Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-13 / 190. szám
A vasutasok megkezdték a felkészülést A labdarúgó NB l-be jutott PVSK játékosai frissek voltak. Csütörtökön délelőtt játékosértekezletet tartottak, utána megkezdték az edzéseket. Ezen a héten csak délelőtt tartanak foglalkozásokat, hétfőtől napközis rendszerben készülnek és délelőtt, délután is lesz edzés. Az első edzésen 25 játékos vetkőzött le, köztük négy új fiú: a szekszárdi Szőcs, a komlói Iván, a barcsi Winkler és a BTC-től a PVSK-hoz került Brezniczki L. John Holt jó jósnak bizonyult A gerelyhajitás győztese, a finn Härkönen Mátai Andrea a léc felett Egy régóta ismert nagy sportember, AI Oerter Schwerini sportolók Baranyában Beszélgetés Ursula Koschitzkival, a küldöttség vezetőjével A torna, a cselgáncs és a röplabda a legeredményesebb ■ Az iskolások hetvenhárom százaléka sportol Bemutatkozik a BSC Hydraulik Nord Szerdán éjszaka érkeztek meg Mohácsra a magyar— NDK barátsági hét alkalmából Baranyába jött schwerini sportolók, de csütörtökön kora délelőtt már a Zsolnay-mú- zeum ritkaságait nézegették, őszinte érdeklődéssel. Ezután ellátogattak a Vasarely-, az Uitz- és a Csontváry-múze- umba, majd délután útra keltek Zobák-aknára. A vendéglátók felajánlották, hogy „lazítanak” a programon, ha fáradtak. Szó sem lehet róla — mondták —, azért jöttünk, hogy megismerkedjünk Baranyával. Szinte minden percük ki volt használva, így aztán a küldöttség vezetője Ursula Koschitzki, aki — nálunk így mondanák — körzeti sportfelügyelő, ebédidejéből szakított néhány percet a beszélgetésre. — Kérjük, beszéljen az önök területének sportéletéről. — Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy nagyon jó és eredményes sportélet van nálunk. Mintegy 30-féle sportágat űznek, a legeredményesebben a cselgáncsot, a tornát és a röplabdát. — Ez nem kis dolog, hiszen az általában nagyon eredményes NDK-s sportmozgalom az ön által említett sportágakban is kiemelkedő színvonalon van. — Nem is könnyű „szállítani" az eredményeket, sokat kell dolgoznunk érte, de megéri, rengeteg örömünk van benne. — Tudjuk, egy ilyen beszélgetés keretében nehéz válaszolni a következő kérdésre, de mégis érdeklődnénk: mik a fő mozgató rugói az NDK- sportolók világraszóló eredményeinek. — A fejlődés fő forrása a párt és az állam hatalmas támogatása. Ezenkívül nagyon fontos az alap: az iskolai sport. A mi területünkön az iskoláskorú gyermekek 73 százaléka sportol valamilyen egyesületben, s ez az arány körülbelül ugyanennyi az NDK többi részén is. Az évente megrendezésre kerülő, rendkívül népszerű sparíákiádon a gyermekek 90 százaléka vesz részt.- Nálunk, Magyarországon nagy gond, hogy sok tehetség kallódik el. önök hogy őrzik meg az értékes fiatal sportolóikat?- Nem könnyű dolog, ennek alapfeltétele az iskolai szervezetek és a sportszervezetek rendkívül szoros együttműködése, mely végigkíséri a fiatalokat a fejlődésük állomásain.- Azt hiszem, nagyon fontos, hogy a fiataloknak legyenek példaképeik. Az NDK sportja nem szűkölködik ilyenekben. önök a saját területükön kiket állítanak példaképül a fiatalok elé?- Tőlünk indult el az olimpiai győzelmi dobogó felé Jochan Baohfeld, az ökölvívó olimpiai bajnok, a röp- labdázók közül Uwe Westfall és Gudrun Gertner képviselte hazánkat és minket schweri- nieket a legutóbbi olimpián. Nagy reménységünk Martina Schmidt, az ifjúsági válogatott röplabdázó.- A schwerini sportolókat most egy labdarúgácsapat képviseli Baranyában. Kérjük, mutassa be őket.- A BSC Hydraulik Nord labdarúgói az idén kerültek fel a második ligába. Jó kis csapat, nagyon népszerűek, szép számú nézőközönségük van, és reméljük, hogy megállják helyüket a magasabb osztályban. A csapat egy hidraulikus szállítóeszközöket készítő, kétezer dolgozót foglalkoztató gyár együttese, melynek termékeit ismerik már szerte a világon. Szeretnénk, ha labdarúgóink jó benyomást keltenének ma a bólyi és vasárnap a mohácsi mérkőzésen.- Milyen kapcsolataik voltak eddig a magyar sportolókkal?- Figyelemmel kísértük az eredményeiket, tudjuk, hogy nagy hagyományaik vannak, főleg labdarúgásban, de személyesen még nem volt módunk tapasztalatokat szerezni az önök sportjáról. Most azért vagyunk itt, hogy ezzel is gazdagodhassunk. Belénessy Csaba Atlétikai gala a népstadionban ____________ * ..„.I... II— — I— ■ — M ár harmadszor csörren meg a telefon a szerkesztőségi szobában. Ugyanaz a finn kolléga telefonál. Ritka dolog az ilyesmi. Mert vagy érdekli a sportújságírót az „esemény”, s akkor elutazik a színhelyre, vagy nyugton marad mindaddig, amíg — igazán csak néhány perc késéssel — a nagy hírügynökségek beszámolnak az eredményekről. * Mégis, a finn, harmadszor kérdezi: „Mennyit hajítottak a finn gerelyesek?” És szinte látjuk magunk előtt az arcát, amikor honfitársai kettős sikeréről számolunk be, amikor megmondjuk, hogy Arto Härkönen nyerte az Aranygerelyt... Az „Aranygerely” a legrangosabb összecsapás a Budapest Nagydíjon. A Dubai emírség és az IAAF (nemzetközi szövetség) díja, amelyet a világ legjobb gerelyhajítói számára írt ki'. Erre a számra nem lehet nevezni, csakúgy, mint az „Aranymérföldre" sem. Ide csak meghívhatják az atlétákat. A szövetség vezérkara kézbeveszi a világranglistát, s aki nem beteg, nem sérült: megtiszteltetésnek veszi, ha meghívják. Épp ilyen megtiszteltetés az is, ha egy ország, egy város „arany” számot rendezhet. Nem más ez, mint az IAAF látványos gesztusa. Azt jelenti: elismerjük, hogy az adott számban világklasszis atlétái vannak az országnak, hogy a rendezők méltó keretet tudnak adni a viadalnak. Ahhoz tehát, hogy a Népstadionban összecsaphassanak a világ jelenlegi legjobbjai, arra volt szükség, hogy Budapest — tavaly első ízben — megrendezze a Budapest Nagydíjat. Azelőtt is volt atlétika a Népstadionban; csak persze atlétika és atlétika között annyi a különbség, mint mondjuk egy 94 méteres és egy 74 méteres dobás között. A Nagydíj szervezői nagy versenyről álmozod- tak. Békési László, a szervező bizottság elnöke, a fővárosi tanács elnökhelyettese már tavaly elmondta, miért: „Budapest hosszú évek óta ad otthont komoly kulturális rendezvényeknek, sok, nagy horderejű politikai tanácskozás színhelye is, orvosi és gazdasági szimpozio- nokat tartanak itt, csak valahogy az igazán rangos sport- esemény hiányzott az események közül..." Hiányzott. Ma már mi is „így fogalmazhatunk; múlt időben. Ma már azt mondhatjuk: az atlétikára vonatkozó állásfoglalásnak az a része, amely-" kimondja: ...... meg kell kísér elni a sportág élvonalának a nemzetközi élmezőnyhöz való felzárkóztatását. Ennek elősegítése érdekében ... kerüljön megrendezésre Magyarországon olyan nagy sportesemény ..., amely egyúttal alkalmas a sportágban elért fejlődés lemé- résére” — megvalósult. John Holt, a nemzetközi szövetség főtitkára már tavaly megmondta: „Fényes jövőt jósolnak a Budapest Nagydíjnak. Meglátják, a jövőben még több világklasszis jön, és ez egészen bizonyos, hogy hozzájárul a magyar atlétika általános színvonalának felemelkedéséhez ..." És John Holt jó jósnak bizonyult. Jöttek a világklasszisok. Röpke statisztikát készítettünk az idei nagydíj több, mint 200 résztvevőjéről. Volt közöttük hat olimpiai bajnok, három Európa- bajnok, három világcsúcstartó és három világranglistavezető. Hogy sok ez, vagy kevés? Ha azt vesszük, hogy az olimpiákon, EB-ken több, mint negyven számban — köztük váltókban is — bajnokokat avatnak, akkor — kevés. De ha azt, hogy egy-egy idényben — és ez napjainkban már szinte az egész évet jelenti — legalább háromszor annyi igazán rangos versenyt rendeznek, mint ahány nap van az „idényben", akkor viszont sok. Ma már nem lehet „üres” napot találni a sportnaptárban, a Budapest Nagydíjjal egyidőben zajlott például a Pán-Ameri- kai játékok, és többek között a Franciaország—Finnország válogatott találkozó, a szovjetek, lengyelek, NDK-beliek pedig a néhány nap múlva sorra kerülő Európa Kupa döntőre készültek . .. Volt közöttük, akinek beleillett a felkészülési tervébe a Nagydíj, volt, akinek nem ... A több, mint tucat világklasz- szis és a „csak nemzetközi klasz- szisok így is jó szórakozást nyújtottak annak a közel húszezer nézőnek, aki kilátogatott a Népstadionba, s annak a ki tudja hány nézőnek, aki a televízió előtt élvezte, izgulta végig az eseményt. Híres bajnokok, pályafutásukra emlékezve nemegyszer elmondják: akkor kaptak kedvet a sporthoz, amikor valamelyik nagy versenyen megláttak egy-egy magyar sportolót a dobogó legfelső fokán... Az olimpiai bajnok és világcsúcstartó Moses, a 400 méteres gátfutás győztese az eredményhirdetésnél Az 5000 méteres síkfutás élbolya utáni mezőny, az élen a komlói Bauerral, mögötte a csepeli Szekeres Fotó: Sági Tamás Ezen a Nagydíj-versenyen — és ezt remek dolog leírni — láthattak a fiatalok ilyen sportolókat. Ha példájuk nyomán csak néhány ezer gyerekben fogalmazódik meg a vágy, az igény ... Ha nem is lesz belőlük olyan klasszis, mint amilyen az idei Nagydíj-győztes Moses és Petrova, akik két díJátékosloborzó a Mohács-Véméndi TE-nél A labdarúgó NB ll-be jutott MVTE július 19-én, csütörtökön délután 15 órakor Mohácson a Kórház úti pályán játékos- toborzót tart; a 10—17 éves korú fiatalok jelentkezését várják. Jelentkezni Dárdai Ferenc edzőnél lehet. Mai sportműsor LABDARÚGÁS. Nemzetközi mérkőzés: Bólyi MEDOSZ-Schwerin, Boly, 16.30. szes ezüstkupát vehettek át a banketten, már megérte, hogy megrendeztük ezt a Nagydíjat Dunántúlt napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: Mitzki Ervin Főszerkesztő-helyettesek: Báling József és Hallania Erzsébet Szerkesztőségi ügyelet 8—20 óráig 10-053. 20 óra után 15-726 Kiadja a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pécs, Pf.: 134. Hunyadi út 11. 7601 Telefon: 15-000, 15-762, 15-852, 15-245, 15-264 Szerkesztőség telex: 12-421 Kiadó telex: 12-320 Készült ofszet rotációs eljárással Saphir 96-os gépen Pécsi Szikra Nyomda Pécs, Engel János u. 8. 7630 Tel.:13-177, 13-696. Telex: 12-211 Felelős vezető: Szendrői György Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra 30,— Ft negyedévre 90,— Ft, egy évre 360,- Ft Indexszám: 25 054 ISSN 0133-2007 BÁNFI HAJSZESZ ISMÉT KAPHATÓ A DOMBÓVÁRI NAPSUGÁR ÁRUHÁZBAN!
