Dunántúli Napló, 1979. augusztus (36. évfolyam, 209-238. szám)
1979-08-01 / 209. szám
2 Dunántúli Tlaplö 1979. augusztus 1., szerda Az új tanévre készülnek Mindenki óvodája épül Sellyén Pécsi Nyári Színház Vélemények, nyilatkozatok flz összefogás eredménye: új gyermekintézmény A kétmillióból hatmillió lett így közlekedünk mi Segédmotor-kerékpározó fiatalok Korszerűsített iskolák Pécsen Talán a diákok sem veszik ünneprontásnak, ha már augusztus első napján szóba hozzuk az iskolákat, amelyeket már nyáron elő kell készíteni az őszi tanévkezdésre. Festés, meszelés, fűtéskorszerűsítés, berendezések cseréje. Pécsen az iskolák felújítására a kulturális ágazatból évenként 12 millió forintot fordíthatnak, de ezt az összeget minden esztendőben kiegészítik a tanácsi pénzmaradványokkal. A Petőfi utcai általános iskola mind ez ideig „híres” volt arról, hogy telenként hidegek a termei. Idén erre remélhetőleg nem panaszkodnak többet a tanárok és a diákok, mert az olajkályhás fűtésről áttérnek a távfűtésre. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat a szerelési munkákat már elvégezte és a fűtési idény kezdetére a hőközpontot is átadr ják. A külső homlokzatot, a nyílászárókot és a csatornát újítják föl a meszesi iskolában, az Acsády útiban pedig már elkészült a megsüllyedt konyha helyreállítása. Az őszszel költözik a Székely Bertalan úti volt általános iskolába a dolgozók általános iskolája. Az épületet kívül—belül a Lakásépítő és -Karbantartó Szövetkezet hozza rendbe egymillió forint értékben. Átadása szeptember közepére várható. Idén is folytatódik a Kisegítő és Foglalkoztató Iskola tömbjének rekonstrukciója. Korszerűsítik a villamos berendezéseket, felújítják a tetőszerkezetet, de mindez nem zavarja majd a tanítást. Ugyancsak a tanév alatt végzik el a Mátyás király úti iskola külső tatarozását. Kisebb felújításokra több iskolában is sor kerül, így például az Egyetem, a Fel- sővámház utcai, a Köztársaság téri vagy a fehérhegyi iskoláknál. A munkálatok mindenütt befejeződnek a tanévnyitó ünnepség előtt. Az idei évben egyetlen új intézménnyel, a siklósi városrész leendő nevelési központjának általános iskolájával gazdagodik Pécs oktatási hálózata. Az ígéretek szerint szeptember elejére a berendezések is a helyükre kerülnek az új iskolában. Az 506. sz. Ipari Szakmunkásképzőben egymillió forint értékben kicserélték a régi radiátorokat, az Egészségügyi Szakközépiskolában bevezették o központi fűtést. A Janus Pannonius Gimnázium külső renoválása csak a napokban kezdődik és már nem készül el őszre, a tanítás azonban a rendes időben megindul. A tornoterem felújítása már befejeződött. Még az új tanévre is áthúzódik a Komarov Gimnázium megsüllyedt konyhájának helyreállítása. Az épületrész ugyanis annyira károsodott, hogy felújítását az új alapozással kellett kezdeni. Költségei négymillió forintot tesznek ki. A diákokat továbbra is a Ságvári étteremben étkeztetik. A Vegyipari Szak- középiskola a Hunyadi úton egy háromszobás lakás felszcs- badításával negyven fős kollégiumot alakít ki őszre. A férőhelyek létszáma azonban ösz- szességében mégsem bővül, mert a Rókus utcai épületből az iskola visszaadott néhány termet a Műszaki Főiskolának. Augusztusban kezdődik és októberre fejeződik be a Nagy Lajos Gimnázium keleti homlokzatának felújítása. Apróbb korszerűsítéseket a Radnóti Közgazdasági Szakközépiskolában és a Zrínyi Szakközépiskolában is végeztek. A felújításokhoz általában időben hozzáfogtak, gondoskodtak orról, hogy zavartalanul kezdődhessen a munka az iskolákban. Arra kell törekedni, hogy oz elhúzódó tatarozások is minél hamarabb befejeződjenek és jövőre, o tanévzáró után, minél előbb elkezdődjenek. b. a. Hogyan lehet kétmillió forintból hatot csinálni? Hogyan lehet a semmiből óvodát építeni? Erre adták meg a választ Sely- lyén a nagyközség vezetői, lakói. Mint azt dr. Kasza Gyula tanácstitkár említette, égető óvodai helyhiánnyal küszködnek évek óta: többszörös a túljelentkezés és mindig nehéz volt nemet -mondani. Óvodaépítés céljára a megyei tanács csak kétmillió forintot tudott biztosítani. Be kellett látniuk, hogy csak ennyi van, s ennyiből még elindulni sem lehet. Többszöri koordinációs értekezletek során próbáltak mozgósítani : a községben működő gazdálkodó egységekhez fordultak segítségért, kidobolták a gondot a községben is. A helyi pártszervezetek, népfrontosok, vöröskeresztesek soraiból gyűjtőpárokat szerveztek, akik sorra bekopogtak a sellyei otthonokba, s elmondták a gondot. S ami ezek után nem meglepetés: innen is, onnan is csurrant-csep- pent valami, a sok kicsiből sok lett. Volt aki 1000 forintot tett az asztalra, más társadalmi munkát, szakipari munkát ajánlott fel. így aztán átlagban minden sellyei család 400 forintnyi anyagi-eszmei értékkel járult a közös kasszához. Érdemes megnézni, hogy milyen intézmények, gazdálkodó egységek sorát sikerült Sellyén az ügy számára megnyerni. Pénzt, társadalmi munkát, fuvart, anyagot kaptak az alábbiaktól. Belépett az óvodaakcióba a DÉDÁSZ, a posta, a helyi költségvetési üzem, a helyi és a drávasztárai termelőszövetkezetek, az Agrokémia Vállalat, a Fűz- és Kosárfonó Vállalat, adott a tejipar, az Áfész, a VILLGÉP, a szakmunkásképző Hatalmas széllökésekkel kísért zivatar vonult végig hétfő este a Balatonon. A körülbelül fél kilenckor kezdődött szélvihar hirtelen támadt a déli part településeire. Az Állami Biztosító fonyódi fiókjának tájékoztatása szerint tegnap délig 15 épü. letkárról tettek bejelentést o károsultak. A vihar fákat tépett ki és azokat az épületekre, kéri. tésekre döntötte. A legtöbb bejelentés a biztosítóhoz Fonyódintézet, az erdészet, a vasút. Ki többet, ki kevesebbet, de végül is a szándék és a tett egybeesett. Jellemző: a leendő 150 személyes gyermekintézmény alapozási munkálatait teljes egészében társadalmi munkában építette meg a helyi vízgazdálkodási társulat. Már állnak a falak: az impozánsnak ígérkező óvoda átadását 1980 szilveszterére tervezik. Ha egy kicsit előbb sikerül, úgy is jó, még jobb, ha a tanévre sikerül beindítani. Ez már a sellyeieken múlik. Hatmillió forintból elkészül — képeztek 900 ezer forintos tartalékalapót is, számítva az áremelkedésekre —, s ragyogó otthont ad majd az apróságoknak. Cserébe a jelenlegi, szűkös feltételek között működő 90 személyes óvodát bölcsődévé alakíthatják majd át, s ezzel egycsapásra a bölcsődegondokon is úrrá lesznek. Jó hallani ezt az összefogást, jó tudni, hogy a gyermekintézmény terveit is társadalmi munka szülte: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanára, Szilágyi Sándor tervezte, s ők vállalták a tervezői művezetést is. Érdekesség még, hogy a társadalmi munkákat koordinálja, számontartja egy tíztagú bizottság, melynek vezetői két helybeli nyugdíjas. Ráérnek, s szívvel-lélekkel dolgoznak is. Már állanak a falak — bár a fényképfelvétel még nem sokat mond —, az idén szeretnék tető alá hozni, téliesíteni a létesítményt. így válik láthatóvá — és kézzelfoghatóvá — az a kezdeményezés, melynek indító gondolatát, első sorait ez év januárjában vetették papírra Sellyén. Kozma F. ról, Balatonfenyvesről és Bala- tonboglárról érkezett. Balaton, bogláron például a Sellő kém. pingben óriási fákat döntött ki, a szél, megsérült és üzemképtelenné vált tíz külföldi állampolgár gépkocsija, illetve lakókocsija. Ezen kívül sátrakat bontott . meg és tett tönkre a vihar. A többi helyiségben is ablaküvegek törtek ki, nagyobb faágak sodródtak a szélviharban és zavarok voltak az áramszolgáltatásban is. Hétfőn este segédmotoros nézőbe indulunk Pécsett. Az első tapasztalat: új divathóbort kapott szárnyra az ifjak között, a „hónalj-kipufogó." Hogy ez milyen? A kipufogót nagy szakértelemmel úgy szerelik át, hogy a vége majdnem az ülésig ér fel. Ettől ugyan nem száguld jobban a kismotor, csak némileg veszélyesebb a vezetőjére, viszont szerintük így menőbb. (Tudhatnák, hogy a gyáritól eltérő változtatáshoz mindennemű jármű esetén engedély kell.) Háromnegyed nyolckor Pécs- szabolcson megfagy a vér az ereinkben a látványtól: Verhovi- na száguld el előttünk hátsó vi. lágítás nélkül, kamaszsrác vezeti, mögötte hat év körüli szö. szi kislányka kapaszkodik a fiú derekába, lábával a levegőben kapálózik. A rendőrautó vezetője jelez, hogy álljon meg, a srác észreveszi — és teljes gázzal húz el előttünk árkon-bok- ron át a zsákutcának jelölt Klapka György utcába. Jelzést adva utána hajtunk „Csak le ne essen a kislány” — mondjuk egyszerre, A kismotor egér- utat nyer, a kocsi jobb első kereke megfeneklik. Nem lóghat meg — mondja útitársam és a Verhovina után szalad. Pár perc után előkerül, ölében hozza a megszeppent, horzsolt-térdű lánykát. A környékbeliek összecsődülnek, előkerül a kislány édesanyja és maga is ijedten veszi tudomásul a történteket, majd nyugtatni kezdi gyermekét, hogy ne féljen. Kis idő múltán a lakásán várjuk a súlyos szabálysértő segédmotorkerékpárost. Nevelőapja nem hisz a fülének, amikor elmondjuk az esetet. Jön a srác. Záporoznak a kérdések: „Miért nem álltái meg, amikor jeleztünk?" „Megijedtem.” „Eszedbe se jutott, hogy a kislány lezuhan és ösz- szetöri magát?” „Nem.” „Mennyivel hajtottál?" „ötven. nel.” Nem volt nehéz meggyőzni, hogy hatvannal iszkolt előlünk D. Tibor 16 éves ipari ta. Az előadásokon sok ismerős arcot láttam. Néhányukat megkerestem azzal a kéréssel, mondják el, milyen benyomásokat szereztek, milyen élmények birtokába jutottak oz idei bemutatók után. Újvári Jenő, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanszékvezetője: — Nagyon tetszett, hogy a balettprodukciók adják követnuló talán elfelejtette, hogy a segédmotorkerékpárján nem szállíthat utast, hogy a lakott területen a megengedett legnagyobb sebesség 40 kilométernél több nem lehet, talán fel sem fogta, hogy egy kisgyerek életét veszélyezteti felelőtlenségével. Tőle nem kaptunk egyértelmű választ. A vezetői engedélyétől mindenesetre búcsút vehet.. . Az Engels úti szerpentinen két fiatal áll a kanyarban két segédmotorkerékpárral, az egyik lámpáját szerelik. „Legalább ne itt a kanyarban, a sötétben, könnyen elüthet egy lefelé jövő autó”. A fiúk a rendőr tanácsát megszívlelve félrehúzódnak az útról. A Kórház téren háromnegyed kilenckor kerékpáros fiatalember hajt át. semmiféle világítási felszerelése sincs a gépen. „Csak ide megyek a szomszédba” — védekezik. Nem hitte volna, hogy rendőrök karjaiba szalad. A szabálysértési feljelentés meggyőzi, este világítás nélkül sehová se kerekezhet. A Szent István tér alján, a Kolumbia presszó előtt csattanás Két fiatal érkezett gördeszkán a forgalmas járdán. (Kezd divatba jönni ez a nagy ügyességet feltételező négykerekű alkalmatosság. A baj az, hogy a járdákon és az úttesten élvezik a vele való száguldást, ahol saját és mások testi épségét is veszélyeztetik.) A bőrgyári gyalogátkelőhely villogó sárga lámpájánál Verhovina lassít, észrevesszük, hogy nincs hátsó világítása. Aztán kiderül, más se stimmel, mármint a vezetőjével. Mik a „bűnei”? Nincs vezetői engedélye, bevallása szerint két üveg sört ivott, a motort is úgy kapta kölcsön egy körre. G. Csaba kénytelen lesz elgondolkodni az emlékezetes július 30-i esti motorozásán. Vajon megérte-e így az a pár kör... ? Murányi kezetesen a program gerincét. Érdemes lenne több ismert együttest meghívni vendégszereplésre, ezáltal a műsor változatosabb lehetne, a nyári színház pedig a nemzetközi találkozó rangjára emelkedhetne a jövőben. Különösen megragadó volt az amatőrök és hivatásos színészek együttműködése a Tettyén. Egészében véve a nyári színház kiváló alkalom arra, hogy ösz- szefogja, mozgósítsa a pécsi szellemi erőket, az alkotóművészeket, muzsikusokat, képzőművészeket. Együttműködésük gyümölcsözőbbnek tűnik, mint az év többi részében. Jónak tartom azt is, hogy magáról a nyári színházról beszélgetés kezd kibontakozni az alkotók, szereplők és a közönség részvételével. A program egyébként színesebbé válhatna azáltal is, ha például a kaposvári színház sikeres nyári balatoni előadásait kicserélhetnénk itteni produkciókkal. Fülöp Gáborné nyomdai dolgozó: — Különös élmény volt krr rábbi balettelőadásokat viszontlátni és hallani nagy színpadon: zenekorral, kórussal. Tetszett A nagy halál balladája is, de úgy érzem, Eck Imre Stabat Materét többször is látni kellene ahhoz, hogy közelebb kerüljön . .. Brandstötter György, a Baranya megyei Tanács osztályvezető-helyettese: — Tavaly négy különböző nyári színházat láttam. A pécsi egészen különleges színt jelent az ország nyári színpadainak sorában, ezt a középpontjában álló tóncproduk- ciók eredményezik. A legkellemesebb élményt számomra a Carmina Burana felújítása jelenti, de nagyon izgalmasnak tartom Kós Lajos bábműsorát, az Egy kiállítás képeit is. A 'Bulgakov-bemutatónál úgy érzem, még nem sikerült megtalálni az amatőrök és profik együttes játékának összhangját. Maga a kezdeményezés, a vállalkozás elismerésre méltó. .. Elbert János kritikus, műfordító, a Magyar Színházi Intézet igazgatója: — Először láttam néhányat a Pécsi Nyári Színház programjából. Érzésem szerint oz, amit Pécs megvalósít a különböző helyszíneken, igen jelentős mozzanat a magyar szabadtéri színpadok életében. Talán elsősorban azáltal, ami nagyon megfogott: nem is tudom, valaha éreztem-e, hogy egy város életében ennyire, ilyen sokoldalúan jelen van a színház. Megrogadó a több helyszínen való játék. Ezeknek a helyszíneknek jól megválasztották és jól értékesítik a sajátosságait. És néhány napos ottlétem alatt az a benyomás alakult ki bennem, hogy a város ezt a nyári színházat a magáénak érzi. — A színházat élményekkel mérem, s el kell mondanom, hogy mióta táncot nézek színpadon, kevés olyan élményem volt, mint az Egy kiállítás képei a Barbakán-bástyábon, ahol a groteszkül vad és különös mozdulatok körtáncából végül is az élmények legszelídebbje bontakozott ki bennem. Vagy a tánc a villányi szoborparkban ... A tánc mindig kapcsolatokról szól, itt a táncos a környezettel, a szoborral tud új kapcsolatokra lépni. De a Tettyén látott Bul- gakov-dráma is nagy élménynyel ajándékozott meg. — örökre legszebb színházi pillanataim közé sorolom a Moliére befejező pillanatát, amikor egy hatalmas fekete lepel beborítja a játékteret, alatta az előadás szereplőivel, és mi velük együtt részesei vagyunk egy megrendítő Mo- liére-rekviemnek. Ezek a pillanatok azok, amik Igazolják a vállalkozás, a Pécsi Nyári Színház létjogosultságát; s bizonyítják azt a vállalkozást, amelyet ez a mediterrán kultúrával érintkező város teremtett meg, hisz kétségtelen, hogy van valami mediterrán hatása annak, ami itt folyik ... Károkat okozott a vihar a Balaton déli partján