Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-05 / 182. szám

1979. július 5., csütörtök Dunántúlt napló 3 Metró, hidak, autópályák Mi készül az UVATERV rajzasztalán? Korszerűsítik az 58-as út Pécset átszelő szakaszát Erőteljesen fejlődik hazánk­ban a motorizáció, az idegen- forgalommal, a turizmussal. Az életforma változással összefüg­gésben megnőtt az emberek utazási igénye. Természetes te­hát, hogy soha nem látott tem­póban épülnek a közlekedési létesítmények. Ezek többsége először az Üt-Vasúttervező Vál­lalat mérnökeinek rajzasztalán körvonalazódik. Időszerű teen­dőinkről beszélgettünk dr. Kozá- ry Istvánnal, a tervezőintézet műszaki igazgatójával. — Az idén 420 millió forint értékű tervet, dokumentációt ké­szítenek mérnökeink. Hatszázan vannak, könnyen kiszámítható tehát, hogy személyenként átla­gosan csaknem egymillió forint értékű munkát végeznek ebben az esztendőben. — Mely területeket ölel fel az UVATERV tevékenységi köre? — A kormány közlekedéspoli­tikájának megvalósítása minde­nekelőtt öt nagy területen ru­ház ránk feladatokat. Ezek az autópályákkal, a folyami nagy hidakkal, a metróval, Ferihegy komplex fejlesztésével, valamint az országos közúthálózattal kapcsolatos tervezések. Termé­szetesen ide soroljuk Budapest közlekedésfejlesztését is. — Az utóbbi években — mióta ugrásszerűen nő a személygép­kocsi-állomány — mind többet hallunk az autópályákról. — Nemcsak hallunk róla, ha­nem látni is több felé, hogy dolgoznak az építők. Rajzaszta­lainkon jó néhány autópálya tervei körvonalazódnak. A leg­újabb elképzelések szerint az M2 sztráda Megyeri csárda— Vác közötti szakasza még a ha­todik ötéves tervidőszakban megépül, ennek megfelelően készítjük az engedélyezéshez szükséges tervokmányokat. Az építők már megkapták az M1 autópálya 40-00 kilométerének szakasztervét, befejeztük a Győrt elkerülő pálya terveit, va­lamint a főváros közelében fek­vő 16—40 kilométeres sztráda­szakasz beruházási javaslatát. Az idei feladatok közé sorolan­dó az M1-es óbaroki szakaszá­nak építési, továbbá a Győr— országhatár közötti rész tanul­mányterve. A njgy jelentőségű budapesti körgyűrű M2-es és M3-as autópálya közötti szaka­szát ugyancsak tervezzük. — Az ősszel átadott M3-as szakasz hamar népszerű lett. Am az autósokat az is foglal­koztatja, hogyan épül tovább? — Átadtuk az építőknek a Gödöllő—Gyöngyös pólyasza­kasz tervdokumentációját, tehát megállás nélkül folytatódhat Miskolc felé az építés. Jelenleg a Gyöngyöst elkerülő szakasz építési tervein dolgozunk. A má­sik jelentős munka az M5-össel kapcsolatos: most az Üjhar- tyántól Kecskemétig tartó pálya­rész építési tervei alakulnak a pauszpapíron. Előkészítjük az M1—M7 közös kivezető szakasza szélesítését, valamint dolgozunk a Pécsre vezető leendő M6-os gyorsforgalmi út és az abból Szekszárd felé elágazó M55-ös tanulmánytervén is. — Az autópályákon és máshol is mind több helyen lesz szük­ség hidakra. Mi a helyzet e té­ren? — Az új autópályák terveivel egyidőben elkészítjük a szüksé­ges hidak dokumentációit. A folyók fölé is kellenek új hidak. A Kettős-Körös hármat is kap: Szeghalomnál, Vésztőnél és Do­boznál. A tervek már rajzaszta­lon vannak. Átadtuk a gubacsi Duna-híd felújításának kiviteli terveit, dolgozunk a záhonyi Ti- sza-híd korszerűsítési tervén. Teljes erővel munkálkodunk a Petőfi-híd felújítási tervein, amelyhez szervesen kapcsolódik a Boráros tér korszerűsítése. Az építéshez hamarosan hozzákez­denek és jövőre be is fejezik. Még ebben az évben elkészít­jük a bajai Duna-híd beruházá­si programját, a csongrádi vas­úti híd kiviteli tervét. A Zagyva fölé Szolnokon gyalogos-hidat tervezünk. Közben mérnökeink elkészítik az Árpád-híd kiviteli tervét is. Közérdeklődésre tart­hat számot, hogy tanulmányter­vet dolgoztunk ki az új lágymá­nyosi Duna-híd felépítésére. Híd épül Siófoknál a Sión, Endrődön a Hármas-Körösön, Hidasnéme­tinél a Hernádon. Most folyik ezek előkészítése. — Mi a helyzet a metróépí­téssel? — A földalatti vasúton 1981- ben már a Kispest—Kőbánya vasútállomástól az Élmunkás té­rig járnak majd a szerelvények. Jelenleg az észak—déli vonal Nagyvárad tér—Kispest vasútál­lomásig terjedő szakaszát épí­tik — teljes erővel. Ezen a ré­szen — ami minket illet — már csak néhány elektromos és egyéb berendezés terve hiány­zik. De érdemes megemlíteni, hiszen kapcsolódik a metró­építkezéshez, hogy a Nagyvárad térre garázs és parkoló is kerül, ezek engedélyezési, illetve kivi­teli tervei ugyancsak rövidesen elkészülnek. Az észak—déli vonal másik szakaszán, a Deák tér és az Élmunkás tér között három mélyállomós épül: az Arany Já­nos utcánál, a Marx téren és az Élmunkás téren. A munkahelyek már megkapták a terveket, je­lenleg az Arany János utcai ál­lomás felszíni tömegközlekedé­si kapcsolatának kiviteli tervei készülnek. Dolgozunk már az Élmunkás tér—Dózsa György út vonalszakasz tervein is. — Hol tart a Ferihegyi repü­lőtér korszerűsítése? — Mint ismeretes, a magyar légikikötő beruházási javaslatát 1977. július 31-én hagyta jóvá az Állami Ten/bizottság. Azóta erre a komplex feladatra inté­zetünk 40 millió forint értékű tervdokumentációt adott át. Két változatban készítettük el az irányítótorony vázlattervét. Új feladatunk a meglévő utasfor­galmi épület bővítésének elő’ készítése és a villamosenergia­ellátás rekonstrukciója. Most készül a 10 ezer négyzetméteres műszaki bázis kiviteli terve is. — Mi ölt még végleges for­mát az idén a tervasztalon? — Még felsorolni is sok lenne valamennyit. A fontosabbakról azonban érdemes szót ejteni. Sok településen keletkeznek for­galmi dugók az ott áthaladó or­szágos közút szűk áteresztő- képessége miatt. Most dolgo­zunk a szentendrei belső körút befejező szakaszának építési tervén, aminek megvalósítása megoldja ezt a gondot, ugyan­csak lesz majd egy elkerülő körút Veszprémtől délre és kor­szerűsítik a 44-es út Békéscsa­bát, a 3-as út Miskolcot, az 58- as út Pécset átszelő szakaszát. Az UVATERV ebben az évben mintegy ötven közlekedési cso­mópont tervét is vállalta. Eger­ben, a 25-ös út átkelési szaka­szán három csomópont létesül. Példaként említhetem Balaton- arácsot, Debrecen Hét vezér terét, Dunaújvárosban a Szó­ród utat, Dabast vagy Kapos­várott a Tüskevári utat. — Az UVATERV méltán orszá­gos hírű tervezőintézet, s joggal vívott ki magának elismerést külföldön is. Mi a legújabb kül­földi sikerük? — Fontos exportmegbízatást kaptunk Kalkuttából: az ottani metróépítéshez a BVM és az Ut-Vasúttervező Vállalat által kifejlesztett, nemzetközi arany­trófeával kitüntetett, előregyár­tott vasbeton-alagútfalazatot kívánják alkalmazni. Az erre vonatkozó tárgyalások megkez­dődtek. Fejér Gyula Vasutasnapi programok A hét elején, kedden dél­előtt Pécsett rendezett ün­nepséggel már a 29-ik va­sutasnapot köszöntötték a MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak dolgozói. Az ünnepsé­gen dr. Szabó Tibor igaz­gató adott át nyolcvan dolgozónak igazgatói di­cséretről szóló oklevelet és pénzjutalmat. Holnap délelőtt 10 óra­kor Pécsett, a Váradi An­tal utcai Vasutas Klub­könyvtárban a vasútmodel- lezők, egy órával később pedig a vasutas amatőr festők alkotásaiból rende­zett kiállításokat nyitják meg. A vasutasok köszöntésére rendezendő központi ün­nepségre pénteken délután a PVSK sportcsarnokban kerül sor. Az ünnepséget követően este, az Olimpiá­ban műsoros vasutasbált rendeznek. Új üzemet épít a MECSEKTEJ Javul Baranya . tejellátása. Még tavaly megállapodott a Tejipari Vállalat és a ME­CSEKTEJ, hogy egymás között felosztva a megyét, a legki­sebb települést is bevonják a tejkeringésbe. Azóta felszá­molták a tejellátás fehér folt­jait. A MECSEKTEJ Termelőszö­vetkezeti Közös Vállalat ter­mészetesen a tejellátási te­rületén levő boltokba a saját termékein kívül kiszállítja a Baranya megyei, de más me­gyei tejipari vállalatok készít­ményeit is, ezzel két tejüze­münk ésszerűsítette a szállí­tást, rengeteg üres fuvorkilo- métertől és egyéb árfedéstől szabadították meg magukat. A napi 25 ezer liter tejet feldolgozó MECSEKTEJ meg­érett egy új, minden igényt kielégítő üzemépületre.- A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól megjött a határozat, jövőre elkezdhetjük építeni az új üze­met — a hírt, amire régóta vártak, Varga József főköny­velő közli. - Megnyertük a tervpályázatot, ezzel zöld utat kaptunk az anyagi feltételek­hez és az 1982 első félévé­ben már napi 35 ezer liter tejet feldolgozó új üzemhez. Valamivel több mint 56 mil­lió forintba kerül. Ehhez 40 százalékos állami támogatást, majd 30 milliós hitelt kapunk, a többit saját erőforrásból fe­dezzük. Még ez évben elké­szülnek a műszaki tervdoku­mentációk, a tereprendezés és a vízellátás, már megérkezett az új hidroglóbusz. Vadál Béla, a MECSEKTEJ igazgatósági elnöke, a sza­badszentkirályi Béke Tsz elnö­ke elmondja, mit jelent az alapító tsz-eknek és a Kacsó­tára tejet szállító mezőgazda- sági üzemeknek az új tejüzem.- Először is biztosítja a hi­giénikus tejfeldolgozás min­den feltételét, kielégíti a kör­nyezetvédelmi követelménye­ket, biztos piacot teremt a te­jünknek, érdemes fejleszteni a tehenészeti telepeket. A ve­vők is jól járnak, mert a tej, tejföl, vaj, tejszínes krémtúró és a túró mellett kakaót, is­kolatejet is gyárthatunk. A tú­rókészítést is gépesíthetjük a jelenlegi hagyományos kézi gyártás helyett. Az üzem dol­gozóinak munkakörülményei, tisztálkodási lehetőségei is gyökeresen megváltoznak majd a kapacitásbővítő rekonstruk­ció nyomán. Falu­gyűlések Érdeklődés, aktivitás jellemezte Szaktanácsadás, ismeretterjesztő előadások Hétvégi házak köré telepített szőlők a kővágósző lösi hegyoldalban Fotó: Rapi Emília Á kiskertek jövőjéért Aranyérmes Baranya legnagyobb gyümölcstermelő szakcsoportja Szemet-szívet gyönyörköd­tető kiskertek a Mecsek défi lankáin. Nem számít a pénz, a fáradság, az idő, és ezt szinte mind a 603 emberről el­mondhatjuk, akik a Pécsi Sző­lő- és Gyümölcstermelő ÁFÉSZ immár 18 éves szakcsoportját alkotják. Baranya megye legnagyobb szakcsoportja, benne 150-en hetven év felettiek, de a több­ség életkorban az ötven és hatvan év között, tehát idősek kiskert-mozgalma ez a megye- székhelyen. A kistelkek a Me- csek-oldalban sorakoznak Hosszúheténytől Cserkútig, de aktív tagokat tartanak nyilván Diósviszlóról, Harkányból, Gör- csönyből, Szentlőrincről, sőt Szekszárdról is. Százan álltak össze 1961-ben a társulásba. Most egy országos pályázaton 1800 induló szakcsoport közül az első négy közé kerülték be, és arany fokozatot nyertek el. Magyarországon itt Pécsett va­lósítják meg legjobb szinten és a legaktívabbon a kiskert­barátok továbbképzését. Az ismeretterjesztés formái egye­dülállóak. Ezen a télen is 13 előadást tartottak a legneve­sebb szakemberek. A nagy ér­deklődésre jellemző, hogy egy előadáson átlagban 500—600 kiskertbarát is megjelent és sok-sok problémára kérte a választ. Sárkány Károly az elnöki posztot két éve tölti be, el­mondta, hogy a téli tovább­képzés már nyolc éve tart és nemcsak a tagoknak rendezik meg, de bárkinek, akit fog­lalkoztat a kiskerti földműve­lés. így képzik tovább a gaz­dákat, hogy az egységes és a legmodernebb művelést al­kalmazzák, hogy a helyi, táj­jellegű gyümölcs- és szőlőfaj­tákat megmentsék és árujuk kitűnő minőségben kerüljön ki a pécsi piacokra. A hang­súlyt a telepítésre és a műve­lésre fektetik, de újabban a növényvédelem is előtérbe ke­rült, sőt a gazdaságosság problematikája is. Jövőre fő­ként ebben a témában fejtik ki nézetüket, nyújtanak taná­csokat aiz előadók. Három kérdés nagyon érde­kelt: miként őrzik a tájjelle­get a termelésben, a pécsi piacokra kijutnak-e gyorsan termékeikkel, és az együtt­gondolkodás, az együtt- cselekvés, vagyis a közösségi élet milyen fokot ért el. Aggódnak a pécsi ősziba­rack elhalása miatt, hisz haj­dan Budatétény után Pécs volt a legjobb az országban, fő­ként a korai éréssel szerezték meg az országos első rangot. Itt messzire nyúló hagyomá­nyai, kultúrái voltak a bo­ra cktermesztés ne k. Alig 8-10 éve egy szezonban 5—6 va­gonnal adott el a szakcsoport, míg ma örülnek a 4—5 mázsá­nak. Az okokat a kedvezőtlen árváltozásban jelölik meg és abban, hogy külföldre már nem kerül el a pécsi ősziba­rack. A tájjelleg megőrzéséért ötven évre szóló bérletföldeket is adnak, de nem nagy a je­lentkezés. Tán amiatt is, hogy sokan nem ismerik a hagyo­mányokat, hogy mit is kelle­ne megmenteni, ami valóban gazdaságos napjainkban is. A tájjellegű gyümölcs- és szőlő­fajokat főleg azok őrzik meg, akik helyben születtek, akik nagyon ragaszkodnak a szülő­helyükhöz. Krancz Pál 71 éves nyugdí­jas abban látja az előrelé­pést, hogy a felvásárlásban a szövetkezet és a szakcsoport érdekei hasznosan és mindig találkozzanak. így például több saját elárusítóhely léte­süljön épp a kiskertek köze­lében. Ez vonatkozik az átve­vőhelyekre is, és a minőség- megóvás érdekében még az­nap keljen el az áru. Közvet­lenül az elárusítóhoz akarnak eljutni a gyümölcsükkel, a bo­rukkal úgy, hogy közben ne szerepeljenek közvetítők. Pén­zük, vagyis a tőkéjük sorsáról, ami a szövetkezet gazdasági vérkeringésében vesz részt, szeretnének többet tudni úgy, hogy jobban beleszólhassanak, mikor és miért részesüljenek ebből a saját pénzükből. Csők így lehetséges a leg­modernebb gépeket beszerez­ni, hogy bérbe adhassák azo­kat főleg a koros, magányos tagtársaknak, akik dolgozni akarnak még valamilyen for­mában, mert éltető elemük a munka. Traktorra, kapálógép­re, permetezőre, présre és da­rálóra van szükség. A közösséggé-válás sok lép­csőfokát járták végig, hogy az elzártságból kiszokítsák az embereket, hogy bajban, gondban segítsenek egymáson legalább a szomszédok, és most már a szőlősorok, vagy egy kisebb dűlő kollektívája is. Mint ahogy ez már létezik Bálicsban, Vasason és Hosz- szúhetényben: beteg, vagy másként bajba jutott társuk helyett elvégzik annak a mun­káját. Persze, csak az olyanért hoznak áldozatot, akinek a szorgalma, a kitűnő minőségű áruja lendít a közösségen, nagymértékben segíti az érté­kesítést. Csuti János A korábbinál gondosabb elő­készítés, az állami és társadal­mi szervek jobb koordinációja révén minden eddiginél széle­sebb érdeklődés, nagyobb rész­vétel és érdemibb munka jel­lemezte az 1978—79. évi falu­gyűléseket — állapította meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nemrégiben elké­szült értékelése. Az előző év 3001 fórumával szemben 1978 őszétől ez év májusáig 3315 falugyűlésen találkozott a la­kosság a megyei, valamint a helyi párt-, népfront- és taná­csi vezetőkkel, országgyűlési képviselőkkel, tanácstagokkal. A falusi életkörülményekből adódóan 19 megyénk legtöbb településén az út- és a járda­építéshez, a víz- és a csatorna­hálózat bővítéséhez, a közleke­dés javításához, a kereskedel­mi ellátás és szolgáltatás szín­vonalának emeléséhez, a gyer­mekintézmények építéséhez ke­resték a lehetőségeket. A tisz­ta, szebb, kulturáltabb környe­zet kialakításáért, a parlag­földek hasznosításáért emeltek szót Csongrádban. Győr-Sop- ronban, Somogybán és Zalá­ban, Békésben pedig a belvi­zek elleni küzdelem erősítését szorgalmazták. Több Bács-Kis- kun megyei településen a körül­tekintőbb tervezésre és beru­házás-előkészítésre helyezték a hangsúlyt. Sokhelyütt azt húz­ták alá, hogy ugyancsak a gyorsabb fejlődést szolgálná, ha a vállalatok, szövetkezetek nagyobb felelősséget éreznének az otthont adó községek jövő­je iránt. Több megyében jog­gal tették szóvá az állampol­gárok a bürokratikus vagy a közömbös ügyintézést. A tapasztalatokat összegez­ve megállapítható: általános érdeklődés és az esetek több­ségében elismerés kísérte a megtett útról, a fejlesztés ered­ményeiről, valamint a tervekről szóló tanácsi beszámolókat. Azt is örömmel nyugtázhatták, hogy 1978-ban a lakosság ön­zetlen társadalmi munkájával gyarapította a költségvetésben biztosított milliárdokat. A lehe­tőségeket reálisan értékelő hozzászólások, az elhangzott több tízezer javaslattal, az újabb társadalmi munkaválla­lásokkal együtt azt bizonyítot­ták, hogy a helyi tervek kimun­kálásába, a fejlesztési dönté­sek meghozatalába s a vég­rehajtás ellenőrzésébe is be­vont falusi lakosság kész anya­gi lehetőségeit, szabadidejét a településfejlesztés szolgálatába állítani.

Next

/
Thumbnails
Contents