Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-18 / 226. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 226. szám 1979. augusztus 18., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Oklevél a kivitelező vállalatok kollektíváinak Dr. Zsögön Éva államtitkár átadja az új gyógyszertári központot Felavatták Pécsett az új gyógyszertári központot Új egészségügyi létesíLfnény- nyel gazdagodott Baranya. Tegnap adták át ünnepélyesen Pécsett, az újmecsekaljai autó­busz-pályaudvarral szemben épült korszerű, szép kivitelezé­sű gyógyszertári központot, me­lyet dr. Zsögön Éva egészség- ügyi minisztériumi államtitkár avatott fel. Az ünnepi avatón részt vett Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizott­ságának első titkára, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Czente Gyula, a Pécs városi Tanács elnöke, Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkára, valamint Rákos János, a KISZ Pécs vá­rosi Bizottságának első titkára. Dr. Zsögön Éva államtitkár avató beszédében mindenek előtt köszönetét mondott a ter­vező és a kivitelező vállalatnak, az épületegyüttes alkotóinak, valamint a gyógyszertári köz­pont dolgozóinak, akik társa­dalmi munkájukkal segítették az intézmény gyors átadását. Kiemelte, hogy különös hang­súlyt ad az avatónak, hogy er­re augusztus 20-a, alkotmá­nyunk közelgő ünnepe alkalmá­val került sor, hiszen hazánk­ban mindenkinek állampolgári joga az egészségügyi ellátás, amelynek magas színvonalú biztosításában fontos szerep há­rul az egészségügyi intézmé­nyek hálózatán belül a ayógy- szertóri központokra is. Elmond­ta, hogy az utóbbi években a gyógyászat rohamos fejlődésé­vel összhangban meqnöveke- de't a gyógyszertári központok jelentősége is, melyek korsze­rűsítésére, bővítésére különös gondot fordítanak. Majd dr. Zsögön Éva az Egészségügyi Minisztérium ,,Ki­váló Munkáért" kitüntetését nyújtotta át Papcsik Jenőnek, a Somogy megyei Tanács Ter­vező Irodája tervező mérnöké­nek és Kukái Tibornak, a Ba^ ranya megyei Tanács Magas és Mélyépítő Vállalata építés- vezető mérnökének. Az egész­ségügyi miniszter dicsérő okle­velét dr. Kerbolt Kornélnak, a Baranya megyei Tanács Gyógy­szertári Központja Galenusi la Dr. Zsögön Éva államtitkár adta át az egészségügyi létesítményt boratóriuma vezetőjének, aki­nek érdemei kiemelkedőek az új laboratórium berendezései­nek tervezésében. Szabó Pál, a gyógyszertári központ igaz­gatója pedig oklevelet adomá­nyozott a kivitelező vállalatok kollektíváinak. Huszonkilenc éve, a gyógy­szertári központ megalakulása­kor 187 főt foglalkoztatott, ma már 910-en dolgoznak ebben az egészségügyi intézményben. Forgalmuk az induláskor tizen­nyolc millió forintos volt, ami tavaly már négyszázmillióra emelkedett. Rendkívül megne­hezítette a gyógyszerészek, asz- szisztensek munkáját, hogy öt különböző helyen, mostoha kö­rülmények között tevékenyked­tek, a Lánc utcai gyógyszerrak­tár például valaha fagerendás, tűzveszélyes gabonatároló volt. Az új épületegyüttes építését 1972-ben kezdték, s három év alatt készült el a nagyraktár és a kiszolgáló létesítmények, me­lyek megvalósításához tizenöt- millió forinttal az Egészségügyi Minisztérium, hatmillió forinttal a megyei tanács járult hozzá. A második ütemben épült fel az irodaház, melyben a Gale­nusi (itt készülnek az infúziós oldatok) és a gyógyszervizsgó- ló laboratóriumok mellett helyet kaptak a szociális létesítmé­nyek, az oktatóterem és a tan­laboratórium. Eddig ötvennégy­millió forintot költöttek a gyógyszertári központra, mely­nek építése még nem fejező­dött be, a következő ütemben készülnek el a garázsok és a műhelyek. Az ellenőrző laboratórium mór a jövő héten új otthoná­ban folytatja tevékenységét^ míg a Galenusi laboratórium technológiai szerelését most kezdik meg, s csak a jövő év­től látják el innen a megye kór­házait a fontos infúziós olda­tokkal. Gáldonyi Magdolna A Magyar Hűtőipar budapesti gyárában naponta 2,5 vagon gyorsfagyasztott félkész- és kész­árut csomagolnak. Képünkön: zöldborsólevest tasakolnak. Az űrhajósok készülődnek a hazatérésre Vlagyimir Ljahov és Vale- rij Rjumin pénteken már a 173-ik napot tölti a világ­űrben. Az előirt prog­ramnak megfelelően az űr­hajósok a hazatérési elő­készületeket végzik: vizsgá­latok és kísérletek anyagait elhelyezik a Szojuz—34 űr­hajó visszatérő egységébe, folytatják az űrállomás be­rendezéseinek konzerválá­sát. A napi programban orvo­si megfigyelés is szerepel: ellenőrzik, hogyan reagál­nak az űrhajósok keringé­si szervei a hidrosztatikus nyomás hatásának imitá­ciójára. Ehhez a „bíbic” vákuumruhát és a „Poli- nom-2m" többfunkciójú re­gisztráló készüléket veszik igénybe. Csütörtökön a Szojuz—34 űrhajó hajtóművének segít­ségével módosították az űrkomplexum pályáját. Je­lenleg a pólya adatai: a Föld felszínétől való legna­gyobb eltávolodás 411 kilo­méter, a legkisebb 386 ki­lométer; a keringési idő 92.28 perc; a hajlásszög 51,6 fok. A személyzet jelentései és a távolsági mérések adatai azt mutatják, hogy az űrállomás és az űrhajó fedélzeti rendszerei megfe­lelően működnek. Az űrha­jósok jól érzik magukat. Vietnami katonai küldöttség érkezett hazánkba Czinege Lajos hadsereg­tábornok, honvédelmi mi­niszter meghívására péntek délelőtt hivatalos, baráti látogatásra katonai kül­döttség élén hazánkba ér­kezett Chu Huy Man ve­zérezredes, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Vi­etnami Néphadsereg poli­tikai főcsoportfőnöke. Augusztus 20-ra készülnek az üzemek és a vállalatok ünnepi dekorációval. Képünkön: a Kónzum Áruház díszítése. Alkotmánynapi nagygyűlés Debrecenben Győri Imre ünnepi beszéde Alkotmánynapi nagygyűlést rendezett pénteken Debrecen­ben, a városi sportcsarnokban a Hazafias Népfront Hojdú-Bi- har megyei és debreceni Bizott­sága. A nagygyűlésen részt vet­tek a debreceni üzemek, válla­latok, intézmények dolgozói, va. lamirrt munkások és termelő­szövetkezeti tagok a megye más településeiről. A Himnusz elhangzása után Sikula György, a megyei párt- bizottság első titkára mondott megnyitót, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartotta meg beszédét. Bevezefőberf, az államala­pító I Istvánra emlékezve, s alkotmányunk törvénybe ikta­tásának 30. évfordulóját mél­tatva, azt hangsúlyozta: — István király óta alkot­mányunk elfogadásáig kilenc és fél évszázadon át sok vi­harral, küzdelemmel terhes esemény zajlott le hazánkban, amely mind része a magyar történelemnek. Haladás és reakció, úri ravaszkodás, ki­zsákmányolás és véres osztály­ütközetek, győzelmek és vere­ségek, a kilótástalanság és a nyomor évszázadai, a felcsilla­nó remények, a tespedés és az önfeláldozás, a félgyarmati sor és a függetlenség, a küzdelem az elnyomás ellen a szabadsá­gért— egyszóval mindaz, ami a dolqozók osztályrésze volt a múlt századokban. Népünk ezer. éves múltjának elégtételét kap­ta meg, amikor a most 30 éves alkotmányunk kimondta: a Magyar Népköztársaság „a munkások és a dolgozó pa­rasztok állama”, s ennek meg­felelően „minden hatalom a dolgozó népé”. — Népünk védi, óvja, amit két keze munkájával megte­remtett. A magyar munkás, a termelőszövetkezeti paraszt, az értelmiségi nagyra becsüli mindazt, amit eddig elértünk. Az idők szavára hallgatva, a kor magasabb követelményei­hez igazodva akar dolgozni, tanulni, élni, mert tudja, hogy csak így védheti meg eddigi eredményeinket, teremtheti meg a továbbjutás feltételeit, formálhatja még inkább szere­tett otthonává szocialista ha­zánkat. — A társadalom magasabb normáihoz, a megnövelkedett! feladatokhoz való igazodás nem egyszerű dolog. A mun­ka szigorúbb követelményeit a szorgalmas ember egyetértés­sel fogadja, de sokan nem lelkesednek érte. Azok a ter­hek sem lebecsülendők, ame­lyeket a népgazdasági egyen­súly helyreállításának folya­matában, a továbbhaladás fel­tételeinek biztosítása érdeké­ben mindannyiunknak vállalni kellett. Az a nagy történelmi lecke, hogy meg kell oldanunk a népgazdaságban az inten­zív szakaszra való átállás fel­adatait,. hogy tudásban és készségben fel kell nőnünk a gazdálkodás, az építés maga­sabb követelményeihez. Ez nemcsak egész népünk jövőjét érintő átfogó nemzeti program, hanem az elmúlt évtizedekben kikovácsolódott nemzeti egysé­günk egyik nagy próbája is. — Ilyen körülmények között különösen magasra értékeljük, hogy népünk szorgalmas mun­kája révén, az ötéves terv fő céljainak irányában tevékeny- kedve figyelemre méltó hala­dást értünk el a külső gazda­sági feltételek nehezebbé vá­lása ellenére is. A szónok ezután felidézte az MSZMP Központi Bizott­sága 1979. június 29-i ülésének helyzetértékelését, majd az idei aratásról szólott. Hangoz­tatta: a mezőgazdaság dol­gozói minden lehetséges terü­leten arra törekedtek, hogy ellensúlyozzák az időjárás ál­tal okozott károkat A májusi aszály és az esős aratás az emberi helytállás próbája volt. A Központi Bizottság titkára ezt követően arról beszélt, hogy hazánkban mélyek, életerősek a szocialista rend gyökerei. Szilárd a munkásosztály hatal­ma és annak legfőbb politikai alapja, a munkás-paraszt szö­vetség. A párt és a munkás- osztály vezető szerepe érvénye­sül. Eddigi eredményeink meg­őrzésének, a lehetséges továb­bi előrelépésnek biztosítéka, hogy erősödött népünk össze­(Folytatás az 5. oldalon) Készülődés az ünnepre

Next

/
Thumbnails
Contents