Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-04 / 181. szám

e Dunántúli napló 1979. július 4., szerda Telefonnál A Dunántúli Napló szerkesztősége május 29-i telefon­ügyeletén a társadalombiztosítással kapcsolatos, ezen belül a táppénz, családipótlék, gyermekgondozási se­gély, nyugdij stb. kérdésekre adtak választ a megjelent il­letékesek. Olvasóink nagyon sok kérdést tettek fel, melyek­re a választ azonnal megkapták. Az elhangzott kérdések kö­zül néhányra, — melyek közérdeklődésre számíthatnak — az alábbiakban válaszolunk.--------- ' *............ ■ ■■ ■ — A Pellérd-szölőhegyi buszváró tetejét már régen levitte a szélvihar. A gyakori esőben csak azok nem áznak meg, akik beférnek a megmaradt alig négyzetméternyi pala alá. Nem lehetne mielőbb pótolni a hiányzó palát?! * II szerkesztőség postájából KÉRDÉS: Magyarországra jöttem férjhez. Férjem vállalati dolgozó. Mi­lyen társadalombiztosítási juttatá­sokra leszek jogosult férjem jogán, ha gyermeket szülök? — Anyasági segélyt kaphat, —■ melynek összege gyerme­kenként 2500 forint — ha ter­hességi orvosi vizsgálaton négy­szer, koraszülés esetén egyszer részt vett és az első, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a ter­hesség kezdetétől számított 140 napon belül történt. — Ha ezeknek a feltételek­nek terhessége alatt nem tett eleget, de legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizs­gálaton, gyermekenként 1000 forint anyasági segély jár. Az anyasági segély a halva szüle­tett gyermek után is jár. Ab­ban az esetben, ha terhessége alatt egyszer sem vett részt ter­hességi orvosi vizsgálaton, nem jár anyasági segély. KÉRDÉS: Mennyi fizetés jár a szü­lési szabadság idejére (20 hét) an­nak a dolgozónak, aki a szülési sza­badságot 1979 októberétől veszi igénybe, s ezt megelőzően munkavi­szonya folyamatos volt, munkahelyén az alapfizetése 3950 forint, de 1977. október 1-től 1978. június 30-ig és 1978. október 1-től 1979. június 30-ig havi 1000 forintos másodállása is volt. Tulajdonképpen azt szeret­ném tudni, hogy a másodállás szá­mit-e a szülési szabadság szempont­jából, akár anyagilag, akár a fize­tett szabadságot illetően? — A másodállásból származó keresete után akkor jár a ter­hességi-gyermekágyi segély, ha a másodállás fennállása alatt, vagy annak megszűnését köve­tő negyvenkét napon belül szül, vagy a másodállás megszűné­sét követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás meg­szűnését követő huszonnyolc napon belül szül. — A folyósításnak még az is feltétele, hogy a másodállása a szülést megelőzően legalább' 180 napon át fennálljon. A ter­hességi-gyermekágyi segély a másodállás után is a szülési szabadság tartamára jár, mely olvasónkat ebben a jogviszony­ban is megilleti olyan mérték­ben, mint főfoglalkozásában. A másodállás után a terhességi­gyermekágyi segély a napi át­lagkereset teljes összege, ha másodállása a szülést megelő­ző két éven belül 270 napon át fennállott, ha pedig csak 180 napon át állt fenn, a napi átlagkeresetének hatvanöt szá­zalékát kapja. KÉRDÉS: Az év végi részesedés után jér-e táppénz és hogyan? — Igen, jár, de csak a meg­szakítás nélküli keresőképtelen­ség harmincegyedik napjától. Az év végi részesedés napi át­lagát úgy állapítják meg, hogy a keresőképtelenség első nap­ját közvetlenül megelőző nap­tári évben kifizetett év végi ré­szesedés összegét elosztják a keresőképtelenség első napját magában foglaló naptári év munkarend szerinti munkanap­jainak és munkaszüneti napjai­nak a számával. Munkarend szerinti munkanapoknak azokat a napokat kell tekinteni, amely napokon a dolgozó kereső- képtelensége első napját ma­gában foglaló naptári héten az irányadó munkarend szerint munkát végezni köteles. KÉRDÉS: A férjem termelőszövet­kezeti tag, de nem teljesítette a családi pótlékhoz szükséges munka­napokat. Én ipari dolgozó vagyok. Jár-e nekem családi pótlék és hány hónapra visszamenőlég? — A családi pótlék saját jo­gán arra az időre jár, amelyre férje — a szükséges idő hiá­nyában — nem jogosult. A csa­ládi pótlék jgényét saját mun­kahelyén kell előterjesztenie. Legkorábban a családi pótlék attól az időtől jár, amikortól férje nem jogosult rá, de leg­feljebb az igénybejelentés nap­ját megelőző hatodik hónap 1. napjától. KÉRDÉS: Bedolgozó vagyok immár 15 éve. Ez az idő mikor és hogyan számítható a nyugdíjas időmhöz? Mennyit kelt keresnem havonta? — A bedolgozónál a biztosí­tás a munkába lépés napjától a bedolgozói jogviszony, meg­szűnéséig terjedő időszak alatt azokban a hónapokban, illetve azokon a napokon áll fenn, amelyeken a keresete a havi 250, illetve a napi 10 forintot eléri vagy meghaladja, továb­bá azokon a napokon, amikor munkát igazoltan nem vé­gez. Ipari szövetkezet bedolgo­zó tagjaként 1968. június 1-e előtt eltöltött idő akkor vehető szolgálati időként figyelembe, ha a bedolgozó keresete a ha­vi 220 forintot meghaladta, il­letve a napi 9 forintot elérte. Amennyiben a most ismertetett feltételeknek megfelel, a be­dolgozói jogviszonyban töltött idő is az általános szabályok szerint kerül beszámításra. KÉRDÉS: Bátyám gyermekkorától kezdve testi fogyatékos. Most 21 éves és csők egy évig dolgozott, mint bedolgozó. Állapota rosszabbodott, kaphat-e rokkantsági nyugdijat és an­nak mik a feltételei? — A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. rendelet 85. §-a szerint az, aki szolgálati idejének a kez­detét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jo- gqsult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életko­ra szerint szükséges szolgálati időt megszerezte. Ez a 22 éves életkor betöltése előtt 2 év. A 22—24 éves életkorban pedig 4 év. Testvére tehát, jelenleg — egy éves szolgálati idejére tekintettel — nem jogosult rok­kantsági nyugdíjra. — Nem feltétele viszont a rokkantsági nyugdíj megállapí­tásának az, hogy a gyermek­korától testi fogyatékos személy állapota a munkába lépést kö­vetően rosszabbodjon. KÉRDÉS: Jár-e újból a megszünte­tett árvaellátás, ha fiam főiskolai tanulmányokat folytat és mennyi? — Ha az árva oktatási in­tézmény nappali tagozatán ta­nul, az árvaellátás a tanulmá­nyok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betölté­séig jár. Ez a főiskolai tanul­mányokat folytatókra is vonat­kozik. Az ellátás összege meg­egyezik a már korábban meg­állapított árvaellátással, mely­hez járulnak az időközi eme­lések. Az árvaellátás 1979. év­ben havi 910 forintnál kevesebb nem lehet. A megszüntetett ár­vaellátás újbóli megindítása iránti kérelmet közvetlenül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (Budapest 1820, XIII., Váci u. 69—79.) kell előterjeszteni. Hi­vatkozni kell a folyósítási törzs­számra is. KÉRDÉS: Nevelőszülő vagyok és a nevelt lányom nem gondoskodik ró­lam. Nyugdíjam nincs. Kérhetek-e szülői nyugdijat és milyen címen? — Életben lévő gyermek után szülői nyugdíj nem jár, az csak a meghalt gyermek után álla­pítható meg, ha mind ő, mind a szülő rendelkezik a szüksé­ges feltételekkel. A feltételek megléte esetén is mostoha vagy nevelőszülőnek csak akkor jár a meghalt jogszerző után szülői nyugdíj, ha korábban a mos­toha, illetőleg a nevelt gyer­mek tíz éven át eltartotta. KÉRDÉS: Megállapították a nyug­dijamat, ami jogerős. Újabb igényt milyen esetben és mikor terjesxthetek elő? — A már jogerősen elbírált ügyekben a nyugdíjmegállapí­tó szerv akkor folytathat le újabb eljárást, ha az ismételt igénybejelentés korábban fel nem hozott és az ügy elbírálása szempontjából lényeges ténye­ket vagy bizonyítékokat tartal­maz. Ne csak kötelesség legyen... Június 16-án, Mohácson az Emlékpark kapuján pontosan délután 5 órakor léptünk ki. A két tagú személyzet már a ka­punál várta a távozókat, ugyan­is 17 óráig tart nyitva a park. Ugyanakkor Szeged felirattal egy iskolásokkal teli autóbusz futott be. A tanárnő kiugrott a buszból, s odarohant a kaput bezárókhoz. Hiába a kérés, ér­velés. Sok „nem” és néha „Én is...", „Nekem is..." a vála­szok. A két nő erélyesen elindul Sátorhely felé. A tanárnő bi­zonytalanul követi őket. Mond még valamit. Ők mennek, az egyik kissé lemarad, talán meg­enyhülne, de a másik (ő volt a főnök?) határozottan távozik. Közben a gyerekek kiszállnak a buszból, csodálják a nagy ka­put, néhányon a kerítésbe ka­paszkodnak és bámulnak befe­lé. Fél óra múlva autónk már a II, Lajos emlékmű mellett par­kol. Nézzük az oszlopot, olvas­suk a szöveget. Egy asszony az emlékmű körül söpör. Később kérdéseinkből megtudtuk: az emlékmű rendbentartása nem az ő feladata, ő csak a közel­ben lakik és ahogy mondta „társadalmi munkaként" takarí­totta el az összetört üvegcsere­peket. Schneider Imre Mohács Hová tegyük...? A Dunántúli Naplóban már sok cikket olvastam a környe­zetvédelemről, városunk tiszta­ságáról, illetve az utak mel­lett lerakott hulladékról, me­lyek a levegő tisztaságát erő­sen szennyezik. A napokban rájöttem, hogy nem minden esetben a hulla­dékot az úttest szélére lerakó ember a hibás. Előbb azon­ban azt kell tisztázni, hogy mi is az a háztartási szemét. Én eddig úgy tudtam, hogy az, ami a háznál összejön hul­ladék, beleértve az udvarban kigyomlált gazt is. Úgy látszik ez megváltozott, mert a sze­metes edényem tetején levő kigyomlált gaz miatt a sze­metet nem vitték el. Pont kint voltam az udvaron, mikor jött a köztisztasági vállalat sze­métgyűjtő kocsija és látom, hogy nem áll meg. Kérdé­semre az volt a válasz, „ez nem háztartási szemét”. Azon­nal átmentem a vállalathoz, de nem volt semmi értelme, mert ott ugyanilyen választ kaptam. Az udvari gaz, virág­szirom stb. nem szemét? De hová tegyük? Talán az út szé­lére? Szép látvány lenne és növelné városunk hírnevét... Nyakas Pál A napokban megjelent Káptalan utcával foglalkozó cikk sok pécsiben talált vissz­hangra. Nem ismerem a tervező szándékát, elgondolását, azt sem tudom, hogy az a ható­ság, mely a tervet jóváhagyta - miért nem gondolt azokra a dolgokra, melyet a cikk író­ja jogosan kifogásolt. Arra gondolni is rossz, hogy a mai építőipari árak mellett, az alig pár napja lebetonozott utat ismét feltörjék, s így egy hihetetlen összeg a szemét­telepre kerüljön. Az a tervezői elgondolás, mely szerint a Káptalan utca sétáló utca lesz, önmagában helyes, alig lehetne Pécsett még egy erre alkalmasabb ut­cát találni. Megoldást kell keresni, ami ma, holnap és holnapután is helytálló, prak­tikus, célszerű, esztétikus, s újabb rombolás nélkül meg­valósítható. A Káptalan u. 5. és 3. szám között van egy cseppet sem esztétikus kerítés, egy-két la­kásnak ma már meg nem fe­lelő földszintes, vizes épület, melyek előbb-utóbb szanálás­ra kerülnek. Van ezen túl egy Körtvélyesi B.-né, Pécs: Indokaira való tekintettel kérje gyermeke dél­előttre való óvodai elhelyezését. Az adott esetben napközire nem számíthat. Bognár Jánosné, Pécs: Levele alapján kérhet magasabb albérleti aszfaltos régi sportpálya, mely jelenleg felvonulási terület. Kézenfekvő a megoldás: a kerítést ki kell nyitni egész hosszában. Ezzel a Vásárhelyi múzeum impozáns nyugati homlokzata szabaddá válik (eltűnik a jelenleg ott levő dróthálókerítés), kiszabadul a kanonok-ház keleti része. A felszabadult területen — a je­lenlegi felvonulási területen — minden igényt kielégítő, kor­szerű parkoló alakítható ki —, előnevelt fák stb., a szintben alatta levő egykori TUZÉP­udvar, a kanonoki ház keleti oldalánál pedig egy csodála­tos pihenő park lehetne. Eset­leg egy jól odaillő szép köz­téri szoborral, szökőkúttal. Ez­zel a jelenleg leszűkült Káp­talan utca — a Zsolnay mú­zeum előtti vízelvezetés meg­oldásával —, újabb bontás nélkül is betölthetné a „mú­zeum utca", valamint a „sé­táló utca” funkcióját. A sza­nálástól itt nem szabad visz- szariadni; a Káptalan utca ma már jelent annyit Pécsnek, mint a várfal Kulich Gy.-Vak Bottyán utcai vége. díjat a különböző szolgáltatásokért. Ha nem tudnak megegyezni, fel­mondhat, mivel nem kötöttek szer­ződést. 9 Virág jeligére üzenjük, hogy szí­veskedjék szerkesztőségünket a ked­vező válaszért megkeresni. Jogi tanácsadó I T. K. közeli hozzátartozója öreg és súlyos beteg. Főbér­leti lakására többen számíta­nak. Kérdés: ki lesz jogosult a megürülő lakásra? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rende­let 80. §-a szerint a bérlő halála a lakásbérleti jogviszonyt megszün­teti, ha nincs olyan személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja. Olvasónk nem közölte, hogy kik kívánják ,,megkapni” a főbérleti la­kást, ezért a most hivatkozott jog­szabályhely előírásait ismertetjük. A bérlő halála esetén a lakás- bérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott, a mos­toha- és nevelt gyermeke, továbbá az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelő szülője folytathatja, ha a bérlő halálakor — állandó jelleg­gel — a lakásban lakott. Az elhalt bérlő testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a lakásbér­leti jogviszonyt, ha a bérlő halála­kor —• a lakásbérleti jogviszony kez­detétől fogva vagy legalább hat hónapja, állandó jelleggel — a la­kásban lakott. A fentebb ismertetett személyek a lakásbérleti jogviszonyt — eltérő megállapodások hiányában — a kö­vetkező sorrend szerint folytathat­ják: a) a gyermek, ideértve az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeket is, b) a többi egyeneságbeli rokon, ideértve az örökbe fogadó, a mostoha- és ne­velő szülőket is, c) a testvér, d) az élettárs. A lakásbérleti jogviszonyt az azo­nos sorrendben jogosultak — eltérő megállapodás hiányában — bérlő­társként folytathatják. Az eltartó jo­gosultságával a rendelet 81. §-a fog­lalkozik részletesen. Horváth T.-né kiskorú gyerme­kei után szeretne szabadnapot kivenni. Kérdése: gyermekenként hány szabadnap jár, és egyben vagy részletekben is kivehe­tő-e? A jelenleg is hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a dolgozó nőt és a gyermekét egyedül nevelő apát évenként — a Munka Törvény- könyvének végrehajtási rendeletének 59. §-ában meghatározott fizetés­nélküli szabadnapon túlmenően — a tizennégy évesnél fiatalabb: —egy gyermek után kettő, — két gyermek után öt — három és ennél több gyermek után kilenc fizetett szabad­nap illeti meg. A szabadnapokat a dolgozó kíván­ságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A sza­badnapokra való jogosultság meg­állapítása szempontjából a gyer­meket utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor a tizen­negyedik életévét betölti. I A. D.-t heti pihenőnapján (va­sárnap) munkára rendelték be. Kérdése: másik pihenőnapot kell-e kapnia, vagy a mun­káltató kifizetheti-e ezt az időt? A 6/1967. (X. 8.) MüM sz. rende­let 9. §-a értelmében, ha a dolgo­zót heti pihenőnapján munkára igénybe vették, helyette elsősorban másik pihenőnapot kell biztosítani. Ha a kollektív szerződés mást nem ír elő, a másik pihenőnapot a mun­kavégzést követő hónap végéig, idényjellegű vállalatoknál és munka­körökben pedig a hoitidény végéig kell kiadni. A másik pihenőnap idő­pontját a dolgozóval lehetőleg a munka elrendelésekor közölni kell. Ha a dolgozónak a vállalat másik pihenőnapot nem tud biztosítani, illetőleg a másik pihenőnapot a határidő elteltéig nem adta ki, vagy a dolgozó munkaviszonya an­nak kiadása előtt megszűnt, továb­bá, ha a dolgozó sorkatonai szolgá­latra vonult be, a dolgozónak a heti pihenőnapon végzett munka idejére járó munkabérén felül száz százalékos pótlék jár. Nem jár a heti pihenőnapon vég­zett munkáért ellenérték azoknak, akik erre túlmunkavégzés esetén sem jogosultak. A heti pihenőnap helyett adott másik pihenőnap esetén is megfele­lően alkalmazni kell a túlmunka el­lenértékeként járó szabadidő szabá­lyait. Zenegép a József Attila utcában Gyere be, rózsám... G yere be, rózsám, gyere be!" — zengi a pécsi " József Attila 5-ben az ejtő, ahogy kinyitja a belé­pő. Furcsa kis szerkezetet működtet a felső részén, amit az itt lakó Eperjesi Sándor 73 éves postás nyugdíjas ké­szített, akinek mindene a ze­ne. Messze környéken ismert ezermester barátai szerint oly tökéletesen hódol hobbyjá- nak, hogy ezeregy mesterként emlegetik. Legalább húsz öreg óra ketyeg az előszobában, min­det már a lomtárba hajítot­ták ki, az összes javító lemon­dott róluk, de a szorgalmas hobby-mester megjavította őket. Időt mutatnak, de mind­egyik más időpontot, a lényeg az, hogy zenéljenek. Nem tanulta a hangszerké­szítést és a zenélést mesterek­nél, iskolában, mert Ozorán, ahol született, családjuk ki­lencedik gyerekeként, egyéb kereset után kellett nézni. Akkor bodza- és fűzfasípokat faragott, 12 évesen mini­cséplőgépet eszkábált fából, olyat, hogy a kalászokat ki­tisztította. Apja, nagyapja szegényparaszt, csőszök, ze­nét kedvelő emberek, a falu­si zenekarokban sokat ját­szottak. Szobájában különféle ze­neszerszámok, gitárok, citera, maga alkotta, népi motívu­mokkal díszítettek, még zenél is rajtuk, amikor rosszkedvét akarja száműzni, amikor kín­zó fájdalmait akarja felejteni. Megszállottja a faragásnak. Hogy miért is? — Olyat akarok csinálni, ami még sose volt. Ez a valami, egy különle­ges zeneszerszám, vagy zene­gép, három évi kísérletezés, keservek, nekibuzdulások után megszületett. A Zengő nevet adta neki. Gitár és ci­tera egybe szerkesztve. Kézi pedállal működteti, hasonlító tarigóharmonika működésé­hez. Jobbkézzel le-felnyomja a pedált egyenletesen és eközben a bal kezével a bil­lentyűkön 25 hangot szólaltat meg. A billentyűket dunsztos- gumi köti össze a tíz húrral. A szerkezet tíz kilós, lábakra erősítve. Táncoló párokat, repdeső galambokat, szélben hajladozó virágokat vésett a borítójára. A kétféle hangszer így megszólaltatva nem za­varja egymást, furcsán mély, fojtottan fájdalmas, zengő, érces hangegyüttes alakult ki. Eperjesi bácsi 33 éven át hordta a küldeményeket Ozo­rán, Tatán, Pécsett. A hajda­ni hattagú pécsi postás zene­karban prímásként játszott, csak úgy ösztönösen, kotta nélkül. Új zenegépén népda­lokat és maga szerezte népi ihletésű műdalokat szólaltat meg. A címeket, a szöveget már alig tudja, de a Zengő elé ülve, azon játszva álmo­kat kerget, fiatalkori vágya­kat él át újra. Csuti 1. Dr. Temesi Tibor ügyvéd Szerkesztői üzenetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents