Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)

1979-07-12 / 189. szám

2 Dunántúli napló 1979. július 12., csütörtök főpróbák, esőnapok Kezdés előtt a Nyári Színház Küszöbön a Pécsi Nyári Szín­ház idei programjának meg­kezdése. Teljes az üzem a köz­ponti irodán, a város több pontján árusítják a jegyeket, a helyszíneken (Szabadtéri Tánc­szín, Tettye, Barbakán várárok, Csontváry udvar) folynak a pró­bák, helyenként már a főpróbák is. Pécsre érkezett a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes kórusa, továbbá László Margit, Fülöp Attila, Barlay Zsuzsa, az Opera­ház magánénekesei, akik kórus­sal és zenekarral együtt már a pénteki Rekviem-előadás főpró­báját énekelték tegnap este Nagy Ferenc karmester irányí­tásával. Ghelderode A Nagy Halál balladája c. groteszk bo­hózatának főpróbáját ma este tartják meg a szombat esti pre­mierhez. A múlt heti esős időjárás miatt sajnos elég sok próba el­maradt, illetve szabad térről a négy fal közé szorult. Követke­zésül a „száraz” estéken — éj­szakába nyúlóan — intenzíveb­ben folynak a próbák. Ezek — érthetően — a korábbi tervektől eltérően nem nyilvánosak. A szálláshelyek most hét vé­gén és a Pécsi Ipari Vásár idő­szakában eléggé zsúfoltak. Ezek a gondok a vásár után várha­tóan enyhülnek. A Meteorológiai Intézet kö­zéptávú előrejelző szolgálatától kapott tájékoztatás szerint a hét vége és a jövő hét eleje a mostaninál melegebbnek ígér­kezik. A várható időjárásról naponta, a jövő hetiről a hét végén adunk információt. Eső­napokkal kapcsolatban ugyan­csak naponta tájékoztatjuk az érdeklődőket. A műsorban lé­nyeges változás nincs, a nyári színház időszakában a júliusi Pécsi Műsorban kiadott műsor­rend a mérvadó. A napi esemé­nyekről és a várható fontosabb bemutatókról folyamatosan be­számolunk olvasóinknak. Jegyek néhány kivétellel va­lamennyi előadásra kaphatóak még. A Balettgála-estre már csak korlátozottan; s a július 18-i tettyei előadásra is csak­nem minden jegy elkelt. A töb­bi előadásra még eléggé sok az üres hely. Bizakodunk azon­ban, hogy a pécsi közönség az idei évben sem hagyja cserben a Pécsi Nyári Színház rendez­vényeit. A Baranya megyei Tsz-szövetség tárgyalta Fellendülés várható a baromfihús-értékesítésben Évente és fejenként 16 kiló baromfihúst és 270 darab to­jást fogyasztunk, de a terme­lés és a kínálat ennél na­gyobb fogyasztást tenne lehe­tővé. A feldolgozott boromfi 70 százaléka exportra kerül. Az erősen kínálati jellegű tő­kés piac, a szeszélyesen ala­kuló, gyakran az önköltségnél is alacsonyabb exportárak, nagyobb rugalmasságot, meg­fontoltabb fejlesztési döntése­ket kívánnak, az eddigieknél jobb minőségű, versenyképe­sebb termékek előállítását kö­vetelik meg. Különös súllyal jelentke­zik ez a gond Baranyában, ahol a baromfitenyésztés az ötödik ötéves tervben is a megye mezőgazdaságának leg­dinamikusabban fejlődő ága­zata. Ez időszakban került át­adásra az évi 700 vagon ka­pacitású pécsi baromfifeldol­gozó. Egyidejűleg azonban, olyan új, nagy termelőkapa­citások léptek be - Baksa, Bólyi Kombinát, Somberek — hogy az így keletkezett áru­többletek már messze meg­haladják a megye feldolgozó képességét. A gazdaságtalan tojásexport miatt csökkenteni kellett a tojóállományt — Ba­ranyában mintegy 80 000 to­jótyúkot vágtak le — s néhány kisebb termelőszövetkezet fel­számolta húsbaromfi termelé­sé'; is. Ezek a körülmények tették időszerűvé a Baranya megyei Tsz Szövetség tegnapi ülését, amelyen az elnökség a ter­melés fejlesztési és közgazda- sági bizottság előterjesztése alapján megtárgyalta a ba­romfi ágazat termelésének és értékesítésének helyzetét. Az ülésen részt vett és felszólalt Czégény József, a megyei párt-vb tagja, a Baranya me­gyei pártbizottság titkára, dr. Kisjakab Lajos, a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát vezér- igazgatója, a Baromfifeldolgo­zó Közös Vállalat igazgatóta­nácsának elnöke, és Tóth Má­Első és legfontosabb a kiváló minőség Emelik az átvételi árakat tyás, a Baromfiipari Tröszt vezérigazgató-helyettese. Felszólalásában Tóth Má­tyás hangsúlyozta, hogy Bara­nya megyében o baromfi ága­zat mutatói - takarmányfel- hosznáiás, önköltség, jövedel­mezőség — lényegesen jobbak az országos átlagnál, ami az ágazati integráció magas fo­kának, a saját takarmányke­verő üzemek nagyobb számá­nak, s nem utolsósorban a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát jóminőségű naposbarom­fi ellátásának köszönhető. (Bolyban a kelésgyenge állo­mányt lefojtják, téglát ki sem adják a termelő partnerek­nek). A második félévi és a jövő évi piaci lehetőségekről adott tájékoztatójában rámu­tatott; a baromfiipar túl von az értékesítési mélyponton. A felhalmozott készletek elfogy­tak, feloldották az átvételi kor­látozást. A tőkés világpiaci árak az év végéig fokozatoson emelkednek, minden termelő annyi broiler csirkét állíthat elő, amennyivel a feldolgozó kapacitás meg tud birkózni. 1980-tól várhatóan 15 száza­lékkal emelkednek a baromfi felvásárlási árak, ezen belül a broiler csirke ára 17,6 száza­lékkal lesz magasabb. Az át­lagnál nagyobb mértékben nö­velik a liba és a pecsenye- kacsa átvételi árát is. Egyide­jűleg — a tőkés piac igényei­hez igazodva - szigorítják a szabványt, áttérnek a vágóhe­lyen történő minősítésre. Olyan objektív minősítési rendszert dolgoznak ki, amely minőségi áru előállítására serkenti a termelő és feldolgozó üzeme­ke; egyaránt. Egységesítik a sok vitára okot adó libamáj minősítési rendszert is. Az évi 700—800 tonnás libamáj ex­portot a következő' években is fenn kívánják tartani, s ha o piac bővül, tovább is növelni. Az ágazati jövedelmezőség­ben az integrációs erősítés és a szakosodás kínál további lehetőségeket. — Rné — tgísmerni, me megöuni a rét ni etet! Az ország első környezet­és természetvédelmi tábora nyílott meg Sikondán A hangsúly a műszeres vizsgálatokon, a megelőzésen Három m-betűvel kezdődő szót, vagyis három nagyon fon­tos feladatot hangsúlyozott a környezet- és természetvéde­lemmel kapcsolatban tegnap Sikondán Váradi József, az Együttműködési megállapodás az MTESZ és a Pécsi Akadémiai Bizottság között A műszaki és a természettu­dományok helyi szakemberei­nek tudományos munkára való mozgósítására és szervezésére, a tudományok művelésének el­mélyítésére és összehangolásá­ra, Baranya gazdaságpolitikai célkitűzéseinek a párt tudo­mánypolitikai irányelvei szelle­mében történő hatékony megva­lósítására együttműködési meg­állapodást kötött az MTESZ Baranya megyei Szervezete és a Magyar Tudományos Akadé­mia Pécsi Bizottsága. A két évre szóló megállapodás okmányát a pécsi Technika Házában, ün­nepélyes keretek között tegnap délután írta alá Jazbinsek Vil­mos, a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek elnöke és dr. Tigyi József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia Pécsi Bizottsága alelnöke. Az együttműködési megálla­podás többek között előirányoz­za a megye gazdasági koncep­ciói megalapozásához hozzá­járuló közös munkabizottságok létrehozását, szükség szerint közös rendezvények tartását, ebben az esetleges párhuza­mosság elkerülését, sokszálú in­formációcserét. a nyeremény, amely visszakerül a takarékba Kifizették Siklóson a nyereményt Csaknem félmillió forintot nyert a lottón Fóris Sándorné, siklósi lakos. A nyereményt teg­nap vette át a helyi OTP-fiók- ban. A boldog nyertes a siklósi termelőszövetkezet tagja, rok­kantnyugdíjas. Férje a helyi Vá­rosgazdálkodási Vállalat dolgo­zója. Két lányuk van, közülük az egyik már férjnél van és két gyermek édesanyja. A másik szülésznő, most készül kétéves líbiai kiküldetésre. Fóris Sándorné 1957 óta lot­tózik, kezdetben 30—40 szel­vénnyel játszott. Később ez a szám tízre csökkent és a lottó tavalyi áremelkedése óta már csak két előfizetéses szelvényt vesz havonta. Mivel komolyabb nyereménye eddig még nem volt, abba akarta hagyni a lot­MEGáLLOPODÓS A vízügyi nagy létesítmények, így a nagymaros-gabcsikovói vízlépcsőrendszernek és a csongrádi vízlépcső építése so­rán föllelhető történeti, régésze­ti emlékek feltárására, meg­mentésére megállapodást kö­tött a Kulturális Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal. A benne foglaltak szerint a vízügyesek és a régészek, tör­ténészek egyeztetik teendőiket, hogy a múlt értékei ne vesz- szenek kárba, s hogy az ása­tások se okozzanak késedelmet az építési munkálatokban. A leletmentés a minisztérium ál­tal kijelölt múzeumok és a Ma­gyar Tudományos Akadémia régészeti intézetének feladata, az Országos Vízügyi Hivatal pedig geodéziai felméréssel, légifényképezéssel és anyagi­akkal is támogatja munkájukat. A régészek is felkészültek a Régészeti feltárás Nagymaros- Gabcsikovó térségében nagy vízműépítésekre: a nagy­maros—gabcsikovói dunai viz- lépcsö-rendszer tájformáló ta­lajmunkáit megelőzően, máris kutatják a múlt idők emlékeit. Igen jó helyen „kereskednek" e Duna-kanyari tájékon, hiszen az emberiség számos települé­se már több ezer éve is a vizek partján keletkezett. Meglehet, ilyen messzi múltról valló emlé­ket itt nem vet ki a föld, de ennél több régészeti érték vár­ható a római időkből, a nép- vándorlás korából. Végigkíséri a folyamat az egykori római bi­rodalom húsz évszázados em­lékei: hajdan a Dunánál húzó­dó keleti határvonalat — a li­mest — erődítmények őrizték, az Aquincumban állomásozó légió katonái figyeltek az őr­toronyból, szállták meg a vidé­ket föl Visegrádig, s még afö­lött. Kelták, rómaiak, avarok szokásairól, viseletéről, minden­napjairól tanúskodó eszközö­ket, szerszámokat, csatokat, edényeket hoz napvilágra a ré­gész ásója. A szakembert a technika is segíti: a légi felvé­telek nyomán rajzolódnak ki azok a talajrétegek, amelyek sejtetik az egykori települések helyét, kiterjedését. A Nemze­ti Múzeum tudós szakemberei szerint értékes leletek várhatók Nagymaroson és környékén: a falu ugyanis a középkorban rangos város volt. A régészeti föltárás, akárcsak másutt, itt is befejeződik még az építési munkák, illetőleg a duzzasztás megkezdése előtt. tózást, és szinte csak véletlen, hogy mégis kitöltötte az e ha­vit. Családi számokkal játszik: születési évekkel, illetve élet­korokkal. Ez utóbbiakat évente eggyel növeli. A nyertes szel­vényen megjátszott számok: 50, 56, 57, 59, 74. — Mihez kezd ezzel a ren­geteg pénzzel? — Vettünk színes tv-t, új hű­tőszekrényt, lesz új szőnyeg- padló is. A többit betettük a takarékba. Aztán, majd ha Éva lányom hazajön Líbiából, akkor meglepjük egy autóval. — Magára nem akar köl­teni? — A gyerekeimnek adom. Ha majd megkapjuk az autót, elmegyünk ide-oda . .. — Amikor megtudta, hogy négyese van?.., — Épp a fodrásznál ültem, ott hallgattuk a rádiót. Mond­tam magamban: ez is megvan, az is. Azt nem tudtam, hogy egy szelvényen. Közben hallom: „Hogy lehet ilyen lehetetlen számokat kihúzni! Nincs senki, oki ezekkel játszana ...” No, erre én nem szóltam, haza­mentem, és rögvest megnéztem: bizony négyes lett. A család is nagyon örült, hiszen eddig még csak kettesre, meg hár­masra futotta, de nagy ritkán. Ezenkívül rejtvényt is szokott fejteni, de ott még sosem nyert, és néha vesz egy-egy borítékos sorsjegyet is. A lottózást ez­után sem hagyja abba, sőt, a számokon sem változtat. A pontosan 495 176 forint ér­tékű négytalálatos nyeremény Baranya megyében az eddigi legnagyobb összeg, a lottó történetében. Ennél nagyobb összeget 1960-ban, a 16. héten fizetett a lottó, szintén négyes találatra: 888 367 forintot, va­lahol az országban. Thiery Henrietta OVH főosztályvezetője, aki megnyitotta az első országos úttörő környezet-, és természet- védelmi szaktábort. Ezek: meg­ismerni, megszeretni és meg­óvni a természetet, a környeze­tet A tábor szervezői, így a Ba­ranya megyei Tanács, az OVH, a Dél-dunántúli VÍZIG, az Or­szágos és a Baranya megyei Úttörő Elnökség, az OKTVH, a Dél-dunántúli MÉH csaknem negyed millió forintot adtak össze, hogy 11 nap alatt me­gyénk legjobb vízügyi, erdész-, KÖJÁL-, ornitológus-, szakembe. rei foglalkozzanak a csaknem kétszáz ifjú táborlakóval, akik 19 megyéből és Budapestről ér­keztek a festői környezetben lévő táborba. A Baranya me­gyei Tanács több mint száz­ezer forintot fordított a megyei Környezet- és Természetvédel­mi Szakbizottság tagjainak a szellemi támogatásával munka­füzetek és vizsgáló műszertás­kák kiadására, elkészítésére. Egy műszertáska értéke 200— 300 forint, mindegyik gyerek ezzel dolgozik, talaj-, levegő-, vízmintát vesz, vizsgál, bizo­nyos szintű kísérleteket végez­het. Megtanulják a környezeti ártalmak „műszeres felismeré­sét és bizonyítását". Kabinet­rendszerben folyik a szakmai oktatás, naponta hat órában, majd két-három naponként ki­rándulás következik, helyszíni ismerkedés a tanultakkal. A munkafüzet is egyedülálló, hi­szen összefoglalja a természet- és környezetvédelem dél-dunán­túli történetét, törekvéseit, is­mertet néhány jogszabályt, bemutat sok növényi, állati rit­kaságot, megtanít a különfé­le laboratóriumi kísérletekre. Az ifjú környezetvédőket 9 szak- és 17 úttörővezető avatja be főként a megelőzés, az óvás és a bajok felismerésének a szakmai rejtelmeibe, hogy az úgynevezett környezetszépítő és -kímélő szemléletük, tudatuk kialakuljon. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Bóna Er- nőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Os- váth Sámuel, az Úttörőszövet­ség Országos Elnökségének kép­viseletében, Hegedüsné Bathó Erzsébet megyei úttörőtitkár, Polgár Antal megyei környezet­és természetvédelmi titkár, Szap­panos Ferenc, a VÍZIG igazga­tóhelyettese. A táborparancs­noki teendőket Nagy Erzsébet, az OVH oktatási előadója lát­ja el. — Cs. J. — Dízel-szerelő tanulók versenye Pécsett A verseny — melynek kétna­pos döntője tegnap kezdődött a MÁV Pécsi Igazgatósága pé­csi tanműhelyében — már ok­tóber óta tart. Ekkor hirdette meg a másodéves dízel-szerelő tanulók részére a tanulmányi vetélkedőt a pécsi csomópont KISZ-bizottsága, a Vasutas Szakszervezet pécsi területi bi­zottságával, az igazgatóság gazdasági vezetésével közösen, a jobb tanulásra, gyakorlati felkészülésre ösztönzés céljával. A versenyben részt vettek a dombóvári üzemfőnökség, a ka­posvári és a pécsi vontatási fő­nökség szakmunkástanulói. Az év végi eredmények alap­ján az osztályokban legtöbb pontot gyűjtő 5—5 tanuló képvi­seli társait a kétnapos pécsi döntőn. Tegnap a vontatási fő­nökség tanműhelyében, vas­ipari szerelési feladatokban versenyeztek, ma pedig elméle­ti tudnivalókból vetélkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents