Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-14 / 191. szám

1979. július 14., szombat Dunántúli napló 3 A búza 40 százalékát learatták Magtárban az őszi árpa, aratják a tavaszi árpát Egyszerre 35 mázsa búzát űrit a Dominátor kombájn tartálya. A szalántai tsz-ben a búza 60 százalékát már learatták. * 4000 vagon új búza a GMV tárházaiban Jól halad a szál ma betakarítás és a tarlószántás csay Imre csoportvezető szerint a tegnapi napig még senki nem kért segítséget. A boksái tsz-ben ugyan arat két Veszp­rém megyei kombájn, de az egyéni akció. Ott két héttel ké­sőbb érik a búza, s majd a baksaiak visszaadják a segít­séget. Az idén még Borsod me­gye sem jelentkezett. Az aratás egyébként teljes lendülettel folyik a megyében. Tegnapig befejezték az őszi­árpa betakarítását. A búza 40 százalékát aratták le, A szal­mabetakarítás követi az aratás ütemét, 40 százalékra áll. A cél az, hogy az idén egyetlen tábla szalmát se égessenek el, mert jóval kevesebb termett a vártnál. A tarlóhántóst a le­aratott terület 35 százalékán végezték el, és 3000 hektáron történt meg a másodvetés. Nagyüzem van, és e hét vé­gére, péntek—szombatra vár­ják a „csúcsot" a Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat átvevőhelyein. A tegnapi napon 48 raktárban, 9 malomban, 8 keverő üzemben, 3 bérelt és 15 szükség tárolóhelyen vettek át gabonát. Mágocson, a Béke Tsz egész éjszaka szállított a helyi GMV átvevő telepre. A duna- szekcsői és a dunafalvai tsz, egy-egy dunai uszályba rakodik a mohácsszigeti oldalon. Az 500 tonnás uszályok a hét vé­gén indulnak a csepeli kikötő­be. A malmok ezekben a na­pokban fokozatosan kezdik meg az új búza őrlését Most még óbúzával kevert a liszt, de a hónap végén már csak új liszt­ből sütnek a kenyérgyárak ke­nyeret. — Rné — Szövetkezeti néptáncfesztivál Élő bokréta Pécs főterén Csütörtökön volt az első olyán nap Baranyában, ami­kor a kombájnok reggel héttől este hétig egész nap dolgoz­hattak. A jó időt mindenütt igyekeztek kihasználni — hát­ha holnap újra esik alapon. Minden üzemképes kombájn dolgozott. Szalántán, a Hunyadi Tsz garéi határában öt kombájnt vontak össze egy táblába. Mire delet harangoztak és a Mó­rica vendéglőből megérkezett a kombájnosok ebédje, már csak a tarló és a rendre vágott szal­ma mutatta, hogy itt reggel még búzatábla állt. A tavaly Borsod megyét is megjárt sza­lántai kombájnos brigád Pá- vics Tivadar vezetésével a me­gye egyik leghíresebb arató­brigádja, Szeretnek és tudnak is dolgozni. Ha otthon végez­nek, mennek egy tsz-szel to­vább. Tavaly két hetet Ónodon dolgoztak, a csehszlovák határ közelében. Dicsérik őket amer­re járnak, igaz remek masináik vannak, jól karbantartott, kiváló strapabíró kombájnok, John Deere-ek, Claas Dominátorok, E—512-esek, Nyivók, sőt az idén „bevezették" a régi SZK— 4-eseket is. Most áll a búza, könnyű az aratás, Lémaft Sándor brigádtag vé­lekedik így, aki Dominátort ve­zet és jobb szereti a dűlt bú­zákat, hogy miért? Mert ha megdűl, akkor nagyobb a ter­més, több a kereset, az idén csak jó közepes ez is, az is. Ezért szeretné végig aratni a nyarat a brigád. ók már túl vannak a búzaaratás felén, s jövő héten végeznek, aztán mennek ahová hívják őket. Az effajta igényeket a Bara­nya megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyára kell bejelenteni. Dr. Tar­Menettáncban vonultak az együttesek a Kossuth Lajos ut­cán végig, ki a Széchenyi térre, ahol Haasz József, a Baranya megyei KISZÖV elnöke nyitotta meg tegnap este a szövetkezeti néptáncosok III. pécsi találko­zóját, A fesztiválon idén az eszéki Srdan Petrov Táncegyüt­tes, a román Naframa néptánc­együttes, a dombóvári Kapos, a dunaföldvóri Földvár, a tardos- bányai Vörösmórvány, a zala­egerszegi és a pécsi KISZÖV, a mecseknádasdi német nemzeti­ségi néptáncegyüttes, vaalmint az OKISZ Erkel Ferenc művész­együttese vesz részt. A megnyitó után, este táncházat tartottak a Megye utcai KlSZÖV-szék- házban. Ma délelőtt fél 11-kor az Ipari Vásár szabadtéri színpa­dán lép fel öt együttes, este 8- kor pedig, a Nyári Színház ke­retében a szabadtéri táncszínen gálaműsor lesz. Itt adják át a menettáncverseny díjait is a zsűri tagjai. Vasárnap délelőtt azok az együttesek lépnek szín­padra az Ipari Vásáron, akik szombaton nem szerepeltek. A néptánctalálkozó ezzel a mű­sorral zárul. Megalakult a Skála Coop Újszerű áruházi integráció jött létre július 1-én, azzal a céllal, hogy az ország szövetkezeti áru­házaiban a közös anyagbeszerzés megszervezésével bővüljön az áru­kínálat, s oly módon szélesedjen az áruskála, hogy ezt a vásár­lók az ország több pontján ér­zékeljék, ne koncentrálódjon egy- egy kiemelt helyen, városban. A SZOVÁRU Vállalat, valamint a Skála Áruház Vállalat egye­sülése révén alakult meg a Szö­vetkezeti Közös Vállalat, ennek tagja lett a pécsi Konzum Áruház is, melynek vezetőjét, Szemere Ferencnét megválasztották a Ská­la Coop igazgató tanácsának tagjává. Az integráció során olyan szövetkezeti áruházi rend­szert kívánnak kialakítani, amely­ben a tagáruházak megtartva teljes önnál lóságukat, árukész­letüket közösen szerzik be. Egy­séges technológiai rendszert ala­kítanak ki: hasonló módon ren­dezik be az áruházakat, melyek mindegyike viseli majd a Skála Coop megkülönböztető emblé­mát. Szélesedik azon monopol­cikkek köre is, melyeket kizáró­lag ezekben a „boltokban" áru­sítanak. A közel harminc vállalat, ezek közé tartozik a szigetvári és pé­csi szövetkezet mellett a siklósi és komlói szövetkezet is, egységes propagandaakciókat dolgoz ki, így mindegyik tagvállalatra kö­telezőek az azonos időben meg­rendezendő értékesítési akciók is. Az integráció élén tizenkét szak- bizottság dolgozik a közös mun­kaformák kialakításán, s an­nak meghatározásán, hogy a sző­kébb egyesülésbe, mely nagy­áruházakat vonják majd be: még nem dőlt el, milyen szank­ciókat alkalmaznak a „belépők­kel" szemben, de az bizonyos, hogy a most épülő komlói szövet­kezeti áruház háromezer négy­zetméter alapterületével, nagy eladóterével és önkiszolgáló ré­szével tagja lehet a szűkebb in­tegrációnak is. G. M. Pécsi állatorvos a moszkvai világkongresszuson Tanácskozás az élelmiszer- termelés fokozásáról, a kulturált táplálkozásról 8 A napokban érkezett haza Moszkvából, az állatorvosok XXI. világkongresszusáról dr. Ádám László, a pécsi Állat­egészségügyi Állomás igazga­tója. A rendszeresen, négy- évenként megrendezett kong­resszust az állatorvosok pári­zsi nemzetközi irodája szerve­zi. Moszkvában a világ kü­lönböző országaiból mintegy ötezer résztvevőt fogadtak: eb­ből 350 volt a magyar kül­döttség létszáma. A megnyitó után az állatorvosok szekció­üléseken vettek részt.- Melyek voltak azok a fő kérdések, amelyekkel foglal­koztak? — Az előadások témái két fő kédéscsoportot érintettek: az élelmiszertermelés fokozá­sát, illetve minőségi javítá­sát, valamint a kulturált táp­lálkozás problémáját.- Mi az állatorvosok fel­adata az élelmiszertermelés fokozásában? — Mi közvetett módon se­gítjük elő az állati termék előállításának fokozását, il­letve minőségi javítását. Gon­dolok itt a járványok meg­előzésére, illetve gyógyításá­ra, a fiatal állatok felnevelési veszteségének csökkentésére, a szaporodás növelésére, a higiénia fokozására és a technológia modernizálására. Fontos, hogy minél nagyobb értékeket, minél több élelmi­szert mentsünk meg az embe­riség számára. A világ közel egyharmada éhezik, így a mi munkánk rendkívül nagy je­lentőségű.- Ezeknek a feladatoknak a végrehajtásában Magyarország a többi országhoz viszonyítva hol áll? — A világszínvonalhoz vi­szonyítva nem állunk rosszul, ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek tennivalók. Igaz, régóta nem volt járvány, de ennek megelőzése, vala­mint a termelési technológia javítása nálunk is fontos fel­adat. Ezen a téren Baranya jobb az országos átlagnál. — Szó volt a táplálkozási kultúra fejlesztéséről is ... — Igen. A zsír nélküli, fe­hérjedús táplálék előállításá­nak kérdésével foglalkozunk. A cél a zsírszegény húsok: a hal, a baromfi fogyasztásának növelése. Intenzív ipari, mezőgazdasági fejlesztés az HSZEP Vili., IX. kongresszusának szellemében Beszélgetés Walter Schulzcal és Kari Genninggel „A pártmunka tapasztalatai és problémái Schwerin megye iparában és mezőgazdaságá­ban a magas teljesítménynö­vekedés biztosítására, azok­nak a fő feladatoknak a si­keres és egységes megvalósí­tására a gazdaság- és szo­ciálpolitikában, amelyeket a Német Szocialista Egységpárt Vili. és IX. kongresszusa ha­tározott meg." E fő témakört taglalták azok az előadások, amelyeket Walter Schulz, Schwerin megye pártbizottsá­gának osztályvezetője és Kari Genning osztályvezető-helyet­tes tartott — tart ma is - és ezekről a kérdésekről folytat­tak beszélgetést a Dunántúli Napló munkatársával. — Milyen úton jutottak el a mai szintre, és hogyan tudnák összefoglalni a legjelentősebb gazdasági eredményeket? san kapcsolódó fő feladatot jelölt meg többek között. Egyrészt növelni kell a terme­lést és annak hatékonyságát s ezzel párhuzamoson fokoza­tosan megszüntetni a falu és a város közötti lényeges kü­lönbségeket. KARL GENNING: - Törté­nelmileg nézve rövid idő alatt alakult át Schwerin megye — pártunk vezetésével testvéri szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal — elmaradott agrár me­gyéből ipari-agrár megyévé. Különösen a Vili. pártkong­resszus óta történtek olyan in­tézkedések, amelyeknek tárgya és célja a megye anyagi, technikai bázisának további erősítése volt. 1971 és 1977 kö­zött a megye összes beruházá­sainak több mint egyharmada Walter Schulz (balról) és Kari Genning (jobbról) beszélgetés közben WALTER SCHULZ: -Szakte­rületemről, a mezőgazdaság­ról elmondhatom, hogy a fej­lődést vidéken az 1945-ös de­mokratikus földreform vezette be. Élve a szovjet hadsereg­nek a fasizmus felett aratott győzelme által kapott lehető­ségekkel, jóvátettük a paraszt­ságot ért, évszázadokon át tartott igazságtalanságokat. A lenini szövetkezeti elvek alko­tó alkalmazásával, fokozódó termelés mellett fejeztük be 1960-ban a mezőgazdaság szocialista átalakítását. Pár­tunk 30 éve eredményesen ha­tó agrárpolitikáját bizonyítja az a fejlődés, amely Schwe­rin megyében tapasztalható. Ma, köztársaságunk mezőgaz­dasága a lakosság élelmi­szerszükségletének több mint a 90 százalékát termeli meg. Ma egy mezőgazdasági dol­gozó több mint nyolcszor ak­kora értékű terméket állít elő, mint a 30 évvel ezelőttiek. A Vili. pártkongresszus szellemé­ben fokról fokra a nagyipari termelés szintjére kellett emel­ni a mezőgazdaság teljes ter­melési módját. A IX. párt- kongresszus pedig két, szoro­— Ezen a téren Magyaror­szág nincs az elsők között. . ■ — Magyarország sertésfo­gyasztó ország. Más, fejlettebb országokban a táplálkozási kultúra is fejlettebb. Több ha­lat, baromfit, tejet és tejter­méket fogyasztanak. — Az emberiség létszáma rohamosan nő. Vajon az élelmiszertermelés lépést tud tartani ezzel a növekedéssel? — Lépést kell tartania, és erre a lehetőség is megvan: egyre gyorsuló ütemben vál­tozik a technológia, és ezál­tal mind jobban nő a terme­lés. Ezenkívül mór megkezd­ték a növényi eredetű fehér­jék bevonását is, ilyenek az alga, a szójabab. Ez tökéle­tesen pótolja az állati fehér­jét, egyelőre dúsítással hasz­nálják, de ez még kísérleti stádiumban van. A kutatók minden lehetőséget megra­gadnak a jobb, olcsóbb és minél nagyobb mennyiségű élelmiszer előállítására. Thiery Henrietta az ipar fejlesztését szolgálta. «Új üzemek is épültek, mint például a műanyaggépgyár, a hidraulikai művek és a bőr­gyár, Schwerin déli részén. Tervszerűen nőtt a munka gé­pesítése és automatizáltsági foka. Ezzel párhuzamosan je­lentősen emelkedett a munká­sok és más dolgozók politikai érettsége, szellemi, kulturális színvonala. Az ipari áruterme­lés megyénkben 1978-ban 25,6 százalékkal emelkedett a há­rom évvel ezelőttihez képest. A legnagyobb eredményeket ott tudták elérni, ahol az üze­mi pártszervezetek és a szak- szervezet erős befolyása biz­tosítani tudta, hogy minden kol­lektíva elé naponta felmérhető teljesítményt tűzzenek felada­tul. Ezek adták meg a magas­szintű munkaverseny-kötelezett- ségek alapját. — Előadásuk során elhang­zott, hogy a jövőben a tervek egyre inkább teljesitménycent- rikusak lesznek. Milyen felada­tok hárulnak a pártszervekre a nagyobb teljesitmény és jobb minőség elérésében? WALTER SCHULZ: — Arra törekszünk, hogy a legjobb szö­vetkezeti parasztokat és mun­kásokat a párt számára meg­nyerjük, nagy figyelmet szen­telünk a különféle gazdaságok közötti szoros és elvtársias együttműködésre. Igen aktív agitációs munkát folytatunk minden szinten és sokféle for­mában a legfontosabb felada. tok megértetése, elfogadtatása céljából. A marxizmus—leniniz- mus klasszikusaira támaszkod­va, a szövetségi politikánkkal azt kívánjuk elérni, hogy a mun­kásság és parasztság együtt, egymást segítve vegyen részt a termelésben, a párt irányítá­sával. KARL GENNING: A „tudo­mány-technika tervét" hatéko­nyan bevontuk a szocialista munkaversenyekbe. A terv túl­teljesítésének céljait illetően semmi hiányosságnak nem adunk helyt a munkában, össz­pontosítjuk politikai tömeg­munkánkat — egyre fokozódó erővel — arra, hógy mindenütt megértsék: szocialista társa­dalmunk fejlődésének fő kér­dése népgazdaságunk teljesítő- képességének növelése, az ér­tékesíthető végtermék növeke­dése. Kurucz Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents