Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-16 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfoi,am, 224. szám 1979. augusztus 16., csütörtök Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Emberek és szabályozók Változatosg gazdag program Alkotmány napi ünnepségek r Uj létesítményeket adnak át Kulturális rendezvények, munkás-paraszt találkozók : Jő minőségű a termés Egy-két nap múlva befejezik a kender aratását Lánycsókon — Szokolai felv. — Kenderaratás Baranyában Nyújtott műszakban dolgoznak a földeken A gazdaságirányítás egyik nélkülözhetetlen mód­szere a kivételezés; van­nak általános, elvileg minden­kire, minden gazdálkodó egy­ségre érvényes szabályok, ren­delkezések, előírások, és van­nak — méghozzá szép szám­mal — a kivételek. Az általá­nos szabályok ez esetben is ér­vényesek, ám betartásukhoz több-kevesebb központi segít­séget, közvetett vagy közvetlen támogatást kapnak a vállala­tok. Hogy miért a kivételek soka­sága? Mert a kivételezettek — úgymond — speciális helyzet­ben vannak. Olyan helyzetben, amikor képtelenek betartani az általános szabályokat. Például: hosszú távú, államközi meg­egyezésben szabályozott export­kötelezettségeknek kell eleget tenniük; vagy: rögzített áras, alapvető fogyasztási cikkeket kell előállítaniuk, amin — ahogy mondani szokás — a „hi­deg vizet" sem keresik meg . .. Vagy: megfelelő indokolással bizonygatják, hogy krónikus lét­számgondokkal bajlódnak, ezért tisztelettel kérik — vagy éppen szokásjogként elvárják —, hogy mentsék fel őket bizonyos mun­kaügyi szabályok betartása alól. A kivételezett eseteknek se sze­ri, se száma, s persze az indo­kok is sorakoztathatok szinte vég nélkül. Van azonban egy közös jellemzőjük: a gazdasági szabályozó rendszer bírálata. Nem általában történő bírála­ta, hanem csak az adott egyedi és éppen ezért speciális hely­zetre, illetve vállalatra vonat­koztatva. Mindenki, aki prefe­renciákért kilincsel, mentesíté­seket követel, általában elisme­ri a szabályozó rendszer alkal­masságát, csak éppen a saját vállalatára nézve alkalmatlanok ezek vagy azok a szabályok. S mert ez hovatovább általános jelenség, az ember könnyen jut­hat arra a meggyőződésre, hogy a gazdcsági szabályozó rend­szer, úgy ahogy van — rossz. Való igaz: minden helyzet­ben tökéletesen működő szabá­lyozó rendszer nem létezik. Kö­vetkezésképpen bizonyos ese­tekben elkerülhetetlen az egye­di szabályozás, ha úgy tetszik, a kivételezés. De nem olyan mértékben, ahogy ez nálunk az elmúlt években gyakorlattá vált. Mert miközben vállalatok tucatjai létszámgondokra vagy más munkaerő-gazdáíkodási bajokra hivatkozva a munka­ügyi szabályok alóli mentesítést szorgalmazzák, vagy például Bensőséges ünnepségen kö­szöntötték szerdán Moszkvában, a Komszomol Központi Bizottsá­gában a Kun Béla ifjúsági épí­tőbrigád tagjait, akik a Kom­szomol KB és a KISZ KB meg­állapodása alapján Uszty- llimszkben végzett három évi munka után végleg hazatérnek. A magyar fiatalok kedden ér­keztek különrepülőgéppel az Angara-parti városból Moszkvá­ba. A Komszomol Központi Bi­zottságában megtartott ünnep­ségen, amelyen dr. Szűrös Má­tyás- moszkvai nagykövet is je­len volt, Viktor Misin, a Kom­szomol KB titkára üdvözölte a magyar fiatalokat. Beszédében kiemelte, hogy a magyar ifjú­sági építőbrigád tagjai mindvé­gig nagyszerűen helytálltak a beruházásaik egyedi elbírálá­sáért követelődznek, mindenki tudja, hogy rengeteg a tenni­való a racionálisabb létszám­gazdálkodós érdekében, hogy rendkívül fellazultak a munka­teljesítménnyel kapcsolatos kö­vetelmények. Az ilyen és ehhez hasonló anomáliák példatára is bővít­hető jóformán tetszés szerint. Ezért is született a központi döntés: a jövőben a gazda­ságirányítás általános szabályai alól való kivételek csak való­ban indokolt, tehát csak való­ban kivételes esetekben alkal­mazhatók. Született ez a dön­tés feltehetően azért is, mert a mai kivételezettek mellett szép számmal vannak olyan vállala­tok is — s talán nem véletlen, hogy éppen a legjobbak, a méltón leghíresebbek és a leg­eredményesebbek —, amelyek •mindenféle segítség nélkül, csakis az általános szabályok­hoz igazodva, azok lehetőségeit kihasználva gazdálkodnak, a szó valódi értelmében. S milyen furcsa . .. vagy éppen termé­szetes? ..., hogy többnyire -ezeknél a vállalatoknál talál­ható a legrangosabb, a leg­eredményesebb, következéskép­pen a legelismertebb vezető­gárda. Működésük és eredmé­nyeik titka csak az lehet, hogy szakmailag magas színvonalon művelik az irányítást. Ök azok, akik a szabályozó rendszer ad­ta lehetőségeket felismerik és — mert értenek a szakmájuk­hoz — e rendszerben rejlő le­hetőségeket nem éppen lebe­csülendő eredménnyel használ­ják ki. Ök azok, akik meggyő­ző módon bizonyítják, hogy minden szabály, minden előírás csak annyit ér, amennyit meg­valósítanak belőle, s hogy a legtökéletesebbnek hitt szabá­lyozó rendszer is csődöt mond­hat, ha hozzáértés, ha szakér­telem nélkül alkalmazzák. A szabályozó rendszer csak eszköz, csak lehetőség; a hozzáértő ember nél­kül mit sem ér. S okkal felté­telezhető, hogy sokan, sok he­lyütt bizony híjával vannak e szakmai tudásnak. S ahol a tu­dás csődöt mond, ott követke­zik a harc a kivételes bánás­mód elismertetéséért. A legna­gyobb gond pedig, hogy e ki­vételek anyagi fedezetét vég­ső soron azoknak kell elöterem- teniök, akik nem óhajtanak be­állni a kivételezettek sorába. különböző munkaterületeken, élenjártak a szocialista munka­versenyben. Munkájuk termelési értéke meghaladja a 9 millió rubelt. A Komszomol KB titká­ra rámutatott, hogy a most tá­vozó 152 főnyi magyar építő­brigádból 114-en három évig dolgoztak becsülettel a zá­rjukra szokatlan éghajlati kö­rülmények között. Beszéde el­hangzása után átadta a mun­kában kitűnt 36 fiatalnak a Komszomol Központi Bizottsá­gának kitüntetését. A Kun Béla ifjúsági építőbri­gád tagjai a következő napok­ban a szovjet főváros neveze­tességeivel ismerkednek meg, ellátogatnak Leningrádba és augusztus 21-én különrepülő­géppel érkeznek haza Buda­pestre. Alkotmányunk ünnepén Ba­ranya megye központi megem­lékezését Szigetváron, o Kon­zervgyárban rendezik meg. Az ünnepség 20-án, hétfőn dél­előtt 10 órakor lesz, amelyen az ünnep) beszédet dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára tartja. A megemlékezések, különbö­ző létesítmények átadása, kul­turális programok azonban már mától kezdetüket veszik Bara­nya megyében és Pécsett. A megyeszékhelyen délután fél 4 órakor a HNF városi bizottsá1 ga tartja ünnepségét, amelyen Gergely László titkár mond beszédet, majd kiváló társa­dalmi munkásaknak ad át ki­tüntetést. A mai nap rendez­vénye a siklósi városi ünnep­ség is, délután 3 órakor. Holnap emlékeznek meg al­kotmányunk ünnepéről többek között Komlón, Sellyén, Dráva- sztárán, Sósvertikén. Az ünnep­ségek szombaton is folytatód­nak. Ezen a napon lesz meg­emlékezés Mohácson, az Új Barázda Termelőszövetkezetnél, Szentlörincen, Bogádmind­szenten, Mágocson, Mecsék- nádasdon, Geresdlakon. Ugyancsak szombaton rendez­nek munkás-paraszt találkozót Mohácson, ahol az Új Baráz­da Tsz tagjai és a MOFA dol­gozói találkoznak egymással. Mágocson ezen a napon avat­ják az új tornacsarnokot, Ei­lenden utat adnak át, Nagy- Postavölgyben pedig játszóte­ret. Vasárnap lesz az alkotmány ünnepe többek között Bü'k- kösdön, Abaligeten, a pécsi is­tenkúti körzetben, Magyarbóly- ban. Görcsönyben délután 3 órakor műsoros megemlékezés lesz. Patacson este 6 órakor rendezik az ünnepséget. Augusztus 20-ón emlékeznek meg alkotmányunkról a sziget­vári központi ünnepségen kívül többek között Nagyharsányban, Bikaion, Bolyban, Komló több körzetében. Szederkényben ezen a napon adják át az általános iskola új, 200 személyes nap­közi konyháját, délután fél 4- kor. A félmillió forintos léte­sítményt o helyi költségvetési üzem építette. Felújították a kultúrházat Bolyban: 300 ezer forintba került. Augusztus 20. alkalmából sok helyen lesznek kitüntetési ünnepségek is. 16-án Mohá­cson, a HNF-titkórságán, il­letve Pécsett, az Ifjúsági Ház­ban. 17-én a megyeszékhelyen, a HNF megyei titkárságán és Sellyén, a művelődési házban. 20-án Szigetváron. A „Nép­front munkáért", a „Kiváló tár­sadalmi munkás” és az „Érde­mes társadalmi munkás" kitün­tető jelvényeket kapják meg a legérdemesebbék. A mohá­csin kívül a megyében még hat helyen rendeznek munkás -paraszt találkozót. Több helyen nyílik kiállítás. Nagyharsányban augu^-tus 20- án kézimunkákból, Sellyén 17-én áru- és termékbemutató lesz, Szigetváron 20-ón hobbi- kiállítást nyitnak, Siklóson pe­dig 17-től látható az országos környezetvédelmi fotókiállítás bemutatója. Kulturális rendez­vények, sportprogramok lesznek — többek között — Rózsafán, Abaligeten, Bikaion, Olaszban, Siklóson, Magyarteleken, Isten- kúton, Újmohácson és Homo­rúdon. A szokásosnál korábban kezdték idén a kender aratá­sát. Baranyában a babarci Bé­ke, a dunafalvi Kossuth és a mohácsi-szigeti Dunavölgye Ter­melőszövetkezet termeszt ken­dert összesen 280 hektáron. A korai érés összehangolt gyors betakarítási munkát igé­nyel, ugyanis az eső már csak ront a jó minőségű növényen. Hogy gyorsabb legyen a mun­ka, a Pécsi Kenderfonó — a termesztési rendszer gesztor vállalata — repülőgépről PU- RIVEL vegyszerrel lombtalanítot- ta a kendert, így a kézi lom­bozás már szükségtelen. A szov­jet aratógépek nemcsak vágják, de kévébe is kötik a kórót, hogy könnyebb legyen a szállítása. A gépek jól működnek, az eset­leges javítást azonnal elvégzik, alkatrészhiány miatt egyetlen kenderbetakarító gép sem áll. Ha sokáig elhúzódná az ara­tás, félő, hogy ä kender leszür­kül, s ha a földön marad elkor­had. így érthető a nyújtott mű­szak, hiszen a termelőszövetke­zetek és a Pécsi Kenderfonó közös érdeke, hogy ez a fontos textilipari alapanyag minél előbb a feldolgozóba kerüljön. A szakemberek véleménye szerint a termőföld, a gondos előkészítő munka és az időjárás „megtette kötelességét", most már csak a betakarítókon mú­lik, milyen lesz az idei kenderből készült rost, amiből szövőfona- lakat, köteleket, szöveteket, ponyvákat készítenek. Eddig a legtöbb kendert a Dunavölgye Termelőszövetkezet­ben aratták, ahol a családok apraja-nagyja is részt vesz a munkákban, s mint mondják ilyenkor nem számít a munka­idő, fontos, hogy a kendert le­vágás utón azonnal kúpozzák és száradás után a dunaföld- vári feldolgozóba juttassák. Mo­hácsi-szigeten - ahol 122 hek­tárnyit aratnak — hagyománya van a kendertermesztésnek. Ér­tenek hozzá, s a növény nem hálátlan, hiszen termesztése jö­vedelmező. Minden része hasz­nos, a lombot trágyázásra használják, a kóró pedig a rost­szálak hordozója, ami idén fi­nomabb, jobb minőségű. Duna- falván most kezdték az ara­tást. A kúpokba rakott kóró szállításra vár, a babarciak 58 hektárról vágják a rostnak valót és azonnal szállítják. Az elmúlt évekhez viszonyít­va idén kisebb területen vetet­tek és aratnak Baranyában kendert, ennek oka, hogy az ipari feldolgozó képessége kor­látozott. így csak annyit érde­mes termeszteni, amennyit a textiliparban biztosan fel tud­nak használni. Az idei kender aratását várhatóan szeptember 10-ig befejezik, majd átvétel után Dunaföldváron tárolják, ahol kazlakba rakják és tavasz- szal megkezdik a kender ázta- tásót, ahonnan turbinára ke­rül a kóró, amiből a gépek se­gítségével a rostot nyerik. Eszterhai Katalin A Pécsi Közúti Építő Vállalat szakemberei egy hó napja dolgoznak a pécs-árpádtetői útszakasz korszerűsítésén. Tíz méter széles útburkolatot épí fenek ki, valamint felújítják az István-aknoi cso­mópontot és az erdészethez vezető utat is. A ko rszerű útszakaszt, amely tízmillió forintba kerül, szeptember közepén adják át' Fotó: Cseri László Vértes Csaba Hazatérnek Uszty-llimszk fiatal magyar építői

Next

/
Thumbnails
Contents