Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-08 / 185. szám

zu 1 979. JÚLIUS 8. NDK BARÁTSÁGI HÉT DN HÉTVÉGE 7. Barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság KI mire alkalmas? Nincs felvételi vizsga az NDK egyetemein Már régóta nem izgulnak az NDK-ban azok a fiatalok, akik főiskolára, egyetemre jelentkez­tek. Hónapokkal ezelőtt min­denki megkapta az értesítést, hogy felvették-e, s ha igen, hova. A Német Demokratikus Köztársaságban ugyanis más rendszerű a pályaválasztás, pontosabban a pályairányítás, mint nálunk. A magdeburgi központ Az érettségi előtt egy évvel nagyjából már kiderül, hogy ki milyen pályára szeretne menni, illetve, hogy kit mire tartanak alkalmasnak a pedagógusok. Közös megegyezéssel aztán már a gimnázium harmadik osztá­lyának befejezése előtt — mi­vel az NDK-ban nincs felvételi rendszer — az iskolák elküldik a jelentkezési lapokat két egye­tem vagy főiskola megjelölésé­vel, illetve két pálya megjelö­lésével. A jelentkezési papírok az or­szág valamennyi középiskolájá­ból a magdeburgi továbbtanu­lási központba kerülnek, ahol komputerek osztják el a jelent­kezőket a főiskolák és az egye­temek között. De nemcsak a komputerek dolgoznak. A szük­ségessé váló átirányításról sze­mélyes beszélgetéseken igyekez­nek meggyőzni a jelentkezőket. A Német Demokratikus Köz­társaságban a felsőoktatási in­tézményeket két nagy csoport­ra osztják. Egyetemen tanul­nak az orvosok, bölcsészek, újságírók. Felsőfokú főiskolá­kon képezik ki az általános is­kolák felső tagozatainak és az összes többi oktatási intéz­mény pedagógusait. A felsőoktatási intézmények másik csoportját az ún. szak­iskolák alkotják, amelyek a hazai műszaki és vegyipari egyetemeknek, felsőfokú tech­nikumoknak, tanárképző főis­koláknak stb. felelnek meg. Ezekben képezik többek között a mérnököket, üzemmérnökö­ket, óvónőket színészeket, ápolónőket és az államigaz­gatási jogászokat. Az ország 7 egyetemén, 46 főiskoláján és 234 ún. felső­fokú szakiskoláján idén szep­temberben több mint 70 000 fiatal kezdi tanulmányait. A nyolcadikban A felsőoktatási intézmények­be két út vezet. Az egyik a kö­telező 10 osztályos általános iskola nyolcadik osztályában kezdődik. Kiválasztják a leg­jobb, a legtehetségesebb ta­nulókat — a gyerekek mintegy négy százaléka —, akik az ún. bővített 12 osztályos iskolába kerülnek, ahol érettségit sze­reznek. Az NDK-ban nincs egyete­mi-főiskolai felvételi vizsga. Az iskolai bizonyítvány és az aján­lás alapján döntenek a felvé­telről. Túljelentkezés éppen ezért legfeljebb egyes divatos szakmáknál, így pl. az orvosi és az újságírói pályán tapasz­talható. Nagyjából egyensúly­ban van a 12 osztályos iskolá­ba átirányított, tehát az érett­ségit szerző fiatalok és a maj­dan rendelkezésre álló helyek aránya. Nagyon fontos viszont, hogy aki nem kerülhetett be a 12 osz­tályos iskolába, azért még be­veheti a tudomány várat. A szakmunkásképző intézetek — összesen 316 szakrpában fo­lyik képzés — egy része ugyan­is érettségit is ad, de ha nem, a fiatal szakmunkás egyéves továbbképzés után szintén be­kerülhet a felsőoktatási intéz­ményekbe. Katonai szolgálat után A fiúknál fontos szerepet ját­szik a katonai szolgálat. „Aki a kötelező másfél év helyett három évet vállal, az többnyi­re egyetemi, főiskolai hallga­tónak tudhatja magát meg­hosszabbított szolgálat után” — hallottam Helmut Meyertől, az NDK felsőoktatási miniszté­riumának osztályvezetőjétől, akitől azt is megtudtam, hogy a továbbtanulásnál meghatá­rozó tényező az iskolák, az üzemek és mozgalmi szervek ajánlása. Az üzemek pl. egye­nesen delegálják az arra al­kalmasnak tartott szakmunká­sokat a különböző felsőfokú szakiskolákba, műszaki főisko­lákra. Az NDK-ban két év óta kí­sérleteznek egy előfelvételi rendszer kidolgozásával. Azt szeretnék elérni, hogy a felvet­tek egy év gondolkodási idő­höz jussanak, s ezt az évet vá­lasztott szakterületükön töltsék gyakorlati munkával. Az előfel­vételi ugyanis lehetővé teszi, hogy esetleg nemcsak szakmá­jukkal, hanem későbbi munka­helyükkel is megismerkedje­nek azok a fiatalok, akik mű­szaki, kereskedelmi, orvosi il­letve mezőgazdasági pályát választottak. Az idén ősszel kezdődő tanévben már számos felsőoktatási intézmény csak egy gyakorlati év után fogad­ja a diákokat. A most felvet­lek tehát jövőre kezdik tanul­mányaikat. Ez az év a lépcső­zetesen bevezetésre kerülő elő­felvételi rendszer váltóévének tekinthető. Kerner Lőrinc Éilh^LV. ­IhBk ill mHI l^i *5 Wv Kusey-i és spornitzi tsz-tagok Véménden Kamatozó kapcsolatok Véménd és Spornitz kézfogása Az NDK - számokban A Német Demokratikus Köztársaság területe 108 178 négyzetkilométer. Főváro­sa Berlin, 1,1 millió lakos­sal. A Keleti-tenger partjá­tól messzire délre húzódik egészen Halle és Lipcse környékéig a csak néhány alacsony hátsággal tarkí­tott Alföld. Az Alföld észa­ki részét több nagy tóvi­dék teszi változatossá, a legnagyobb belvízi tavak a 117 négyzetkilométer terü­letű Müritz és a 63 négy­zetkilométer területű Schwe- rini-tó. Az ország kéthar­mada sik. Délen és dél­nyugaton erdős középhegy­ségek húzódnak: a Harz- hegység, a Thüringiai erdő és az Érchegység. Az ország legfontosabb ásványkincse a barnaszén, kő- és kálisók valamint ki­sebb mennyiségben kő­olaj és földgáz, néhány szí­nesfém és kevés vasérc. Az NDK lakosságának száma 1977-es adatok sze­rint 16,76 millió. Ebből 7,28 millió a férfi és 8,94 millió a nő. Az egy négyzetkilo­méterre jutó lakosok szá­ma 155. Kimondottan sű­rűn lakott területek a fő­város és környéke, Drezda, Halle, Lipcse és Magde­burg megye, valamint Karl- Marx-Stadt és Zwickau környéke. A dolgozók szá­ma 8,4 millió, 50 százalé­kuk nő. 1975-ben az 1000 főre jutó élveszületések száma 10,8 az elhalálozások szá­ma 14,3 volt. Az átlagos életkor a férfiaknál 69 év, a nőknél 74 év. A napokban 18 tagú terme­lőszövetkezeti delegáció ismer­kedik a véméndi Lenin Terme­lőszövetkezettel, s egy kicsit Baranyával, Magyarországgal is. A delegáció az NDK-ból ér­kezett, a két városból: a Mag­deburg megyei Kuseyből és a Schwerin megyei Spornitzból. Rótt Antal, a termelőszövet­kezet elnöke lelkesedéssel szólt a testvérkapcsolatokról, öt esz­tendeje építették ki a közös platformot: az NDK-sokkal évente itthon is, az NDK-ban is találkoznak, 15—20 fős küldött­ségeket cserélnek. A kérdés úgy érezzük, kézenfekvő: — Mi haszna van a testvér- kapcsolatoknak?- A véméndi termelőszövet­kezet — mondotta Rótt Antal — nem egy dolgot hasznosított már az NDK-ban látottakból. Hadd említsem meg: ma már 800 méteres föld alatti tejveze­ték köti össze gazdaságunkat a sajtüzemmel, a tejszállítás gondjai a múlté. A lehetőséget a magdeburgiaknál láttuk, a tejvezetéket az NDK-ból hoztuk. Véménden sokat tanultak a baráti termelőszövetkezet lege­lőgazdálkodásából, hoztak szarvasmarha-tartási rendszert, megtanulták a szenózs-készítés leggazdaságosabb módszereit. S hogy erről többet ne mond­junk: a jövő héten telepítik be a battériás-malacnevelőt, amely szintén NDK-s szisztéma alap­ján működik.- Most új kapcsolat született. Schwerin megye spornitzi szö­vetkezetével. Miért? — Mi is igazodunk a megyék kapcsolataihoz, így mától a schwerini kézfogás az elsődle­ges. A magdeburgiaknak pedig segítünk, hogy egy somogyi szö­vetkezettel építhessenek ki ha­sonlóan gyümölcsöző kapcsola­tot. A schwerini termelőszövetke­zetről Karl-Heinz Hahn állat- tenyésztési brigádvezető vázolta a legfontosabbakat. Évente 8000 hízómarhát értékesítenek, sertéstelepükön 1000-es anya­koca-állomány van. Szinte tel­jes profillal az állattartással foglalkoznak, s kiterjedt legelő- gazdálkodást folytatnak, öt szövetkezettel együttműködnek: 25 ezer hektár szántó, rét és le­gelő biztosítja az állattartás feltétefeit. — önre, e néhány nap alatt, mi tette a legnagyobb benyo­mást? — Természetesen a háztáji gazdálkodás. Erről szeretnék minél többet megtudni, s ha le­het, otthon elmondani és hasz­nosításában részt vállalni. Walter Schultze a véméndiek- től búcsúzó Magdeburg megyei szövetkezet főkönyvelője. Tőle is természetesen azt kérdeztük: milyennek ítélte ezt az öt esz­tendős párbeszédet. — Feltétlenül hasznosnak — mondta Walter Schultze. — Na­gyon jó, mondhatnám meleg emberi kapcsolatok alakultak ki ez idő alatt, s itt Véménden úgy érzem, mindig szeretettel fogad­tak bennünket, nem titkolták termelési eredményeiket, s nem titkolták módszereiket. Csak egy példát mondjak: Véménd- ről vittük haza az ötletet, hogy takarmányjuttatással és egyéb módokon is lehet a háztájit tá­mogatni. Két éve „véméndi ház­táji” van nálunk is. Kozma Ferenc Korszerű, hatékony gazdaság Az NDK legfontosabb ipar­ágai a gép- és gépjármű­gyártás, a vegyipar, az elekt­rotechnika, elektronika és mű­szergyártás, valamint a köny- nyűipar és az élelmiszeripar. Jelentős az NDK termelése a mezőgazdasági gépgyártás, külszíni fejtési berendezések, daruk, kotrógépek, szállítóbe­rendezések, hajók, irodagépek, textil- és nyomdaipari gépek gyártása területén. A népgazdasági beruházá­sok céltudatosan a társadalmi termelés intenzitására és a népgazdasági arányok javítá­sára irányultak. A beruházások felét az ipari területen folyó racionalizációra és rekonstrukcióra fordítják. Az iparban eszközölt beruházások 58 százaléka az energia- és a nyersanyagbázis erősítését szolgálta az elmúlt években. Az ipari felszerelések jelen­legi állományának több mint 40 százalékát 1971 óta szerel­ték fel. Ennek a fele részben vagy teljesen automatizált. Az automatizáció foka az iparban összesen 43 százalékra emelke­dett, 1970-ben csak 33 száza­lék volt. Új, korszerű berende­zések beállításával az egyes iparágakban lépésről lépésre megy végbe az iparág korsze­rűsítése és rekonstrukciója, miközben messzemenőleg fi­gyelembe veszik a gazdasá­gossági követelményeket. Ezzel egyidejűleg javulnak a dolgo­zók munka- és életfeltételei is. A további gazdasági fejlő­dés és ezzel együtt a lakosság anyagi és kulturális életszín­vonalának a növekedése első­sorban attól függ, milyen mér­tékben növekszik a munka ter­melékenysége és hatékonysá­ga. Ezért minden üzemben és minden munkahelyen arra tö­rekednek, hogy minden márká­ból, minden grammnyi anyag­ból és minden munkaórából nagyobb hasznot érjenek el. Jó eredményeket hozott az új anyagfelhasználási normák be­vezetése. A villamosenergia­felhasználás az iparban egyet­len év alatt majdnem 3 száza­lékkal csökkent. Az NDK népgazdasági viszo­nyai között az intenzifikáció kulcsa a legújabb tudományos­technikai vívmányok alkalma­zásában rejlik. A munkaterme­lékenység növelésének 60—70 százalékát ez elkövetkező években a tudományos-techni­kai eredmények hasznosításá­val kívánják' elérni. A tudomá­nyos-technikai célokra fordított összkiadások 1976 és 1980 kö­zött 35 milliárd márkát tesznek ki, ez tízmilliárd márkával több, mint az előző öt év folyamán volt. A tudományos-technikai fel­adatoknak a népgazdasági fej­lesztés súlyponti feladataira való összpontosításából az el­múlt években számos megol­dás született, amelyek hozzá­járultak a termelési folyamatok hatékonyságának növeléséhez, a nyersanyagok jobb kihasz­nálásához és a takarékosabb energiafelhasználáshoz. Ezzel egyidejűleg a kiváló minősí­tésű gyártmányok termelése gyorsabban növekedett, mint az ipari termelés egésze. Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitká­ra az NSZEP IX. kongresszusán kiemelte: „Az NDK további szi­lárd gazdasági és társadalmi fejlődésének egyik döntő elő­feltétele a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal fo­lyó szocialista gazdasági in­tegráció céltudatos elmélyí­tése.” Az NDK ennek szelle­mében kiveszi részét az állam­közi munkamegosztás nagy potenciáinak feltárásából, a szakosítás és a kooperáció előnyeinek hasznosításából minden KGST-tagországban. Az NDK újjászülető fővárosa, Berlin Testvérmegyénk székhelye — Schwerin Nem egy dolgot hasznosítottunk a látottakból

Next

/
Thumbnails
Contents