Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-20 / 197. szám
1979. július 20., péntek Dunántúlt napló 5 Változások a világgazdaságban 2.Azárrobbanás hatása A külkereskedelemben az árak hátrányosan alakulnak Magyarország számára a világpiacon, ahol olyan változások történtek, amelyek előnytelenek egy nyersanyagot vásárló ország szempontjából. A hetvenes évek elejéig a világkereskedelemben az volt jellemző, hogy a nyersanyagok és a mezőgazdasági nyers- (nem feldolgozott) termékek ára évente alig emelkedett valamit, miközben az iparcikkek, a feldolgozott termékek világpiaci ára évről évre több lett. Rosszul jártak a nyersanyagokatex- portáló országok — elsősorban a gazdaságilag elmaradott, ma „fejlődő”-nek nevezett államok —, amelyek nemzeti jövedelmének sok esetben egésze attól függ, mennyi nyersanyagot és főleg milyen áron tudnak értékesíteni. A fejlett tőkés országok olcsón vásárolták a nyersanyagokat, és abból készterméket gyártva azt drágán adták el. Jogos állítani, hogy a tőkés országok gyors fejlődését, a tőkések nagy jövedelmét végső soron a nyersonyagtermelő, többnyire szegény országok finanszírozták. Ellentétes áralakulás Ez a kérdés egyik, feltétlenül világgazdasági feszültséget okozó oldala. Míg a másik, hogy a gazdaságilag elmaradott országoknak, miközben nem kaptak eleget nyersanyagaikért, egyre többet kellett fizetniük az iparcikkekért a tőkés szállítóknak. Ez hátráltatta a volt gyarmati országok fejlődését, szinte stagnálásra kényszerítette azokat. Az ellentétes áralakulás, az ipari árolló rendkívül nagy feszültséget eredményezett a világon, a külkereskedelemben, de az egész világgazdaságban. S ez a feszültség robbanásszerűen oldódott meg 1973-74-ben, amikor szinte egyik napról a másikra a nyersanyagok és a feldolgozatlan mező- gazdasági termékek ára a korábbinak négy-ötszörösére ugrott. Az árrobbanás után ugyan visszaestek az árak, de 1974 —75-ben a korábbi mintegy háromszorosán stabilizálódtak, s azóta lassan emelkedtek, kivéve az olajat, ami viszonylag gyors áremelkedést mutat. A lényeg tehát az, hogy az energia és a nyersanyag ma a korábbinak mintegy háromszoroséba kerül. Mi történt az iparcikkekkel? Ott nem következett be árrobbanás, (gy miközben a termelési -költségek fő tételei: az energia, a nyersanyag (s mint előző részben írtuk, a munkabérek) rendkívül drágák lettek, a késztermékek ára nem követte ezt a tendenciát. Sok országban az iparcikkek ráfizetésesek lettek, gyakran csak veszteséggel lehet ezeket értékesíteni, ha egyáltalán lehet. Ez a helyzet nagy -kárt okozott a nyersanyagszegény, a nyersanyagot és energiát importáló országoknak, amelyek főleg készterméket adnak el külföldön. Importjuk megdrágult, miközben exportált termékeik árai -nem követték a drágulást. Külkereskedelmi mérlegük hiány- nyál zárul, amit többnyire csak külföldről felvett -kölcsönökkel lehet pótolni, természetesen átmenetileg. Termelői és fogyasztói ár Említettük, hogy a tőkés országok a korábbi árolló idején jól jártak, mert olcsó nyersanyagot vásároltak és drágán adták el az iparcikkeket. Most viszont, hogy az áralakulás ellentétes, mit csinálnak? Először is a tőkés gazdaság a világpiaci árrobbanásra a termelés csökkenésével, a munkanélküliség növekedésével és az infláció felgyorsulásával, valutáik értékének csökkenésével reagált. Mindez azonban kevés. Van a tőkés gazdaságnak olyan belső tartaléka, amely ebben a válság- helyzetben valójában eredményesen segítette a tőkéseket. Nevezetesen az árak és a műszaki fejlettség. A tőkés ipari országokban a termelői és a fogyasztói ár között óriási volt a különbség. Sokkal drágábban adták el a termékeiket, mint amennyi a termelési költsége. így aztán az árrobbanás fedezésére (beleértve a -munkanélküliséget, a valuták árfolyamának esését is) volt tartalékuk és összességében néhány év alatt idomulni tudtak a megváltozott körülményekhez. Napjainkban pedig minden erőfeszítésük arra irányul, hogy a termelési költségeket minél alacsonyabbra szorítsák: takarékoskodnak az energiával, a nyersanyaggal, a munkaerővel stb. • Segített ebben az egész folyamatban a tőkés országok iparának magas műszaki fejlettségi szintje is: magának a gyártási folyamatnak korszerű gépesítettsége, a tömegtermelés, a munka tudományos szervezettsége stb. Eléggé közismert, hogy a tőkés termékek viszonylag kevés anyagból készülnek (jó a fajlagos, az egy termékre jutó anyagfelhasználás), korszerűek és ennek megfelelően jó áron értékesíthetők. Természetes, hogy a műszakilag fejletlen országok még a tőkés országok között is rosszabbul jártak az árrobbanás következtében, mint a fejlettebbek. Viszont ezek törekvése is abba az irányba hat, hogy éppen a kevés anyag fel- használásával, technikailag magas színvonalú, végső soron takarékos módszerekkel megtalálják számításukat. Az árrobbanás a világpiacon az ipari országokat mind ilyen irányba kényszeríti. Gyulai István (Következik: Megkeményedett piacok) Tovább tart az olasz kormányválság Nagygyűlés Budapesten Lengyelország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából NAGYVILÁGBAN Bettino Craxi, az Olasz Szocialista Párt főtitkára, kijelölt miniszterelnök előbb csütörtökről péntekre halasztotta az olasz vezető pártok képviselőivel tervezett megbeszéléseit, majd lemondta a találkozókat. Craxi lépését parlamenti körökben úgy magyarázzák, hogy a kormányalakítási tárgyalások második fordulójának lemondásával a szocialista párti vezető beismerte törekvéseinek eredménytelenségét, és minden valószínűség szerint azt jelenti majd Sandro Pertini államelnöknek, hogy nem volt képes egyezségre jutni a vezető pártokkal, elsősorban a k e re szté n yd em ok ra tó kka I. Az internacionalizmus, a két nép barátsága jegyében rendezett csütörtökön nagygyűlést Lengyelország felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Ta. nácsa Újpesten, a Magyar Pamutipari Vállalat Dalos Ida művelődési házában. A himnuszok elhangzása után S. Hegedűs László, a HNF OT titkára köszöntötte a megemlékezés résztvevőit, köztük az elnökségben helyet fogjaló Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, Korom Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Borbándi Jánost, a Minisztertanács elnök, helyettesét, Katona Imrét, az Elnöki Tanács titkárát, Berecz Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjét, Kese. rű Jánosné könnyűipari minisztert, Pozsgay Imre kulturális minisztert, Roska István külügyminiszter-helyettest, Tadeusz Pietr- zakot, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetét, továbbá a főváros és Újpest pártós állami szerveinek, valamint dolgozóinak képviselőit. Ezután Borbándi János mondott ünnepi beszédet. — A Lengyel Népköztársaság dolgozóival együtt emlékezik, ünnepel a szocialista országok nagy családja, köztük a mi népünk, s köszönti a szocialimus megteremtéséért vívott harc vezető erejét, a Lengyel Egyesült Munkáspártot — mondotta bevezetőben, majd méltatta a lengyel katonáknak a szovjet fegyveres erők oldalán és az antifasiszta koalíció szövetséges hadseregeiben a nácizmus ellen vívott hősies harcát. — A felszabadulás óta a tár. sadclmi, s a gazdasági tevékenység területein eredményesen bontakoztak ki a szocialista viszonyok Lengyelországban, A szocialista iparosítás a termelőerők óriási fejlődését eredményezte. Lengyelország nemzeti jövedelme 1950 óta több mint hatszorosára nőtt, részesedése a világ ipari termeléséből megkétszereződött. Harmincöt esztendő alatt gyökeresen átalakultak a társadalmi-gazdasági viszonyok, a múlthoz alig hasonlítható változások következtek be a nép életében. Az eredmények a munkásosztály, az egész nép erőfeszítéseiből születtek Ugyanakkor lengyel elvtársainkkal, barátainkkal együtt tudjuk, tapasztaljuk, hogy a szocialista közösséghez való tartozás és sokoldalú együttműködés erősítése valamennyi szocialista ország fejlődésének fon. tos tényezője. — A Lengyel Népköztársaság erős, a haladás fő áramlatában foglal helyet, befolyást gyakorol a nemzetközi eseményekre és tiszteletet, elismerést élvez világszerte. Erejét meghatványozza, hogy hűséges barátai vannak, akikkel összeköti az eszmék és a célok azonossága, a társadalmi és nemzeti érdekek hasonlósága, a sajátosságok tiszteletben tartása és megbecsülése. — Pártunk és a magyar nép ismeri, nagyra értékeli azokat a hatalmas eredményeket, amelyeket Lengyelország a szocialista építés területén elért. Népeink barátsága történelmünk sok tekintetben azonos vonásaiban, közösen vívott harcaiban, a társadalmi és a gazdasági fejlődés számos hasonlóságában gyökerezik. Ez a barátság a szabadságért és a függetlenségért vívott, több évszázados közös küzdelemben mélyült el. — Pártjaink, népeink vállvetve harcolnak közös ügyünk, a szocializmus felépítéséért, a béke megőrzéséért Országaink hatékonyan együtt dolgoznak a gazdaság, a kultúra, a tudomány, közoktatás, a sport és az élet számos más területén. Gazdasági kapcsolataink fejlődését a legjobban mutatja a lengyel —magyar árucsere-forgalom, amelynek értéke az 1970. évi 252 millió rubelről az idén várhatóan 664 millióra növekszik. Különösen jelentősek a hosz- szútávú termelési együttműködésre létrejött megállapodások, amelyek kiterjednek a közúti járműiparra, néhány mezőgazdasági géptípus, a szerszámgépek és az ipari szerelvények gyártására, az elektronikára, a műanyagok és a szintetikus ve. gyiszálak gyártására, a gumi- és gyógyszeriparra. Kapcsolataink, ban új forma a lengyel építőipari kapacitás hazai fölhasználása, s ebben a kábái cukorgyár építése a legjelentősebb vállalkozás. Az idén mintegy 30 létesítményünk kivitelezésében vesznek részt lengyel munkások. Számottevőek a műszaki-tudományos együttműködésre kötött megállapodásaink, kulturális, közoktatási és egyéb egyezményeink. Arra törekszünk, hogy tovább szélesítsük együttműködésünket, és következő ötéves terveink kialakítása során bővítsük a kölcsönösen előnyös egyezmények körét. — Pártjaink egységes nézeteket vallanak a nemzetközi helyzet, e kommunista mozgalom valamennyi alapvető kérdésében — mondotta a továbbiakban. Jelenünk és jövőnk alakulásában döntő tényező a Varsói Szerződés tagállamainak összehangolt nemzetközi tevékenysége, Ennek jó példája a tagállamok külügyminisztereinek legutóbbi budapesti ülésén elfogadott felhívás a nukleáris háború veszélyének csökkentésére, és az az indítvány, hogy minél előbb hívjanak össze európai konferenciát a katonai enyhüléssel összefüggő intézkedések kidolgozására. — Legnagyobb nemzeti ünnepükön pártunk, kormányunk és dolgozó népünk testvéri üdvözletét küldi a Lengyel Nép- köztársaság munkásosztályának, parasztságának, értelmiségének, egész dolgozó népének — mondotta befejezésül Borbándi János. A nagy tapssal fogadott beszéd után Tadeusz Pietrzak emelkedett szólásra. Az 1944. július 22-én, a Lengyelország felszabadulását követő napon kihirdetett történelmi jelentőségű júliusi kiadványt, az azóta megtett utat méltatva Tadeusz Pietrzak aláhúzta: — Népünk tudatában gyökeres, szocialista idányú társadalmi és politikai változások men. tek végbe. Kikovácsolódott nemzetünk megbonthatatlan egysége. Általánossá tettük az okta. tást, fejlesztettük a tudományos és a kulturális életet. Végrehajtottuk az ország hatalmas méretű gazdasági átalakítását. — Bányászatunk, s mégin- kább gépiparunk eredményeinek köszönhetjük, hogy a hajdanán elmaradott agrár-ipari Lengyelország fejlett ipari-agrár országgá erősödött, s hazánk ma a világ tíz legnagyobb iparral rendelkező országa között foglal helyet. — A különböző szintű oktatási intézményekben 9 millió gyermek és felnőtt tanul, s közülük 491 ezren az ország 89 felsőoktatási intézményének hallgatói. A kulturális élet fejlődése, a kultúra értékeinek növekvő népszerűsége úgyszintén az elmúlt 35 év vívmányainak szerves részét jelenti. A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság test. véri kapcsolatairól szólva kiemelte: — Az országainkban végbement politikai és társadalmi átalakulás együttműködésünk bázisává vált. Ennek köszönhetően hagyományos barátságunk azonos osztályérdekekre, népeink ideológiai szövetségére alapozódik. Népeinket és országainkat szövetség fűzi a Szovjetunióhoz: mindkét ország hű és elkötelezett tagja a Varsói Szerződés védelmi rendszerének és szorosan együttműködik a KGST szervezetében. Országaink külpolitikájában teljes a nézet, és cselekvésazonosság. A Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete befejezésül méltatta a kétoldalú kapcsolatok, az árucsere-forgalom, a gyártás szakosítás, a kulturális együttműködés és az élet más területein elért fejlődés eredményeit. Losonczi Pál távirata Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Szaddam Husszeinnek az Iraki Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. ♦ Közlemény a Hondurasl Kommunista Párt küldött- ségének látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására július 14— 19. között látogatást tett hazánkban a Hondurasi Kommunista Párt küldöttsége Rigo- berto Padilla főtitkár vezetésével. A küldöttség tagja volt Longino Becerra, a Politikai Bizottság tagja. A hondurasi vendégeket fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttséggel megbeszélést folytatott Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Nagy Gábor osztályvezető-helyettes. A delegáció találkozott Gál Lászlóval, a SZOT főtitkár-helyettesével és Szentistványi Gyulánéval, a HNF Országos Tanácsának titkárával, látogatást tett az |Egyesült Gyógyszerárugyárban és a vácszentlászlói Zöldmező Tsz-ben. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről, a pártközi kapcsolatok további erősítéséről, valamint nemzetközi kérdésekről, amelynek során különös figyelmet fordítottak a közép-amerikai helyzet legújabb fejleményeire. Az MSZMP képviselői a magyar nép szolidaritásáról és támogatásáról biztosították a hondurasi testvérpártot az imperialista függőség felszámolásáért, a demokratikus változásokért, a hondurasi nép fel- emelkedéséért, valamennyi népi erő összefogása érdekében folytatott harcában. A Hondurasi Kommunista Párt küldöttsége elismerően nyilatkozott azokról az eredményekről, amelyeket a magyar nép az MSZMP vezetésével a fejlett szocialista társadalom építésében elért. A két párt képviselői egybehangzóan hangsúlyozták, hogy a nemzetközi életben változatlanul alapvetően fontos az enyhülés politikájának folytatása és kiterjesztése. Kiemelkedő jelentőségűnek tartják a SALT II. szerződés aláírását. Mindkét párt internacionalista kötelességének tekinti, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének további erősítésén munkálkodjon. A megbeszéléseken megelégedéssel állapították meg, hogy a pártközi kapcsolatok jól fejlődnek. * A hondurasi pártküldöttség csütörtökön elutazott hazánkból. ♦ + TEHERÁN: Jólértesült források szerint az iráni kormány ismételten felszólította Rahimi tábornokot, a katonai rendőrség parancsnokát, hogy nyújtsa be lemondását. Rahimi le- mondatása ügyében Bazargan miniszterelnök szerdán Qum- ban tárgyalt Khomeini ajatol- lahhal, mert a vallási vezető 10 nappal ezelőtt megmásította Riahi hadügyminiszter döntését, és nem engedte, hogy a katonai rendőrség parancsnokát elmozdítsák a helyéről. Úgy tűnik, hogy a csütörtöki qumi megbeszélés a Bazargan- kormány győzelmét hozta. Kádár János fogadta Henri Slmonet-t (Folytatás az 1. oldalról) szágházban fogadta Henri Si- monet-t. Trautmann Rezső, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke a Parlamentben szintén fogadta a belga külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozókon jelen volt Púja Frigyes, Vince József és Jacques Gerard. A belga (külügyminiszter a Hilton Szállóban találkozott a magyar, a belga és a külföldi sajtó képviselőivel. Henri Simonét hangsúlyozta, hogy nyílt és szívélyes légkörben lezajlott budapesti tárgyalásai hozzájárulnak a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzéséhez. Azt bizonyították, hogy mindkét fél közös akarattal tovább kívánja fejleszteni a magyar—belga együttműködést, a két ország, a két nép javára. A megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy folytatni kell a magas szintű eszmecseréket, mert ezek hasznosak és minőkét országban kamatoztatható tapasztalatokkal fejeződnek be. Henri Simonét belga külügyminiszter az esti órákban elutazott Budapestről. ♦ Közös közlemény A közlemény többek között a következőket hangoztatja. A külügyminiszterek megkülönböztetett figyelmet fordítottak a két ország gazdasági kapcsolatainak kérdéseire. Szükségesnek és lehetségesnek tartják a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését a kölcsönös előnyök alapján. A külügyminiszterek kívánatosnak tartják a két ország kulturális kapcsolatainak szélesítését. Az 1979/81. évekre szóló kulturális munkaterv megfelelő alapul szolgál ehhez. A nemzetközi helyzet áttekintése során a külügyminiszterek megerősítették kormányaik elkötelezettségét az enyhülés erősítése, a leszerelés előmozdítása, az európai biztonság és együttműködés folyamatának további elmélyítése mellett. Ismételten leszögezték: a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság a jövőben is mindent meg fog tenni azért, hogy az enyhülés tartós és erőteljes legyen. Egyetértőleg megállapították, hogy különleges figyelmet kell fordítani azokra a konkrét intézkedésekre, amelyek alkalmasak az enyhülés katonai vonatkozásainak elmélyítésére az európai kontinensen. Magyar részről hangsúlyozták, hogy fontos lépés lenne ebben az irányban, ha az európai országok, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada részvételével politikai szintű konferenciát tartanának a bizalmat erősítő, az európai katonai szembenállást csökkentő gyakorlati intézkedések megvitatása és egyeztetése céljából. Megelégedésüket fejezték ki afelett, hogy a közelmúltban aláírták a második szovjet—amerikai egyezményt a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Meggyőződésük, hogy az egyezmény mielőbbi életbe léptetésének, valamint a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről folytatandó tár. gyalások következő szakaszára történő áttérésnek kiemelke. dő jelentősége van az enyhülés és a nemzetközi biztonság további erősítése szempontjából. Henri Simonét belga külügyminiszter belgiumi látogatásra hívta meg Púja Frigyes magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta.