Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-04 / 181. szám

1979. július 4., szerda Dunántúli napló 3 Nö a tanácsok hatósági munkája É letbe lépett az új Btk. mellett és ve­le egyidőben egy másik fontos jogszabály — a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. tör­vényt módosító és kiegé­szítő törvényerejű rende­let. A szabálysértések meg­lehetősen sokfélék. Ide­tartoznak a társadalomra a bűncselekményeknél ke­vésbé veszélyes cselek­mények éppúgy, mint az állampolgári fegyelme­zetlenségek, vagy az egyes foglalkozások alap­vető normáinak megsér­tései. Széles a skála. Július 1-től új szabálysértési rendelkezések Éppen a sokféleség miatt merült fel annak igénye, hogy a szabálysértési eljárás egy­szerűsödjön, gyorsuljon, az eddigieknél differenciáltabb és rugalmason alkalmazható eszközöket biztosítson. A sza­bálysértési törvény módosítását teszi szükségessé az új bün­tető törvénykönyv hatályba lé­pése is, mellyel néhány — ko­rábban bűncselekménynek szá­mító — tett elbírálása tanácsi hatáskörbe került. Júliustól tár­gyalás mellőzésével is hatá­rozatot hozhat a hatóság, ha a tényállás anélkül is meg­nyugtatóan tisztázható, az elkövető beismeri tettét, s a szabálysértőre gyakorolt neve­lő hatás így is elérhető. Ek­kor az elkövetőt csők az elő­készítő szakaszban hallgatják meg, és eltekintenek a tanúk, a szakértő esetleges megkér­dezésétől, kizárva ezzel az el­járás további, lényegében for­mális folytatását. A jogszabály a bíróságok­nál bevált hangfelvételre rög­zítést a tanácsi munkában is szentesíti, azaz a magnetofon használatát engedélyezi. En­nek előnye, hogy mivel a hangszalag az elsőtől az utol­só szóig mindent rögzít, a ho­zott határozatot többnyire nem kell írásba foglalni. A tárgya­láson, illetve a meghallgatá­son csak kihirdetik, s ha nem fellebbez a szabálysértő, vagy ha a hatóság kártérítést nem állapít meg — a kihirdetett ha­tározatot nem vetik papírra. Ez azért is jelent könnyebbsé­get az ügyintézőknek, mert a szabálysértések számához vi­szonyítva kevés a fellebbezés (tavaly Pécsett 1700—1800 sza­bálysértést bíráltak el, de csak 85 határozatot fellebbeztek meg). ötven forint. Ennyi volt ed­dig a kiszabott pénzbírság legalacsonyabb összege. S mi­vel ez a summa túlhaladottá vált, most a helyszínbírságokat kivéve száz forintra emelik fel. Ez lesz az alsó határ, a pla­fon pedig ötezer, a jogsza­bály által meghatározott ese­tekben (mint például a közúti közlekedés rendjének megza­varása) pedig tízezer forint. A helyi tanácsok rendelete vi­szont háromezer forintban ál­lapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét. Bár már eddig is sokféle cselekmény számított szabály- sértésnek, a törvényerejű ren­delet tovább bővíti a kört. Ezentúl idetartoznak a becsü­letsértés, a magánlaksértés egyszerűbb esetei és az 1000 forintos összegen aluli va­gyon elleni cselekmények. (Ez utóbbiak értékhatára eddig ötszáz forint volt.) E szabály- sértésekkel a tanácsok foglal­koznak majd. Mivel a becsü­letsértés és a magánlaksértés bűncselekményből szabály­sértéssé válik, a sértettet meg­illető, az eljárást kezdeménye­ző magánindítvány jelentősége megnövekszik. A magónindít- vány előterjesztésének határ­idejét az új jogszabály az el­követő kilétének felfedésétől számított 15 napon belül ha­tározza meg. Az eljárás meg­indításához 100 forint illeték lerovása szükséges (fellebbe­zésnél ennek duplája a tari­fa). Szabálysértésnek minősül majd a beruházási fegyelem megsértése, a pénzügyi fe­gyelem megsértése, rossz mi­nőségű termék forgalomba hozatala, a termék minőségé­nek megállapítására vonatko­zó szabályok megszegése, a minőség hamis tanúsítása és a hamis termékjelzés. Ezek megállapítása esetén a taná­csi hatóság indít szabálysér­tési eljárást. Ugyancsak an­nak hatáskörébe tartozik majd a nem gépi meghajtású jár­műveket - azaz a kerékpáro­kat, csónakokat, lovaskocsikat — jogtalan használat céljá­ból eltulajdonítok felelősségre vonása. A helyszíni bírságolást már eddig is végző rendőrök mel­lett a jövőben a tanács szak- igazgatási szerve erre felha­talmazott dolgozóinak is jo­guk lesz ezzel az eszközzel él­ni, igazolványuk és karszalag­juk felmutatásával a tetten ért elkövetőket fegyelmezni. A helyszíni bírság ötventől két­száz forintig terjedhet, s azt az erre feljogosítottak egye­bek között tiltott helyen való fürdésért, a lakcím-bejelentés elmulasztásáért, a közterület engedély nélküli használa­táért, a közterület beszennye­zéséért, parkrongálásért, csendháborításért szabhatják ki. Aki nem hajlandó ott seb­tében fizetni, azt feljelentik. A városi tanács legutóbbi ülésén a köztisztaság fenn­tartásáról szóló tanácsrende­let kiegészítéséről is határoz­tak. Eszerint a szeszes italt árusító üzletek közvetlen kör­nyékén, 150 méteres körzetben tilos júl. 1-től Pécsett a szeszes italok közterületen történő fogyasztása. E rendelkezés megsértése szabálysértésnek minősül, és a helyszíni bírsá­golásra felhatalmazott 15 ta­nácsi dolgozó fog majd az új intézkedésnek érvényt szerez­ni, azaz büntetni. H. L. BCM: 40 ezer tonna többlet cement Az első félévben újból felül­múlta minden eddigi teljesít­ményét a Beremendi Cement­es Mészművek. A tervezett 433 000 tonna klinker helyett 475 000 tonnát, cementből pe­dig a vártnál 40 000 tonnával többet, 555 354 ezer tonnát íer. melt és a kiszállításban is min­den eddigi teljesítményt túltel­jesített Az 1979-es esztendőre meg­határozott 260 000 tonnás ce­ment exportból már az első fél­évben 150 000 tonnát szállított el a jugoszláv külkereskedelmi partner. Beremenden az idén még márciusban-áprilisban megtör­téntek a gyártóvonalak nagy­javításai, most már mindkét ke­mence 5—6 napos leállással (főként a jó anyagnak köszön­hetően) képes a középjavítá­sokat elvégezni, amikor arra szükség lesz. Az egyetlen reáh$ megokfás Ivóvíz Komlónak Semmi újat nem mondanak azzal, hogy Komlónak vízellátá­si gondjai vannak. Több újság­cikk, sőt még országgyűlési in­terpelláció is foglalkozott a kérdéssel. S most. hogy újra visszatérünk rá, már arról szá­molhatunk be: még ezen a nyá­ron fölöslegessé válik a kérdés — ,,Tudnak-e vizet inni az em­berek Komlón?” Valamit a vízprobléma hát­téréből. 1974 táján kezdett kialakulni az a helyzet, aminek megoldá­sa ma már nem tűr halasztást. Fejlődött az ipar, magától érte­tődően egyre több lakás épült és így nyilvánvalóan egyre több vízre van szükség. A közműhá­lózat fejlődése azonban nem követte az igényeket, s így tör­FÁCÁNCSIBÉK: Fácánnevelés a Kiskunsági Állami Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nyíri kerületében. A Kiskunsági Állami Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban háromezer kisfácánt nevelnek. A felnőtt fácánokat a vadászterületükre engedik. A gazdaságnak közel egymillió forint bevételt jelent a fácántenyésztés. A képen: Szenek József kerületvezető fővadász a keltetést ellenőrzi A kulturált közlekedés tartozéka íájékQZtaló táblák a buszmegállókban Nagyon-nagyon sokáig meg­lehetősen kezdetleges volt Pé­csett az utastájékoztatás. Az autóbusz-megállókban jóformán azt sem lehetett tudni, hogy melyik viszonylat jár éppen ar­rafelé, hol áll meg, mikor indul a végállomásról az első és az utolsó járat. A napjában több­ször buszozgató pécsieknek ért­hetően ez nem is okozott külö­nösebb gondot, szinte mindenki kívülről tudta az őt érdeklő já­rat menetrendjét, útvonalát. A kellő helyismerettel nem rendel­kező idegenek viszont csak többszöri kérdezősködéssel ta­láltak rá arro az autóbuszra, amely úticéljuknak megfelelően a kívánt helyre szállította őket. Ez az állapot tarthatatlanná vált, így hát a 12-es Volán az utazóközönség jobb tájékozta­tása érdekében megtette az el­ső lépéseket.- Ez év januárjában kezdtük meg az utastájékoztató táblák felszerelését az autóbusz- megállók oszlopaira — mondot­ta ezzel kapcsolatban Erdő Já­nos, a 12-es Volán főosztályve­zetője. — Ezeken a járat szá­mán, az állomások felsorolásán kívül a menetrendet is feltün­tettük, és a jegyváltás, a bér­letvásárlás lehetőségeiről is tá­jékoztattuk az utasokat. Eddig 26 megállóban helyeztük el a táblákat, de összesen 192-ben fogjuk felszerelni. Hogy miért megy ilyen las­san? A különleges fotóeljárás­sal készülő táblákat Budapes­ten képzőművészek állítják elő és eddig csak ennyit küldött belőlük az Alkotóművészek Szö­vetsége. Többszöri sürgetésre azt ígérték, további 48 hamaro­san érkezik, s azután a szállítás folyamatos lesz. Elvileg az év végére az összesnek itt kell len­nie. De hát ezek után ki tud­ja ... Egy gyors telefon az Alkotó- művészek Szövetségébe. A vo­nal végén Amberg Ferenc gra­fikus, a táblák egyik készítője. Arra a kérdésre, hogy miért készülnek lassan a táblák, miért akadozik a szállítás, a következőket válaszolta június 25-én. — Hetven tábla kész, már két hónapja itt áll becsomagolva. Csak el kellene szállítani, de a pécsiek nem jelentkeztek érte. A tájékoztatás javítására a pécsi buszokat olyan műanyag táblákkal látták el, amelyeken a járat száma mellett a két végállomást is közük. Ezek már valamennyi autóbuszon megta­lálhatók, s még az idén a kom­lóiakra is felszerelik. Ám ezeknek is van egy kis szépséghibájuk. A buszokon mindig csak egy útirányt (pél­dául Újmecsekalja-Fehérhegy) feltüntető táblák láthatók, ak­kor is, ho történetesen vissza­felé jön a jármű a másik vég­állomásról. Régóta hiányolták az utasok, hogy a több járatot érintő buszpályaudvarokon nincs olyan tájékoztató tábla, amely minden egyes induló és érkező járat számát, útirányát, menetrendjét egy helyen tünteti fel. A jogos reklamációk nyomán a 12-es Volán a főpályaudvar előtti Le­nin téren már felállított egy ilyen táblát és hasonló lesz ha­marosan az újmecsekaljai, a Ivov-kertvárosi, a Budai vámnái lévő és a Kossuth téri végállo­máson. Valami tehát megkezdődött az utastájékoztatás terén. A be­vezetett újdonságokat elsősor­ban nem a pécsiek, hanem a városba érkező idegenek fo­gadják örömmel. Mit örömmel? Természetesnek veszik. Mert en­nek így kell lennie. Az utazó- közönség kellő tájékoztassa nélkül ugyanis ma már nem képzelhető el kulturált tömeg- közlekedés. H. L. tént, hogy a jelenlegi helyzet­kép a következő: ma a komlói vízmű kapacitása napi kilenc­ezer köbméter, holott a város­nak naponta tíz-tizenegyezerre volna szüksége. Nap mint nap tehát ezer-kétezer köbméter víz hiányzik. Ezek a tények indokolják, hogy az első számú feladat, sürgősen vizet biztosítani a vá­rosnak. A végleges megoldás, hogy Komlót a pécs—mohácsi rend­szerre kapcsolják rá. Ez a ha­todik ötéves tervben valósul majd meg. Addig azonban nem lehet várni. Az ideiglenes megoldás­ra két lehetőség kínálkozott. Ezek közül az egyik hosszadal­mas és drága, s továbbra sem szüntetné meg teljesen a víz­hiányt. Maradt tehát egyetlen lehetséges, reális megoldás, aminek a kivitelezéséhez már hozzá is kezdtek. Egy ideigle­nes felszíni tisztítómű és egy két és fél kilométeres vezeték segítségével a Pécsi-tó vizével segítik Komlót. Ez a megoldás emlékeztet a Balatonnál rend­szeresített mobil tisztítóművek­re; előnye, hogy ha már nincs rá szükség, elvihető máshová és ismét üzembe helyezhető. Költ­sége hatmillió forint. A munkát már végzik, s még ezen a nyáron üzembe helyezik a tisztítóművet. Mit jelent mindez a Pécsi-tó­ra és az ott üdülőkre nézve? Mindössze annyit hogy némi szintkülönbséget tapasztalnak majd; ez a vízszintsüllyedés át­lagosan 85—95 centiméter lesz, s várhatóan csak nagy száraz­ság idején, nyár vége felé sül­lyedhet a vízszint 1 méterrel, 1,20 méterrel. De ez a legszél­sőségesebb esetben fordulhat elő, s ez is inkább csak a tó sekély végénél tartózkodókat érinti. Nem jelent tartós álla­potromlást, hiszen a Pécsi-tó igénybevétele előreláthatóan a vasas—komlói vízvezetékkel 1982—83-ban megszűnik. Addig is azonban mérlegelni kellett egy dolgot: vagy marad minden a régiben, vagy ivóvizet adunk egy nehéz helyzetben lévő vá­rosnak. Nem kétséges, melyik a fontosabb. Dücső Cs. Vendégmarasztaló M anapság komoly si­kerélménynek szá­mit, ha forgalmas helyen parkolási lehetőséget találunk. Forgalmas helynek számit például Harkányban az üzletsor, a Napsugár szál­ló utcája. Vasárnap délután rövid keresés után megleltük helyünket, s annak rendje- modja szerint vettem elő pénztárcámat, készültem az alkura. Ám az alku elma­radt, mert a díjbeszedő, mi­előtt kérdezhettem volna va­lamit is, kitűzte a jegyet a szélvédőre és tartotta a ke­zét: 10 forint. — Ennyi az ára? — kér­deztem. — Ennyi. Nézem a cédulát, rajta legfelül: Harkányi Nagyköz­ségi Közös Tanács Szakigaz­gatási Szerve. Alatta 5 sor­ral: a kezelt időtől számított 5 órán át érvényes, ára 10 forint. Aztán nézem az utcán el­helyezett tájékoztató táblát. A Baranya megyei Tanács építési és közlekedési osztá­lya szerint a parkolás dija óránként 2 forint, valamint az is olvasható, hogy 5 órán túli parkolásért is legfeljebb 10 forintot lehet számolni. Nem értem, hiszen a jegyen azt olvashattuk, hogy csak 5 órán át érvényes. A jegyen olvasható Tudnivalók címszó alatt a következőt fedeztem fel: „A jegy érvényességi határidején túl történő par­kolás esetén az időn túli par­kolásért a díj a helyszínen tartózkodó díjbeszedőnél fi­zetendő." Nem értem: a megyei ta­nács vagy a helyi tanács rendelkezése-e az érvényes. És végül leginkább azt nem értem, hogy a Harkányi Nagy­községi Közös Tanács szak- igazgatási szerve honnan tudja, hogy én legalább 5 órát akarok ott tartózkodni. Ez a kérdés, megvallom már az első pillanatban felötlött bennem, de végül is arra gondoltam, bizonyára „ven- dégmarasztalónak" szánják. Elkezdtem számba venni, mit tudunk 5 órán keresztül Harkányban csinálni. Füröd­ni nem akartunk, a Bolgár Hősök Múzeumát már láttuk, a Halászcsárdában csíptek a szúnyogok. Sétáltunk s le­ültünk a Napsugárban. A program nem kötött le túlsá­gosan, s egyébként is átuta­zóban voltunk. Az 5 órás par­kolásból mindössze csak egyet használtunk fel. így hát a fennmaradó összeget község­fejlesztésre ajánlom, hogy a könyvelést megkönnyítsem: a parkolójegyem B-jelű, sor­száma pedig 46463. (Hídvégi J.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents