Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-21 / 198. szám
e Dunántúlt napló 1979. július 21., szombat Mennyit „ér“ egy mai lány? A mai lányok viselkedésé- * ’ vei kapcsolatban gyakran hallani elhamarkodott (vagy nem elhamarkodott) elmarasztaló ítéleteket. Vegyük nagyító alá e sokrétű kérdést tényleg, mennyit „ér" egy mai lány? Ha e témát a lányok- fiúk egymás közötti társalgási formái szemszögéből vizsgáljuk, a válasz egy mondatra leszűrt lényege: amennyire a mai lány önmagát értékeli. Vagyis, amilyen a fiúk magatartásával szembeni igénye, elvárása. A mai lányok-fiúk társadalmi érintkezési normái sokkal szabadabbak, nyíltabbak, őszintébbek, mint nagyanyáink idejében, amikor „virágnyelven”, szemlesütve rebegték el mondanivalójukat. De ha könnyedebb is ma a közlési mód, ez nem mehet a jóízlés rovására. A lány, női mivoltából fakadóan, visz- szafogottabb hangvételű társalgást igényeljen, mintha csak fiúk társalognának egymással. Ne hagyja a lány magát „fiúsítani", ez nem növeli egy lány értékét — még a fiúk szemében sem. Mások szemében mégkevésbé. Vannak esetek, amikor lányok-fiúk nyilvános helyeken arcpirító modorban beszélnek egymással, azzal sem törődve, hogy mások hallják és megbotránkoznók rajta. Talán méq szórakoztatja is az ilyen társaságot, ha látják, hogy szabadszójúsá- gukkal milyen kellemetlen hatást váltanak ki másokból. Ez nem jópofaság és nem fiatalos lendület, nem modern érintkezési mód. Ez egészen más. Ez a lányok-fiúk kapcsolatának szomorú leértékelése... Az egyenjogúság mély emberi tartalmának szándékos el- deformálása. Legyen tehát a lányokban elég tartás, ne fogadják el az ilyen társalgási formát, amely nem méltó hozzájuk (de a fiúkhoz sem). Azért még lehet modern felfogású, mai lány valaki. Éppen ezzel a magatartásával húzza ezt aló. Egy mai lány értékét az is meghatározza, hogy milyen mércét állít fel saját magával szemben életvitel, kulturáltság, érdeklődési kör, jövőre vonatkozó tervek stb. vonatkozásában. Tehát milyen színvonalon él. Az értelmes, okos életvitelre ma nagyon sok lehetőség van. A kötetlenebb érintkezési normák értékes baráti kör kialakítását teszik lehetővé, ahol egy lány ideiét kellemesen, hasznosan eltöitheti. Csak néhány lehetőség: közös beszélgetések, viták könyvekről, filmekről, politikáról, művészetről, sportról stb„ közös társasjátékok, sport, kirándulás, múzeum- látogatás, városnéző séta, mozi, színház stb. Az is fémjelzi egy lány értékét, hogy mennyit olvas. És mit olvas. Ma az információk özöne jut el mindenhová, csak azon múlik, kiben mennyi a tudásszomj, hogy kinyútjsa érte a kezét. Az olvasás nemcsak értelmi, hanem érzelmi gazdagságot is nyújt, színes képzeletvilógot tár az olvasó elé. A z emberi érték meg- állapításánál az is meghatározó tényező, mennyi gondot fordít a testápolásra, ruházatának tisztántartására valaki. A haj úgy szép, ha fényesen csillog, üde lehelet csak jól ápolt szájból áradhat, s a test tisztaság illata a fiatal lány legnagyobb vonzóereje. Mennyit „ér" tehát egy mai lány? Amennyi emberi értéket önmagából kihoz, nem a divathóbortok szolgai utánzásával, hanem az igazi emberi értékek feltárásával. A Komlói városi KlSZ-bizott- ság ez év tavaszán felmérést végzett 16 komlói üzemben. Megállapították, hogy nőtt az utóbbi négy évben a KISZ politikai befolyása a komlói munkásifjúság körében. A szervezettség mértékével azonban korántsem lehetünk elégedettek, hiszen a komlói munkásifjúság egyötöde KISZ-tag csupán. Az elmúlt években jelentősen nőtt az ifjúkommunisták száma az Aknamélyítő, a Mélyfúró, a Vó. rosgazdálkodási Vállalat, a MOM és a Volán fiatal munkásai köréből, az AFIT-nál és az ÉPFU-nál egy-egy üzemi alapszervezet is alakult. Javult az általános iskolák és a munkahelyek pályaválasztást segítő tevékenysége. Minden üzemnél rendszeresek a 7-8. osztályosok részére szervezett üzemlátogatások, az üzemi KISZ-szervezetek kapcsolatot tartanak egy-egy úttörő közösséggel és megismertetik velük a különböző szakmák sajátosságait. örvendetes tapasztalat, hogy az ifjúsági törvény megjelenése óta a vállalatok gazdasági . fiai komlöi muffilcösfiatalolcrőR Fiatalok kapják a lakások zömét és politikai vezetői fokozottab- ben segítik a pályakezdő fiatalok beilleszkedését Mind több helyen érvényesül az az elv, hogy a pályakezdők bérét a tanulmányi eredményüktől függően állapítják meg. Gondként jelentkezik viszont, hogy a pályakezdő ifjúmunkások kevés és hiányos szakmai ismeretekkel állnak munkába. Ennek okait közeljövőben a Komlói városi Tanács vizsgálni fogja. Javultak a komlói munkás- fiatalok szociális körülményei, egyre több fiatal munkás kap lakást. Az üzemeknél a vizsgált időszakban a lakások több mint 60 százalékát munkásfiatalok kapták. 130 fiatal jutott lakáshoz az elmúlt négy év során a vizsgálatba bevont 16 komlói vállalatnál. Ennek ellenére jelenleg is jelentős a lakásra váró fiatalok száma. Óriási gondot jelent az ifjúmunkásoknak egy-egy lakásvásárlásnál a „saját rész” befizetése. Vannak olyan munkahelyek Komlón (Vendéglátó Vállalat, Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, Fodrász Szövetkezet), ahol zömében fiatalok dolgoznak, a vállalatok azonban a munkáslakásépítési akció keretében nem tudják támogatni a dolgozóikat, a családi házat építők pedig nem részesülhetnek szociálpolitikai kedvezményben. Jelentősen nőtt a pároktatásban és a marxista—leninista középiskolákban tanulók száma. Sok fiatal tanul tovább a dolgozók esti szakközépiskolájában, technikumban, illetve vesz részt szakmai tanfolyamokon. Nagy szerepet vállalnak a KISZ-szervezetek a munkásművelődés területén. Az utóbbi időben több új ifjúsági, illetve üzemi klub áll a fiatalok rendelkezésére. (Carbon, MOM, Városgazdálkodási Vállalat, ÁFÉSZ, Vízmű, Mélyfúró Vállalat). A komlói ifjúmunkások közül egyre többen kapcsolódnak be az „Edzett Ifjúságért” mozgalomba D. I. FIA*IÄLa Hadat üzentek a rendbontóknak Változások az Ifjúsági Parkban Tartalmasabb szórakoztató program Ki fogja a hínárt lehalászni? 1976. augusztus 20-án nyílt meg a pécsi Ifjúsági Park a Balokány-ligetben. örömteli esemény volt. Az Ifjúsági Park lehetőségei jóval többet ígértek annál, hogy csupán egy újabb szórakozóhely legyen a fiatalok számára a szűkösnek ítélt pécsi választékban: az Ifjúsági Ház által működtetett parknak központi szerepet szántak a pécsi fiatalok kulturált szórakoztatásában. A fiatalok valamennyi rétege tizennégy évestől harmincévesig találjon a parkban ízlésének, érdeklődésének megfelelő programot — ez volt az egyik alapvető cél. Sokan azt is várták az Ifjúsági Parktól, hogy rendezvényeivel előmozdítja a fiatalok különböző rétegei és korcsoportjai közötti, az eddiginél tartalmasabb kapcsolatok kialakulását. Ha most megvonjuk a megnyitás óta eltelt majdnem három év mérlegét, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a célkitűzések közül egyik sem valósult meg maradéktalanul. Sőt! Alapvetően nem az Ifjúsági Park által kínált programokban volt a hiba, bár voltak időszakok, amikor a rendezvények a discománia uszályába kerültek. Érthető, hiszen erre volt a legnagyobb igény. A kitűzött célok elérését a sorozatos botrányok hiúsították meg. Alig volt olyan hét, hogy az Ifjúsági Park közönsége ne növelte volna egy-két üggyel o városi rendőrkapitányság munkáját. A városban lassan már nem arról beszéltek,, hogy milyen remek műsor volt este az Ifjúsági Parkban, hanem arról, hogy hány pofon esett. Télen ehhez még hozzájárultak a kabátlopások, mert a tervezés hibájából nem volt ruhatár. Egyszóval: az Ifjúsági Parknak igen rossz híre kerekedett a városban. A jobb érv zésű fiatalok el-elmaradoztak a (rendezvényekről, a legfiata- labbakat a szüleik, tanáraik tiltották el. Maradtak a bátrabbak és az a kéttucatnyi ligeti vagány, akik a botrányokat okozták. Néhány hónapos szünet után májusban újra megkezdte működését az Ifjúsági Park a Balokány-ligetben. Olyan tervekkel és változásokkal indult a nyári idény az Ifjúsági Parkban, amelyek alkalmasak arra, hogy viszonylag rövid idő alatt gyökeres változásokat hozzanak. Mindenekelőtt „hadat üzentek” a rendbontóknak, a ligeti vagányoknak. A városi rendőrkapitányság ifjúság- védelmi osztálya rendszeresen ellenőrzi a parkot civil ruhában, s ha nincs szükség rá, feltűnés nélkül. így alkalom nyílik a „régi ismerősök”, rendbontók kiszűrésére. Újjászervezték az Ifjúsági Park rendezőgárdáját a városi KISZ- bizottság segítségével. Május 24-től hetente váltakozva egy- egy pécsi vállalat, üzem KISZ- szervezete biztosítja a parkban a rendet. Lesznek némi változások a programokban is: megszűnik a disco egyeduralkodó szerepe és mellette, helyette olyan műsorok szerepelnek, amelyek nem a közönség lábát kívánják csak foglalkoztatni. Meghatározott számú állandó belépőt kapnak a nyártól kezdve az iskolák, vállalatok KISZ-szervezetei, s ezzel a közönség „toborzásáért” és viselkedéséért is felelősséget vállalnak. Az elmúlt közel három év alatt nemcsak a közönséggel, hanem az Ifjúsági Park fenntartásával kapcsolatban is adódtak gondok. Mint ismeretes, a parkot a pécsi Ifjúsági Ház üzemelteti, amely a városi tanács művelődési osztályának egyik intézménye. Költségvetésébe belekalkulálták a park (Balokány-liget) gondozásával járó kiadásokat, öntözés, fűnyírás stb. A park gondozásához — amely egyébként este hatig éppúgy városi sétálópark, mint mondjuk a Szent István tér — természetesen az Ifjúsági Háznak, lévén, hogy művelődési intézmény, nincs sem elegendő, sem szakértelemmel rendelkező apparátusa. Ezeket a feladatokat bérmunkában a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat végzi el, amely szintén tanácsi vállalat, csupán nem a művelődési, hanem az építési osztály felügyelete alá tartozik. Egyetlen tó van a város területén, a balokányi. Ennek a tisztítása, gondozása azonban nem a Pécsi Vízmű üzemkörébe tartozik, hanem az Ifjúsági Házéba, néha annyira szó szerint, hogy ha a bérmunkát nem vállalja el a vízmű, mehet az Ifjúsági Ház igazgatója külön erre a célra vásárolt gumicsónakkal a hínárszőnyeget lehalászni a tóról. Célszerű lenne az Ifjúsági Ház költségvetésében szereplő parkfenntartásra fordítandó összeget már eleve a parképítő vállalatnak, illetve a vízműnek adni. Dunai Imre Hobo Blues Band „Ne csak műőrjöngés, füst és köd legyen” Aligha kétséges, a nyári rock-évad legjelentősebb hazai eseménye az Omega együttes 50 koncertből álló nagy országos turnéja, melyre július, augusztusban a Balaton környéki szabadtéri színpadokon és az ország nagyobb városaiban kerül sor. Az európai hírű együttest nem kell bemutatni, a velük egy műsorban fellépő Hobo Blues Band-ről viszont érdemes egyet s mást lejegyezni. A zenekar ugyan alig egy éve alakult, de tagjai „régi motorosok” a popszakmában. Az együtes vezetője Földes László — Hobo — pedig már a beatzene kezdeteinél is ott volt, később fellépett a legendás Kex, Syrius együttesekkel, s bár azóta keveset állt a reflektorfényben, mindenütt ott van, ahol a rockzenével kapcsolatban történik valami. Dalszövegeket ír a P Mobilnak, előadásokat tart a rockzene művészeti jelentőségéről és társadalmi hatásáról, könyvet ír a Rolling Stones-ról, diploma- munkája a rockzene formanyelvéről született, rockcentrumot szervezett egy művelődési házban, szerepelt színpadokon, beatköltők versét szavalta, fordított és Szerémi László álnéven novellái jelentek meg. önálló együttessel tavaly ősszel lépett fel először azzal a tudatos céllal, hogy az egyre inkább eloperettesedő popzenéről a fiatalok figyelmét ismét a rockzene tiszta vizű forrására, a bluesra irányítsa. A szakma éppúgy, mint a közönség elismeréssel fogadta a kísérletet, s ebben közrejátszott az is, hogy a Hobo Blues Band, mint nevük is sugallja, olyan zenét játszik, amelyet sajnos mostanában ritkán hallani a magyar popegyüttesektől. Hobo köré az elmúlt hónapok forrongásai után remek kis társaság szerveződött. Póka Egon basszusgitáros, Körös József szóló és Szénich János gitár, Döme Dezső dobos, valamint a kiváló bluesénekes, Deák Gyula — alias Bili. A Hobo Blues Band már színpadi megjelenésével, zenei felállásával (három gitár, dob, ének) is a kezdeteket, a nagy elődöt és példaképet, a Rolling Stones-t idézi. Koncertprogramjuk jelentős részét a feledhetetlen klasszikus blues és rock számok — Hey Joe, Johhny B. Goode, Szimpátia az ördöggel, stb. — alkotják, saját feldolgozásban. „Az elmúlt években valahogy elfogadottá vált, hogy csak saját számokat kell játszani, mert az az igazi. Ez éppúgy nem lehet teljes program, mint ho valaki csupán a külföldi dalokat utánozna — magyarázza Hobo törekvésük lényegét. — A közönség újra visszatér a színpadokhoz, nem elégszik meg a közvetített zenével; látni akarja a színpadi személyiséget, hallani a zenét és a szöveget abban a hármas egységben, ahogy akkor és ott, többször ugyanúgy nem ismétlődő módon megnyilvánul. A blues pedig igazán élő előadásban hiteles." Eleinte sok vád érte az együttest, hogy csak másolnak, interpretálnak. Az első önálló számok elkészülte után azonban kiderült, hogy nagyon is jellegzetes stílust képvisel a csoport és ha lefordították Ke- rouac, Salinger, Ken Kesey és a beatirodalom más képviselőinek műveit magyar nyelvre, miért ne lehetne a rockkultúro legjavából, a Cream, a Rolling Stones, Jimi Hendrix, Chuck Berry vagy a Doors együttes dalaiból magyarra fordítani. S miért ne tudja meg a közönség, hogy a dalok szövege is lehet irodalmi értékű, hogy nemcsak a nyári napról lehet énekelni, hanem társadalmi gondokról, emberi szenvedésekről, egyéni fájdalmakról, örömről is? A Hobo Blues Band már ma is jelentős rajongótábort mondhat magáénak. Nem véletlen, hogy az Omega őket választotta „melegítő” zenekarnak. Nem csillog rajtuk flitter, nem bűvészkednek az elektromossággal, nincsenek pirotechnikusaik. Mindent a zenére építenek és Hobo számok közötti vicceire, bohócos fintoraira, állandó nyüzsgésére, váratlan ötleteire. Az Építők útjai iskola 167. sz. Radnóti Miklós úttörőcsapatának tagjai nyolc napos gyalogos vándortáborozáson vettek részt a Mecsekben Vajda István tanár vezetésével. Képünkön: útban a zo- báki bázishely felé.
