Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-25 / 202. szám
6 Dunántúli napló 1979. július 25., szerda Olimpiai városok Július 31-én bocsátja forgalomba a Magyar Posta az előző olimpiákat megrendező néhány városról megemlékező, 7 címletből álló, 15 forint névértékű bélyegsorozatot, 486 300 fogazott és 16 900 fogazatlan példányban, Widerkomm Ferenc grafikusművész terve alapján. Valamennyi bélyegen ezüst háttérben jobb oldalon a moszkvai olimpia emblémája ezüst színnel, és az 5 forintos bélyeg kivételével „MOSZKVA 1980.” felirat fehér színnel látható. A moszkvai olimpia emblémája alatt az olimpiai öt karika kék, fékete, piros, sárga és zöld színekkel, balra az értékjelzés és két sorban MAGYAR POSTA, legalul 1979., jobbra a tervezőművész neve fekete színnel olvasható. A bélyegek egy-egy olimpiát ez ideig megrendező város jellemző épületét, épületeit vagy városképét stilizálton, alatta a város nevét az olimpia évével, fehér színnel ábrázolják. Az épület felett jobbra a rendező ország zászlaja látható. A 40 filléres bélyeg kék háttérben a helsinki városházát, ez alatt HELSINKI 1952., a 60 filléres zöld háttérben a római Colosseumot, ez alatt RÓMA 1960, az 1 forintos püspöklila háttérben egy pagodát és az Asakusa templomot és TOKIO 1964, a 2 forintos narancssárga háttérben kátédrálist és MEXIKÓ 1968, a 3 forintos olajzöld háttérben a Frauenkirche-t és MÜNCHEN 1972, a 4 forintos barna háttérben a montreali modern városrészletet és MONTREAL 1976, az 5 forintos pedig bronz háttérben moszkvai vórosrészletet, előtte a moszkvai olimpia szimbólumát („Misa" mackó) MOSZKVA 1980 felirattal ábrázolja. INNEN - ONNAN A budapesti Bélyegmúzeum féltve őrzött kincse egy bélyegtervrajz, amelyet Than Mór (1828—1899) neves festőművészünk készített Kossuth Lajos ugyanis 1848-ban bélyeget akart kiadni és tervezésével őt bízta meg. A kép közepén levő címerrajz majdnem azonos a Kossuth-bankóéval, körfelirata: MAGYAR ÁLLAMI POSTA, alul pedig EGY KRAJCÁR az értékjelzés. Sajnos kivitelezése a szabadságharc leverése miatt nem valósulhatott meg. * Viszonylag kevéssé ismert kicsiny területe a bélyeggyűjtésnek a „Hungarica", a külföldön megjelent magyar vonatkozású bélyegek, levelek, borítékok, alkalmi bélyegzők stb. közös gyűjtői neve. Mivel napjainkban ez a téma egyre kedveltebb, népszerűsítésében vitathatatlan érdemeket szerzett Filyó Mihály és dr. Sóky Dezső megjelent hasonló című könyvecskéje. * Az elmúlt hetekben jelent meg Surányi László „Baranya bélyegkibocsátásai 1919." c. könyve. A szerző érdekes és fontos témát dolgozott fel korabeli dokumentumok, újabban előkerült gyűjtemények alapján. Igen részletesen, sokoldalúan tárgyalja o témát, számtalan jegyzőkönyvvel, levéllel, illusztrációval bizonyítja állítását. * A filmtémájú bélyegek, bélyegzések elsőnapi borítékok és egyéb filatéliai dokumentumok száma egyre szaporodik és immár önálló motívumgyűjtési területet alkot, melyekkel kiállításokon gyakran találkozhatunk. Ezeknek felsorolása külön tanulmány tárgya lehetne, ezúttal azonban csak arról kívánunk hírt adni, hogy Walt Disney, a Miki egér és több más, -népszerű mesefilmek megteremtője emlékére az USA-ban bélyeg jelent meg. Ennek egyik ívéről hiányzottá névérték és a művész nevének feltüntetése, s egy ilyen tév- nyomatért aukción 22 000 dollárt fizettek. Olvastuk, hallottuk Baranyáról Bevallom, soha nem hallottam a komlói hídépítőkről és éppen ezért szégyelem, hogy most is a Magyar Ifjúság riportjából kellett megismernem ezt a karakán, becsületes „társaságot”, akik hányatott életük során is mindig az újat keresik a maguk egyszerű emberi módján, mert szeretik a munkájukat Ők mondták el a riportban, hogy 1970-ben egyetlen esztergályossal, egyetlen esztergapaddal indultak és az élet törvénye, meg saját akaratuk kényszerítette azóta is az örökös útkeresésre. Azóta meggyökerezett Baranyában a hídépítés, minden valamirevaló hídépítésben hol ki. sebb, hol nagyobb mértékben részt vettek, mert egymást követték a megbízások. Nem véletlenül Ók próbálkoztak először Európában előre gyártott pályatáblás feszített hídépítéssel Csengeren, ahol ugyancsak rémüldöztek az „öreg rókák”, amikor a tizenéves „úttörőkkel” találkoztak. Aztán jött Tunyog- matolcs, itt bizonyítani tudtak volna még jobban, de ezt követte a győri megbízás, így a nyírség helyett a Kisalföldre mentek. Kiderült: jobban jártak, sokkal szebb munka várt rájuk. Itt korszakavatás kezdődött. A Franciaországból vásárolt Khnow-how-val, álványzot nélkül a víz felett, szabadon haladtak előre az építők. Munkájuk minden mozzanatát fotókkal örökítik meg, mert nem mindennapi dolog a hídépítés. Ilyen jelentős munkát csak olyan közösség képes elvégezni, ahol a lustákat kiközösítik, az italozást száműzik, megszabadulnak a fegyelmezetlenektől, emberi légkört alakítanak ki. Nem utolsósorban kell említeni, hogy ezek a fiatal, bátor emberek nagy része három-négy szakmával is rendelkezik, mert örökös tanulás kerítette őket hatalmába. Van, aki úgy kezdte mint vízvezetékszerelő, aztán lett ív-, láng- és betonacélhe- gesztó, majd géplakatos vizsgát tett Hamarosan Mecsekjánosiba költöznek, ahol vállalnak majd a segédeszközök gyártása mellett gépjavítást is. De a hídépítésről nem mondanak le. A Népszabadság riportere, Almási István azt írja: több a kérdőjel mint a pont A Szigetvári Állami Gazdaságon keresztül vizsgálja a mezőgazdasági üzemek exporttevékenységét A gazdaság vezetői azt tudják, hogy búzájuk, az előállított vágóállatok és a megtermelt zöldség jelentős hányada exportra kerül. Ez a hányad azonban ismeretlen éppen a legérdekel- tebbek előtt Utólag értesülnek a történtekről, de nem akkor, amikor a gazdaság termelés- szerkezetét kell kialakítani, vagyis nem akkor, amikor dönteni kell, hogy mit fejlesszenek tovább, vagy mit szorítsanak vissza. Másszóval: mivel több termékük útját nem ismerik, a döntések is bizonytalanok. Azt tudják, hogy idén április végéig 1920 vágósertés került tőlük exportra, 4294 pedig hazai vágóhídra. Nem azért, mert így tervezték: így jött ki a lépés. A gazdaságnak előnyösebb az export, mert kisebb a súlylevonás, mint a hazai feldolgozásra adott sertéseknél és kilónként 50—60 fillérrel jobban járnak. A lucernaliszt exportjában még nagyobb az érdekeltségük. Ezt a terméküket az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Irodája, az illetékes külkereskedelmi vállalattal és velük együttműködve szervezi. A piaci igényeket egy feldolgozási idényen belül akár többször is közük, a jobb termékért kapott árból a gazdaság is részesedik. A gazdaság vezetői úgy vélekednek: az volna a jó, ha a külkereskedelem nemcsak a jobb értékesítésben a külső piac kívánalmainak gyorsabb, pontosabb közvetítésében, hanem a termelésfejlesztésben is részes lenne. így a piackutatás is gondosabb lenne. VADÁSZAT Lipóczky József E hó végén kezdődik az őzek üzekedési időszaka és az egyik legkedveltebb vadászati módot biztosítja vadászaink részére, az őzhívás. Ez a májusi őzbak selejtezés után a legkedvezőbb időszak a bakok további selejtezésére. Ez különösen akkor érvényesül, ha a területünkön jó ivararányban lévő törzsállomány van. Ilyenkor a fiatal selejtbakok jól ugranak és könnyen terítékre hozhatók, míg az öregek ebben az időszakban is óvatosabbak. Igyekeznünk kell az üzekedés elején a fiatal korban lévő selejteket kilőni, nehogy örökítsék rossz tulajdonságaikat, míg a jó képességű bakokat kíméljük és lehetőleg csak az üzekedési időszak végén lőjük őket, de akkor is csak a vadgazdálkodási tervben meghatározott mennyiségben. Az őzbak vadászatának párzási időben gyakorolható különleges módját kevés vadász ismeri és alkalmazza eredményesen. Ehhez az ismereteket rendelkezésre álló szakirodalmunkból elevenítsük fel, és az őzhívóssal kapcsolatos három vadászati mód közül azt alkalmazzuk, amely területi és környezeti adottságunknak megfelel. Leggyakrabban a cserkészést alkalmazzuk, mivel ezzel egy- időben megtudjuk határozni a környéken tartózkodó őzállo- móny mennyiségét, ivararányát és egyben azt is, hogy a párzás megkezdődött-e, vagy milyen stádiumban van. Legbiztosabb jele a párzási idő el- érkeztének és ezzel az üzekedés kezdetének is, a réteken, legelőkön, gabonában, egyéb mezőgazdasági kultúrákban, valamint az erdei tisztásokon is jól látható „boszorkánygyűrűk'1 (ördöggyűrűnek is mondják), amelyek a kergetőző őzpároknak az erdők, mezők talajába taposott nyomaiból erednek. Ugyancsak észlelhetjük a párzási idő kezdetét júliusban erdőn, mezőn felhangzó „vágyakozó” suta hangokból is. Ennél a vadászati módnál nagyon fontos a nesztelen járás, karbantartott cserkész- utakon való közlekedés, a ízek násza környezet színéhez való alkalmazkodás. A másik vadászati mód a les, amely egyben vadállomány megfigyelést is jelent és az egyéni vadászatok igen célravezető módja. Itt az előbbivel ellentétben nem keressük fel a vadat, hanem odavárjuk a leshelyhez. Itt is fontos, a nesztelen ülés és viselkedés, valamint a „mimikri” kihasználása, vagyis a környezethez való alkalmazkodás. Harmadik mód a barkácsolás, vagyis a fogatról való vadászat, ennek abban rejlik eredményessége, hogy a nagyvad közelebbre várja be a lovasfogatot, mint az embert. Mindhárom vadászati módnál figyelembe kell venni a szélirányt, alapvető követelmény a tökéletes látás és hallás, valamint a jó távcső, lőszer és fegyver. Az őzhívást ezen kívül még sok környezeti tényező befolyásolja, ugyanúgy eredményességét és sikerét is. Ezek a következők; a rossz arányban eltolódott ivararány, rossz átte- lelés. időjárás hatása, terület fekvésének hatása, a növényzet és domborzati viszonyok alakulása, majd legdöntőbb a napszak hatása, amely az őz más időszakban ismert mozgásától eltérően a délelőtti és délutáni órákban is hívásra lehetőségei ad, mivel napközbeni pihenő helyett a párzás ebben az időszakban sem szünetel. Tehát üzekedési időben jóformán látástól vakulásig be lehet hívn az őzbakot, ha a legmegfelelőbb hangott alkalmazzuk c hívásra és a már említett körülmények is adottak. A helye: kilövés teljesítéséhez természe tesen a területet kell alaposar ismernünk elsősorban. Ennél alapján határozhatjuk meg hogy mely területről milyen mi nőségű őzbakot lőhetünk ki. Ahhoz, hogy az ez évi mó dosított tervet teljesíteni tudjuk az őzhívás időszakában méc nagy mennyiségű selejtbako hozhatunk terítékre, egybei meggyőződhetünk arról is, hog1 mennyi jó minőségű őzbak ma radt a területen a minőség szaporulat és a jó törzsállo mány biztosítására. Farkas János KOMPOSZTTELEP KALODÁS KOMPOSZTTÁROLÓ hálós KOMPOSZTÁLÓ A jó kerti talaj kialakulásában óriási szerepe van a humusznak. A talaj víztartó képessége, a milliónyi mikroorganizmus működése a humusz mennyiségétől és minőségétől függ. A humusz szabályozza a talaj hőmérsékletét, szerkezetét, a tápanyagfelhalmozódást. A szervesanyag legjobb, legegyszerűbb visszapótlási módja a jóminőségű istállótrágyázás. Az istállótrágyából mind kevesebb van, messziről történő szállítása költséges, ezért meg kell becsülni minden komposztálható szervesanyagot. Sajnos sok helyen látni, hogy az értékes kerti hulladékokat szemétbe teszik, ill. elégetik. Komposztálásra alkalmas minden háztartási és kerti hulladék, mely szervesanyagtartal- mú, és szerves bomlás útján földszerűvé érik. Komposztálásra alkalmas a lekaszált fű, a magszár nélküli gyom, zöldségKISKERT [ Kelti komposzt készítése félék szára, a konyhából kikerült zöldséghulladék, lehullott lomb stb. Javítják a komposzt értékét a baromfi vagy nyúltrá- gyák, ill. más szervestrágya - félék is. A komposzttelepet a kert félreeső részére telepítsük. Nagyságát a várható komposzt mennyiségéhez méretezzük. Helyét ajánlatos 1-2 ásónyomra lemélyíteni. Fa alatt lemélyítve kevésbé szárad ki, az érlelési folyamatok zavartalanul zajlanak le. Oldalfala lehet tégla, beton, műanyaglap vagy fa, de prizmaalakra kialakítva oldalfal nélkül is hagyhatjuk. A keményfa a rothadásnak tovább ellenáll, mint a puhafa. Fából folyamatosan magasítható komposztkalodát készíthetünk. Szépen kialakított kertben a komposzttelep megjelenése esztétikus legyen. A szerves hulladékot rétegenként rakjuk össze. A 20 cm-es rétegek fölé 5—10 cm-es földet tegyünk. 1 mázsa komposztálható anyaghoz 0,5 kg pétisót, 1 kg szuperfoszfótot és 1 kg kálisót adagoljunk. Vigyázzunk arra, hogy a depó mindig nyirkos legyen, mert a lebomlás csak így tud végbemenni. Erős öntözés esetén a szervesanyag rothadni kezd és bűző A komposzttelepen kinöv gyomokat távolítsuk el. A pri; ma magassága ne legyen töb 1—1,5 méternél. Évente 2—3 a kólómmal forgassuk át a d< pót úgy, hogy a külső rész« befelé kerüljenek. Ezután öl tözzük meg az átkevert any( got. Az érlelési idő 1—1,5 é A komposzt akkor érett, amiki egynemű morzsalékos föld le belőle. A korhadó komposz ban megjelennek a lótetű melyeket a kereskedelemi* kapható rovarirtószerrel puszi tani kell. A kert évente 5—10 kg kor posztot igényel négyzetmétere ként. Különösen meghálálja komposztot a tulipán, az eg és kétnyári virágok, évelő Amennyiben bővében vagyui az érlelt komposztnak, rostál' a gyepre is szórhatunk 1—2 c vastagságban télen, novembt tőt márciusig. Kalla Gábor
