Dunántúli Napló, 1979. július (36. évfolyam, 178-208. szám)
1979-07-11 / 188. szám
e Dunántúli napló 1979. július 11., szerda A Pécsi lUyäri Színház bemutatói ele Jelenet Bulgakov: Álszentek összeesküvése című drámájának egyik próbájáról. Középütt: Csutora Ferenc, ifj. Kőmíves Sándor és Fekete András. K. Pausztovszkij Bulgakovról (Részletek Barangolások c. kötetéből) Az irodolmi közvéleményben jobbára egyértelműen a Mester és Margarita című szatirikus filozófiai regény íróját jelenti Michail Bulgakov neve. Jóllehet főművén kívül több prózai és drámai kötete (A fehér gárda, Színházi regény, Drámák) ma már magyarul is megjelent. Megismertetésében és kíváncsiságunk fölkeltésében iránta sokat tett egyik legfontosabb drámájának (A Turbin család napjai) kitűnő, többrészes szovjet televíziós változata, amit az elmúlt évben a Magyar Televízió is sugárzott. Egyik színpadi művét (Menekülés) néhány éve Pécsett is bemutatták, kettőtvi- déki színházak játszottak az elmúlt években (Szolnok: Álszentek összeesküvése; Kaposvár: Bíbor sziget), mégis a drámaíró Bulgakov alig ismert nálunk. Ezek a bemutatók, a tv-adás és könyveinek kiadása egyaránt jelzik, hogy Bulgakov jótékony újrafölfedezé- se — Szovjetunió és világszerte — nálunk is teret kapott. Ezáltal mind jobban hozzáférhetővé válik egy világirodalmi méretű szovjet író, akinek csaknem három évtizeden keresztül a neve is emlithe- tetlen volt, s aki a húszas- harmincas évek szovjet valóságának kivételes művészi erejű tolmácsolója. Okkal vetődik föl bennünk: ki is ez a Bulgakov? Szovjet-orosz író, drámaíró, újságíró és színházi szakember. Eredetileg falusi orvos 1916-tól, de néhány évi prak- tizálás után az írói hivatást választja. Moszkvába költözik, ahol a Gudok c. lap munkatársaként - egyebek közt Ka- tajewel, llffel és Petrowal, Iszaak Bábellel együtt — tárcákban és az ő stílusára oly jellemző lírai-szatirikus hangulatú tudósitásokban tükrözi a forradalmi Moszkva színes forEgy szovjet drámaíró reneszánsza gatagót. Azonosult a szocialista társadalom alapvető célkitűzéseivel, de mindvégig útitárs író makadt. Irodalmi indulása erősen eltér a fiatal szovjet irodalom hangvételétől. A fehér gárda című regényében egy szubjektíve becsületes fehérgádista család tragikumát állítja a középpontba. Elbeszéléseiben maró gúnnyal ostorozza az elmaradottságot, a vonalaskodást, az álforradalmiságot. Ezért állandóan támadják, s amikor a Turbin család megjelenik a színpadon, példátlan erejű és hevességű kritikai össztűz zúdul rá. (Noha a mű Sztálin kedvenc színdarabja, állítólag tizenhatszor látta.) Az a hiedelem, miszerint Bulgakov „osztályellenség", aki „rehabilitálja" a múltat stb. itt már előítéletté kövesedik. Elbert János jegyzi fel A drámaíró Bulgakov című tanulmányában, hogy amikor az író a sorozatos, szélsőségesen dogmatikus (a korabeli irodalomtörténetben úgy jellemezték RAPP-ista) támadások láttán úgy érzi, hogy most már írói létében fenyegetik, Sztálinhoz fordul védelemért, nyílt levélben: „Irodalmi portrém - mely egyúttal politikoi portré is — elkészült. Nem tudom megmondani, bűnözőnek mutat-e vagy sem, annyit azonban kérnem kell, hogy e becsülettel kialakított portrén kívül ne kérjenek számon tőlem semmit .. . Ha előveszem az albumot, amelybe a rólam szóló újságkivágásokat ragasztottam: 301 cikket találok a szovjet sajtóból. Ezek közül 3 dicsérő 298 ellenségesen szidalmazó. Ez utóbbi 298 cikk tükörképe írói életemnek »a Szovjetunióban élő minden szatirikus merényletet követ el a szovjet rend ellen .. Kérem, nevezzenek ki a Művész Színházba segédrendezőnek... Ha nem neveznének ki ennek — kérem, alkalmazzanak mint statisztát. Ha statiszta sem lehetek, vegyenek fel díszletező munkásnak. Ha ez is lehetetlen, ebben az esetben kérem a szovjet kormányt, járjon el velem szemben úgy, ahogyan szükségesnek tartja, csak járjon el valami módon.” Az 1930. március 28-ón elküldött levél után Bulgakov- nak - naplója szerint — viszonylag nem sokáig kellett várnia. Sztálin április 18-án jelentkezett telefonon. Párbeszédük így alakult (a Vopro- szi Lityeraturi 1966/9. száma nyomán): „Megkaptuk levelét és elolvastuk az elvtársakkal. Kedvező választ fog kapni. Vagy talán jobb lenne, ha mégis kiengednénk külföldre? Lehet, hogy már nagyon elege van belőlünk?" Bulgakov így válaszolt: „Sokat gondolkoztam az utóbbi időben azon: élhet-e orosz író távol a hazájától? S az a véleményem, hogy ez lehetetlen." Sztálinnak tetszik a válasz, biztatja, adjon be kérvényt a Művész Színházhoz. „Azt hiszem, bele fognak egyezni...” így történt, és Bulgakov hat évig, amíg teljesen megbízhatatlannak nem nyilvánították, a Művész Színházban dolgozott, Sztanyiszlavszkij emberséges védőszárnyai alatt. Itt mutatják be a nagy művész és az abszolutizmus egyenlőtlen párharcát tükröző Moliére-tragédiáját (Álszentek összeesküvése) is. A darab összesen hét előadást ért meg ... W. E A Pécsi Balett három bemutatója közül az egyik — Tóth Sándor alkotása — Gustaw Mahler Gyermekgyászdalok című dalciklusára készült. A zene és a tánc asszociatív környezetében Beney Zsuzsa kisgyerekek halálára írt költeményeiből hangzik el néhány majd Győry Emil előadásában. Miért ez és miért így? A kérdésre, bizakodunk, a balettprodukció egyértelmű választ ad. Arra kevésbé, vajon milyen körülmények vagy családi vonatkozások motiválták Mahler dalciklusának keletkezését. Ehhez szeretnénk közelebb vinni a balett nézőit e rövid részlet közreadásával, amit a neves bécsi professzor Mahler- monográfiájából választottunk ki. KURT BLAUKOPF: Gyermekhalál Részlet G. Mahler életrajzi monográfiájából H árom új balett, két prózai mű, két bábjáték, azaz bábműsor és, ha a Rekviem szabadtéri táncszinpadi feldolgozását is ideszámítjuk, összesen nyolc mű jut a közönség elé a bemutató igényével, a Pécsi Nyári Színház idei programjában. E művek többsége nem teljesen ismeretlen. Mégis új karakterének megfelelően igényel néhány olyan információt, amelyik részben fölfrissíti az alkotókról vagy a művekről szerzett eddigi ismereteinket; részben a művek születéséről, előzményeiről vagy az alkotó magánéletének a mű keletkezését motiváló néhány olyan - kevéssé ismert — körülményt vagy adatot kíván megvilágíA Mahler házaspár első két fia még Kalistében jött világra, Jihlavában Marie további tíz gyermeknek adott életet. Érdemes egy pillantást vetnünk a születési dátumok táblázatára, mert ebből pszichológiai következtetéseket is levonhatunk. 1. Isidor szül. 1858., meghalj csecsemőkorában, 2. Gustav szül. I860., 3. Ernst szül. 1861., meghalt tizenhárom éves korában, 4. Leopoldine szül. 1863., meghalt 1889-ben, 5. Alois szül. 1867. 6. Justine szül. 1868. tani, amelyik a Pécsi Nyári Színház színpadain megvalósuló produkciók befogadását megkönnyíthetik. Ezért e helyen és később is több alkalommal közlünk a nyári színház időszakában a művek hátteréből kiválasztott néhány életrajzi vagy a művek keletkezésére utaló konkrét momentumot, jellemző érdekességet. Ez a szándékunk az e helyütt közölt Mahler-részlet- tel és a Sztálin—Bulgakov kapcsolat különös, ellentmondásos, az irodalomtörténet szerint szinte megfejthetetlen furcsaságának jelzéséül közreadott Pausztovszkij-memoárso- rozat egyik részletével is: a balettbemutató, illetve a tettyei Bulgakov-bemutató elé. 7. Arnold szül. 1869., meghalt csecsemőkorában, 8. Friedrich szül. 187]*, meghalt csecsemőkorában, 9. Alfred szül. 1872., meghalt csecsemőkorában, 10. Ottó szül. 1873., öngyilkos lett huszonhárom éves korában, 11. Emma szül. 1875., 12. Konrad szül. 1879., meghalt csecsemőkorában. A szívbajos, sántának született anyára nehezedett a szakadatlanul növekvő háztartás, minden terhével. Fia, Gusztáv, gyermekkorában alighanem mindig elgyötörtnek, és szinte megszakítás nélkül állapotosnak látta. Tizenkét gyermeke közül öt zsenge korában elhunyt. Köztük a Kalistében született Isidor is, Így hát Gusztáv töltötte be a legidősebb fiú szerepét. E gyermekek sorsa ma különösen tragikusnak tetszik, s az ember szinte kísértést érez, hogy ennek alapján a szülők szokatlanul feszült lelkiállapota, s a fiú, Gusztáv szokatlanul súlyos lelki megterheltségére következtessen. Ám e feltevés, amely a Kindertotenlieder „ ... Bulgakov a nyomdafestéktől megfosztva, csodálatos elbeszéléseket gondolt ki legközelebbi jóbarátai számára. Volt köztük szomorú, volt mókás; odahaza, teázás közben adta őket elő. Bulgakov egyik elbeszélésére ma is emlékszem. Ügy kezdődik, hogy Bulgakov minden áldott nap rejtélyes, hosszú leveleket küldözget Sztálinnak, és így Írja alá: „Tarzan”. Sztálin minden alkalommal csodálkozik, sőt kissé meg,, is ijed. Egyúttal kíváncsisága is felébred — a kíváncsiság emberi dolog — és követeli, hogy Berija haladéktalanul találja meg és állítsa elébe a levelek íróját. Veszekszik Berijával: „Naplókat hizlalnak a biztonsági szervezetben, és egy ilyen alakot nem képesek megtalálni!” Végre elfogják Bulgakovot, és beviszik a Kremlbe. Sztálin sokáig szinte jóakaratáén méregeti, majd pipára gyújt és tempósan megkérdi: — Egyszóval maga írogatja nekem azokat a leveleket? — Én, loszif Visszarionovics. Néma csend. — Miért kérdi, loszif Visszarionovics? — kérdi Bulgakov szorongva. — Hát, csak úgy, szó, ami szó, érdekesen ír. Néma csend. — Szóval maga az a Bulgakov? — Én volnék, loszif Visszarionovics. — Miért jár foltozott nadrágban, rongyos cipőben? Nem jól van ez így, de nem ám! — Hót... Nem sokat keresek, loszif Visszarionovics. Sztálin hátrafordul a közellátási népbiztoshoz: — Mit állsz itt és tótod a szád? Nem vagy képes tisztességesen felruházni ezt az embert? Lopni azt bezzeg tudnak nálad, de egy orosz írót felöltöztetni, azt nem! Miért sápadtál így el? Megijedtél? Gyerünk, azonnal öltöztesd föl tetőtől talpig. Gabardinba! Mit ülsz itt és pödörgeted a baju(Gyermekgyászdalok) későbbi komponistáját ilyen tekintetben is különc lelkületűnek igyekszik minősíteni, félreértésből fakad. Ma a gyermekek, s a sikeresen leküzdött csecsemőhalandóság évszázadában egykettőre megfeledkezünk arról, hogy még egyáltalán nem olyan régen, itt, Európában is milyen természetes jelenségnek számított egy csecsemő halála. A szülők inkább azzal büszkélkedtek, hogy sikerült „átmenteniük” egy gyereket. szód? Nézze meg az ember, micsoda fényes csizma van a lábadon! Azonnal húzd le azt a csizmát, add oda ennek a fickónak. Mindent a szádba kell rágni, semmire sem gondolsz magadtól. Bulgakovot felruházzák, jól tartják, bejáratos lesz a: Kremlbe, váratlan barátság fejlődik ki közte meg Sztálin között. Sztálin néha búnak ereszti a fejét, és olyankor Bulgakovnak panaszkodik: — Látod, Misa, mindenki tömjénez: lángeszű, hajtogatják, de nincs kivel egy kupica konyakot meginnom ... Egyszer fáradtan, csüggedten érkezik Sztálinhoz. — ülj le, Misa. Miért lógatod az orrodat? Mi baj? — írtam egy színdarabot. — De hát annak örülni kell, ha sikerült egy egész darabot megírnod! Miért búsulsz? — Nem adják elő, loszif Visszarionovics. — Hói akarnád előadatni? — Természetesen a Művész Színházban, loszif Visszarionovics. — A Színháznál is elvetik a sulykot! Megállj, Misa, ne csüggedj! ülj le! Sztálin felveszi a telefon- kagylót: — Központ, halló központ! Kössön össze a Művész Színházzal! A Művész Színházat adja! Igazgató? Itt Sztálin beszél. Halló! Hallói... Sztálin dühbe gurul, belefúj a kagylóba. — Tökfilkók ülnek a Postaügyi Népbiztosságon, örökké elromlik a telefon. Központ, kössön össze még egyszer a Művész Színházzal! Igenis, még egyszer, ho mondom! Ki beszél ott? Művész Színház? Ide figyeljen, nehogy letegye a kagylót! Itt Sztálin beszél. Ne tegye le! Hol az igazgató? Micsoda? Meghalt? Éppen most? Példátlan, milyen idegesek manapság az emberek! Nem értik a tréfát!...” (Ford.: Szöllösy Klára) Ezzel a kifejezéssel a csecsemőkor veszedelmeinek legyőzésére utaltak, arra, hogy a gyemekek átvészeltek bizonyos betegségeket, amelyek manapság már korántsem életveszélyesek. A Habsburg-állam területén az öt éven aluli gyermekek halandósága még a XIX. század végén is megközelítette az évi ötvenszázalékos átlagot. A Rudolf trónörökös kezdeményezésére megindított österreich-ungarische Monarchie in Wort und Bild (Az Osztrák- Magyar Monarchia Steinerhez intézett levelei - ő volt egyébként az opera szövegkönyvének szerzője is — a legkoraibb dokumentumok, amelyek bepillantást nyújtanak Mahler lelkivilágába. Nem csupán áradozó hangnemük feltűnő, hanem az álomra jellemző, gátlástalanul szabad asszociációk sora is. De más bizonyítékokból is kiderül, hogy a gyermek Mahler egy álomvilágban keresett menekvést. Olvastuk, hallottuk Baranyáról Érdekes, ismeretlen Csehov- fordításra bukkantak nemrég Pécsett, a századelejei sajtó tanulmányozása közben. A Dunántúl című napilap 1913. december 25-i száma Lajos Gyula fordítósában közölte Csehov A fogadás című elbeszélését. A Világ és Nyelv című folyóirat szerint a fordítás érdekessége abban rejlik, hogy a közvetítő nyelv nem a szokványos német vagy francia volt, hanem az eszperantó. A pécsi eszperantó —magyar fordítás Lajos Gyula káplán, énekiskola igazgató és székesegyházi karnagy munkája, aki 1945 előtt a pécsi eszpe- rantista élet egyik jeles alakja, a pécsi csoport vezetője volt. Pallós Istvánné, a pécsi eszperantisták mai irányítója azt is elmondta, hogy Lajos Gyula olyan magas szinten művelte az eszperantót, hogy ezen a nyelven egyházi szertartásokat is cereblált. * Nő. és gyermekvédelem Pécsett. A Családi Lap-ban dr. Várbíró Béla ad interjút, amelyből megtudhatjuk, hogy Pécsett 60 éves múltja van a szervezett anya- és csecsemővédelemnek. Azóta több szervezeti intézkedéssel tökéletesítették az egészségügynek e fontos ágát. A nő- és gyermekvédelmi szakellátás összehangolt működésének intézményi szinten való biztosítására hozták létre 1970- ben Pécsett az országban elsőként — a Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézetet. 1972- től a nőgyógyászati, az onkológiai a csalód- és nővédelmi tanácsadó is ebbe a szervezeti egységbe tartozik. Az intézet feladata szervezetileg összetartani, szakmailag irányítani a város nő. és gyermekvédelmi hálózatát. Sajnos ma is gond a megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítása. A város kinőtte a tíz év előtti igényeket. * Pécsett azt mondták a Népszava munkatársának: becsületes jó munkával, a technológia betartásával mindenhol lehet jó kenyeret sütni. A technológia bevált. A pécsi kenyérgyár hétköznaponként 300—350 mázsa kenyeret készít, hétvégeken a kétszeresét A kelesztés 45 per. cig tart, aztán beprogramozott ideig következik a dagasztás, majd a tészta áthalad egy gépen, ahonnan már megfelelő nagyságra vágva kerül a formá- zóba. A sütés 34 percig tart. Természetesen mindig ugyanabból a malomból ugyanazt a minőségű lisztet kapják, minden szállítmányból mintát vesznek, laboratóriumban vizsgálják a szállítmány beltartalmi ér. tékát és ha nem megfelelő, visszaküldik a szállítónak. Ilyen azonban a három év alatt mindössze háromszor fordult elő. * A nehéz adottságok között dolgozó szövetkezeteket látogatták a rádió munkatársai. így jutottak el Gödrére, ahol ugyan nagymérvű talajjavítás volt, mégis az állattenyésztés fejlesztése a legfontosabb, és az ehhez kapcsolódó takarmánytermesztés. Olyan mennyiségben kívánnak takarmányt termeszteni, hogy más gazdaságoknak is jusson belőle. Elsősorban lu- cernalisztrol van szó, de tervezik a kukoricaszár feldolgozását is. Nagy gépsoros feldolgozóra gondolnak, amelynek létrehozása közös vállalkozásban nem is elképzelhetetlen. Azt mondja az elnök: a kukorica többféle feldolgozását ismerjük, de az ingyen adott szárát elégetjük, s ezt nem lehet meg. engedni. Lipóczki József A művek hátteréből
