Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-04 / 181. szám

Semmelweis-ünnepségek Pécsett Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Szót érteni az emberekkel A part valamennyi tagjától elvárja politikájának ál­landó, folyamatos ismer­tetését, magyarázatát, indoklá­sát és védelmét. A kommunis­táknak ez. mindennapos termé­szetes kötelezettségük. A párt egész agitóciós, közvélemény­formáló tevékenysége is minde­nekelőtt erre épül. Hiszen az MSZMP-ben nincsenek külön feladattal megbízott „agitáto­rok": minden egyes párttag a környezetében élők politikai gondolkodásának formálója, a párt politikájának személyes képviselője, népszerűsítője. Ismert elve ez pártmunkánk­nak, mégis szükséges időről időre felidézni, hangsúlyozni. Márcsak azért is, mert a tömeg­tájékoztatási eszközök soha nem látott méretű elterjedésé­nek korszakában óhatatlanul és ismételten felvetődik a kér­dés: vajon nem tűnt-e le immár a személyes agitáció időszaka, nem vált-e a politikai munká­nak ez a formája időszerűtlen­né? A tapasztalatok elemzése alapján azonban erre a kérdés­re egyértelmű nemmel felelhe­tünk. Sőt, mint a Politikai Bi­zottság legutóbbi állásfoglalá­sa is kiemelte: nemhogy csök­kenne, de egyenesen növekszik a közvélemény alakításában a személyes meggyőzés, a közvet­len élő szó szerepe. A szociológiai elemzések nemcsak hazánkban, de másutt is tanúsítják, hogy a tömeg­kommunikáció információinak, érveinek be. és elfogadásában a különböző kis közösségekben kulcsszerepet játszanak a tekin­téllyel rendelkező emberek, az úgynevezett véleményirányítók. Létfontosságú politikai érde­künk — s ennek érvényesítése nem kis részben a helyi párt- szervezeteken múlik —, hogy le­hetőleg minden közösségben a párt tagjai, a kommunisták tölt­sék be a véleményirányító sze­repét, vagyis az ő szavuk le­gyen a mérvadó. Ehhez minden alapfeltétel adott. A párt tagjai általában olyan emberek, akik munkájuk­kal, magatartásukkal tekintélyt szereztek maguknak környeze­tükben. Már a tagfelvételkor érvényesül az a törekvés, hogy a pórt soraiba olyanok kerülje­nek, akik politizáló emberek, akik a különböző tömegszerve­zetekben, társadalmi mozgal­makban tanújelét adták a po­litikai kérdések iránti érdeklő­désüknek, a párt politikája iránti elkötelezettségüknek. Er­re az alapra építve kell a párt­szervezeteknek tudatosan erősí­teniük tagjaik agitációs, politi­záló készségét és képességét. Ennek az agitációnak a köz­vetlen formája, kerete a kör­nyezettel folytatott mindenna­pos véleménycsere. Hiszen nem vadidegen, ismeretlen emberek­hez kell elmenni agitálni (mint valamikor a „háziagitáció”, a falujárás idején), hanem a munkahelyi, szomszédsági, ro­konsági környezettjén, az ország és a világ dolgait meghányva- vetve kell képviselni és ismer­tetni a párt álláspontját. Éppen ezért az agitáció semmiképpen sem „egyirányú utca”, amely­ben csak egyetlen irányban ha­ladnak az érvek és a vélemé­nyek. Nem az a cél, hogy csak a párttag szava hallatsszák, a pórtonkívüliek pedig legfeljebb kérdéseiket tegyék fel. A szemé­lyes meggyőzés éppen ebben különbözik az újságcikktől, a pártnapi, illetve rádiós vagy te­levíziós előadástól, avagy a fórumjellegű műsoroktól is. Párbeszéd ez, amelyben minden oldalról hangzanak vélemények, s felszínre kerülnek az eltérő gondolatok is. Természetesen nem titkoljuk: azt szeretnénk, arra törekszünk, ''hogy ebben a kölcsönös véle­ménycserében a párttagok sza­va legyen a meggyőző, az ő ér­veik találjanak elfogadásra, a közvélemény az általuk elmon­dottak jegyében formálódjék minden kérdésben. S ez el is érhető, ha a pártszervezetek céltudatosan foglalkoznak vele, más szóval gondot fordítanak az agitáció elmélyült, átgondolt irányítására. Mindenekelőtt arra van szük­ség, hogy a párttagok minde­nütt kellően felkészültek és tá­jékozottak legyenek. Az általá­nos felkészültséget, az össze­függések ismeretét elsősorban a politikai oktatás, a propagan­damunka adhatja meg számuk­ra. Ha a foglalkozásokon nem elvont tételekkel ismerkednek a résztvevők, hanem élő eszmék­kel, ha az elmélet állandóan szembesül a gyakorlattal, ók­kor a propaganda képes felvér tezni a párttagokat az esemé­nyek megértéséhez, áttekintésé­hez szükséges tudással és látás­móddal. Ennek azonban párosulnia kell a párttagok „naprakész” informálásával is. Hiszen érve­lésük csak akkor lehet meggyő­ző, ha ismerik a politikai elha­tározások mögött meghúzódó konkrét tényeket és összefüggé­seket, a döntések indítékait. Az alapszervezeti vezetőségek mindinkább megkapják ezt az információt, de ezt szükséges tovább is adni, hasznosítva er­re a taggyűléseket, a pártcso­portokat, a politikai vitakörö­ket, és a pártélet más fórumait. A feladat azonban nem szűkíthető csak a párt­tagság felkészítésére. Többről van szó: magában a párttagságban is meg kell te­remteni előzetesen az egyetér­tést ahhoz, hogy a közvélemény formálásában meggyőződéssel és eredményesen tudjon részt venni. A pórtfegyelem nyilván­valóan kötelez —, de az igazi fegyelmezettség alapja is csak a meggyőzés lehet. Márpedig azzal mindig számolni kell, hogy a különböző konkrét dön­tések eltérő módon érinthetik az egyes párttagok közvetlen napi érdekeit — nemcsak előnyösen, de adott esetben hátrányosan is. Ilyen esetben különösen szükséges, hogy a pártszervezet­ben kellő időt és energiát szen­teljenek az intézkedést vagy el­határozást kiváltó okok és a belőle származó hatások meg­értetésére, tisztázására. A meggyőződésből fakadó — és természetesen o tettek aranyfedezetére támaszkodó — meggyőző szó a jövőben is a legfontosabb eszköze lesz a pártpolitika elfogadtatásának, a politikai közvélemény és köz­hangulat formálásának. Ez ad­ja meg a személyes szóbeli agi­táció rangját, súlyát a párt­munka egészén belül. Gyenes László Tizenegy szocialista ország testvér­pártjainak képviselői Berlinben Több napos tanácskozás kezdődött Nemzetközi és ideológiai kérdésekről tanácskoznak Ber­linben 11 szocialista ország testvérpártjainak képviselői. A Központi Bizottságok nem­zetközi és ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó titkárainak kedden megkezdődött több napos tanácskozásán a Bolgár Kommunista Pártot Alekszandr Lilov, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Sztojan Mihajlov, a Köz­ponti Bizottság titkára és Di- mitr Sztanisev, a Központi Bi­zottság titkára. Csehszlovákia Kommunista Pártját Vasil Bi- lak, a Központi Bizottság el­nökségének és titkárságának tagja, Jan Fojtik, a Központi Bizottság titkára és Josef Hav­iin, a Központi Bizottság tit­kára, a Kubai Kommunista Pártot Antonio Pérez Herrero, a Központi Bizottság titkár­ságának tagja, a Laoszi For­radalmi Néppártot Sisana Si- sane, a Központi Bizottság póttagja, a Lengyel Egyesült Munkáspártot Jerzy Lukasze- wicz, a Politikai Bizottság pót­tagja, a Központi Bizottság titkára és Andrzej Werblan, a Központi Bizottság titkára, a Magyar Szocialista Mun­káspártot Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Gye­nes András, a Központi Bi­zottság titkára és Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, a Mongol - Népi Forradalmi Pártot Galegijn Adjaa, a Köz­ponti Bizottság titkára, a Né­met Szocialista Egységpártot Kurt Hager, a KB Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Hermann Axen, a KB Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Joachim Herrmann, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a Román Kommunista Pártot Virgil Cazacu, a KB Politikai Végrehajtó Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, a Szovjetunió Kommunista Párt­ját Borisz Ponomarjov, a KB Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, a Köz­ponti Bizottság titkára és Mi­hail Zimjanyin, a Központi Bi­zottság titkára, a Vietnami Kommunsta Pártot pedig To Huu, a KB Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizott­ság titkára képviseli. A tanácskozásra Berlinbe érkezett Konsztantyin Zaradov, a Béke és Szocializmus című folyóirat főszerkesztője is. A küldöttségek munkájában részt vesz az egyes pártok központi bizottságainak számos felelős, vezető munkatársa. A testvérpártok tanácskozá­sát Kurt Hager, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára nyitotta meg és tolmácsolta egyben a részve­vőknek a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­ga és Erich Honecker, a KB főtitkára üdvözletét és jókí­vánságait. Elutazott hazánkból a spanyol pártküldöttség Az MSZMP Központi Bizottságának meghívá­sára Teresa Caldaza, a Spanyol Kommunista Párt és a Katalán Egyesült Szocialista Párt Központi Bizottsága tagjának veze­tésével június 26. és július 3-a között spanyol párt­küldöttség tartózkodott hazánkban, amely a köz­oktatás kérdéseit tanul­mányozta. A küldöttséget fogadta Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára, valamint Berecz Já­nos és Kornidesz Mihály, a KB osztályvezetői és Hanga Mária oktatási mi­niszterhelyettes. Dr. Sárdi Istvánnak, a Pécsi Kesztyűgyár üzemorvosának dr. Er­délyi Teréz adja át a városi főorvosi dicséretet. Fotó: Rapi Emilia Kitüntették az élenjárókat A későn elismert orvos-zseni Semmelweis Ignác élete, küz­delmei a ma orvosainak is pél­da. Ma, az orvosi gyakorlatban használatos gépi berendezések rengetegében, félő, hogy el­veszik maga a beteg ember, s a gyógyító orvos, holott a tech­nikai gyógyeszközök hatását többszörösen felülmúlja a meg­nyugtató emberi szó, a gondos ápolás — mondotta többek kö­zött dr. Ceglédi lózsef, a Csa,- lád és Nővédelmi Intézet veze­tője tegnap, a Pécsi Helyőrségi Művelődési Otthonban megtar­tott városi Semmelweis ünnep­ségen. A megemlékezés műsorában szerepelt a nemzetközi gyer­mekév alkalmából alakult böl­csődei gondozónők kórusa is, egyben ez volt bemutatkozó fellépésük. Az ünnepi műsor után dr. Erdélyi Teréz, a Pécs városi Tanács eg ’ .zségügyi osztályának helyettes vezetője adta át az egészségügyi gon­dozás-ellátás terén kimagasló eredményeket elért orvosoknak, dolgozóknak a városi főorvosi dicséreteket. Városi főorvosi di­cséretben részesült Szegedi Ist- vánné és Szandiét lózseíné, a KÖJÁL munkatársai, dr. Végh Ilona, fogszakorvos, dr. Sárdi István, a Pécsi Kesztyűgyár üzemorvosa, Römmer Andrásáé, a III. kerületi fogászat vezető asszisztense, Kromoszta Sándor- né, a pécsi Rheumatológia munkatársa, Kovács Rudolfné, védőnő, Sipos Miklós pszicholó­34 millió Ft beruházással 4500 négyzetméteres gyártócsarnokot épít az Épitögépgyártó Vál­lalat Pécsi Gyáregysége. A csarnokban ez év augusztusában kezdik meg a termelést. gus, Turbéki lózseíné bölcsőde- vezető, Papp Miklósné, a pécsi 14-es számú bölcsőde gondo­zónője, valamint a komplex szűrőállomás kollektívája, Bes­senyei Jánosné szociális otthoni ápolónő, Tálos Lajosné, a Vö­röskereszt utcai öregek Napkö­zi Otthonának vezetője és Mór lolán, a házi szociális gondozó szervező gondozója. A negyven­öt éves törzsgárda tagságáért dr. Mihályi István nőgyógyász, a harmincéves törzsgárda tag­ságért dr. Liposits Ipoly körzeti főorvos részesült elismerésben, valamint tizenöten vehették óta huszonöt éves munkáért járó törzsgárdajelvényt. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottságá­nak osztályvezetője, Komlódi József né, a városi tanács elnök- helyettese, Gergely László, a HNF városi bizottságának tit­kára és Jakab Ferencné, a vá­rosi Vöröskereszt titkára. Semmelweis Ignácra emlé­keztek bensőséges házi ünnep­ség keretében tegnap délután a Baranya megyei Tanács Kór­ház Rendelőintézete központjá­ban is. Dr. Pejtsik ’Béla méltat­ta a nagyhírű orvos-előd érde­meit, majd dr. Orbán István, a kórház főigazgatója emlékpla­ketteket és jutalmakat nyújtott át az elmúlt évben kiemelkedő munkát végzett egyéneknek és kollektíváknak, illetve ismertette azon egészségügyi dolgozók névsorát, akik ez alkalommal központi kitüntetésben részesül­tek. A Kórház Rendelőintézet me­gyénk egyik legnagyobb egész­ségügyi bázisa, dolgozóinak nagy része szocialista brigádok­ban dolgozik, s vesz részt az úgynevezett munkamegjavító mozgalomban. Az ünnep a munkamegjavító mozgalom ér­tékelését is hozta: a brigádok tegnap vehették át a különbö­ző fokozatú jelvényeket. A nap záróakkordjaként a törzsgárdamozgalmat értékel­te dr. Orbán István. A megyei kórházban eltöltött 35 esztendő nyomán dr. Schwarcz János osz­tályvezető főorvos vehette át a törzsgárdajelvényt. Dr. Mérő Klára főorvos és Balázsy Erzsé­bet egészségügyi dolgozó 30 éve, dr. Bank József, dr. Bokor Zsuzsa, dr. Nemerei Péter, dr. Vincze Rózsa főorvosok és Enyezdi László gazdasági igaz­gatóhelyettes, Gyarmati lózsef- né egészségügyi dolgozó, va­lamint Henczel Béláné gazda­sági dolgozó pedig 25 éves munka után járó törzsgárdajel­vényt vehették át. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 181. szám 1979. július 4., szerda Ara: 1,20 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents