Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-16 / 193. szám

Hetente tízezer szavazat Elsíllfctittorltciifágópusftor Egy halálos üzemi baleset anatómiája Újsághir: A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat marhavágóműhelyében július 3-án halálos üzemi baleset történt. Papp Lajos a marhavágó puskával agyonlőtte Orsós Sándort. „Elsütéskor mindkét ravaszt teljesen lenyomjuk és a puska csövét az állat homlokához szo­rítjuk a lövés alatt." (Idézet a Safe—Stunner kábítópuska gépkönyvéből.) Szabó László, a Baranya me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója: — Az eset után azonnal csi­náltattunk egy biztonságos le­mezszekrényt, amelyet Wert- heim-zárral láttunk el. Intézked­tünk arról is, hogy a marhavá­gócsarnokban megfelelő áll­ványon tárolhassák a kábító­puskát. „E szabályzat alkalmazásá­nál baleseten az emberi szer­vezeteknél olyan egyszeri kör­nyezeti hatást kell érteni, amely a dolgozó akaratától függetle­nül hirtelen vagy'aránylag rö­vid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz. üzemi balesetnek minősül minden olyan baleset, amely a vállalat dolgozóját a vállalat telephelyén érte." (Részlet a SZOT 3/1967-es sza­bályából.) Papp Lajos, 1979. július 3-a óta előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított: — Június 29-én üzemi bal­vedéke engem kábított volna el. Hibásnak érzem magam. A Saffe—Stunner lövedéke a jobb lapocka közelében hatolt Orsós Sándor testébe. Keresz­tül ment a szíven és a halál •rövid időn belül bekövetkezett. A vágóhíddal szemközti Arany­bika étterem forgalma 1979 júniusában 223 404 forintot tett ki. Ebből a szeszes ital eladá­sából származó bevétel: 172 221 forint. / A 47 000 forint értékű puskát két évvel ezelőtt szerezte be a vágóhíd. Egy, 1977. június 29- én felvett jegyzőkönyv kimond­ja, hogy „A kezelési utasítás elkészítéséig a kábítópuskát használni nem szabad." Ugyan­ebben a jegyzőkönyvben szere­pel az a kitétel is, mely szerint „a puskát csak a rendőrségi engedéllyel rendelkező személy kezelheti”. A puska használatá­hoz rendőrségi engedéllyel a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat jelenlegi dolgozói közül senki nem ren­delkezik. A fegyver kezelési utasítását lefordították ugyan Minisztertanács 2024/1977-es határozata, 6. pont.) * A Baranya megyei Allatfor- galmi és Húsipari Vállalat rak­tárából 1978-ban 45 csomag, 1979-ben 55 csomag alkohol- szondát vételeztek. E vállalat­nál az egy fizikai dolgozóra eső egynapi termelési érték 5958 forint. Egy alkoholszonda ára 6 forint 80 fillér. A 36 esztendős Papp Lajos ügyében a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság folytatja a vizsgálatot. Erdős Ákos Mától: kedvezményes tanszervásár A közelgő iskolaévre te­kintettel ma kedvezményes tanszervásár kezdődik. A PIÉRT papír- és írószerbolt­jaiban augusztus 4-ig 20 százalékos engedménnyel vásárolhatók füzetek, tás­kák és néhány fajta tolltar­tó. A füzetekből, idén is egységcsomagok készültek, amelyekből viszont az elő­re beharangozott színes borítójú irkák hiányoznak, ezekből eddig nem kaptak a papírboltok. A kereskede­lem a kedvezményes tan­szervásár alkalmából várha­tó rohamra felkészült, elég füzet, táska, s a hozzávaló ceruza, radír, tolltartó várja a vásárlókat. A tanszervásárt az egyre közelebb kerülő új tanévre való felkészülés jegyében hirdették meg. Rangmánia a telefonkönyvben Zsindelykártyán a pécsiek adatai „Négymegyés” telefonkönyv készül esetet szenvedtem, két öltéssel varrták össze a bal csuklómat. Nem mentem táppénzre, de könnyű munkát kaptam. Ked­den műszakkezdéstől a sertés­hús-pecsételőben dolgoztam, azután küldtek át a marhavá­góba, ahol Orsós lőtte az álla­tokat. Közben egy idegen vál­lalat általam ismeretlen dolgo­zója hozott nekünk bort, össze­sen négy litert. Ebből én körül­belül másfél liternyit fogyasz­tottam. Délután Orsós megkér­dezte, hogy nem venném-e át egy kicsit a puskát. Átvettem, bár korábban én nem dolgoz­tam soha vele, a vállalati vizs­ga időpontjában volt utoljára a kezemben. Sorra lőttem a marhákat. Azt is észrevettem, hogy a puska hibás. Nem le­hetett a tölténytórral üzemeltet­ni és a hátsó ravasz is be volt ragadva. Három óra után né­hány perccel következett be az eset. Orsóssal háttal álltunk egymásnak, amikor én a lő­szert a puskába helyeztem. Az ujjam a működőképes ravaszon volt és a puskát vízszintes hely­zetben tartottam, amikor meg­fordultam. Nem tudom, hogy a cső hozzáért-e Orsós hátához, de a fegyver eldörrent és utá­na a Sanyi összeesett. Én csak álltam még egy darabig és mondtam Sanyinak, hogy ne hülyéskedj már. Tíz éve -ismer­tem, jó munkatárs volt, soha még egy szóváltás sem volt köztünk. Azután jött a rendőr­ség és mindenki kérdezgetett. Az, hogy a vállalat területén ittam, már máskor is előfor­dult. Nem túl gyakran, mert a portán szigorú az ellenőrzés és általában az idegen vállalatok dolgozói szokták behozni ne­künk az italt. Alkoholszondával soha nem szondáztattak, há­romszoros kiváló dolgozó va­gyok, régóta dolgozom a vágó­hídon. Kedd óta olyan lett a világ, mintha a kábítópuska lö­magyarra, de a vállalatnál nem készítettek ehhez biztonság- technikai kiegészítést. A pus­kát a lehető legszabálytala­nabb módon az anyagraktár­ban tárolták; a lőszerkönyvet szabálytalanul vezették. Gyak­ran előfordult, hogy olyan sze­mélyek lőttek a fegyverrel, akik még vállalati vizsgát sem tet­tek. A kábítópuskával, beveze­tése óta körülbelül 60 000 lö­vést adtak le. Tartalékpuskájuk nem volt, nincs a vállalatnak. * Hegedűs Miklós, az SZMT munkavédelmi felügyelője: — Baranyában ebben az esztendőben ez volt a negyedik olyan halálos üzemi baleset, amelyben az alkohol közreját­szott. 1979 első időszakában emelkedett az üzemi balesetek száma. A Baranya megyei AI- latforgalmi és Húsipari Válla­latnál 1978-ban 74 három na­pon túl gyógyuló üzemi baleset történt. Ez 1330 kieső munka­napot eredményezett. A válla­latnál az idei első negyedév­ben a tavalyihoz képest hattal emelkedett az üzemi balesetek száma, és 185-tel több munka­nap esett ki emiatt e cégnél március 31-ig, mint a tavalyi első negyedévben. Halálos üzemi baleset nem történt ko­rábban a vágóhídon. * „Minden munkahely vezetője hozzon megfelelő intézkedése­ket a munkahelyi italozások megakadályozására. Intézkedé­seinek végrehajtásához igényel­je a kollektíva fokozott közre­működését, különösen abban, hogy a munkahelyre senki ne vihessen be árusítás, illetőleg fogyasztás céljából szeszes italt, és hogy ittasan senki ne állhasson munkába. Az alko­holfogyasztást kimutató szon­dák alkalmazását a nagyobb ipari és mezőgazdasági üze­mekben fokozatosan be kell vezetni, illetőleg annak hasz­nálatát ki kell terjeszteni." (A Az asztalosmester ugyancsak kicifrázta! „K. J..— írta értesí­tésében —, az 1938. évi Buda­pesti Nemzetközi Vásár arany­díjával kitüntetett asztalosmes. tér, bútorlap- és intarziakészí- tő." A címzett a Távbeszélő Tu­dakozó és Névsorszerkesztő Hi­vatal volt, amelynek vezetője, Török Mihály említi az esetet, mint a „rangmánia" tipikus tü­netét. Mert K. J. azt kérte, hogy a fentebb felsoroltak mind le­gyenek ott a neve mellett a te­lefonkönyvben . .. Alig hiszem, hogy a Távbe­szélő Tudakozó és Névsorszer­kesztő Hivatal nevét sokan is­mernék. Pedig — s erről.a hi­vatalvezető irodája falán látott, oklevél győz meg — „Dicsére­tes Hivatal”, legalábbis az alá­írt dátum szerint 1976-ban. Amiért a hosszú nevű hivatalt megkerestük: új telefonkönyve jelenik meg a négy dél-dunán­túli megyében, Baranyában, So­mogybán, Tolnában és Zalában, mégpedig a jövő év első ne­gyedében. Időszerű. A korábbi 1973-ban jelent meg, s annak sem érke­zett minden példánya a régió­ba. Egy pótkocsis teherautóval szállították az 55 ezer kötetet, ám a ponyvát rosszul kötötték le. „Valami sárga repül...” — mondta az egyik kocsikísérő. Telefonkönyv volt, nem mezei madár. Az adatokat úgy tárolják — egy nyugatnémet cukrász talál­mánya a rendszer —, hogy 10 évig mikrofilmezhető és pilla­natokon belül leolvasható mond­juk egy előfizető száma, bárhol is él az országban. Úgynevezett zsindelykártyón vannak az ada­tok, Egy mikrofilmen 120 tele­fonkönyvi oldalnak megfelelő adatot tárolnak. Egy számot, egy nevet, egy lakcímet kicse­rélni: mindez pillanatok műve, s újabb felvétel elkészítésével már az új állapotot tükrözi a nyilvántartás. Az új, „négymegyés" tele­fonkönyvet egyébként a jelen­leginél jobb minőségű papírra nyomják és. a fedőlapot ipar­művész tervezte. Megjegyzésre érdemes az is, hogy elöl lesznek a névsorban a közületi előfize­tők és a távhívással elérhetők adatait színes betűkkel nyomják. A Posta Pécsi Igazgatósága a változások bejelentésére az utolsó határidőt 1979. december 31-ében jelölte meg, vagyis ad­dig lehet ezekről értesítést kül­deni, a pécsi 1. számú megyei postahivatalba a pécsiek, má­sok a helyi postahivatalba. A Távbeszélő Tudakozó és Névsorszerkesztő Hivatal törek­vése: leegyszerűsíteni a telefon­könyvet. Nagyon sok esetben elég csak a név, lehetőleg ér­jük be ezzel. Hogy az új nyilvántartási rendszer segítségével mit jelent a telefonkönyv megszerkesztése, álljon itt példaként az, hogy a korábban kiadott budapesti közületi előfizetőket tartalmazó 190 oldalas kötetet 150 ember 13 hónapig szerkesztette. A kor­szerű technika segítségével az új, 500 oldalas telefonkönyv el­készítéséhez elég volt 2—3 hó­nap Pedig . . , Időközben nem­csak a magyarországi, hanem a francia, az osztrák, az NSZK- beli, időnként a cseh adatokat is nyilvántartják. Néhány város­ból — például Siófokról is — lehet hivni mondjuk egy osztrák előfizetőt — közvetlenül, a pos­tahivatalból. Még annyit: új telefonkönyv készül Szekszárd—Paks—Nagy- dorog térségére is. Az e körzet számait tartalmazó kötet 1979. szeptember 1-én jelenik meg. — mészáros — Mi kell a tévénézőnek? Az Onedin család népszerűsége A sportrajongók a legkritikusabb értékelők ló műsor kell. Csakhogy a tévéközönség ezerfejű cézár, egészen pontosan nyolcmillió fejű, mert annyi ember laká­sában van készülék. És hát ahány fej, annyi ízlés. A téká ezért kiválasztott a nyolcmillió­ból tízezret, hogy képviselje a nyolcmilliót. A statisztika nyel- • vén ezt úgy hívják, hogy rep­rezentációs felmérés. Képvise­leti. A tízezer ember hetente véleményt mond a műsorról. Ügy válogatták össze ezt a tömeget, hogy arányai meg­egyezzenek a nyolcmillió tévé­néző arányaival: ugyanolyan megoszlásban vannak benne falusiak és városiak, öregek és fiatalok, értelmiségiek és vi­szonylag nem magas iskolá- zottságúak, nők és férfiak, mint az ország lakosságában. Más­különben a téká Tömegkom­munikációs Kutatóközpontot je­lent. Pontrendszer szerint M A tízezer ember tehát he­tente szavaz. Először is azzal, hogy nézi:e a műsort vagy sem. Ez már vélemény, meg­mutatja, hogy mi a vonzó a nézők számára, hogyan érnek rá, s kissé azt is, hogy mi­lyenek a szokásaik. Ha nézik, akkor pontozzák. Az esztendők óta kialakult pontrendszer sze­rint ha egy műsorra a tízezer néző nem ad átlag 65 pontnál többet, akkor azt a közönség elvetette. Jó a fogadtatás 60— 80 pont között és sikert jelent a 80 pont feletti vélemény. A legfrissebb, tehát 1979 el­ső félévéről szóló értékelés né­hány törvényszerűsége: a leg­nézettebb műsorok a sorozatok, főképp Mogodor lakói, az Onedin csalód. Ezeket a tévé­vel rendelkező lakosság 70—80 százaléka, vagyis 5—6—6,5 mil­lió ember nézi. Utána a játék­filmek, tévéjátékok következnek. Igen sokan nézik az esti hír­adót, de lusták vagyunk, es­ténként csak átlagosan egy­millió ember tornázik a kép­ernyő előtt. Viszonylag igen sokan érdeklődnek a tudomány iránt: a Deltát 3—4 millió em­ber nézi. A legkisebb az ér­deklődés a sajátos rétegmű­sorok — például az „Ami a brigádnaplóból kimaradt”, „Si­vatag és víz” — és a reklám iránt. Ezeket átlagosan fél­millió ember figyeli. S a vélemény? — Nos, a két véqlet így alakult: az elmúlt félév két legmagasabbra érté­kelt műsora a február 3-i, szombat délelőtti „Mikrobák és emberek" (félmillióan nézték és 93 pontátlagot kapott), va­lamint a január elsejei déli műsor, az „Újévi koncert Bécs- ből". (Ezt másfél millió ember látta és 91 a pontátlaga.) A legjobban 5,8, illetve 4,7 mil­lió néző a Pókfoci és a Sze­relvény a hátországba című filmet minősítették le: 48, il­letve 52 ponttal. Külön kate­gória a sport: ennek nézői a legkritikusabbak. A Magyar- ország—Románia labdarúgó­mérkőzés közvetítését például — április 18-án, szerdán dél­után 44 átlagpontra minősí­tették le. Milyen ember a tévénéző? — Lélektani arculata, pszicholó­giai mozgásai hogyan függe­nek össze a képernyővel? — A téká a tízezer pontozó segítsé­gével erről is sokat tud. A műsorszerkesztés az erre vonat­kozó tapasztalatokat veszi majd leginkább figyelembe. Elsőül is: a tévénézőt nem szabad becsapni, mert arra érzékeny. Ha egy megígért műsor he­lyett más, nem annyira nép­szerű programot sugároznak, akkor „egy kattanás" az ország — sok millió ember lecsapja a készülékeket. Sőt, dacos is a néző, mert az ilyen csalódá­sok után, a következő, más­különben népszerű, jó műsort sem nézi. Pszichológiai megfigyelés Ez a pszichológiai megfigye­lés a tévészerkesztés legfonto­sabb szempontja lesz a jövő­ben. Vagyis: lehetőleg nem változtatni a megígért műsort. De más művészetek, például a színház is hasznot húzhat a téká tömegkutató munkájából. A Győri Kisfaludy Színház pél­dául még a legnépszerűbb mű­fajban, az operettben is a tévénézettség adotaira támasz­kodott, amikor Suppé: Boc­caccio című operettjét tűzte műsorra, a most következő évadra. Az ebből készült film ugyanis a Zenés Tv-színház művei közül egyedül részesült sikerben; négymillió ember látta és 82 pontátlagot kapott. Sajnos a téká-nak nincsen ilyen sokrétű, hasznos adata a gyermekközönségről. Pedig ők a jövő felnőtt nézői lesz­nek, tehát most lehet és kell őket értő, jó nézővé nevelni. Földessy Dénes UJszabasu farmernadrágok Csaknem egymillió farmer- nadrágot gyártottak eddig Mar­caliban, a budapesti Május 1. Ruhagyár üzemében. A Levi Strauss cégtől vásárolt techno­lógia és szabásminta alapján egy éve kezdődött el a termelés. Azóta a munka minden fázisát pontos ütemterv szabja meg. Görögországból — leggyakrab­ban Szalonikiből — szinte órára pontosan érkezik meg az üzem raktára elé az alapanyagot szál. lító kamion. Egy ilyen szállít­mány 22—24 ezer méter indigó­festési eljárással készült szöve­tet tartalmaz. Az alapanyag mind gyorsab­bon fogy el, hiszen az egy nad­rágra jutó gyártási idő fokoza­tosan csökkent. A jól szervezett szalagokon jelenleg átlag 17 perc alatt készül el egy farmer- nadrág. A minőség is megfelel a szigorú követelményeknek. A 190 munkásnő a csaknem egymillió farmernadrágból az idei év első felében 510 ezret varrt. Most új szabásmintákat kaptak és ezek felhasználásával megkezdték a női farmernadrá­gok gyártását. Ezek szűkebb de­rékkal és nagyobb csípőbőség­gel készülnek. A divat változá­sainak megfelelően szűkebb lett a nadrágok szára is. A jövő hó­naptól kezdve, amikor ismét férfiméreteket gyártanak, már valamennyi fazonúk egyenes szárral készül. A megállapodásnak megfele­lően a termékek negyven szá­zaléka kerül a hazai boltokba és hatvan százalékukat szállít­ják a belgiumi gyűjtőraktárba. Az idei tervben összesen 900 ezer nadrág gyártása szerepelt: az időarányos teljesítésből azonban arra lehet következtet­ni, hogy több készül majd, te­hát a tervezett 360 ezernél töb­bet kap a belkereskedelem is. Levi Strauss farmernadrágot azonban jelenleg nem lehet kapni a boltokban. Ennek az az indoka, hogy ezekben a hetek­ben a külföldi kötelezettségek­nek tesz eleget a gyár. Nemcsak a magyar fiatalok vették, ha­nem a külföldiek is és így tör­tént meg, hogy a Marcaliban eladott farmernadrág egy kül­földi kocsiból — mint külföldről hozott eredeti — több mint 300 forintos felárral kelt el Bala- tonmárián. K. I.

Next

/
Thumbnails
Contents