Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-04 / 181. szám
e Dunántúli napló 1979. július 4., szerda Telefonnál A Dunántúli Napló szerkesztősége május 29-i telefonügyeletén a társadalombiztosítással kapcsolatos, ezen belül a táppénz, családipótlék, gyermekgondozási segély, nyugdij stb. kérdésekre adtak választ a megjelent illetékesek. Olvasóink nagyon sok kérdést tettek fel, melyekre a választ azonnal megkapták. Az elhangzott kérdések közül néhányra, — melyek közérdeklődésre számíthatnak — az alábbiakban válaszolunk.--------- ' *............ ■ ■■ ■ — A Pellérd-szölőhegyi buszváró tetejét már régen levitte a szélvihar. A gyakori esőben csak azok nem áznak meg, akik beférnek a megmaradt alig négyzetméternyi pala alá. Nem lehetne mielőbb pótolni a hiányzó palát?! * II szerkesztőség postájából KÉRDÉS: Magyarországra jöttem férjhez. Férjem vállalati dolgozó. Milyen társadalombiztosítási juttatásokra leszek jogosult férjem jogán, ha gyermeket szülök? — Anyasági segélyt kaphat, —■ melynek összege gyermekenként 2500 forint — ha terhességi orvosi vizsgálaton négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vett és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt. — Ha ezeknek a feltételeknek terhessége alatt nem tett eleget, de legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton, gyermekenként 1000 forint anyasági segély jár. Az anyasági segély a halva született gyermek után is jár. Abban az esetben, ha terhessége alatt egyszer sem vett részt terhességi orvosi vizsgálaton, nem jár anyasági segély. KÉRDÉS: Mennyi fizetés jár a szülési szabadság idejére (20 hét) annak a dolgozónak, aki a szülési szabadságot 1979 októberétől veszi igénybe, s ezt megelőzően munkaviszonya folyamatos volt, munkahelyén az alapfizetése 3950 forint, de 1977. október 1-től 1978. június 30-ig és 1978. október 1-től 1979. június 30-ig havi 1000 forintos másodállása is volt. Tulajdonképpen azt szeretném tudni, hogy a másodállás számit-e a szülési szabadság szempontjából, akár anyagilag, akár a fizetett szabadságot illetően? — A másodállásból származó keresete után akkor jár a terhességi-gyermekágyi segély, ha a másodállás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy a másodállás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. — A folyósításnak még az is feltétele, hogy a másodállása a szülést megelőzően legalább' 180 napon át fennálljon. A terhességi-gyermekágyi segély a másodállás után is a szülési szabadság tartamára jár, mely olvasónkat ebben a jogviszonyban is megilleti olyan mértékben, mint főfoglalkozásában. A másodállás után a terhességigyermekágyi segély a napi átlagkereset teljes összege, ha másodállása a szülést megelőző két éven belül 270 napon át fennállott, ha pedig csak 180 napon át állt fenn, a napi átlagkeresetének hatvanöt százalékát kapja. KÉRDÉS: Az év végi részesedés után jér-e táppénz és hogyan? — Igen, jár, de csak a megszakítás nélküli keresőképtelenség harmincegyedik napjától. Az év végi részesedés napi átlagát úgy állapítják meg, hogy a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben kifizetett év végi részesedés összegét elosztják a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári év munkarend szerinti munkanapjainak és munkaszüneti napjainak a számával. Munkarend szerinti munkanapoknak azokat a napokat kell tekinteni, amely napokon a dolgozó kereső- képtelensége első napját magában foglaló naptári héten az irányadó munkarend szerint munkát végezni köteles. KÉRDÉS: A férjem termelőszövetkezeti tag, de nem teljesítette a családi pótlékhoz szükséges munkanapokat. Én ipari dolgozó vagyok. Jár-e nekem családi pótlék és hány hónapra visszamenőlég? — A családi pótlék saját jogán arra az időre jár, amelyre férje — a szükséges idő hiányában — nem jogosult. A családi pótlék jgényét saját munkahelyén kell előterjesztenie. Legkorábban a családi pótlék attól az időtől jár, amikortól férje nem jogosult rá, de legfeljebb az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap 1. napjától. KÉRDÉS: Bedolgozó vagyok immár 15 éve. Ez az idő mikor és hogyan számítható a nyugdíjas időmhöz? Mennyit kelt keresnem havonta? — A bedolgozónál a biztosítás a munkába lépés napjától a bedolgozói jogviszony, megszűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hónapokban, illetve azokon a napokon áll fenn, amelyeken a keresete a havi 250, illetve a napi 10 forintot eléri vagy meghaladja, továbbá azokon a napokon, amikor munkát igazoltan nem végez. Ipari szövetkezet bedolgozó tagjaként 1968. június 1-e előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a havi 220 forintot meghaladta, illetve a napi 9 forintot elérte. Amennyiben a most ismertetett feltételeknek megfelel, a bedolgozói jogviszonyban töltött idő is az általános szabályok szerint kerül beszámításra. KÉRDÉS: Bátyám gyermekkorától kezdve testi fogyatékos. Most 21 éves és csők egy évig dolgozott, mint bedolgozó. Állapota rosszabbodott, kaphat-e rokkantsági nyugdijat és annak mik a feltételei? — A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 85. §-a szerint az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jo- gqsult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez a 22 éves életkor betöltése előtt 2 év. A 22—24 éves életkorban pedig 4 év. Testvére tehát, jelenleg — egy éves szolgálati idejére tekintettel — nem jogosult rokkantsági nyugdíjra. — Nem feltétele viszont a rokkantsági nyugdíj megállapításának az, hogy a gyermekkorától testi fogyatékos személy állapota a munkába lépést követően rosszabbodjon. KÉRDÉS: Jár-e újból a megszüntetett árvaellátás, ha fiam főiskolai tanulmányokat folytat és mennyi? — Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ez a főiskolai tanulmányokat folytatókra is vonatkozik. Az ellátás összege megegyezik a már korábban megállapított árvaellátással, melyhez járulnak az időközi emelések. Az árvaellátás 1979. évben havi 910 forintnál kevesebb nem lehet. A megszüntetett árvaellátás újbóli megindítása iránti kérelmet közvetlenül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (Budapest 1820, XIII., Váci u. 69—79.) kell előterjeszteni. Hivatkozni kell a folyósítási törzsszámra is. KÉRDÉS: Nevelőszülő vagyok és a nevelt lányom nem gondoskodik rólam. Nyugdíjam nincs. Kérhetek-e szülői nyugdijat és milyen címen? — Életben lévő gyermek után szülői nyugdíj nem jár, az csak a meghalt gyermek után állapítható meg, ha mind ő, mind a szülő rendelkezik a szükséges feltételekkel. A feltételek megléte esetén is mostoha vagy nevelőszülőnek csak akkor jár a meghalt jogszerző után szülői nyugdíj, ha korábban a mostoha, illetőleg a nevelt gyermek tíz éven át eltartotta. KÉRDÉS: Megállapították a nyugdijamat, ami jogerős. Újabb igényt milyen esetben és mikor terjesxthetek elő? — A már jogerősen elbírált ügyekben a nyugdíjmegállapító szerv akkor folytathat le újabb eljárást, ha az ismételt igénybejelentés korábban fel nem hozott és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényeket vagy bizonyítékokat tartalmaz. Ne csak kötelesség legyen... Június 16-án, Mohácson az Emlékpark kapuján pontosan délután 5 órakor léptünk ki. A két tagú személyzet már a kapunál várta a távozókat, ugyanis 17 óráig tart nyitva a park. Ugyanakkor Szeged felirattal egy iskolásokkal teli autóbusz futott be. A tanárnő kiugrott a buszból, s odarohant a kaput bezárókhoz. Hiába a kérés, érvelés. Sok „nem” és néha „Én is...", „Nekem is..." a válaszok. A két nő erélyesen elindul Sátorhely felé. A tanárnő bizonytalanul követi őket. Mond még valamit. Ők mennek, az egyik kissé lemarad, talán megenyhülne, de a másik (ő volt a főnök?) határozottan távozik. Közben a gyerekek kiszállnak a buszból, csodálják a nagy kaput, néhányon a kerítésbe kapaszkodnak és bámulnak befelé. Fél óra múlva autónk már a II, Lajos emlékmű mellett parkol. Nézzük az oszlopot, olvassuk a szöveget. Egy asszony az emlékmű körül söpör. Később kérdéseinkből megtudtuk: az emlékmű rendbentartása nem az ő feladata, ő csak a közelben lakik és ahogy mondta „társadalmi munkaként" takarította el az összetört üvegcserepeket. Schneider Imre Mohács Hová tegyük...? A Dunántúli Naplóban már sok cikket olvastam a környezetvédelemről, városunk tisztaságáról, illetve az utak mellett lerakott hulladékról, melyek a levegő tisztaságát erősen szennyezik. A napokban rájöttem, hogy nem minden esetben a hulladékot az úttest szélére lerakó ember a hibás. Előbb azonban azt kell tisztázni, hogy mi is az a háztartási szemét. Én eddig úgy tudtam, hogy az, ami a háznál összejön hulladék, beleértve az udvarban kigyomlált gazt is. Úgy látszik ez megváltozott, mert a szemetes edényem tetején levő kigyomlált gaz miatt a szemetet nem vitték el. Pont kint voltam az udvaron, mikor jött a köztisztasági vállalat szemétgyűjtő kocsija és látom, hogy nem áll meg. Kérdésemre az volt a válasz, „ez nem háztartási szemét”. Azonnal átmentem a vállalathoz, de nem volt semmi értelme, mert ott ugyanilyen választ kaptam. Az udvari gaz, virágszirom stb. nem szemét? De hová tegyük? Talán az út szélére? Szép látvány lenne és növelné városunk hírnevét... Nyakas Pál A napokban megjelent Káptalan utcával foglalkozó cikk sok pécsiben talált visszhangra. Nem ismerem a tervező szándékát, elgondolását, azt sem tudom, hogy az a hatóság, mely a tervet jóváhagyta - miért nem gondolt azokra a dolgokra, melyet a cikk írója jogosan kifogásolt. Arra gondolni is rossz, hogy a mai építőipari árak mellett, az alig pár napja lebetonozott utat ismét feltörjék, s így egy hihetetlen összeg a szeméttelepre kerüljön. Az a tervezői elgondolás, mely szerint a Káptalan utca sétáló utca lesz, önmagában helyes, alig lehetne Pécsett még egy erre alkalmasabb utcát találni. Megoldást kell keresni, ami ma, holnap és holnapután is helytálló, praktikus, célszerű, esztétikus, s újabb rombolás nélkül megvalósítható. A Káptalan u. 5. és 3. szám között van egy cseppet sem esztétikus kerítés, egy-két lakásnak ma már meg nem felelő földszintes, vizes épület, melyek előbb-utóbb szanálásra kerülnek. Van ezen túl egy Körtvélyesi B.-né, Pécs: Indokaira való tekintettel kérje gyermeke délelőttre való óvodai elhelyezését. Az adott esetben napközire nem számíthat. Bognár Jánosné, Pécs: Levele alapján kérhet magasabb albérleti aszfaltos régi sportpálya, mely jelenleg felvonulási terület. Kézenfekvő a megoldás: a kerítést ki kell nyitni egész hosszában. Ezzel a Vásárhelyi múzeum impozáns nyugati homlokzata szabaddá válik (eltűnik a jelenleg ott levő dróthálókerítés), kiszabadul a kanonok-ház keleti része. A felszabadult területen — a jelenlegi felvonulási területen — minden igényt kielégítő, korszerű parkoló alakítható ki —, előnevelt fák stb., a szintben alatta levő egykori TUZÉPudvar, a kanonoki ház keleti oldalánál pedig egy csodálatos pihenő park lehetne. Esetleg egy jól odaillő szép köztéri szoborral, szökőkúttal. Ezzel a jelenleg leszűkült Káptalan utca — a Zsolnay múzeum előtti vízelvezetés megoldásával —, újabb bontás nélkül is betölthetné a „múzeum utca", valamint a „sétáló utca” funkcióját. A szanálástól itt nem szabad visz- szariadni; a Káptalan utca ma már jelent annyit Pécsnek, mint a várfal Kulich Gy.-Vak Bottyán utcai vége. díjat a különböző szolgáltatásokért. Ha nem tudnak megegyezni, felmondhat, mivel nem kötöttek szerződést. 9 Virág jeligére üzenjük, hogy szíveskedjék szerkesztőségünket a kedvező válaszért megkeresni. Jogi tanácsadó I T. K. közeli hozzátartozója öreg és súlyos beteg. Főbérleti lakására többen számítanak. Kérdés: ki lesz jogosult a megürülő lakásra? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 80. §-a szerint a bérlő halála a lakásbérleti jogviszonyt megszünteti, ha nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja. Olvasónk nem közölte, hogy kik kívánják ,,megkapni” a főbérleti lakást, ezért a most hivatkozott jogszabályhely előírásait ismertetjük. A bérlő halála esetén a lakás- bérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelő szülője folytathatja, ha a bérlő halálakor — állandó jelleggel — a lakásban lakott. Az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor —• a lakásbérleti jogviszony kezdetétől fogva vagy legalább hat hónapja, állandó jelleggel — a lakásban lakott. A fentebb ismertetett személyek a lakásbérleti jogviszonyt — eltérő megállapodások hiányában — a következő sorrend szerint folytathatják: a) a gyermek, ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is, b) a többi egyeneságbeli rokon, ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelő szülőket is, c) a testvér, d) az élettárs. A lakásbérleti jogviszonyt az azonos sorrendben jogosultak — eltérő megállapodás hiányában — bérlőtársként folytathatják. Az eltartó jogosultságával a rendelet 81. §-a foglalkozik részletesen. Horváth T.-né kiskorú gyermekei után szeretne szabadnapot kivenni. Kérdése: gyermekenként hány szabadnap jár, és egyben vagy részletekben is kivehető-e? A jelenleg is hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként — a Munka Törvény- könyvének végrehajtási rendeletének 59. §-ában meghatározott fizetésnélküli szabadnapon túlmenően — a tizennégy évesnél fiatalabb: —egy gyermek után kettő, — két gyermek után öt — három és ennél több gyermek után kilenc fizetett szabadnap illeti meg. A szabadnapokat a dolgozó kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosultság megállapítása szempontjából a gyermeket utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor a tizennegyedik életévét betölti. I A. D.-t heti pihenőnapján (vasárnap) munkára rendelték be. Kérdése: másik pihenőnapot kell-e kapnia, vagy a munkáltató kifizetheti-e ezt az időt? A 6/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 9. §-a értelmében, ha a dolgozót heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha a kollektív szerződés mást nem ír elő, a másik pihenőnapot a munkavégzést követő hónap végéig, idényjellegű vállalatoknál és munkakörökben pedig a hoitidény végéig kell kiadni. A másik pihenőnap időpontját a dolgozóval lehetőleg a munka elrendelésekor közölni kell. Ha a dolgozónak a vállalat másik pihenőnapot nem tud biztosítani, illetőleg a másik pihenőnapot a határidő elteltéig nem adta ki, vagy a dolgozó munkaviszonya annak kiadása előtt megszűnt, továbbá, ha a dolgozó sorkatonai szolgálatra vonult be, a dolgozónak a heti pihenőnapon végzett munka idejére járó munkabérén felül száz százalékos pótlék jár. Nem jár a heti pihenőnapon végzett munkáért ellenérték azoknak, akik erre túlmunkavégzés esetén sem jogosultak. A heti pihenőnap helyett adott másik pihenőnap esetén is megfelelően alkalmazni kell a túlmunka ellenértékeként járó szabadidő szabályait. Zenegép a József Attila utcában Gyere be, rózsám... G yere be, rózsám, gyere be!" — zengi a pécsi " József Attila 5-ben az ejtő, ahogy kinyitja a belépő. Furcsa kis szerkezetet működtet a felső részén, amit az itt lakó Eperjesi Sándor 73 éves postás nyugdíjas készített, akinek mindene a zene. Messze környéken ismert ezermester barátai szerint oly tökéletesen hódol hobbyjá- nak, hogy ezeregy mesterként emlegetik. Legalább húsz öreg óra ketyeg az előszobában, mindet már a lomtárba hajították ki, az összes javító lemondott róluk, de a szorgalmas hobby-mester megjavította őket. Időt mutatnak, de mindegyik más időpontot, a lényeg az, hogy zenéljenek. Nem tanulta a hangszerkészítést és a zenélést mestereknél, iskolában, mert Ozorán, ahol született, családjuk kilencedik gyerekeként, egyéb kereset után kellett nézni. Akkor bodza- és fűzfasípokat faragott, 12 évesen minicséplőgépet eszkábált fából, olyat, hogy a kalászokat kitisztította. Apja, nagyapja szegényparaszt, csőszök, zenét kedvelő emberek, a falusi zenekarokban sokat játszottak. Szobájában különféle zeneszerszámok, gitárok, citera, maga alkotta, népi motívumokkal díszítettek, még zenél is rajtuk, amikor rosszkedvét akarja száműzni, amikor kínzó fájdalmait akarja felejteni. Megszállottja a faragásnak. Hogy miért is? — Olyat akarok csinálni, ami még sose volt. Ez a valami, egy különleges zeneszerszám, vagy zenegép, három évi kísérletezés, keservek, nekibuzdulások után megszületett. A Zengő nevet adta neki. Gitár és citera egybe szerkesztve. Kézi pedállal működteti, hasonlító tarigóharmonika működéséhez. Jobbkézzel le-felnyomja a pedált egyenletesen és eközben a bal kezével a billentyűkön 25 hangot szólaltat meg. A billentyűket dunsztos- gumi köti össze a tíz húrral. A szerkezet tíz kilós, lábakra erősítve. Táncoló párokat, repdeső galambokat, szélben hajladozó virágokat vésett a borítójára. A kétféle hangszer így megszólaltatva nem zavarja egymást, furcsán mély, fojtottan fájdalmas, zengő, érces hangegyüttes alakult ki. Eperjesi bácsi 33 éven át hordta a küldeményeket Ozorán, Tatán, Pécsett. A hajdani hattagú pécsi postás zenekarban prímásként játszott, csak úgy ösztönösen, kotta nélkül. Új zenegépén népdalokat és maga szerezte népi ihletésű műdalokat szólaltat meg. A címeket, a szöveget már alig tudja, de a Zengő elé ülve, azon játszva álmokat kerget, fiatalkori vágyakat él át újra. Csuti 1. Dr. Temesi Tibor ügyvéd Szerkesztői üzenetek