Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-15 / 192. szám
DN HÉTVÉGE 10. TÖRTÉNELEM - HAGYOMÁNY 979. JÚLIUS 15. Eltűnt pécs-baranyai irodalom A Pécs melletti Szabolcson 1830. szeptember 30-ón elhatározta valaki, hogy „Processiora alkalmaztatott Énekes Könyv" megírására szánja el magát. Egy latin nyelvű antiphoná- tól, zsoltárokat bevezető énektől eltekintve valameny- nyi ének magyar nyelvű, méghozzá a nyelvújítás szóalkotásaitól érintetlen, ízes, zamatos régi nyelven írt, 262 lapnyj terjedelmű, kalligrafikus betűkkel, kézzel írt könyv. A 250. lapon érdekes címre leltem: Tábori Ének. Ez öt verset tartalmaz. Belőlük négy a kor nagy költői (Kölcsey, Vörösmarty) ismert verseinek átköltése, egy-egy gondolatának másfajta megfogalmazása. A Himnusz gondolatait rezonáló vers ekként kezdődik: Pécsi énekeskönyv 1830-ból Isteni ki annyi vész közt meg tartód hazánkat Jer most is oltalmunkra, s vezéreld csatánkat az élet és halálnak sorsát te intézed, Csak tőled vár szerencsét s áldást magyar néped. A negyedik versszak már a szabadságharc patriotizmusát idézi: / Ha vérbe s életünkbe fog kerülni harczunk, légyen meg akaratod, öröm lesz meghalnunk. csak kedves, szép hazánkat szabaddá s dütsővé Tedd minden népek előtt, most és mind örökké. A Szózat hangulatát idézi a második vers: Annyi csapás után, ezer veszély * között — melyekkel szép hazánk halálra küszködött, Te voltál és Te vagy legerősb védfalunk. légy a jövőben is remény csillagunk. A negyedik vers Vörösmarty Harci dalának átköti tése. A címe: Fölhívás. A harmadik és a negyedik versszakot idézzük: s hős fegyverén törik meg a * pusztító agyar. Hol az? ki most remegne fel kötni fegyverét! hadd adjuk a jövőnek gyalázatul nevét: s ne védné egytül egyig mint hős a drága hont, a’melyre párt ütőknek szilaj hatalma ront! A gazdag allvidéken dutong e vad csoport, s hazánk vég pusztulásán ohajtna ülni tort. De méltó bosszújában már talpon a magyar, Az utolsó, ötödik versnek címe: Nép Hymnus. Nem Kölcsey himnusza, hanem a császári himnusz: a Gott erhalte! Miért került a kötet végére? Ki tudja? Amikor az énekmásoló művét 1855. február 25-én ,,Pétsett” befejezte, még ezt kellett énekelni! Dr. Tóth István Mohács és környékének népdalgyííjtője i ii j-j i V 1 mmm W* *>**<•*% •**> 'W ***» «db * ^7* .*<4**s « * * » ''tiü-iivi: Éberling Mátyás diákhonvéd Százharminc évvel ezelőtt, 1849 nyarán a szabadságharc véres napjaiban a Kossuth-nó- ta dallamai hullámzottak az egész országon keresztül: „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje. Ha még egyszer őzt üzeni, mindnyájunknak el kell menni. Éljen a haza.” Szíven ütötte ez a nóta Kalocsán a piarista gimnázium 17 éves diákját Éberling Mátyást, és ő is felcsapott honvédnek. A helyi Olvasókör segítségére sietett a lelkes diáknak, és közköltségen katonaruhát készíttetett neki. Kmety György tábornok seregébe került. Maga a tábornok fogadta Hajós község közelében és beosztotta őt a Rákócziról elnevezett zászlóaljába. A kiképzés után hamarosan keresztülesett a tűzkeresztségen. Kmety serege Bácska és a Szerémség körzetében felsőbb parancs szerint rendezett visszavonulást hajtott végre és apróbb harcok között Pétervá- radig jutott. Ott kapták a pa- roncsot, hogy Temesvár felé meneteljenek, ahol a szabadságharc sorsdöntő ütközete várt rájuk. Közben Éberlinget vitézségéért tizedessé léptették elő. Augusztus 9-én zajlott le a szerencsétlen kimenetelű temesvári csata. A teljesen újjászervezett, nagyobb létszámú császári sereg — Haynau vezérlete alatt, több mint 200 ágyú kíséretével — valósággal szétszórta az elcsigázott honvédseregeket. Kmety tábornoknak köszönhető, hogy a vezérlete alatt lévő balszárny alakulatai rendezetten fedezték a másik két szárnyon küzdők visz- szavonulósát. A négy nap múlva bekövetkezett világosi fegyverletétel véget vetett a szabadságharcnak. Kmety Törökországba menekült, és később a krími háborúban növelte hadi érdemeit. A híres Rákóczi-zász- lóalj csoportokra oszlott, a hű bajtársak, a hazavédők egyszerre hazátlanok lettek, és ki ahogy és amerre tudott, ment, bújdosott. Éberling ezernyi baj, nélkülözés és szenvedés után szerencsésen hazaért szülőföldjére, Paksra, s még ugyanazon év őszén visszament Kalocsára, hogy megszakított tanulását folytassa. Uhl Antal Emlékezés Batthyány Kázmérra halálának 125. évfordulóján Életútját, felfogásának és politikai tevékenységének fejlődését áttekintve a legmegkapóbb az a széles horizont, melyet bejárt. Az ország egyik leggazdagabb földbirtokos családjának leszármazottja, mely évszázadokon át császárhűségéről volt nevezetes és maga is ilyen nevelésben részesült. Fiatalságát külföldön töltötte, kortársai szerint a mágnások üres életét élte. A valóságban külföldön eltöltött éveirőL igen keveset tudunk. Annyi azonban bizonyos, hogy megtanulta az angol, francia és olasz nyelvet és megismerte az angol mintájú kapitalista fejlődést, melyet mintaképnek tartott ugyanúgy, ahogy azt Széchenyi és Kossuth is tette. lagvizsgáló megépítésére vonatkozó tervét. Annak működésének elősegítésére alapítványt tett. Támogatta a herendi porcelángyárat stb. Szoros barátság fűzte Vörösmarty Mihályhoz. A költőt két jobbágytelek adományozásával anyagilag támogatta. Volt idő, amikor Vörösmartynak csak ez a jövedelem képezte megélhetését. A magyar politikai életbe apjának halála után, a magyar- országi birtokok öröklését követően kapcsolódik be. Tevékenysége a kezdeti időszakban talán inkább ösztönös és első- sórban gazdasági és kulturális téren bontakozott ki. Előbb a saját birtokain valósította meg gazdasági elképzeléseit: Az országban az elsők között örök- váltság-szerződést kötött már 1844-ben néhány falujával, majd ezek körét 1847-ben tovább bővítette. Baranyában Csehi (Drávacsehi), Szerdahely (Drávaszerdahely), illetve Siklós, Mozsgó és Palkonya (Drá- vapalkonya) szerződéseit ismerjük. Gyógyászati céllal továbbfejlesztette Harkányfürdőt stb. Kulturális tevékenységéből kiemelkedik a könyvkiadást támogató magatartása. Tagja még Bécsben annak a társaságnak, amely elemi ismereteket tartalmazó könyveket szerkesztett és azok megjelenését anyagilag támogatta. így adták ki Nagy Károly: A kis számító, valamint A kis geometria című könyvét. Támogatásával jelent meg a robot és a dézs- ma hátrányos hatásairól szóló tanulmánykötet, mely az általa hirdetett pályázat első három helyén végzett tanulmányokat tartalmazza. Részt vett a ro- honci gazdasági iskola szervezésében és alapításában. Birtokai egyikén, Bicskén támogatta Nagy Károlynak egy csilA reformmozgalomba bekapcsolódva tevékenysége - mindjobban átfogóvá vált, országos problémákkal foglalkozott, népben, nemzetben gondolkodott. „Visszamagyarosodása" érdekében megtanulta a magyar nyelvet és így az országgyűlés munkájába is bekapcsolódhatott. Hamarosan a Főrendi Ház ellenzékének egyik vezére lett, ahol liberális szemléletét nyíltan hirdette. Gazdasági tevékenységének országos léptékűvé válását az örökváltsóggal kapcsolatos nézetén kívül a Kossuth alapította, a magyar ipar kifejlődését támogató Védegyletben vállalt tisztsége jelzi.. Mint ennek elnöke, számtalan helyen mondott beszédet és hangoztatta az ipar fejlesztésének szükségszerűségét. Elnöke lett az ugyancsak Kossuth által szervezett ipari kiállításnak, valamint a Vukovár—Fiume vasútépítő társaságnak. Batthyány Kázmér portréja. Barabás Miklós miniatűrje. Közzétéve: Rózsa György—Spira György: Negyvennyolc a kortársak szemével. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata Budapest, 1973. bízott, ezért országos kormány- biztosnak nevezték ki és felhatalmazták arra, hogy saját belátása szerint cselekedjen. A felhatalmazással élve a baranyai nemzetőrség élén elfoglalta Eszék várát és biztosította azt a szabadságharc számára. Nem rajta múlott, hogy távollétében a várat áruló módon feladták. A polgári forradalom idején, 1848. április 22-én a kormány baranyai főispánnak nevezte ki. Itt, értesülve Jellasics aknamunkájáról megszervezte a Dráva-vonal védelmét, majd amikor Somogybán a Roth-Fi- lipovics féle sereg a Dráván, az ottani védelem hiányában mégis átkelt, majd Baranyán is átvonult, gerillatevékenységet szervezett. Ennek eredménye a pécsváradi Hardegg-vasasok lefegyverzése és az oroszlói rajtaütés, ahol az átvonuló hor- vát sereg lőszerszállítmányát elfogták. A kormány Batthyány Kázmér tevékenységében teljesen megPolitikai tevékenységének csúcspontját külügyminiszteri megbízatása jelenti. Legfontosabb feladata a független magyar állam létének elismertetése volt. A kapcsolatok felvételére követeket nevezett ki a legfontosabb államokba. A nyugati nagyhatalmakat kívánta megnyerni a magyar ügynek. A legintenzívebb kapcsolat Angliával alakult ki, de csakhamar rá kellett ébrednie, hogy a belső erőket, a nemzetiségeket kell megnyerni a szabadságharc ügyének. E felfedezés birtokában tárgyalásokat folytatott a nemzetiségek képviselőivel, melynek eredményeként alkották meg a nemzetiségi törvényt. Ennek lényege, hogy a magyarságnak a nemzetiségekkel azonos a sorsa és erre alapozottan rendezi a további együttélést. A törvény azonban már későn született, Az eddigiekben vázolt fejlődését elősegítette rendkívüli fogékonysága, a reformkorszellemének a befogadása és az érte való tennivágyása, lázas szervező ereje. Igen hamar felfedezte a rossz gazdasági és társadalmi berendezkedés hátrányait és mindent elkövetett annak megváltoztatására. Elveit a gyakorlatban is megvalósította, illetve ha erre nem volt módja, igyekezett annak megvalósítására mindenkit mozgósítani. Figyelemre méltó Batthyány elvhűsége, kitartása. Ugyanúgy, ahogy a reformok megvalósítása mellett síkraszállt, kiállt az ország függetlensége mellett, és azért a pillanatnyi sikertől függetlenül harcolt. Áldozatvállalása a legnagyobbak között volt. Személyes vagyonnal senki sem rendelkezett akkorával a szabadságharc vezetői között mint Batthyány, neki tehát anyagi értelemben is volt mit veszteni. A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült. Később Párizsban telepedett le, ahol a legbefolyásosabb körökkel tartotta a kapcsolatot. gyakorldti hasznosítására mór nem kerülhetett sor. Igen jelentős azonban erkölcsi szerepe, mert a világ első nemzetiségi törvényeként példát teremtett a közös problémák megoldására. Távollétében a Császári és Királyi Haditörvényszék felségárulás bűntettében bűnösnek találta és halálra, valamint teljes vagyonvesztésre ítélte. Az ítéletet a pesti Új Épület területén képletesen végre is hajtották. Memoárját rendeztette sajtó alá, amikor 1854. július 12-én váratlanul elhunyt. Schneider Lajos Dr. Füzes Miklós Schneider tajos mohácsi tanító Mohács és környékének lelkes magyar népgyűjtője volt. Kilencven évvel ezelőtt, 1889. július 27-én a Duna-menti városban, Mohácson született. Iskolai tanulmányainak elvégzése után kántor-tanító lett és először Kiskőszegen tanított 1914-ig. Az első világháború kitörésekor behívták katonának. Ebben az időben választották meg a mohácsi külvárosi iskola kántor-tanítójának. Állását azonban csak a háború befejezése után, 1918-ban foglalhatta el. Kiváló pedagógiai munkásságáért 1923-ban a mohácsi külvárosi iskola igazgató-tanítójává nevezték ki. 1910-ben Budafokon borgazdasági tanfolyamot, a következő évben pedig mezőgazdasági tanfolyamot végzett. 1927-ben a gazdasági iskola igazgatója lett. Schneider Lajos a zene szerelmese volt. 1912-ben magántanulóként beiratkozott a budapesti Zenekonzervatórium zongora- és zeneelméleti szakára. Itt 9 évfolyamot végzett el, de nem lehetett zenetanár, mert kitört az első világháború és katonai szolgálatot kellett teljesítenie. Mohács zenei életének egyik lelkes szervezője volt. Ö szervezte meg a 32 tagú mohácsi fúvószenekart. A mohácsi városi tanács e célra adott összegét úgy egészítette ki, hogy Éva László városi tanácsossal 1200 pengőt gyűjtött össze és ebből vásárolt hangszereket a zenekar részére. Kiváló karmesteri munkájáért 1931-ben elismerő oklevelet kapott. 1920-tól a mohácsi sokacok magyar, négyszólamú férfi dalárdáját vezette 10 éven keresztül. 1922-ben ő szervezte és vezette a Mohácsi Legényegylet dalárdáját. 1936-ban pedig mái a „Mohácsi gyöngyösbokréta’' zenei vezetője lett. A zenei élet további szervezéséről azonbar kénytelen volt lemondani, mert körzeti iskolafelügyelőnek nevezték ki. A Mohács és környéke nép dalainak gyűjtéséről azonbar nem mondott le. összesen 164C dalt és játékot qyűjtött össze ét jegyzett le. A leqtöbb népdal' Mohácson gyűjtötte, ahol c dallamokat hallás után azonna lekottázta. Gyűjtött még Püs pökszenterzsébeten (ma Erzsé bet), Dunaszekcsőn, a szekcső szigetben és Kölkeden is. Gyűjtőmunkája során ismer kedett meg Kodály Zoltánnal aki Mohácson háromszor it meglátogatta őt és népdal gyűjtő tevékenységéről elisme rőleq nyilatkozott. Körülbelü 240 dalt küldött Budapestre, c „Magyar Népzene Tóra” ki adásában is jelent meg gyűj téséből. Ezzel kapcsolatban le velezett Bárdos Lajos, Kerény György, Kiss Lajos és Lajthc professzorral is. A „Népzern Tára" lakodalmas és gyermékjá ték kötetében is jelentek mer gyűjtéséből. önállóan csak 1971. év ele jén jelent meg Schneider Lajo pedagógus, népdalgyűjtő anya ga ,,Mohácsi Népdalfüzet" cím mel. A félszáz kiválogatott mo hácsi népdalt a Magyar Tudó mányos Akadémián hitelesítet ték, majd ugyanott lektoráltál Is. A népdalfüzet legénydaloka és leánydalokat tartalmaz Mindegyikben azonos vagy ha sonló karakterű népdalok kerül nek egymás mellé, mint példá ul: szerelmi dalok, majd kato nadalok a sorozástól a leszere lésig. A népdalqyűjtő Schneider La jós I960, július 8-án Mohácsoi halt meg. 1971. február 20-ái Mohácson bensőséges ünnep ség keretében leleplezték < Schneider Lajos arcvonásait hí ven megörökítő domborművet Kecskés Lajos szobrászművés alkotását. Pusztai József
