Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-05 / 182. szám
1979. július 5., csütörtök Dunántúlt napló 3 Metró, hidak, autópályák Mi készül az UVATERV rajzasztalán? Korszerűsítik az 58-as út Pécset átszelő szakaszát Erőteljesen fejlődik hazánkban a motorizáció, az idegen- forgalommal, a turizmussal. Az életforma változással összefüggésben megnőtt az emberek utazási igénye. Természetes tehát, hogy soha nem látott tempóban épülnek a közlekedési létesítmények. Ezek többsége először az Üt-Vasúttervező Vállalat mérnökeinek rajzasztalán körvonalazódik. Időszerű teendőinkről beszélgettünk dr. Kozá- ry Istvánnal, a tervezőintézet műszaki igazgatójával. — Az idén 420 millió forint értékű tervet, dokumentációt készítenek mérnökeink. Hatszázan vannak, könnyen kiszámítható tehát, hogy személyenként átlagosan csaknem egymillió forint értékű munkát végeznek ebben az esztendőben. — Mely területeket ölel fel az UVATERV tevékenységi köre? — A kormány közlekedéspolitikájának megvalósítása mindenekelőtt öt nagy területen ruház ránk feladatokat. Ezek az autópályákkal, a folyami nagy hidakkal, a metróval, Ferihegy komplex fejlesztésével, valamint az országos közúthálózattal kapcsolatos tervezések. Természetesen ide soroljuk Budapest közlekedésfejlesztését is. — Az utóbbi években — mióta ugrásszerűen nő a személygépkocsi-állomány — mind többet hallunk az autópályákról. — Nemcsak hallunk róla, hanem látni is több felé, hogy dolgoznak az építők. Rajzasztalainkon jó néhány autópálya tervei körvonalazódnak. A legújabb elképzelések szerint az M2 sztráda Megyeri csárda— Vác közötti szakasza még a hatodik ötéves tervidőszakban megépül, ennek megfelelően készítjük az engedélyezéshez szükséges tervokmányokat. Az építők már megkapták az M1 autópálya 40-00 kilométerének szakasztervét, befejeztük a Győrt elkerülő pálya terveit, valamint a főváros közelében fekvő 16—40 kilométeres sztrádaszakasz beruházási javaslatát. Az idei feladatok közé sorolandó az M1-es óbaroki szakaszának építési, továbbá a Győr— országhatár közötti rész tanulmányterve. A njgy jelentőségű budapesti körgyűrű M2-es és M3-as autópálya közötti szakaszát ugyancsak tervezzük. — Az ősszel átadott M3-as szakasz hamar népszerű lett. Am az autósokat az is foglalkoztatja, hogyan épül tovább? — Átadtuk az építőknek a Gödöllő—Gyöngyös pólyaszakasz tervdokumentációját, tehát megállás nélkül folytatódhat Miskolc felé az építés. Jelenleg a Gyöngyöst elkerülő szakasz építési tervein dolgozunk. A másik jelentős munka az M5-össel kapcsolatos: most az Üjhar- tyántól Kecskemétig tartó pályarész építési tervei alakulnak a pauszpapíron. Előkészítjük az M1—M7 közös kivezető szakasza szélesítését, valamint dolgozunk a Pécsre vezető leendő M6-os gyorsforgalmi út és az abból Szekszárd felé elágazó M55-ös tanulmánytervén is. — Az autópályákon és máshol is mind több helyen lesz szükség hidakra. Mi a helyzet e téren? — Az új autópályák terveivel egyidőben elkészítjük a szükséges hidak dokumentációit. A folyók fölé is kellenek új hidak. A Kettős-Körös hármat is kap: Szeghalomnál, Vésztőnél és Doboznál. A tervek már rajzasztalon vannak. Átadtuk a gubacsi Duna-híd felújításának kiviteli terveit, dolgozunk a záhonyi Ti- sza-híd korszerűsítési tervén. Teljes erővel munkálkodunk a Petőfi-híd felújítási tervein, amelyhez szervesen kapcsolódik a Boráros tér korszerűsítése. Az építéshez hamarosan hozzákezdenek és jövőre be is fejezik. Még ebben az évben elkészítjük a bajai Duna-híd beruházási programját, a csongrádi vasúti híd kiviteli tervét. A Zagyva fölé Szolnokon gyalogos-hidat tervezünk. Közben mérnökeink elkészítik az Árpád-híd kiviteli tervét is. Közérdeklődésre tarthat számot, hogy tanulmánytervet dolgoztunk ki az új lágymányosi Duna-híd felépítésére. Híd épül Siófoknál a Sión, Endrődön a Hármas-Körösön, Hidasnémetinél a Hernádon. Most folyik ezek előkészítése. — Mi a helyzet a metróépítéssel? — A földalatti vasúton 1981- ben már a Kispest—Kőbánya vasútállomástól az Élmunkás térig járnak majd a szerelvények. Jelenleg az észak—déli vonal Nagyvárad tér—Kispest vasútállomásig terjedő szakaszát építik — teljes erővel. Ezen a részen — ami minket illet — már csak néhány elektromos és egyéb berendezés terve hiányzik. De érdemes megemlíteni, hiszen kapcsolódik a metróépítkezéshez, hogy a Nagyvárad térre garázs és parkoló is kerül, ezek engedélyezési, illetve kiviteli tervei ugyancsak rövidesen elkészülnek. Az észak—déli vonal másik szakaszán, a Deák tér és az Élmunkás tér között három mélyállomós épül: az Arany János utcánál, a Marx téren és az Élmunkás téren. A munkahelyek már megkapták a terveket, jelenleg az Arany János utcai állomás felszíni tömegközlekedési kapcsolatának kiviteli tervei készülnek. Dolgozunk már az Élmunkás tér—Dózsa György út vonalszakasz tervein is. — Hol tart a Ferihegyi repülőtér korszerűsítése? — Mint ismeretes, a magyar légikikötő beruházási javaslatát 1977. július 31-én hagyta jóvá az Állami Ten/bizottság. Azóta erre a komplex feladatra intézetünk 40 millió forint értékű tervdokumentációt adott át. Két változatban készítettük el az irányítótorony vázlattervét. Új feladatunk a meglévő utasforgalmi épület bővítésének elő’ készítése és a villamosenergiaellátás rekonstrukciója. Most készül a 10 ezer négyzetméteres műszaki bázis kiviteli terve is. — Mi ölt még végleges formát az idén a tervasztalon? — Még felsorolni is sok lenne valamennyit. A fontosabbakról azonban érdemes szót ejteni. Sok településen keletkeznek forgalmi dugók az ott áthaladó országos közút szűk áteresztő- képessége miatt. Most dolgozunk a szentendrei belső körút befejező szakaszának építési tervén, aminek megvalósítása megoldja ezt a gondot, ugyancsak lesz majd egy elkerülő körút Veszprémtől délre és korszerűsítik a 44-es út Békéscsabát, a 3-as út Miskolcot, az 58- as út Pécset átszelő szakaszát. Az UVATERV ebben az évben mintegy ötven közlekedési csomópont tervét is vállalta. Egerben, a 25-ös út átkelési szakaszán három csomópont létesül. Példaként említhetem Balaton- arácsot, Debrecen Hét vezér terét, Dunaújvárosban a Szóród utat, Dabast vagy Kaposvárott a Tüskevári utat. — Az UVATERV méltán országos hírű tervezőintézet, s joggal vívott ki magának elismerést külföldön is. Mi a legújabb külföldi sikerük? — Fontos exportmegbízatást kaptunk Kalkuttából: az ottani metróépítéshez a BVM és az Ut-Vasúttervező Vállalat által kifejlesztett, nemzetközi aranytrófeával kitüntetett, előregyártott vasbeton-alagútfalazatot kívánják alkalmazni. Az erre vonatkozó tárgyalások megkezdődtek. Fejér Gyula Vasutasnapi programok A hét elején, kedden délelőtt Pécsett rendezett ünnepséggel már a 29-ik vasutasnapot köszöntötték a MÁV Pécsi Igazgatóságának dolgozói. Az ünnepségen dr. Szabó Tibor igazgató adott át nyolcvan dolgozónak igazgatói dicséretről szóló oklevelet és pénzjutalmat. Holnap délelőtt 10 órakor Pécsett, a Váradi Antal utcai Vasutas Klubkönyvtárban a vasútmodel- lezők, egy órával később pedig a vasutas amatőr festők alkotásaiból rendezett kiállításokat nyitják meg. A vasutasok köszöntésére rendezendő központi ünnepségre pénteken délután a PVSK sportcsarnokban kerül sor. Az ünnepséget követően este, az Olimpiában műsoros vasutasbált rendeznek. Új üzemet épít a MECSEKTEJ Javul Baranya . tejellátása. Még tavaly megállapodott a Tejipari Vállalat és a MECSEKTEJ, hogy egymás között felosztva a megyét, a legkisebb települést is bevonják a tejkeringésbe. Azóta felszámolták a tejellátás fehér foltjait. A MECSEKTEJ Termelőszövetkezeti Közös Vállalat természetesen a tejellátási területén levő boltokba a saját termékein kívül kiszállítja a Baranya megyei, de más megyei tejipari vállalatok készítményeit is, ezzel két tejüzemünk ésszerűsítette a szállítást, rengeteg üres fuvorkilo- métertől és egyéb árfedéstől szabadították meg magukat. A napi 25 ezer liter tejet feldolgozó MECSEKTEJ megérett egy új, minden igényt kielégítő üzemépületre.- A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól megjött a határozat, jövőre elkezdhetjük építeni az új üzemet — a hírt, amire régóta vártak, Varga József főkönyvelő közli. - Megnyertük a tervpályázatot, ezzel zöld utat kaptunk az anyagi feltételekhez és az 1982 első félévében már napi 35 ezer liter tejet feldolgozó új üzemhez. Valamivel több mint 56 millió forintba kerül. Ehhez 40 százalékos állami támogatást, majd 30 milliós hitelt kapunk, a többit saját erőforrásból fedezzük. Még ez évben elkészülnek a műszaki tervdokumentációk, a tereprendezés és a vízellátás, már megérkezett az új hidroglóbusz. Vadál Béla, a MECSEKTEJ igazgatósági elnöke, a szabadszentkirályi Béke Tsz elnöke elmondja, mit jelent az alapító tsz-eknek és a Kacsótára tejet szállító mezőgazda- sági üzemeknek az új tejüzem.- Először is biztosítja a higiénikus tejfeldolgozás minden feltételét, kielégíti a környezetvédelmi követelményeket, biztos piacot teremt a tejünknek, érdemes fejleszteni a tehenészeti telepeket. A vevők is jól járnak, mert a tej, tejföl, vaj, tejszínes krémtúró és a túró mellett kakaót, iskolatejet is gyárthatunk. A túrókészítést is gépesíthetjük a jelenlegi hagyományos kézi gyártás helyett. Az üzem dolgozóinak munkakörülményei, tisztálkodási lehetőségei is gyökeresen megváltoznak majd a kapacitásbővítő rekonstrukció nyomán. Falugyűlések Érdeklődés, aktivitás jellemezte Szaktanácsadás, ismeretterjesztő előadások Hétvégi házak köré telepített szőlők a kővágósző lösi hegyoldalban Fotó: Rapi Emília Á kiskertek jövőjéért Aranyérmes Baranya legnagyobb gyümölcstermelő szakcsoportja Szemet-szívet gyönyörködtető kiskertek a Mecsek défi lankáin. Nem számít a pénz, a fáradság, az idő, és ezt szinte mind a 603 emberről elmondhatjuk, akik a Pécsi Szőlő- és Gyümölcstermelő ÁFÉSZ immár 18 éves szakcsoportját alkotják. Baranya megye legnagyobb szakcsoportja, benne 150-en hetven év felettiek, de a többség életkorban az ötven és hatvan év között, tehát idősek kiskert-mozgalma ez a megye- székhelyen. A kistelkek a Me- csek-oldalban sorakoznak Hosszúheténytől Cserkútig, de aktív tagokat tartanak nyilván Diósviszlóról, Harkányból, Gör- csönyből, Szentlőrincről, sőt Szekszárdról is. Százan álltak össze 1961-ben a társulásba. Most egy országos pályázaton 1800 induló szakcsoport közül az első négy közé kerülték be, és arany fokozatot nyertek el. Magyarországon itt Pécsett valósítják meg legjobb szinten és a legaktívabbon a kiskertbarátok továbbképzését. Az ismeretterjesztés formái egyedülállóak. Ezen a télen is 13 előadást tartottak a legnevesebb szakemberek. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy egy előadáson átlagban 500—600 kiskertbarát is megjelent és sok-sok problémára kérte a választ. Sárkány Károly az elnöki posztot két éve tölti be, elmondta, hogy a téli továbbképzés már nyolc éve tart és nemcsak a tagoknak rendezik meg, de bárkinek, akit foglalkoztat a kiskerti földművelés. így képzik tovább a gazdákat, hogy az egységes és a legmodernebb művelést alkalmazzák, hogy a helyi, tájjellegű gyümölcs- és szőlőfajtákat megmentsék és árujuk kitűnő minőségben kerüljön ki a pécsi piacokra. A hangsúlyt a telepítésre és a művelésre fektetik, de újabban a növényvédelem is előtérbe került, sőt a gazdaságosság problematikája is. Jövőre főként ebben a témában fejtik ki nézetüket, nyújtanak tanácsokat aiz előadók. Három kérdés nagyon érdekelt: miként őrzik a tájjelleget a termelésben, a pécsi piacokra kijutnak-e gyorsan termékeikkel, és az együttgondolkodás, az együtt- cselekvés, vagyis a közösségi élet milyen fokot ért el. Aggódnak a pécsi őszibarack elhalása miatt, hisz hajdan Budatétény után Pécs volt a legjobb az országban, főként a korai éréssel szerezték meg az országos első rangot. Itt messzire nyúló hagyományai, kultúrái voltak a bora cktermesztés ne k. Alig 8-10 éve egy szezonban 5—6 vagonnal adott el a szakcsoport, míg ma örülnek a 4—5 mázsának. Az okokat a kedvezőtlen árváltozásban jelölik meg és abban, hogy külföldre már nem kerül el a pécsi őszibarack. A tájjelleg megőrzéséért ötven évre szóló bérletföldeket is adnak, de nem nagy a jelentkezés. Tán amiatt is, hogy sokan nem ismerik a hagyományokat, hogy mit is kellene megmenteni, ami valóban gazdaságos napjainkban is. A tájjellegű gyümölcs- és szőlőfajokat főleg azok őrzik meg, akik helyben születtek, akik nagyon ragaszkodnak a szülőhelyükhöz. Krancz Pál 71 éves nyugdíjas abban látja az előrelépést, hogy a felvásárlásban a szövetkezet és a szakcsoport érdekei hasznosan és mindig találkozzanak. így például több saját elárusítóhely létesüljön épp a kiskertek közelében. Ez vonatkozik az átvevőhelyekre is, és a minőség- megóvás érdekében még aznap keljen el az áru. Közvetlenül az elárusítóhoz akarnak eljutni a gyümölcsükkel, a borukkal úgy, hogy közben ne szerepeljenek közvetítők. Pénzük, vagyis a tőkéjük sorsáról, ami a szövetkezet gazdasági vérkeringésében vesz részt, szeretnének többet tudni úgy, hogy jobban beleszólhassanak, mikor és miért részesüljenek ebből a saját pénzükből. Csők így lehetséges a legmodernebb gépeket beszerezni, hogy bérbe adhassák azokat főleg a koros, magányos tagtársaknak, akik dolgozni akarnak még valamilyen formában, mert éltető elemük a munka. Traktorra, kapálógépre, permetezőre, présre és darálóra van szükség. A közösséggé-válás sok lépcsőfokát járták végig, hogy az elzártságból kiszokítsák az embereket, hogy bajban, gondban segítsenek egymáson legalább a szomszédok, és most már a szőlősorok, vagy egy kisebb dűlő kollektívája is. Mint ahogy ez már létezik Bálicsban, Vasason és Hosz- szúhetényben: beteg, vagy másként bajba jutott társuk helyett elvégzik annak a munkáját. Persze, csak az olyanért hoznak áldozatot, akinek a szorgalma, a kitűnő minőségű áruja lendít a közösségen, nagymértékben segíti az értékesítést. Csuti János A korábbinál gondosabb előkészítés, az állami és társadalmi szervek jobb koordinációja révén minden eddiginél szélesebb érdeklődés, nagyobb részvétel és érdemibb munka jellemezte az 1978—79. évi falugyűléseket — állapította meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemrégiben elkészült értékelése. Az előző év 3001 fórumával szemben 1978 őszétől ez év májusáig 3315 falugyűlésen találkozott a lakosság a megyei, valamint a helyi párt-, népfront- és tanácsi vezetőkkel, országgyűlési képviselőkkel, tanácstagokkal. A falusi életkörülményekből adódóan 19 megyénk legtöbb településén az út- és a járdaépítéshez, a víz- és a csatornahálózat bővítéséhez, a közlekedés javításához, a kereskedelmi ellátás és szolgáltatás színvonalának emeléséhez, a gyermekintézmények építéséhez keresték a lehetőségeket. A tiszta, szebb, kulturáltabb környezet kialakításáért, a parlagföldek hasznosításáért emeltek szót Csongrádban. Győr-Sop- ronban, Somogybán és Zalában, Békésben pedig a belvizek elleni küzdelem erősítését szorgalmazták. Több Bács-Kis- kun megyei településen a körültekintőbb tervezésre és beruházás-előkészítésre helyezték a hangsúlyt. Sokhelyütt azt húzták alá, hogy ugyancsak a gyorsabb fejlődést szolgálná, ha a vállalatok, szövetkezetek nagyobb felelősséget éreznének az otthont adó községek jövője iránt. Több megyében joggal tették szóvá az állampolgárok a bürokratikus vagy a közömbös ügyintézést. A tapasztalatokat összegezve megállapítható: általános érdeklődés és az esetek többségében elismerés kísérte a megtett útról, a fejlesztés eredményeiről, valamint a tervekről szóló tanácsi beszámolókat. Azt is örömmel nyugtázhatták, hogy 1978-ban a lakosság önzetlen társadalmi munkájával gyarapította a költségvetésben biztosított milliárdokat. A lehetőségeket reálisan értékelő hozzászólások, az elhangzott több tízezer javaslattal, az újabb társadalmi munkavállalásokkal együtt azt bizonyították, hogy a helyi tervek kimunkálásába, a fejlesztési döntések meghozatalába s a végrehajtás ellenőrzésébe is bevont falusi lakosság kész anyagi lehetőségeit, szabadidejét a településfejlesztés szolgálatába állítani.