Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-08 / 185. szám
zu 1 979. JÚLIUS 8. NDK BARÁTSÁGI HÉT DN HÉTVÉGE 7. Barátunk, a Német Demokratikus Köztársaság KI mire alkalmas? Nincs felvételi vizsga az NDK egyetemein Már régóta nem izgulnak az NDK-ban azok a fiatalok, akik főiskolára, egyetemre jelentkeztek. Hónapokkal ezelőtt mindenki megkapta az értesítést, hogy felvették-e, s ha igen, hova. A Német Demokratikus Köztársaságban ugyanis más rendszerű a pályaválasztás, pontosabban a pályairányítás, mint nálunk. A magdeburgi központ Az érettségi előtt egy évvel nagyjából már kiderül, hogy ki milyen pályára szeretne menni, illetve, hogy kit mire tartanak alkalmasnak a pedagógusok. Közös megegyezéssel aztán már a gimnázium harmadik osztályának befejezése előtt — mivel az NDK-ban nincs felvételi rendszer — az iskolák elküldik a jelentkezési lapokat két egyetem vagy főiskola megjelölésével, illetve két pálya megjelölésével. A jelentkezési papírok az ország valamennyi középiskolájából a magdeburgi továbbtanulási központba kerülnek, ahol komputerek osztják el a jelentkezőket a főiskolák és az egyetemek között. De nemcsak a komputerek dolgoznak. A szükségessé váló átirányításról személyes beszélgetéseken igyekeznek meggyőzni a jelentkezőket. A Német Demokratikus Köztársaságban a felsőoktatási intézményeket két nagy csoportra osztják. Egyetemen tanulnak az orvosok, bölcsészek, újságírók. Felsőfokú főiskolákon képezik ki az általános iskolák felső tagozatainak és az összes többi oktatási intézmény pedagógusait. A felsőoktatási intézmények másik csoportját az ún. szakiskolák alkotják, amelyek a hazai műszaki és vegyipari egyetemeknek, felsőfokú technikumoknak, tanárképző főiskoláknak stb. felelnek meg. Ezekben képezik többek között a mérnököket, üzemmérnököket, óvónőket színészeket, ápolónőket és az államigazgatási jogászokat. Az ország 7 egyetemén, 46 főiskoláján és 234 ún. felsőfokú szakiskoláján idén szeptemberben több mint 70 000 fiatal kezdi tanulmányait. A nyolcadikban A felsőoktatási intézményekbe két út vezet. Az egyik a kötelező 10 osztályos általános iskola nyolcadik osztályában kezdődik. Kiválasztják a legjobb, a legtehetségesebb tanulókat — a gyerekek mintegy négy százaléka —, akik az ún. bővített 12 osztályos iskolába kerülnek, ahol érettségit szereznek. Az NDK-ban nincs egyetemi-főiskolai felvételi vizsga. Az iskolai bizonyítvány és az ajánlás alapján döntenek a felvételről. Túljelentkezés éppen ezért legfeljebb egyes divatos szakmáknál, így pl. az orvosi és az újságírói pályán tapasztalható. Nagyjából egyensúlyban van a 12 osztályos iskolába átirányított, tehát az érettségit szerző fiatalok és a majdan rendelkezésre álló helyek aránya. Nagyon fontos viszont, hogy aki nem kerülhetett be a 12 osztályos iskolába, azért még beveheti a tudomány várat. A szakmunkásképző intézetek — összesen 316 szakrpában folyik képzés — egy része ugyanis érettségit is ad, de ha nem, a fiatal szakmunkás egyéves továbbképzés után szintén bekerülhet a felsőoktatási intézményekbe. Katonai szolgálat után A fiúknál fontos szerepet játszik a katonai szolgálat. „Aki a kötelező másfél év helyett három évet vállal, az többnyire egyetemi, főiskolai hallgatónak tudhatja magát meghosszabbított szolgálat után” — hallottam Helmut Meyertől, az NDK felsőoktatási minisztériumának osztályvezetőjétől, akitől azt is megtudtam, hogy a továbbtanulásnál meghatározó tényező az iskolák, az üzemek és mozgalmi szervek ajánlása. Az üzemek pl. egyenesen delegálják az arra alkalmasnak tartott szakmunkásokat a különböző felsőfokú szakiskolákba, műszaki főiskolákra. Az NDK-ban két év óta kísérleteznek egy előfelvételi rendszer kidolgozásával. Azt szeretnék elérni, hogy a felvettek egy év gondolkodási időhöz jussanak, s ezt az évet választott szakterületükön töltsék gyakorlati munkával. Az előfelvételi ugyanis lehetővé teszi, hogy esetleg nemcsak szakmájukkal, hanem későbbi munkahelyükkel is megismerkedjenek azok a fiatalok, akik műszaki, kereskedelmi, orvosi illetve mezőgazdasági pályát választottak. Az idén ősszel kezdődő tanévben már számos felsőoktatási intézmény csak egy gyakorlati év után fogadja a diákokat. A most felvetlek tehát jövőre kezdik tanulmányaikat. Ez az év a lépcsőzetesen bevezetésre kerülő előfelvételi rendszer váltóévének tekinthető. Kerner Lőrinc Éilh^LV. IhBk ill mHI l^i *5 Wv Kusey-i és spornitzi tsz-tagok Véménden Kamatozó kapcsolatok Véménd és Spornitz kézfogása Az NDK - számokban A Német Demokratikus Köztársaság területe 108 178 négyzetkilométer. Fővárosa Berlin, 1,1 millió lakossal. A Keleti-tenger partjától messzire délre húzódik egészen Halle és Lipcse környékéig a csak néhány alacsony hátsággal tarkított Alföld. Az Alföld északi részét több nagy tóvidék teszi változatossá, a legnagyobb belvízi tavak a 117 négyzetkilométer területű Müritz és a 63 négyzetkilométer területű Schwe- rini-tó. Az ország kétharmada sik. Délen és délnyugaton erdős középhegységek húzódnak: a Harz- hegység, a Thüringiai erdő és az Érchegység. Az ország legfontosabb ásványkincse a barnaszén, kő- és kálisók valamint kisebb mennyiségben kőolaj és földgáz, néhány színesfém és kevés vasérc. Az NDK lakosságának száma 1977-es adatok szerint 16,76 millió. Ebből 7,28 millió a férfi és 8,94 millió a nő. Az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma 155. Kimondottan sűrűn lakott területek a főváros és környéke, Drezda, Halle, Lipcse és Magdeburg megye, valamint Karl- Marx-Stadt és Zwickau környéke. A dolgozók száma 8,4 millió, 50 százalékuk nő. 1975-ben az 1000 főre jutó élveszületések száma 10,8 az elhalálozások száma 14,3 volt. Az átlagos életkor a férfiaknál 69 év, a nőknél 74 év. A napokban 18 tagú termelőszövetkezeti delegáció ismerkedik a véméndi Lenin Termelőszövetkezettel, s egy kicsit Baranyával, Magyarországgal is. A delegáció az NDK-ból érkezett, a két városból: a Magdeburg megyei Kuseyből és a Schwerin megyei Spornitzból. Rótt Antal, a termelőszövetkezet elnöke lelkesedéssel szólt a testvérkapcsolatokról, öt esztendeje építették ki a közös platformot: az NDK-sokkal évente itthon is, az NDK-ban is találkoznak, 15—20 fős küldöttségeket cserélnek. A kérdés úgy érezzük, kézenfekvő: — Mi haszna van a testvér- kapcsolatoknak?- A véméndi termelőszövetkezet — mondotta Rótt Antal — nem egy dolgot hasznosított már az NDK-ban látottakból. Hadd említsem meg: ma már 800 méteres föld alatti tejvezeték köti össze gazdaságunkat a sajtüzemmel, a tejszállítás gondjai a múlté. A lehetőséget a magdeburgiaknál láttuk, a tejvezetéket az NDK-ból hoztuk. Véménden sokat tanultak a baráti termelőszövetkezet legelőgazdálkodásából, hoztak szarvasmarha-tartási rendszert, megtanulták a szenózs-készítés leggazdaságosabb módszereit. S hogy erről többet ne mondjunk: a jövő héten telepítik be a battériás-malacnevelőt, amely szintén NDK-s szisztéma alapján működik.- Most új kapcsolat született. Schwerin megye spornitzi szövetkezetével. Miért? — Mi is igazodunk a megyék kapcsolataihoz, így mától a schwerini kézfogás az elsődleges. A magdeburgiaknak pedig segítünk, hogy egy somogyi szövetkezettel építhessenek ki hasonlóan gyümölcsöző kapcsolatot. A schwerini termelőszövetkezetről Karl-Heinz Hahn állat- tenyésztési brigádvezető vázolta a legfontosabbakat. Évente 8000 hízómarhát értékesítenek, sertéstelepükön 1000-es anyakoca-állomány van. Szinte teljes profillal az állattartással foglalkoznak, s kiterjedt legelő- gazdálkodást folytatnak, öt szövetkezettel együttműködnek: 25 ezer hektár szántó, rét és legelő biztosítja az állattartás feltétefeit. — önre, e néhány nap alatt, mi tette a legnagyobb benyomást? — Természetesen a háztáji gazdálkodás. Erről szeretnék minél többet megtudni, s ha lehet, otthon elmondani és hasznosításában részt vállalni. Walter Schultze a véméndiek- től búcsúzó Magdeburg megyei szövetkezet főkönyvelője. Tőle is természetesen azt kérdeztük: milyennek ítélte ezt az öt esztendős párbeszédet. — Feltétlenül hasznosnak — mondta Walter Schultze. — Nagyon jó, mondhatnám meleg emberi kapcsolatok alakultak ki ez idő alatt, s itt Véménden úgy érzem, mindig szeretettel fogadtak bennünket, nem titkolták termelési eredményeiket, s nem titkolták módszereiket. Csak egy példát mondjak: Véménd- ről vittük haza az ötletet, hogy takarmányjuttatással és egyéb módokon is lehet a háztájit támogatni. Két éve „véméndi háztáji” van nálunk is. Kozma Ferenc Korszerű, hatékony gazdaság Az NDK legfontosabb iparágai a gép- és gépjárműgyártás, a vegyipar, az elektrotechnika, elektronika és műszergyártás, valamint a köny- nyűipar és az élelmiszeripar. Jelentős az NDK termelése a mezőgazdasági gépgyártás, külszíni fejtési berendezések, daruk, kotrógépek, szállítóberendezések, hajók, irodagépek, textil- és nyomdaipari gépek gyártása területén. A népgazdasági beruházások céltudatosan a társadalmi termelés intenzitására és a népgazdasági arányok javítására irányultak. A beruházások felét az ipari területen folyó racionalizációra és rekonstrukcióra fordítják. Az iparban eszközölt beruházások 58 százaléka az energia- és a nyersanyagbázis erősítését szolgálta az elmúlt években. Az ipari felszerelések jelenlegi állományának több mint 40 százalékát 1971 óta szerelték fel. Ennek a fele részben vagy teljesen automatizált. Az automatizáció foka az iparban összesen 43 százalékra emelkedett, 1970-ben csak 33 százalék volt. Új, korszerű berendezések beállításával az egyes iparágakban lépésről lépésre megy végbe az iparág korszerűsítése és rekonstrukciója, miközben messzemenőleg figyelembe veszik a gazdaságossági követelményeket. Ezzel egyidejűleg javulnak a dolgozók munka- és életfeltételei is. A további gazdasági fejlődés és ezzel együtt a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának a növekedése elsősorban attól függ, milyen mértékben növekszik a munka termelékenysége és hatékonysága. Ezért minden üzemben és minden munkahelyen arra törekednek, hogy minden márkából, minden grammnyi anyagból és minden munkaórából nagyobb hasznot érjenek el. Jó eredményeket hozott az új anyagfelhasználási normák bevezetése. A villamosenergiafelhasználás az iparban egyetlen év alatt majdnem 3 százalékkal csökkent. Az NDK népgazdasági viszonyai között az intenzifikáció kulcsa a legújabb tudományostechnikai vívmányok alkalmazásában rejlik. A munkatermelékenység növelésének 60—70 százalékát ez elkövetkező években a tudományos-technikai eredmények hasznosításával kívánják' elérni. A tudományos-technikai célokra fordított összkiadások 1976 és 1980 között 35 milliárd márkát tesznek ki, ez tízmilliárd márkával több, mint az előző öt év folyamán volt. A tudományos-technikai feladatoknak a népgazdasági fejlesztés súlyponti feladataira való összpontosításából az elmúlt években számos megoldás született, amelyek hozzájárultak a termelési folyamatok hatékonyságának növeléséhez, a nyersanyagok jobb kihasználásához és a takarékosabb energiafelhasználáshoz. Ezzel egyidejűleg a kiváló minősítésű gyártmányok termelése gyorsabban növekedett, mint az ipari termelés egésze. Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára az NSZEP IX. kongresszusán kiemelte: „Az NDK további szilárd gazdasági és társadalmi fejlődésének egyik döntő előfeltétele a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal folyó szocialista gazdasági integráció céltudatos elmélyítése.” Az NDK ennek szellemében kiveszi részét az államközi munkamegosztás nagy potenciáinak feltárásából, a szakosítás és a kooperáció előnyeinek hasznosításából minden KGST-tagországban. Az NDK újjászülető fővárosa, Berlin Testvérmegyénk székhelye — Schwerin Nem egy dolgot hasznosítottunk a látottakból
