a nyár vége közeledik. k. gy. Sziillíiskislakon Programok a Balaton mentén Képzőművészet: A balatonboglári kék és piros kápolnában augusztus 19-én nyílt meg Incze Judit szobrász- művész és Würtz Ádám grafikusművész tárlata. A kiállítások szeptember 30-ig tekinthetők meg. A balatonföldvári üdülőhelyi klubban somogyi népi díszítő- művészet remekeiben gyönyörködhetnek azarrajárók. Akiállítást a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum anyagából válogatták. A SIÓTOUR balatonföldvári, üdülőhelyi Klubjának programja: A zenei hetek keretében a KISZ Központi Bizottsága Rajkó zenekarának műsorát rendezik augusztus 27-én. Az Állami Bábszínház augusztus 28-án mutatja be a Kópémesék című műsorát. A Disco-klub augusztusban, minden héten szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap 19-től 23 óráig várja vendégeit. A Dél-balatoni Kulturális Központban: (Siófok) Augusztus 25-én szombaton este 8 órakor a Balaton tánc- együttes magyar folklórestje. 24-én este 8-kor: Kálmán Im- re-hangverseny. 27-én este 8 órakor: A XVIII—XIX. század kamarazenéje. (Antal Imre műsora) Bitte schön, diese Pofabe! Helmut! — sodor végig egy hong a balatonkiliti piacon és ettől pillanatra eláll a kereskedelem lélegzete, ott Siófok tövében. Mert a Brüahilda-forma hölgynek afféle germán katonai szopránja van. Csak engedelmeskedni lehet neki. Helmut tehát arrafelé lép, ahová Brün- hilda mutatott és megveszi a kalocsai csipketerítőt — hatszáz forintért! Echte ungarische tsipke, echte ungarische kók- lerpreis! Helmut máskülönben rövidnadrágos, tejszőke német úr, soha le nem sülő lábszárral. Fttől a balatoni napsugárban olyan a járókája, mintha az előbb fejezték volna be Hel- muttal a csapdlecsacsit és Helmutkám mindig melléütött volna, reá a combjára. Máskülönben direkte ezért a kalo□hétfői csai térítőért hajókáztak át Füredről, nyolcvanketten. Ez volt az idei nyár egyik legtömöttebb sefthajója. Együtt bóklászunk a német vevősereggel a magyar népművészet árusoraiban. Ez a bóklászó séta felér egy nyelvészeti tanulmánnyal. Mert ahogy a zuglói vagy újpesti maszekok németül beszélnek — hát annak stílusa van. Aszongya például a fakanálárus: — Bitte schön, diese Pofabe! Tényleg, odapingálták a kanál mélyibe, hogy Pofabe! amit ha lefordíthatnánk szóról szóra, néhány őrmesterlelkű vevő igencsak veszegetné. A nagy víz mellett üdülő szőke hölgyek és urak azonban ezt az újpesti németséget — a Iá Istvántelki út! — udvarias kereskedő szokásnak vélik. Ám német szakos tanárnak errefelé sétálgatni legfeljebb doboz andaxinnal és két füldugóval lehet. Mindegy, az üzlet üzlet, a pénznek nincs szaga. Itt Siófok mellett, Balatonkiliti felé ezen a piacon bizonyára a baráti országok számos ifját ellátjuk eredeti óbudai Rifle farmerrel és a rostocki lányok is nyilván büszkén grasszálnak majd a farmerszoknyában, melyre oly ügyesen rávarrták a Wrangler- jelvényt valahol Magyarországon. Nézem a tányérokat. A nappal szembe tekintve gyönyörűek, de ha háttal a napsugárnak nézzük, akkor kicsit mintha csáléra állna a tulipán a tányér közepén. Sebaj, Erfurtban újdonság, örül majd neki a tánti. A köcsögök is szépek, csak nem szabad közelről megnézni. Néprajzszakos muzeológusnak ez direkt ártalmas. Idegileg. Hát — ennyit a siófoki német piacról... Földessy Dénes tt