Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)

1979-08-14 / 222. szám

1979. augusztus 14., kedd Dunántúli napló 3 Milliós értékek a E xportot és importot se­gítő úgynevezett hát­téripart biztosít négy dél­dunántúli megyében, így Baranyában, Somogybán, Zalában és Tolnában a Kisipari Termeltető Válla­lat pécsi kirendeltsége: az éves termelési érték át­lagban 45-55 millió forint. Ebből az importot pótló, vagyis kiváltó tevékenység 46, az exportot segítő szak­munka pedig 38, mig a la­kossági szolgáltatás 9 szá­zalék. Ez a fajta tevékenységük legerősebb Zalában és So­mogybán, ahol a tanácsi szer­vek rendkívül 'készségesek és megértik, hogy a kisiparos nemcsak a szolgáltatást, de a termelést is segítheti. Ma még egyébként a két álláspont több megyében szétválik, hol az egyik, hol a másik javára. Egy kisiparos átlag egy negyed­évben 100 000 forint bruttó ter­melési értéket állít elő, amit a fenti két megyében bőven meghaladhat, amennyiben va­lóban népgazdaságii szükség­leteket elégít ki. Megbecsült munkatársak A négy megyében a KTV és a KIOSZ megyei titkárságai szervezésében csaknem kétszáz kisiparos szorgoskodik, ebből 100-120 fő alkotja a törzs­magot, akik legalább 15 éve a népgazdaság különféle ága­zatait segítik ki. Bedolgoznak mintegy 100 vállalatnak, 30 ipari szövetkezetnek, 20 mező- gazdasági szövetkezetnek és ugyanennyi tanácsi költségve­tési üzemnek. Legrégibb és a legkiforrottabb a kapcsolat a Mecseki Szénbányákkal, a BCM-mel, az ÉPGÉP-pel, a Za­la és a Kanizsa Bútorgyárral, valamint a Kaposvári VBKM- mel. Elsősorban lakatosok, for­gácsolók, esztergályosok és marósok munkájára számítanak az ipari vállalatok. Például elismert és nélkülözhetetlen „külső munkatársként" jön szá­mításba tíz forgácsoló az ÉP­GÉP üzemeiben és ugyaneb­ből a szakmából húszán ma­gas szinten megbecsültek a Dunántúli Kőolajipari. Gép­gyárnál, míg húsz lakatos és esztergályos bútorgörgőket gyárt „házi üzemében" a Ka­nizsa, valamint a Zala Bútor­gyár részére. Az exportot támogató mun­kák közül kiemelhetjük a len­gő karfej előállítását az IKA- RUS-program keretében. A Csepel Autógyár a karfejeket kovácsolt állapotban küldi, a dél-dunántúli kisiparosok egy részműveletet végeznek, majd a bácsbokodi tsz a befejező műveletet hajtja végre. Az Épí­téstudományi Kutató Intézet perlitduzzosztó berendezéseket ■rendelt meg Szalai Elemér és Szebeni József kisiparosnál, hogy a mintapéldányokkal a külföldi megrendelőket meg­nyerje. A Kanizsa és a Zala Bútorgyár korábban Ausztriából Importált drága bútorgörgőket, most már dél-dunántúli kisipa­rosok szállítják a két gyár szá­mára az évente szükséges 40 Exportot, importot segítő kisiparosok Bútorgörgő, elektróda, nyílászárók-45 ezer darabot et?ből a ter­mékből. A hazai cipőgyárak most már nem rendelnek meg Csehszlovákiából talpszélma­rókat, ugyanis a magyarorszá­gi kisiparosok mindet előállít­ják: Dél-Dunántúlon a hazai szükséglet felét teremtik elő, és ehhez a legnagyobb tétellel Balafonszemesen Illés Antal esztérgályos járul hozzá. Az állami vállalatokat segítő, kitűnően felépített házi műhe­lyek működnek például Nagy­kanizsán, Tóth József és Sze­beni József, Hahóton Sza'lai Elemér, Balatonszemesen Ta­kács József, Gazsó Imre, Ka­posváron Sipos Dénes, Dombó­váron Kiss Gyula, Pécsett az Áiter család portáján. Kiss Gyula például saját szabadal­mával győzött, a Siófoki Kő­olajvezeték-építő Vállalatnak évente kétmillió forint értékben juttat el rozsdásodást gátló referens elektródákat. Szebeni József a Barcsi Unitech Ipari Szövetkezetnek majdnem há­rommillió forint értékben készít egy esztendőben nyílászárókat, melyeket a térelemekből ösz- szeszerelt felvonulási épületek megépítéséhez használnak fel: ezt követően Afrikába és a Kö­zel-Keletre exportálják az új­donságot. A Titán Keres­kedelmi Vállalatnál a tartós hiánycikkek számát igyekeznék mérsékelni, ami közvetett szol­gáltatás immár két éve. Első­sorban olajkályahacső-szű'kítő- ket, kötőelemeket, különféle csavarokat állítanak elő, míg a négy dél-dunántúli állami építőipari vállalatnak évente tízmillió forint értékben gyár­tanak nyílászárókat. Ez a „be­segítő kapcsolat” épp három­éves. Jó minőség, rugalmasság Népszerűségük titka: a 30- 40 éves kisiparos-szakmunká­sok kitűnő minőségű munkát végeznek, ritka a selejt, de ha kárt okoznak, azt megfizetik. Teljesítménybérben dolgoznak, erős a napi tempó. Ha szer­ződést kötnek az új munkára, folyamatosan szállítanak, rö­vid határidőre szól a vállalás. Egy kisiparos nemegyszer egy éven belül 4—5-féIe új termék előállítására is berendezkedik, tehát szokatlanul rugalmasan bármikor fogadnak megrende­léseket. Az ipari vállalat a lét­számgondok és a kis széria miatt nem gépesít egy-egy új termék zavartalan kivitele­zéséért, ezért is nagy szükség van a főállású kisiparosokra. Az utóbbi 4—5 évben egyre több állami vállalat kéri fel a KTV-n keresztül a 'kisiparo­sokat besegítésre. A KTV kirendeltségei egy­mással kooperálnak, nem vé­letlen, hogy a dél-dunántúliak jelen vannak Bácsbökodon Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Eddig 27 országból és Hong Kongból mintegy 1200 kiállító jelezte, hogy részt vesz az egy hónap múlva, szeptember 14-én megnyíló Őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron. A HUNGEXPO ezúttal rendezi meg hatodik al­kalommal a hazai és külföldi fogyasztási cikkek széles vá­lasztékát feltáró őszi szakvá­sárt. Az ipari és kereskedelmi szak­emberek megbeszéléseinek, üz­leti tárgyalásainak zavartalan lebonyolítása érdekében három alkalommal, szeptember 17-én, 18-án és 19-én szakmai napot tartanak, amikor délután 2 óráig csak a szakmai jegyekkel rendelkezők léphetnek be a vá­sár területére, de 2 órától is­mét a nagyközönségé a kiál­lítás. A belépőjegyek ára vál­tozatlan és a vidéki látogatók igénybe vehetik a MÁV 33 szá­zalékos utazási kedvezményét. A mintegy 40 ezer négyzet- méteres kiállítási területen a 16-os és a 17-es számú pavi­lonban a Belkereskedelmi, va­lamint az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium barkács- kiállítást rendez, amelyen 18 magyar és külföldi cég vonul­tatja fel termékeit. vagy Szentendrén is, vagy azok segítenek be a mi megyéink részére. Nárai Béla, a dél-dunántúli kirendeltség vezetője elmond­ta, hogy évente az 55—60 mil­lió forintos terv teljesítésére törekednek, de ehhez legalább 300-400 kisiparos „külső-dol­gozóra” volna szükség. A KTV harminc napon belül fizet a számlák benyújtása után, vagyis folyamatos, rendszeres munkát nyújt minden kisiparos­nak. Csuti J. Selyem hatású poliészter Női ruhák és blúzok var­rására a természetes se­lyem hatását keltő poliészter divatszövet gyártását kezd­te meg a Magyar Selyem­ipari Vállalat Az új szö­vet lágy esésű, könnyű, ele­gáns és divatos, ezért kül­földön jóval magasabb áron értékesíthető, mint a vállalat hagyományos ter­mékeinek többsége. Eddig 10 ezer négyzet- méter készült el a selymes tapintású új szövetből, s a tervek szerint a teljes gyár­tási felfutás után 450 ezer négyzetméter kerülhet majd ki a gyárból évente. Az első megrendelések is befutottak már: Angliából és Kanadából több mint 50 ezer négyzetmétert vá­sároltak. Máshonnan, egye­bek között az Amerikai Egyesült Államokból is ér­deklődnek az új termék iránt. Elmarad a nagy patkányirtás... Évente egymillió a gócirtásokra Ügy becsülik, hogy o nagy­városokban annyi patkány van, ahány lakos. A szabály alól nyilván Pécs sem kivétel. Ezért is hajtottak végre néhány éve Üjmecsekalján egy nagyszabá­sú irtást — eredménytelenül. Pillanatnyi eredménye volt ugyan az irtásnak, feltehetően rengeteg patkány elpusztult, de mivel a környéket nem pat- kánymerrtesítették, az állatok ismét elszaporodtak. Ebből is nyilvánvalóvá lett, hogy ered­mény csak az egész városra ki­terjedő radikális irtástól várha­tó. Mint ahogy Budapest is az­óta tekinthető patkánymentes­nek, amióta évekkel ezelőtt a főváros egész területén szerve­zett irtást hajtottak végre. Milyen less az új pécsi ? rrrr rrrr Az épülő fedett piac Rapi Emília felvétele Három kereskedelmi beruházás a Bajcsy-Zs. út végén Három nagy kereskedelmi beruházáson dolgoznak az épí­tők Pécsett, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utca végén. Készül a régi piac helyén a vásárcsarnok, ve­le szemben a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat háromezer adagos étterme és vállalati központja, mellette a Domus áruház. Egy éve kezdték el a Bara­nya megyei Állami Épitőipari Vállalat dolgozói a fedett piac építését, melynek már állnak ol­dalfalai, tetőszerkezete. Most a belső szakipari és lakatos mun­kákat végzik a szakemberek: a földszinten a fűtést szerelik, az emeleten pedig a vizet és vil­lanyt kötik be, valamint a nyí­lászárókat helyezik el. A pincé­ben, ahol a hűtőraktárak kap­nak helyet, vólaszfalaznak. Emellett dolgoznak a külső közműveken is. A vásárcsarnöF műszaki átadását ez év végére tervezték, s a kivitelezők azt ígé­rik, tartani tudják a határidőt. Milyenre tervezték a KERTI tervezői a pécsi fedett piacot? A táiékoztatót Golob Ferenctől, az UNIBER műszaki ellenőrétől kaptuk. A pincében körülbelül 348 négyzetméter alaoterületen helyezkednek el a hűtőtárolók, külön kamrák a húsnak, zöld­ségféléknek, gyümölcsnek, virá­goknak, és itt lesznek a sörtan­kok is. A felsőbb szintekre négy lift szállítja fel a friss árut, A csarnokban mozgatható aszta­lokat állítanak fel az eladók­nak, a pihenni vágyóknak pa­dokat, ivókutakat. Az autóbusz- pályaudvar felől — éoítéséhez mór felvonultak az építők — ár­kádsort képeztek ki, innen és a Bajcsv-Zsilinszkv út felől jut­hatnak be a vásárlók. Az eme­leten, amely galériaszerűen fut végig a csarnok északi és keleti oldalán a piacigazgatóság iro­dái mellett a Baranya megyei A Domus áruház építkezésén áll a munka Vendéglátó Vállalat étterme, bisztró és elárusítóhelyek lesz­nek. A vásárcsarnok homlokzatát barna, időtálló, jól tisztítható festékkel vonják be, míg a pil­lérek és a tetőrész zöld szint kapnak. Az épülő Bajcsy étteremből még csak a piramis alakú pil­lérdarabok látszanak. Az arra sétálók a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat néhány ácsmes­terével találkozhatnak, akik a még hiányzó pilléralapok zsa­luzását fejezik be. Szentpéteri János és Pfaff Antal az étterem és az áruház műszaki ellenőrei elmondták, hogy a BÁÉV szak­emberei ezekben a hetekben a kertvárosi nevelési központon dolgoznak, s annak befejeztével von össze nagyobb erőket a vállalat a kereskedelmi beru­házásokra. A tervek szerint még ebben az évben tető alá hozzák az t egyszintes éttermi részt, amelynek betonalapjai hat mé­terre hatolnak le a földbe, mi­vel ez a terület már három mé­ter mélyen erősen talajvizes. Az építők a vákuum szivaty- tyúkkal mindössze néhány nap alatt „tüntették el” az építést nehezítő talajvizet. A négyszintes igazgatási részben rendezik majd be o Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalat irodáit. Az IMS szerkezet­tel készülő irodaszárny vázát húzzák fel idén. A mintegy hat­vanmillió forint értékű épület­együttes átadásának határideje 1980 vége. A Domus áruház építkezésén egyelőre áll a munka. Az UNI­BER munkatársaitól kaptuk az információt: A kivitelező, a 26- os (dunaújvárosi) Állami Épitő­ipari Vállalat pécsi kirendelt­ségének munkásai a budapesti lakásépítkezéseken segítenek. De tegyük hozzá, hogy valahol mégis munkálkodnak a pécsi Domus áruházon. A helyszínen már elkészültek a pillérek foga­dó betonalapjai, s a vasbeton­szerkezeteket a 31-es Építőipari Vállalat egyik telepén gyártják le. A szállításokat szeptember­ben kezdik meg, s január végé­re ideér az összes szerkezeti elem. Ma még kétségesnek lát­szik a jövő év végi befejezési határidő, ugyan a számtalan al­vállalkozó — a mélyépítési mun­kákat a szentlőrinci Költségve­tési üzem végezte, a nyílászá­rókat Kecskeméten szerelik ösz- sze, s sorolhatnánk még a szak­ipari munkákban részt vevő bu­dapesti cégeket — visszaigazol­ta, de szinte valamennyi szer­ződésben megtalálható az a bi­zonyos „de" ... Remélhetőleg 1980 végére mégis elkészül Pécs első lak- berendezési áruháza, amely nemcsak egy lesz a hasonló rendeltetésű üzletházak között, hanem a pécsi Domus. Gáldonyi Magdolna Tavaly a pécsi patkányirtás­ra is született határozat, s 1978. október 10-től november 30-ig ennek jegyében volt Pé­csett három, a környezettől elég jól elhatárolható terüle­ten — Üjmecsekalján, a 39-es dandár úttól délre, Meszesen valamint a Petőfi laktanya te­rületén — patkányirtás. Ez ter­mészetesen kísérlet volt, mely­nek során a városméretű irtás­nál alkalmazandó módszert akarták kiválasztani. Pécs pat­kánymentesítésének idejét 1979 tavaszára tűzték ki. Ez azon­ban — amint tapasztalhattuk — elmaradt. Miért? A kérdésnek az ad aktuali­tást, hogy a közelmúltban hét­végi telefonszolgálatunkhoz Lvov- Kertvárosból érkezett a beje­lentés Balázs Mihálynétól (Enyezd u. 20.): „Lakóházunk mellett, a gyógyszertár előtti csatornából járnak ki a patká­nyok. Szóltam a KÖJÁL-nak, de szerintük a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatra tar­tozik. A köztisztasági viszont a KÖJÁL-ra hárította. A tanács építési osztályán azt Ígérték, hogy majd kinyomozzák, kire tartozik. Azóta el voltam üdül­ni, s visszatérve egy este azt láttam, hogy az utcán a gyere­kek hajkurásszák a patkányt". Tehát Lvov-Kertvárosban is megjelentek a patkányok ... Bár a szakemberek szerint eb­ben nincs semmi meglepő, hi­szen a város csatornarendszere olyan egységet alkot, amely­ben a patkányok kedvükre ván­dorolhatnak, és csupán idő kér­dése, hogy mikor vesznek birto­kukba egy-egy új lakóterület alatti csatornahálózatot az un­dok rágcsálók. Mi is érdeklődtünk a tanács építési osztályán, ahol elmond­ták, hogy a csapadékcsatornák­ban a tanács, a szennyvízcsa­tornákban pedig a Vízmű dol­ga gondoskodni a patkányir­tásról: a panaszolt ügyben pe­dig a szükséges intézkedést megteszik De hogyan áll a nagy pat­kányirtás ügye? Kérdésünkkel dr. Zelles Máriához, a Pécs városi KÖJÁL vezető főorvosá­hoz fordultunk: — A végrehajtó bizottság határozata szerint 1982-ig be kellene fejezni Pécs patkány­mentesítését. Nem tudom, meg­csinálhatjuk-e ... Egy biztos: nem vehetjük le ezt a napi­rendről. A tavaly őszi kísérleti irtások színhelyén egyébként most szeptemberben ellenőrizzük majd, milyen a visszavándorlás. Mert sajnos van visszavándor­lás. Ezért sem szeretjük az ilyen, részterületeken folytatott irtá­sokat, mert elöbb-utóbb jönnek a panaszok, hogy hiába csinál­tuk. Pedig mégis erre kell beren­dezkedni. Megtudtuk ugyanis, hogy a városi tanács semmi­esetre sem tud mostanában elő­teremteni 20—22 millió forintot, amibe egy városméretű pat­kányirtás kerülne, s még kevés­bé juthat ahhoz a devizához, amiért megvásárolhatná nyu­gati importból a megfelelő ha­tékonyságú mérgeket. A tanácsi vezetés ezért úgy döntött, hogy évente 1—1 millió forintot biz­tosít a költségvetésből a pat­kányok elleni védekezésre. Eb­ből természetesen csak az ún. gócirtásokra futja a csatornák­ban, közterületeken. Ezt kiegé- szitendő, a lakosság a kereske­delmi forgalomban kapható mérgekkel segítheti a patká­nyok elleni küzdelmet. H. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents