Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-02 / 210. szám
1979. augusztus 2., csütörtök Dunántúli napló 3 Él iok itelepiti k || Vöv«lf ért váráéból A tanács érvényt szerez rendeletének C saládi házakkal teletűzdelt régi Kertváros, Kertész utca 26. Semmi kétség, a ház lakatlan, lakóknak semmi nyoma. Az udvar annál „mozgalmasabb”. Egyik sarkában kibelezett Gaz-gépkocsi, odébb beomlófélben lévő kunyhó, jócskán lefutott autógumik, no meg széna egy boglyában. És az a leírhatatlan állatszag egyéb bűzzel és legyekkel fűszerezve. ■ * ■ ■ ■■ - ■ ■ ■ Állattenyésztésünk kulcskérdése A Dovit-család Lehet olcsóbban is húst termelni — Nemrégiben költöztek ki innen, úgy tudom Mólomba a szomszédék — újságolja a mellette lévő házban lakó Vörös Józsetné. — Sokáig disznókat hizlaltak, aztán újabban lovakat tartottak. Hatot is. Tíz évig egymás mellett éltünk, de az az igazság, nem bánkódunk, hogy elmentek innen a lovaikkal. Már elviselhetetlen volt a trágyaszag, hogy a temérdek légyről ne is beszéljek ... Kéméndi Adóm, Pécs megyei város Tanácsa vb hivatala igazgatási osztályának előadója: — 1977-ben született tanács- rendelet az állattartás korlátozására a városban. Kertváros a legkritikusabb helynek számít e szempontból. A jogszabály óta ott csak kisállat (tyúk, galamb, nyúl) tartható. A rendelet úgy határozott, hogy a sertéstartást Kertvárosban 1977. december 31-ig, a lótartást 1978 végéig kell felszámolni. Persze, türelmi időt is adtunk, hogy el lehessen adni a jószágokat. A disznók el is tűntek a portákról, a lovak viszont itt-ott megmaradtak. Hiába jelentik fel a lótartókat évente többször, hiába kapják sorra a pénzbüntetéseket, nem hajlandók felhagyni az állatneveléssel. Mankót ad nekik az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is, amely szerződést köt velük, holott köztudott, ez nem igazi állattartási körzet. Néhányon már abbahagyták, de vannak még visszatérő kliensek, akiket nem riaszt vissza a rendelet, a pénzbírság — nem tágítanak a lovak tartásától. Most már nincs pardon, komolyabb, súlyosabb pénzbüntetések következnek. A pár száz forintos bírságok után ezer forintot fogunk kiszabni, ha az is hatástalan, folytatjuk a plafonig, azaz ötezerig. Reméljük, ez visszatántorítja őket. Fábiánék portája ugyancsak Kertvárosban van, a Bókay utca 31-ben. Tiszta udvar, rendes ház kívülről, a kerítésen benézve sejteni sem lehet, hogy itt lovak vannak éjszakánként az istállóban. Legfeljebb odabenn, a fészer mellett venni észre, hogy állatokat tartanak. A bűz érezhető, a legyek százai röpködnek fel, s aló. A szomszéd néni, Tolnai József né: — Én nem parancsolhatok nekik, hogy tüntessék el a lovakat, ezt úgye megérti. Valamikor négy ló volt itt, most már csak kettő, mert egy párat a málomi szőlőhegyen lévő istállóba visznek éjszakára. Kertes házban lakunk, de itt ebédelni nem lehet kinn a szabadban a legyektől. A lótartók nevében ifjú Fábián József né ad magyarázatot q látottakra. — A férjem is, apósom is fuvarozásból él. Nekünk létszükséglet a fogat, a ló. Rendben tartjuk az istállót, mégsincs maradásunk. A tanács ugyan még nem büntetett meg bennünket, ám a lovaknak menniük kell innen, azt mondták. Bár szerintem itt nincsenek útban. Kéméndi Adómmal, az elsőfokú hatóság emberével járjuk sorra Kertváros lótartóit. Az Egresi út 49-ben Jákovicsék nincsenek otthon, de a szomszéd- asszony nem is ajánlja, hogy találkozzunk velük, mert szerinte elegük van a tanácsból. — Miért csak állandóan őket macerálják? Menjenek el egyszer a Patkóékhoz is! Kíváncsi vagyok, vajon minden lótartóhoz beköszönnek-e? Mert ha mindig itt zaklatnak és máshova nem járnak büntetni, megjárják. Kikaparom azt a szép szemüket! Ilyen is van. Mindenesetre — nem a fenyegetés hatására — bekukkantottunk Patkóékhoz is, a Móra Ferenc utca 19-be. Az egyik családtaggal, Székely ló- zsefnével beszéltünk. — Tudom, hogy nem leányálom a szomszédoknak a bűz, meg a tenger sok légy, de idős Patkó István a lovakhoz ért, belőlük kell megélnie. Mert hát élni valamiből csak kell... A szomszédban lakó Bakó Kálmán már mindenbe beletörődött. — Nem kellemes a lovak szomszédságában lakni. De ha a tanács megengedi, mit tehetünk . . . Arról szó sincs, hogy a tanács megengedné a kertvárosi lótcrtást. Eddig türelmes volt, csak büntetgetett, de most mór kemény kézzel próbál érvényt szerezni a lovak kitelepítésére vonatkozó rendeletének. Mert hiába ajánlott fel Bogádon területet a lótartóknak istállók építésére, azt egyikük sem fogadta el. Igaz, Bogád túlságosan messze van Kertvárostól. Talán ha a1 közeli Gyódon, Ke- szüben találnának istállóépítésre alkalmas területet, könnyebb lenne a kitelepítés. Bár ki tudja? Akkor más lenne a kifogás. Egy szó mint száz, a lovak Kertvárosban útban vannak, az új lakónegyedtől pár utcányira lévő házak fészereiből, istállóiból el kell tűnniük. Ezt annak a 8—10 lótartónak is tudomásul kell vennie. S ha nem, komoly pénzbüntetésekre, esetleg a lovak elkobzására is sor kerül. Az állattartást szabályozó tanácsrendeletnek végre érvényt kell szerejpi. Horváth László Hogyan lehet olcsóbban előállítani egy kilogramm sertés- és marhahúst? — Állattenyésztésünk kulcskérdése ez. Megoldásában segíthet a Do- vit nevű takarmányízesítő. Három éve gyártja a dö- mösdi Dózsa Tsz. Több mint öt évig próbálkoztak ezzel a találmánnyal, mire sikerült kialakítani a Dovit-család négy fajtáját a legjobb hazai gyógyszerészek bevonásával. Nyugat-Európában a felhasználása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza: különösen elterjedt az NSZK-ban. Aromás anyagok A szer ára kilónként 12 és 200 forint között mozog. Aromás anyagokat tartalmaz, így vaníliát, fahéjat, kakaót, ánizst, de van liszt- és fagylalt- ízű változat is. Külön csomagolják a háztáji és a nagyüzemi állattartóknak szánt adagokat. Felhasználható tehén, disznó, juh, nyúl és baromfi etetéséhez. Háztájiban 3—4 disznónak egy doboz Dovit egy hónapra elég. hiszen egy adag moslékba mindössze 1—2 kanálnyit kell tenni, süldők és malacok egy tonna takarmányába Dovitból mindössze fél, illetve egy kilót kevernek. Baranyában a komlói kiste- nyésztők próbálkoztak először ,az ízesítő-szerrel. Balázs Ferenc, a Komlói ÁFÉSZ felvásárlási osztályvezetője buzdította a komlói gazdákat. A kísérletet siker koronázta. — Az igali iparcikkáruház vezetője, Magyar László: — Két éve forgalmazzuk, évente 200 dobozzal is elkel. Raktáron eddig egy sem maradt. A Kafocit nevű csonterősítővel együtt viszik, főleg a helybeliek. Káros mellékhatása egyik Dovitnak sincs. Hegyszentmártonban Gyenis lenöné három úgynevezett kutyasertést tartott, azt tanácsolták neki, hogy egy adag moslékhoz három kanál Dovi- tot keverjen. Ezt folyamatosan csinálta, még a vályút is majd megették a disznók. Kutyik Gyula, az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat (ISV) szaktanácsadója: — Lassan egy éve együttműködünk a dömösdi tsz-szel, mint partnergazdaságunkkal, és mi is forgalmazzuk a Dovitokat. Javítja a takarmány értékesülését a szervezetben, étvágyat ad. Közvetve mérsékelhető vele a külföldi fehérjék behozatala is. Egy kiló disznóhúst napjainkban 3,5—4 kiló takarmány felhasználásával állítanak elő, az ideális 3,5 kiló alatti takarmánymennyiség volna. A Szigetvári Állami Gazdaság állattenyésztési osztályvezetője, Biró Imre: — A sertéseknél másfél, a marháknál egy éve kísérletezünk Dovit és Domavit ízesítővel. A sertéstelepen a szopós, illetve a választott korban etetjük. Kevesebb a pocsékolás. A hízómarháknál is csökkent a fajlagos takarmányfelhasználás. Az ízesített abrakokból egy szemnyi sem maradt a vályúkban. A kísérleti eredmények kiválóak, a felhasználás területét bővítjük. Nem szabad abbahagyni A gazdák az áfész élelmiszerboltokban szerezhetik be a Dovit-készítményeket. A szakemberek hangsúlyozzák, hizlalás közben nem szabad abbahagyni az ízesítők bekeverését még egy napra sem. Érdeklődnek a nagyüzemek is. Így a mágocsi tsz-ben sertések, a lippói tsz-ben pedig baromfik etetésénél alkalmaznak Dovit-ízesítőket. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát első megrendelését megküldte az Universum Szövetkezetnek, mely megyénket ellátja ízesítőkkel immár két esztendeje. Dr. Gyenis Jenő, az Univerzum főosztályvezetője: — Indultunk 700 000 forintos tétellel, most a kétmilliósnál tartunk. Csuti J. Szakemberek a közéletben Dr. Zsák László Ilyen lehet egy méhkas belülről. Nemcsak a három irodában, de az ajtó előtt, sőt még az udvaron és a kapu alatt is állnak, beszélgetnek emberek. Bent állandó a jövés-menés és a hangos szó. Senki sem zavartatja magát, hiszen az ok, amiért itt vannak, azonos: valamilyen ügyes- bajos dolguk akadt, amihez ügyvédi segítséget kérnek. Itt dolgozik dr. Zsák László is, aki a Siklósi ügyvédi Munkaközösség vezetője. Épp egy középkorú asszonnyal beszélget, aki tizenegynéhány év után most keresi a munkakönyvét. Amint hallom, tanácsként olyan utat javasol, amihez nincs szükség ügyvédre, de abban is megállapodnak, hogy ha nem sikerül, az asszony visszajön és megbeszélik, hogy mit tehetnek . ..- Nem lett volna hatásosabb már most kézbe vei',ni az ügyet? — kérdezem, miközben átmegyünk egy viszonylag csendesebb helyiségbe. ,- Nézze, én mindig megmondom az embereknek, hogy mi az, amit nélkülem is el tudnak intézni, ugyanúgy mint azt, amikor tudom, hogy az ügy, melyben képviseletet kérnek, eleve kilátástalan. Nem szabod oktalan reményt kelteni. Ez a néhány mondat elég ahhoz, belemelegedjünk a beszélgetésbe és rögtön egy viszonylag „kényes” kérdésbe: mennyire jellemző, hogy az ügyvédek közéleti munkát vállalnak? Hogy vannak, akik erre vállalkoznak, orra — ha úgy tetszik bizonyíték — dr. Zsák László, aki már több mint két évtizede a népfrontmozgalom- bon dolgozik. Jelenleg a HNF Siklós városi Bizottságának elnöke, emellett a városi tanács tagja, a helyi szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport elnöke, de a TIT-ben és a Várbaráti Körben is tevékenykedik. — Sok kollégám van, aki hozzám hasonlóan olyan feladatokat is vállal, amikért a jó szó, a köszönöm, s az eredmény a fizetség — mondja. —• Tudom, hogy az emberek egy része általánosít, s véleményük szerint az ügyvédek elzárkóznak a közéleti munkától, inkább a kézzelfogható haszonnal járó munkával töltik idejüket. Ez csak annyiban igaz ránk nézve, mint az egyéb hivatásúakra, akik között sok aktív, vállalkozó szellemű, illetve passzív ember is van. Én inkább ott látom a problémát hogy fiatalabb kollégáim nehezen ajánlkoznak. Ám, amikor megkérjük őket, hogy segítsenek megszervezni egy társadalmi munkaakciót, vagy sokat, nagyon szívesen és lelkiismeretesen dolgoznak. — ön hogy kezdte? — Az én történetem azt hiszem igazolja, amit az előbb mondtam. Nem származom jogász dinasztiából. Nagyapám bányász volt, édesapám is a bányánál dolgozott, mint villanyszerelő. Én is ott kezdtem, segédmunkásként. Volt egy nagyon jó ismerősöm, néhai Kiss László ügyvéd, aki párttag volt. Ő nagyon sokat beszélgetett velem, vitt magával, különböző megbízatásokat adott, s egyszer megkérdezte, miért nem próbálom meg az egyetemet. Munka mellett tanultam. Ha ő nincs, könnyen lehet, hogy sosem lesz belőlem ügyvéd, nem jövök rá orra, hogy az embernek örömet okoz, ha segíteni tud a társainak, ha beleszólhat és formálhatja mindazt, ami körülötte történik. — Nyilván meg tudja mondani, hogy mi az a probléma, amit legutóbb szóvá tett. — A tanácson szóltam, hogy a harkányi úton, ahol óvoda, iskola van, nagy a forgalom. Erre járnak a szerződéses autóbuszjáratok is. Féltem a gyerekeket. Javasoltam, hogy ne menjenek be az utcába a buszok, honem az egyik végén szánjanak fel az emberek, a buszok kerüljék ki ezt a területet. Lehet, hogy nem ez lesz a megoldás, de az biztos, hogy amit elmondtam, tudomásul vették, s nem hagyják ennyiben a dolgot. — Ha végiggondolja az életét, hogy összegezi mindazt, ami eddig történt, amit eddig elért? — Nem vagyok fiatalember, de így hatvanévesen sem tekintem befejezettnek a munkámat. Ami a körülményeimet illeti, elégedett vagyok. Van egy kétszobás házrészem, egy szőlőm és egy autóm. Nem is vágyom másra. Két lányom közül az egyik tanítónő, a másik kertészetben dolgozik. De nogyon rosszul érezném magom, ha rajtam kívül álló okok, mondjuk egy betegség miatt abba kellene hagynom azt a sokrétű, ám mindig az emberekkel kapcsolatos munkát, amit nagyon szívesen végzek . .. Török Éva Napirenden a megyei NEB félévi munkája Még ebben az évben vizsgálják az árintézkedések végrehajtását a vendéglátóiparban és a kereskedelemben Kevesebb közérdekű bejelentéssel foglalkozott ez év első felében a megyei NEB, mint 1978 első hónapjaiban, kaptuk a tájékoztatást dr. Szabó Józseftől, a megyei NEB elnökétől. A 89 közérdekű bejelentő és a 44 panaszos a gazdasági élet területén jelentkező mulasztásokat, visszaéléseket tárta fel, és figyelmeztetett a szolgáltatósokkal, lakossági ellátással kapcsolatos gondokra is. A bejelentések csökkenését a megyei NEB munkatársai abban látják, hogy az emberek ma mór közvetlenül a gazdálkodó szervekhez fordulnak észrevételeikkel, panaszaikkal. Tegnap a megyei NEB apparátusi értekezleten a bizottság első félévi munkáját értékelték és meghatározták a következő félév feladatait. Több átfogó vizsgálatot végeztek a baranyai népi ellenőrök az első félévben. Többek között áttekintették a megyei mezőgazdasági rendszerek működését, továbbfejlesztésének lehetőségeit, az élelmiszerek szállításának megtervezését és lebonyolítását, az állami lakások karbantartási, felújítási munkálatait. Vizsgálataikkal, javaslataikkal, kezdeményezéseikkel segítik a tanácsok szakigazgatási szerveinek tevékenységét is. A megye fogászati ellátásának helyzetéről végzett vizsgálatukban felvetett javaslataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatba foglalta, míg a mezőgazdasági rendszerek működéséről szerzett tapasztalataikról a legutóbbi mezőgazdasági aktívaülésen tájékoztatták a szakembereket, akik további terveikben eredményesen hasznosíthatják a népi ellenőrök seqitő észrevételeit. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság élt beszámoltatási jo- qóval is: többek között a Janus Pannonius Múzeum igazgatójától kaptak tájékoztatót Baranya múzeumainak helyzetéről, valamint a megyei tanács egészségügyi osztályvezetőjétől a szociális otthonok ellátásáról, fejlesztéséről. A második félévben a megyei NEB szorosan kapcsolódik a népgazdasági feladatokhoz és a társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához, megyei szinten segíti a párt és állami szervek munkáját. Vizsgálataikban foglalkoznak a dollár viszonylatából származó import termékek és alapanyagok fel- használásával, a folyékony üzemanyagokkal való takarékos gazdálkodással. A demográfiai adatok kapcsán, melyek szerint a következő években ugrásszerűen megnő az iskoláskorú gyermekek száma, a népi ellenőrök arra keresnek választ, hogyan készültek fel az iskolai előkészítés megszervezésére, kiszélesítésére Baranyában. A lakosság érdekvédelmében a KERMI-vel közösen végez vizsgálatot a NEB, melyben a központi árintézkedések végrehajtását kísérik figyelemmel a vendéglátóiparban és a kereskedelemben. Ez évben több mint ezer népi ellenőr vesz részt az ellenőrzésekben. Szeretnének mind több fiatalt bevonni nemcsak a vizsgálatokba, hanem azok javaslatainak végrehajtásába is. G. M.
