Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-19 / 196. szám

e Dunántúlt napló 1979. július 19., csütörtök IX özös ügyért közös ál- dozat. És bár ez a mondat frázisnak, sablonnak tűnik, tartalma mégsem el­avult. Sajnos, még nem min­denütt léptek úgy túl ezen a „közhelyen", hogy teljesítet­ték is volna. A közös fenn­tartásokról van szó. Vagyis a művelődési intézmények mű­ködését segítő széles körű támogatásról. A termelőszö­vetkezetekre, vállalatokra, üze­mekre vár a feladat, hogy anyagilag járuljanak hozzá az intézmények költségvetéséhez, hogy azután többet kapja­nak az eddigieknél, többet töltekezzenek a művelődési létesítmények kínálta »— és így kibővült — lehetőségek­kel. Nem jótéteményről, ha­nem „üzletről” van szó. Pénzt, művelődési szolgáltatásokért cserébe. Baranya járásaiban tavaly a közös fenntartás összege a művelődési házak költségveté­sének 15—18 százalékát tet­te ki. Ez az arány önmagá­ban jónak mondható, de nem minden járásban adakoztak egyformán a tsz-ek, üzemek. A legjobb helyzetben a mo­hácsi járás van. Teljes mér­A közös fenntartás tapasztalataiból A mecénások is szóljanak bele! tékben 1976-ban valósult meg itt a közös fenntartás. Míg három évvel ezelőtt 488 500 forintot tett ki ez az összeg, tavaly már 558 500 fo­rintra emelkedett a hozzájá­rulás. S mi több, az intézmé­nyeknek nem kell az év vé­géig várniuk a pénzre, mert azt egy vagy két részletben az első negyedévben kézhez kapják a tanácsok. Bizton­sággal alapozhatják rá a ter­veiket. Ez az összeg javítja az intézmények működési fel­tételeit, bővíti szolgáltatásai­kat Igaz, mivel évről évre nö­vekednek a fenntartási kiadá­sok (az erre fordítható összeg pedig stagnál), egyre többet kell lecsípni a bejövő pénz­ből a fenntartásra, a műkö­dési kiadások rovására. Bár a mohácsi járásban példa­mutatóan jött létre a közös munka, a termelőszövetkeze­tek többet várnak a művelő­dési házaktól. Klubfoglalko­zásokat, szakkörök szervezé­sét, programokat. Komlón két esztendeje lé­pett életbe a közös fenntar­tás rendszere. A komlói Vá­rosi Tanács és a Mecseki Szénbányák 550 000—550 000 forinttal, a vállalatok 280 000 forinttal járulnak hozzá a Má­jus 1. Művelődési Központ költségeihez. A hozzájárulás előnye sokrétű. Javult a tevé­kenység már azáltal is, hogy közművelődésük irányítása így Komlóra került. Növeke­dett a rendezvények száma, új szakkörök, klubok is alakul, tak. Jóval gyakoribbak a ki­állítások, megjelenik havonta a részletes műsorfüzet, újra hívhatnak budapesti és vidé­ki színházakat vendégszerep­lésre. Kiemelkedő a Munka és művelődés akció támoga­tása. Műsorokat szerveznek a mozgalomban részt vevő 13 vállalat szocialista brigádjai­nak. A dolgozók munkahe­lyére is „kivisznek” rendez­vényeket A január óta kiala­kított komlói járásban is kí­vánatos volna minél előbb számba venni az idevágó fel­adatokat. A siklósi járás 18 klub­könyvtárára, 62 könyvtárára és 20 művelődési házára 450 000 forint jut a közös fenntartásból. A helyi terme­lőszövetkezetek többsége hoz­zájárul, de a járás közismer­ten elaprózott intézményháló­zata felszippantja ezt az ösz- szeget, amely nem is elegen­dő a színvonalas működés biztosításához. A szigetvári járásban négy éve alakult ki ö fenntartás rendszere és a többi járáshoz hasonló gon­dokkal birkóznak. Az elmúlt tíz év alatt vég­eredményben megvalósult a megyében a közös fenntar­tás. Társadalmasítottá váltak a művelődési intézmények, javult pénzügyi helyzetük. A továbbiakban azonban na­gyobb szerepet kell kapniuk a társadalmi vezetőségeknek, vagyis lehetővé kell tenni, hogy a „mecénások” bele­szólhassanak az összegek fel- használásába, tervezésébe. Célszerű lenne, ha a kisebb településeken integrálás jön­ne létre mind a művelődési otthonoknál, mind a könyvtá­raknál. A megyei tanács mű­velődésügyi osztálya a Nép­művelési Tanácsadóval közö­sen elkezdte kidolgozni az integrálási terveket. De leg­alább ennyire fontos, hogy a fenntartók ne elaprózva, pót­hitelekből fizessék be a ta­nácsoknak a szükséges ösz- szeget. B. A. Balén 79 Három alkotó, három zenemű A római kortól a törők Időkig «*?■­A XV. századi olasz majolika, valamint egy élőké rült kályhacsempe tanúskodik a korabeli városi élet színvonaláról. Fotó: Proksza L. Leletmentés Értékes leletek az „Irgalmasok” udvarán Három, stílusban, karakter­ben és tartalomban egyenként eltérő oratorikus, illetve zene­kari mű szerepel a Balett '79 műsorán: Pergolesi Stabat Mater-je, Mahler Gyermek- gyászdalok-ja és Händel Tűzi­játék szvit-je. Míg az első kettő a fájdalom, a gyász kü­lönböző, de örök érvényű ze­nei megfogalmazásai, addig a záró Höndel-muzsika a béke és öröm táncos megnyilatko­zása. Giovanni Battista Pergolesi (1710-1736) - ez a nagy je­lentőségű és tragikusan rövid életű (mindössze 26 évet élt) nápolyi komponista — Az úr­hatnám szolgáló című vígope­rája mellett talán legismer­tebb műve, a Stabat Mater ihlette Eck Imrét tánckompozí­ciója megalkotására. Stílusá­ban ellentmondásos mű ez. Pergolesit mint az opera buf- fa legjelesebb képviselőjét tartjuk számon. Az a csodála­tosan üde hang, könnyedség és dallamosság — bizonyára nápolyi környezetének dallam­világából inspiráltán — egye­dülálló a zenetörténetben, még az olasz operaszínpadot is be­leértve. Ez a hang több mint egyszerű virtuózkodás: az élet táncosán perdülő formáit lé­nyegükben ragadta meg - mondja róla Szabolcsi Bence. Éneklő gyorstételei Mozart muzsikájáig világítanak előre. Témakezelése, hangszeres dal­lamossága már a bécsi klasz- szicizmus felé nyit utat. Az az új, szinte szűziesen gyengéd líra, amely mindenekfelett a Stabat Materben csendül meg, a költői kifejezésmód magas- rendűen szubjektív régióiba vezet. Szinte természetes, hogy míg ragyogó humorának szám­talan követője, folytatója akadt, addig lírájának ez a magányos, tiszto magaslata érintetlenül, folytatás és ve- télytárs nélkül maradt. A Sta­bat Mater, a fájdalmas Anya­téma — mint ahogyan szám­talan képzőművészeti alkotás­ban is megfigyelhető — inkább lírai, mintsem drámai megfo­galmazása e gyászos témá­nak. Maga a szöveg, Fra Ja- copone da Todi (szül. 1236) latin nyelvű szekvenciája a gótikus Móri a-költészet egyik legszebb lírája. Bibliai téma— s talán mert ezek között a leg­emberibb maradt — nap­jainkig számtalan alkotás ül­tetője. Gustav Mahler (1860-1911) egyike azon zeneszerzőknek, akiktől méltatlanul keveset játszunk hangverseny-életünk­ben. (Bár nem hallgatható el, hogy ennek sokszor technikai akadályai vannak: Mahler hatalmasra duzzasztott roman­tikus együttesei.) Élete fő cél­ját a komponálásban látta, mégis korának elsősorban leg­nagyobb hatású dirigense. Ta­nítványai közül néhány: Bruno Walter, Mengelberg, Klem­perer ... Három évig a buda­pesti Operaház igazgatója. Ze­neszerzői arculata a romanti­kus századvég tipikus tükre: a magórautaltság, nyughatat- lanság, fájdalmas búcsúvétel, misztikus megváltás utáni ál­landó vágyakozás, s ugyanak­kor erőltetett, olykor a ciniz­mus határát súroló jókedv és gúny kifejezését sürgeti. A szépség fanatikusa volt, ro­mantikus képzeletű művész, látnoki hajlamú prédikátor­jellem. Hatalmas koncepció­val óhajtott végső komolyságú formát adni egy olyan korszak széthúzó szellemi életének, mely nem volt alkalmas arra, hogy a művészet nagy formái terén összefoglalást nyújtson. E tragikus formáló akaratban legértékesebb elem a művészi vallomás végletes őszintesége. Legsikerültebb művei az oly kisebb méretű, szerény ívelésű formák, amelyekben lelki konf­liktusának lírai elemeit, a szán­dékolt egyszerűséget, az iró­niát vagy szarkazmust, a re­ménytelen gyászt és a teljes talajnélküliséget juttatja kife­jezésre. Tóth Sándor által ko- reografált Gyermekgyászda- lok című zenekari dalait1902- ben írta Rückert verseire. A temetők atmoszféráját idéző öt dal Mahler halálköltészeté­nek egyik legszebb és leg­őszintébb megnyilvánulása. Georg Friedrich Händel (1685-1759) ismért muzsikája, a Tűzijáték-szvit zárja o ba­lettest műsorát. A szvit, ez a tipikusan barokk műfaj olyan stilizált táncsorozat, mely a divatjomúlt táncokat megőriz­ve és magába olvasztva ba­rokk modorban realizál egy ilyen tételfüzért vidám vagy éppenséggel méltóságteljes hangulattal felruházva, a leg­különfélébb alkalmak, esemé­nyek fényének ünnepi aláhú­zására. Händel Tűzijáték-zené­je az aacheni békekötést kö­vető évben keletkezett, mikoris nagyszabású népünnepélyt ren­deztek Londonban az egyez­mény örömére. Az eredetileg igen sok tételes és rengeteg fúvós hangszert használó mű­ből ma négy-hat tételt játsza­nak. Egyik legjellemzőbb és legszebb tétele a lágy sici- liano-ritmust idéző „La Paix”, a Béke-tétel. E Höndel-műre írt balett koreográfusa Heté- nyi János. Kircsi László Fehér foltnak számított eddig történeti szempontból Pécs bel­városában a II. számú Sebé­szeti és a II. számú Belgyó­gyászati Klinika, közismertebb nevén az Irgalmasok udvara. Néhány utalás maradt csak fenn késői, XVIII. századi törté­netéről, amikor a terület az egyházé volt. Régészeti feltér­képezésére az elmúlt félév so­rán nyílt lehetőség. Tavaly, mint ismeretes, távfűtővezeték fektetését kezdte meg az UNI- BER a Konzum Áruháztól a Széchenyi tér irányába. A föld­munkák során leletek kerültek eJő a Kossuth téren — illuszt­rálva a tér múlt századi kiala­kítását. Amikor a közbeeső épületek alatt az Irgalmasok udvarára ért a távfűtő vezeték, a kivitelezők értékes leletekre hívták fel a régész, Kárpáti Gá­bor figyelmét. — Ezen a területen eddig még nem folyt kutatás — ösz- szegezi a leletmentés több hó­napos tapasztalatait Kárpáti Gábor. — Ezen az érintetlen és a forrásokban is alig vagy későn említett területen olyan gazdagságban kerültek elő a régi város nyomai, ahogyan azokat még soha nem sikerült megragadni. Az igazi Pécset érzékelhetjük a maga teljes bonyolultságában, a rpmai kor­tól a középkoron át a legújabb időkig. — Mi az, amit eddig ismer­tek erről a területről? — Tudtuk, hogy amíg József császár fel nem oszlatta a ren­deket, kapucinusok kolostora állt itt. 1796-ban egy pécsi polgár kezdeményezésére köl­töztek ide az irgalmasok, II. József ugyanis a gyógyító rendek tevékenységét engedé­lyezte. Hdüy hódoltság utón készült katonai térképe és a száz évvel későbbi Duplaterre- féle térkép csak beépítetlen, kertes területet jelez itt a tö­rök után. Majd megindul érte a különféle rendek harca: a XVIII. századi kisajátítások ide­jén a kapucinusok és a pálo­sok szeretnék megkapni ezt a részt. Ekkor említenek egy tö­rök házat, amit remélhetőleg si­kerül azonosítani a leletmen­tés során. Régi írásos emlékek­hez kapcsolódik az a temető, amit viszont sikerült megtalál­nunk a klinika udvarán. Ezt akarva, akaratlanul is egy újabb rendhez, a karmeliták­hoz kell kötnünk, ugyanis csak ők temetkezhettek a városfa­lon belül. Ezt a temetőt jelez­heti az a pécsi egyetemről fennmaradt utolsó és igen szí­nes adat, miszerint ettől a te­metőtől belvárosi lakásáig za­varták a pécsi diákok egyik tanárukat. A karmeliták és az egyetemek kapcsolata egyéb­ként közismert, és az is, hogy Vilmos, az egyetemalapító püspök 1372-ben telepíti le itt ezt a szerzetesrendet. De nézzük, mi került elő a kórházudvaron a leletmentések során, .ássunk még mélyebbre az időben. Egy kolostor meg­határozása, értelmezése általá­ban problémát jelent a régé­szet számára. így az a XIV— XVI. századi kőépület is kérdé­ses: ez a kolostor konyhája, kórháza vagy talán vendégháza lehetett. Gondosan kiképzett kút került elő mellette, mely­nek faragott részletét a Szé­kesegyház hittantermében őr­zik. A pécsi püspökség ugyan­is 1770 táján begyűjtötte a város területén található fara­gott köveket, s így óvta meg Pécs fennmaradt szebb emlé­keit. A kút építésének korát a kőbe faragott 1540-es évszám, valamint Eszéki János pécsi püspök monogramja és címere jelzi. A kutatások legizgalmasabb lelete még korábbi időkből való, és negatívban került elő: egy felszínen emelt nagymé­retű favázas építmény cölöp­jeinek nyomara akadt a régész, a fűtővezeték Bem utca felé nyúló leágazásában. A több mint húsz méter hosszú, közép­kori faépület azért érdekes, mert a XI—XIII. századból nem ismerjük a városi épületeket. Ez méreteiben, és azért is, mi­vel a föld felett épült, lényeges előrelépést jelent a várossá fejlődés útján. Ilyen lelet Pé­csett még nem került elő. Eb­ben a korban többnyire földbe- vájt putrilakásokban laktak az emberek, templomokon kívül világi kőépületeket pedig csak 1200 után kezdenek emelni Európa-szerte. Az előkerülő érelh és kerámialeletek tanú­sága szerint a XI—XIII. szá­zadban állt Pécs központi ré­szén ez a kiemelt rendeltetésű, nagyméretű objektum. Mellette megtalálták az egyszerű város­lakók 4x4 méteres putrilaká­sait munkagödörnél és földbe mélyített külön kemencével együtt. Az egész terület, a ko­ra és késő középkori épületek alatt pedig mindenütt ott húzó­dik a legkorábbi, a római kul- túrréteg. Újabb keresztmetszet készül tehát Pécs történetéből. A táv­fűtővezeték alagútja egyébként ezekben a napokban már a Munkácsy utca alatt nyomul előre a Zsolnay-kút irányába. A klinika udvarán pedig a ré­gészet tisztázza a felmerülő kérdéseket. Ugyanis sem a tör­ténettudomány, sem a min­dennapi élet számára nem közömbös, mi az, ami alattunk van, mire épül a város. Gállos Orsolya Új óvoda épül Szigetváron Óvodát épít a Minőségi Ci­pőgyár szigetvári gyáregysége. Az ötven gyermek elhelyezésé­re szolgáló intézmény kiviteli Terveit a Szigetvári városi Ta­nács műszaki dolgozói készí­tették társadalmi munkában. Az óvoda a Zrínyi téren egy volt, használaton kívüli, gyári ■kultúrház épületének helyén épül fel. A rossz óflagú épü­letet a gyáregység dolgozói társadalmi munkában bon­tották le. A helyéti már meg­kezdődött az építést előkészítő tereprendezés. Az óvodát a gyár építő brigádjának tagjai építik fel. Az új gyermekintéz­mény a tervek szerint kétmil­lió-hétszázezer forintba kerül. A városi tanács hétszázezer forinttal járul hozzá az épít­kezéshez. A gyári óvodával együtt — ami a jövő év végéig elkészül — hat óvodája lesz Sziget­várnak. A cipőgyári« a város második óvodájaként fogadja majd a gyerekeket. Népművelők egyesülete Megalakult a Magyar Nép­művelők Egyesületének szervező bizottsága. Az egyesületnek az a célja, hogy a közművelődés különféle területein dolgozók részére állandó fórumot, közös­ségi alkalmakat teremtsen: elő­segítse a népművelők képzését és továbbképzését; támogassa az új módszereket és népszeri, sítse a korszerű törekvéseket. Ezenkívül az egyesület fel­adatának tekinti a szakmai ér­dekképviseletet, a népművelői munka társadalmi elismerteté­sét. Az egyesület munkájában részt vehetnek az intézmények­ben, a társadalmi szerveknél, a gazdasági egységekben, az ál­lami irányításban dolgozó nép­művelők s a közművelődés — elsősorban főhivatású — szak­emberei. A jelentkezéseket — név, lak. cím, munkahely, beosztás meg. jelölésével — az alábbi címre várják, 1979. szeptember 1-ig: Lévai Józsefné, 1011 Budapest, Corvin tér 8. (Népművelési In­tézet). Jelentkezni lehet a Baranya megyei Népművelési Tanács­adónál is. Mozibérlet fiataloknak A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat a nyárra sorozatot ál­lított össze KISZ-korosztályú fiatalok részére a KISZ megyei Bizottságával közös szervezés­ben A megye városaiban vala­mint Mázaszászváron és Sás- don tekinthetők meg ezek a fil­mek, a KISZ-alapszervezetektől igényelhető bérletekkel. A film­sorozat öt alkotásból áll, a sort Jancsó Miklós Fényes sze­lek című alkotása nyitotta, majd Gábor Pál Angi Verája, Ko­vács András Extázis 7-től 10-ig. je és Bacsó Péter Kitörése kö­vetkezik. Az ötödik film kitekin­tő: Sidney Pollack Ilyenek voltunk című alkotása a hideg­háború Amerikáját mutatja be. A Moziüzemi Vállalat és a KISZ-bizottságok továbbra is együttműködnek: már készítik a KISZ jövő évi politikai képzé­si tananyagát kiegészítő film­sorozat terveit is. A kiválasztott filmeket augusztus közepén mu­tatják be a KISZ-vezetöknek, hogy véleményeik alapján ala­kítsák ki a végleges programot.

Next

/
Thumbnails
Contents